Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-17 / 98. szám

1926. augusztus 17. Komáromi Lapok 3. oldal. ^ Előadások kezdete hétköznap este 7 ÉS 9 Höl TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap! 3,5,7 ÉS 91 Kedd, szerda és caüför&ök augusztus I7t, 13.. í9-éra A legnagyobb Chaplin-shiger!!! CHAKLES „AKAV V LÁZ-Könnyekig megkapó és könnyekig nevettető komédia 10 felvonásban, Minden helyár 50 f.-rel felemelt! — Jegyelővétel d. e. 11—12 órakor! Chaplin legjobb alakítása! — Az aranyláz a legszebb világfilm! ■ fssa 8ftl lesz semmi, Ezt különben maga István bácsi is megerősítette azzal, hogy ebből a strandból az idén már alig lesz éne­kes halóit. Szóval búcsúi inteüü-ik István bácsi­nak és a st andnak, gyors iramban motoroztunk vissza a hullámos vizen a Spoit Egylet tutsjkaszinójához, hol a komáromi szépek és az aranyifjuság, több fiatalabb, öregebb ur már vigan aüttette magát a nappal. A komáromi strand az idén már nem nyújt örömöket, se a fürdőzöknek, se az akt tanulmányozóknak. Az elkesere­dett Komárom tehát máshol keresett káipötlást. A Komáromi Lspok múlt­kori cikke a tatatővárosi standról ugyan­csak megtette hatását, úgyszólván egész Komárom áíránduit vasárnap a tata­tóvárosi strandra. Persze a komáromi ssjió is ott volt és az utat egy pompás Fiat féle autón tettük meg. A gépet nem kisebb ember vezette, mint Schmidíhauer Lajos, eu rőpai hirü orgonamüvész föidink, aki ugyiátszik, nemcsak az orgona billen­tyűin uralkodik, hanem az auiőkormány kerekét is biztos kézzel vezeti. Örömmel tapasztaluk menetközben, hogy Komáromujv'ros és Öreg-Szőny már egészen összeépült. Ma holnap eggyé fog összeforrni. Szőnyön éppen búcsú volt, hangos volt tehát az egész falu, különösen a főtéren a ringspíi, meg a siflis sátorok előtt volt élénk az élet. Almás előtt a mészkőégeíő kemencék sötét torka ási­­tozott felénk, mintha azt kérdeztek volna, hogy mi van a komáromi Koronabank­­kai? Felelet helyeit gyorsan tovább ro­bogtunk és hamarosan Tatatóvárosra értünk. A kétszáz éves angol park Hatiyuliget-utcai béjáratánál megáljiunk és gyálog folytattuk utunkat. A strandfürdőn valóságos siófoki élet uralkodott. A vízben, a homokfürdőn, a hatalmas méretű kioszkban s a szá­zados park gyönyörű növényzete kö­zölt, a római-török fürdőben mindenhol csupa komáromi ismerőssel találkoztunk. A komáromi kaszinóban a múltkor — amint halljuk — egyik fő-fő kriti­kus nagyon leszólta lapunkat, hogy a tatatóvárosi strandfürdőt annyira agyon dicsértük. Érdekes, hogy ez a leszólt cikkünk még erre a fő-főkruikusra is hatást gyakorolt, mert még ő se tudóit ellenállni a csábnak és őt is ott láttuk a sok komáromi között. Nem tudjuk, hogy letszettek-e néki a látottak ? Az én két utiiársamnak, akik mindketten Európát látott emberek, nagyon tetszett a fürdő s a gyönyörű, hatalmas park. A homokban sütkérező, heverésző, lustálkodó nők közölt igen sok szép akt-tanulmányt lehetett találni. A kora délután olyan £ürüen heverésztek a homokon, hogy vigyázni kellett, hogy rájuk ne lépjünk. A strand vize nagyon kellemes és tiszta és gyógyerejü hévforrásból kapja vizét. A kioszkban is mozgalmas élet zsi­bongott. A parkban még egy kellemes sétát tettünk, majd körül robogtuk a nagy tavat és bementünk az öreg vár udvarára. Az öreg vár kilátó erkélyére is fel­mentünk, ahol Mátyás király és a szép­séges Beatrix a külföldi diplomatákkal gyönyörködött a szép kilátásban. Megnéztük a sötét várbörtönöket, roskadozó várkápolnát, a római relifeket szarkofágokat a vár árokban legelésző dánnvadat és őzeket. Elhaladtunk a megható és eredeti, mély gondolatot kifejező hősök szobra mellett: a szobor egy megsebesült, leroskadt ezredtrom­bitást ábrázol, aki végső erejéből is fújja a harci riadót, hogy előre fiuk, csüggedheteüenül csak előre. Gyönyörű megható gondolat és szim­bólum. Felhaladunk még a tatai két tornyu nagytemplomig, ahol Schmidt­hauer Lajos orgonamüvészünk két éve hangversenyezett, — aztán visszafor­dultuk és egy kis varga betűt írni le Baj felé, Tóvároson át haza robogtunk. Este 8 órakor már a Nádor-u cán jártam, amikor a vonattal jött tatató­városi kirándulókkal szemben találkoz­tam. Mindenki! megszavaztattam, hogy meg volt e elégedve ? A válasz mind igenlő volt. Csak a kaszinóbeli főkriti­kussal nem találkoztam, igy aző véle- j ményét még ezideig homály fedi. No de majd elmondja a kaszinóban. Faun. 99 mmmammmmmmmmmmmmmmm Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18 b. 274 Sebétzei — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) 1. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZUCHA LAJOS dr. igazgató. Iparos tanoncmunka kiállítás Zselizen* (Alkalmi tudósítás.) I A változott s leromlott nehéz gaz- j dasági helyzet nagy veszélybe, szinte végromlásba sodorta a kisipart, de különösen a valamikor oly szépen és örvendetesen virágzó magyar kis­ipart, Viszont tudjuk, hogy mily jó- ; zanul gondolkozó és értékes eleme j volt a kisiparos-osztály társadal- ; munknak s ezért nem lehet népünkre ' közömbös ily értékes oszlopnak erő- j teljes fejlődése avagy végleges rom- l lása. Örömmel kell üdvözölni minden oly mozgalmat, mely arra törekszik, j hogy felkeltse az ipar, a kis iparos j sokszor művészi teljesítményei iránt i a nép érdeklődését, hogy ébressze ) az iparos öntudatot, hogy nemes ver- \ senyre, előbbrejutásra, fejlődésre ser- í kentse az össziparosságot. Az iparos öntudat, baráti kapcsolat i a létért vívott küzdelemben a szere- , tetteljes összefogás, önvédelem fej­lesztése volt a célja az aug. 8-án megnyílt zselizi járási iparos tanonc­munka kiállításnak és a vele kapcso­­latos szépen sikerült iparos ünnep- j ségeknek. A garammenti szinmagyar lakos­­ság (körülbelül 40 magyar község) központja Zseliz község. A hivatalos tényezők is látva kedvező fekvését és életképességét, az újonnan alakí­tott magyar járás székhelyévé tették. Azóta gyors fejlődésnek indult s most várva a szept 1-én megnyíló járásbiróságot. a hamarosan megol­dott villanyvilágítást s hasonló váro­sias berendezkedést, hivatva van, hogy irányítója legyen a garammenti magyarságnak. Emlitésreméltó az iparos társadalmának is nagy élni­­akarása, mely kiviláglik abból, hogy az újonnan alakult 13 Zólyom nagy­megyei ipartársulatok közül először rendez iparos kiállítást s adja tanu­­jelét intenzív munkásságának. A kiállítást vasárnap d. e. tartott választmányi gyűlés nyitotta meg, melyen Niszler János építőmester ipartársulati elnök, kinek lelkes mun­kássága s fáradhatatlan, közkedvelt egyénisége a főmozgatója a járás iparos életének, méltatta a kiállítás fontosságát, felhívta iparos társait további kitartó munkára, köszönetét mondott Schöpflin Róbert főintéző­nek, ki az I. zselizi iparkiállitásnak 1909-ben megindítója volt, majd az ezen iparos ünnepen felszabaduló tanoncokat buzdította nemcsak szor­galomra, hanem becsületes magyar életre, hogy igazi értelemben segédjei legyenek mestereiknek s erős tagjai a gyengülő magyar iparnak. A tiz tagú bíráló bizottság meg­alakulása után átvonultak a gyűlés résztvevői a r. k. iskolába s meg­nyitották a kiállítást, melyen 60 ta­­nonc 100 kiállítási tárggyal vett részt. Képviselve volt 18 iparág szebbnél szebb munkákkal, melyek már szinte mesteriek is. Méltányolta is a kö­zönség s különösen a megnyitás nap­ján nemcsak egész Zseliz közönsége, hanem az egész környék népe nagy­számmal vett részt a kíá litás meg­tekintésében s szépen segélyezte ado­mányaival, úgy, hogy aug. 15-én 2000 K t tudott a társulat jutalomképen szétosztani mint öt L, tiz II. és öt TTL dijat. A kiá’ditás egész héten nyitva volt s kedves szeretettel fo­gadták a látogatókat az öreg Bállá bácsival, Zseliz tipikus öregjével az ügyes rendező varrólányok, kiknek a legújabb társulati határozat szerint önálló munkával kellett részt venniök a kiállításon, hogy iparengedélyt kaphassanak, A kiállítás szervezési muukáját és rendezését Niszler János elnök Nagy Béla alelnök s Kurucz Mihály tár­sulati titkár végezték nagy lelkese­déssel és szép eredménnyel. A besztercebányai keresk. és ipar­kamara táviratban üdvözölte a kiál­lító társulatot, épugy üdvözölték Koczor Gyula orsz. elnök, Boldoghy Gy, és Ivánfíy G. a komáromi ipar­társulat vezetői, akik levélben men­tették ki távolmaradásukat. A kiállítás napján délután az esős idő dacára jól sikerült népünnepélyek, majd este pompás kabaré előadás gyűjtötte össze Zseliz és vidéke társadalmát. Az ünnepélyek rendezését Nagy Béla, Komzsik József és Niszler Ignác végezték nagy ügyességgel. A kabaréműsor szereplői közül ki­váltak Kotsy A., Lukács E., Lestár J„ Brányik M.. Karácsonyi Manci Lejt Annuska, kik a többi szerep­lőkkel együtt a Tóth L. által meg­festett uj színpadon nagyon kedves perceket szereztek a lelkes és meg­értő közönségnek Műsor után jól sikerült reggelig tartó táncmulatság zárta be az iparos napot. A kiállítást aug. 15-én zárták le a jutalmak kiosztásával s Patzkó Béla járási főnök záróbeszédével, Most pedig, amint hírlik, készülnek a jövő évi segéd és mesterkiáilitásra, hogy hangyaszorgalommal és magyar összefogással mentsék, védjék és erősítsék a gyengülő magyar kis­ipart__________________________K. J HIBKK. — Nagybo!d03888zony ünnepe. Nagy egyházi fénnyel ülte meg a komáromi katolikus egyház vasárnap Nagyboldog­asszonynak, magyarok pátrónájának ünnepét. Az ünnepi szentmisét dr. Majer Imre epátplébános celebrálta és az egyházi énekkar Molecz Tivadar karnagy szakavatott vezetése alatt Zsasskovszky Missa solemnisét adta elő. Az offertoriumi betétet (Ave Mária) Molecz Margit énekelte hatalmas ter­jedelmű és az alsóbb fekvésekben is csillogó fényű hangján kiváló énekkul­­turával. A Szent András templom teljesen megtelt hívekkel a magyarok­nak ezen nagy ünnepnapján. — Lelkérzértekezlet. A komáromi ref. egyházmegye le készi kara hétfőn augusztus 16 án délelőtt, a Kollégium nagytermében értekezletet tartott az egyházmegye lelkészeinek nagy érdek­lődése mellett. Az ülésen megjelentek Balogh Elemér, a dunáninneni egyház­­kerület püspöke, Gyalókay László espe­res és Tóth Kálmán tisztb. esperes is Az ülést Csiba Imre egyházmegyei ta­­nácsbiró, az értekezlet elnöke nyitotta meg, aki tartalmas előadásban számolt be az egyházi életben előfordult ese­ményekről. Majd az egyházmegye parti­­káláris lelkészértekezleleinek javaslatait ismertették, amelyek kapcsán nagy és beható vi a indult meg a lelkészek kon­­gtuájának kérdéséről. Nagy vitát keltett a kálvinista nyomda felállításának terve is, úgyszintén a cimek eltörlésére vo­natkozó indítvány is. Az ülés folya­mán foglalkoztak a nemrégiben tartott egyik ág. evangélikus egyházkerületi közgyűlésen hozott azon határozattal, amelyet a gáiyarabok nemzetiségére nézve hoztak, ezt állítván, hogy azok szlovákok voltak. A lelkészértekezlet fölkérte Balogh Elemér püspököt, mint a gályarabok történetének tudós kutatóját, hogy állítson össze a gálya­rabok magyar nemzetiségére vonatkozó történelmi adatainak fölhasználásával I egy kimutatást, amely az ügyet az igazsághoz híven tisztázza. E gyűlésen Csekes Béla dunaradványl lelkész „Az egyház és a kommunizmus“ címmel tartott értékes és nagy tetszéssel foga­dott felolvasást. A gyűlés elhatározta, hogy ez értékes felolvasást ki fogja nyomatni. Az értekezlet a dé'i órákban ért véget. — Cr*nczik János izaal esparaa te­metése. Vasárnap ment végbe Czenczik János izsai esperes plébános teme­tése, melyen résztvett Izsa és kör­nyéke egész közönsége. A papság soraibó1 megjelentek Majer Imre dr, apátplébános, Palkovich Viktor gútai esperes plébános, Erdősy István bá­­torkesszii és Király József komáromi segédlelkész. A temetés a legnagyobb egyházi fénnyel sub infula folyt le és a szertartást Majer Imre dr. apát­­plebános végezte teljes papi segéd­lettel. A temetés fényét emelte a katolikus egyházi énekkarnak aze­­replése is, mely az elhunyt iránt való tiszteletből vett részt. A rokonság köréből megjelent Toldy János esz­tergomi építőmester feleségével, aki az elhunyt esperesnek nővére volt. Az izsai plébánia teendőit ideiglene­sen a komáromi lelkészi kar látja el. — Egyházmegyei időszaki bíróság. A komáromi református egyházmegye bírósága folyó hó 16-án délután Gya­lókay László esperes és Erdélyi Pál dr. egyházmegyei gondnok ülést tartott, ameiyen az időszaki bíróság tagjait vá­lasztották meg. Az időszaki bíróság rendes tagiai Boross Kálmán lelkész, Nagy Nándor és Fülöp Zsigmond vi­lági tanácsbirák. póttagjai pedig Rácz Elemér, Fekeís Sándor lelkész- és Szijj Ferenc dr. világi tanácsbirák lettek. •— Veszprém vármegye főispánja. Magyarország kormányzója a belügy­minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott igazságügyminíszter elő­terjesztésére, Körmendy Ékes Lajos dr.-t, volt kassai törvényhatósági vá­rositanácsnokot, volt nemzgy. kép­viselőt, Veszprém vármegye főispán­jává kinevezte, — A Paraszikisasszony másodszor zsúfolt ház előtt. A Komáromi Re­formátus Ifjúsági Egyesület vasárnap, augusztus 15-én megismételte a nagy sikerrel bemutatott „Parasztkisasz­­szony“ c gyönyörű népszínművet, Bérezik Árpádnak e halhatatlan müvét. Az előadás ezúttal is a tel­jes siker jegyében folyt le, a szerep­lők tehetségük legjavát állították az előadás szolgálatába, amely a Kol- i légium nagytermét zsúfolásig meg­töltő közönség legnagyobb elisme­rését vívta ki. A fő férfiszerepben ezúttal Bihary Mihály {Fátyol Ger­­\ gely) mutatkozott be, aki az uto só percben vállalta a szerepet a távol­levő Hegyi Lajos helyett, de oly pompásan játszott, hogy a „beugrás" . csak előnyére vált az előadásnak, annyival is inkább, mert Bihary a sze­repet már a próbákon is többször ügyesen eljátszotta. Játékát a kö­zönség meleg elismerő tapsai kísér­ték. Áz előadás középpontjában ez­úttal is Joó Leonka (Jolán) állott, aki a címszerepben remekelt, bájos játékával és szép énekével elragadta I a közönséget Á többi szereplők is derekasan megállották helyüket s úgy a feltűnő tehetségű Mike Ida (Gönczölné), valamint Csukás Ilonka, Tóth Ilonka, Bertha Erzsiké és Jo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom