Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-14 / 97. szám
ß. oldaJ. Komáromi Lapok 1926. augusztus 14. Az előadások kezdetei Szombaton */, és ‘/,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, '/.7 és ",9 órakor. JJf ~VÁROSI MOZI MŰSORA | Szombat é* »asápitan, ttupsztas I4*én 4« 15 én A TENGER HŐSEI Az előadások kezdetei Szombaton */,7 és '/a9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. a- 4, '/,7 és i/,9 órakor. Kiváló szenzációs és érdekfesiítő kalandor dráma 7 felvonásban. A főszerepben: Az pQpsrnház Fantomja“ című film főszereplője: Lesi Chaney! II Magyar nemzeti Párt Ilim iskolai öiitöÉj pályázata. A mezőgazdasági szakképzellség emelése és a gyors lépésekkel haladó gazdálkodási módok elsajátításának lehetővé létele végett már az elmúlt években is ösztöndíjakkal segítettük pártunk azon szegényebb sorsú földműves és iparos tagjait, kik gyermekeiket a komáromi földműves iskolában akarják tovább ké peztetni. A magyar gazdaközönség áldozatkészsége folytán ez évben is sikerült ezen célra megfelelő összeget biztosítani, miért is ezennel pályázatot hirdetünk négy darab kiadandó, egyenként 500—500 K- ás évi ösztöndíjra. Az ösztöndíjra pályázhatnak pártunk mindazon szegényebb sorsú földműves vagy iparos tagjai, kik gyermekeiket azon célból kívánják az iskolába beiralni, hogy annak elvégzése után a szülői gazdaságban gazdálkodjanak. Az ösztöndíj iránti kérvények 1926. szeptember 4-ig komáromi irodánkhoz küldendők be, melyekhez melléklendő: 1.) a helyi szervezet elnökének igazolványa a kérvényező tagságáról. 2.) községi bizonyítvány a kérvényező vagyoni helyzetéről és gyermekeinek számáról. 3.) olyan esetekben, mikor a pályázó a második évfolyamra iratkozik be, melléklendő az első évi bizonyítvány. 4.) az első évre beiratkozóknál melléklendő az utolsó négy vagy középiskolai bizonyítvány. 5. Igazolandó a földműves iskolába történt beiratkozás (e pontra vonatkozólag lásd az alábbi megjegyzést). Akik ezen feltételeknek nem tesznek eleget a pályázatok elbírálásánál nem vehetők figyelembe. A feltételek 5°/0 portjára vonatkozólag megjegyezzük, hogy azok, kik a komáromi földműves iskolába a pályázat benyújtásának időpontjáig nem iratkoztak be, a földműves iskolához intézett felvétel iránti kérvényeiket kivételesen hozzánk is beküldhetik, melyeket mi az illetékes helyre juttatunk. A felvételi kérvényhez melléklendő : születési és a legutóbbi iskolai bizonyítvány, valamint szülői nyilatkozat arról, hogy l.)az internátusi dijat (lakás és élelmezés) havi 160 K-t minden hónap 1-ig megküldik. 2) Az igazgatóság felhívására fiuknak minden évben szükséges tanulmányi kirándulást fizetik,: (100 K) 3.) az év elején az összes tan könyveket megveszik: (kb. 100 K.) 4.) az év elején megveszik a szükséges gazdasági eszközöket, melyek a fiuk tulajdonai maradnak: (ásó, kapa, gereblye, kés, kerti olló és fűrész,) A felvétel feltételei még: a a betöltött 15 életév és jó egészség, az elemi iskola VI. osztályának, vagy ennek megfelelő iskolai elvégzéséről szóló bizonyítvány, csehszlovák illetőség. Beiratás és tandíj 50 K, takarításért az internátus helységeiben 100 K, leltári tárgyak használatáért 50 K, mind egész évre értve. Nyomatékosan felhívjuk ez alkalommal a magyar földmivelő népet, hogy akinek csak módjában áll, a saját költségére is írassa be gyermekét a földműves iskolába, mert a mezőgazdasági tudomány nagy haladása mellett a magyar földművelő nép is csak úgy állhatja meg helyét ha lépést tart a korral és elsajátítja a modern gazdálkodás módjait. Ezídén a jelentkezők száma nem fog zavart okozni, mert kilátásaink vannak arra, hogy nagyobb számú jelentkezés esetén Eberhardon egy éves tanfolyam fog megnyílni. Magyai Nemzeti Pált komáromi központja Jókai-u 16, (A komáromi cserkészek táborozása és vándorlása) Irta: Darvas Andor. (Folytatás.) Ez a nap volt a tábor leglehangolóbb napja. Minden évben igy van ez és mégsem tudtunk hozzászokni ahhoz a gondolathoz, hogy a mi kis hazánkat, amelyet magunk épitettünk, amelynek törvényeit mi alkottuk és mi tartottuk meg szeretettel, engedelmesen, most magunknak kell eltüntetni, szétrombolni. De hiába, mégis meg ke’lett tenni. A délután folyamán már megindult a vándorlás is. Közülünk, komáromiak közül négyen kimentek az állomásra, mi többiek, öten azonban még ott maradtunk, mert a mi hazatérésünk még messze volt, bp hogy befejeztük a pakolást a besötétedá.ug. Akkor aztán lementünk az erdészlakhoz vacsorázni és bepakolni az utravalónkat. Mire ismét főtériünk a táborba, már készen várt a hatalmas máglya Két méter magasan volt összerakva fenyőhasábokból, a sálorvázak darabjaiból, apró gallyakból csak a meggyújtásra várt. Mikor ez megtörtént, gomoíygó füstoszlop emelkedett fel a magasba, majd lassan-lassan elterült és betöltötte a fenyveserdővel szegélyezett vöigyet; utáDa felcsapott a láng és kísérteties fénye megvilágította a búcsúzó arco ■ kát, Edgár búcsúztatott bennünket (komáromiakat), meleg szeretettől áthatott hangja, a lobogó láng képe, a hatalmas máglya, a kékes füsttenger mély nyomot hagyott lelkűnkben. Beszéde után közösen elénekeltük indulónkat, aztán — no, hisz úgy volt — olt kellett hagyni a tábortüzei. Sorbaálltunk, szemben a többiekkel és fel - zendült az örök szép nóta: „Ballag már a vén diák." Igen, ballag. Itt hagyja a patakcsobogást, a fenyőerdő suttogását, itt hagy mindent, csak az emlékeket viszi el magával s azokból szövi ; álmait a jövő táborozásra. Még egy kis bucsuzkodás, kézszoritás, ölelés és felharsan a trombiták öiszjeíe. Elindultunk. Velünk jött a három beregszászi testvér is és hangtalanul lépkedtünk a csillagos esti csendben. Este fél tiz volt már, minden csendesen aludt körülöttünk, a fű felitta a lépések zaját és úgy suhantunk nesztelenül, mintha a múltak árnyai lettünk volna. Az alvó falut magunk mögött hagytuk és csakhamar kiértünk a Vághoz. A Vág itt még nem folyó, csak egy nagy patak, de sziklás medrében harsogva rohan tovább, szinte eszébe jutnak az embernek Vörösmarty szavai,- midőn látja a körül elterülő természet fenséges nyuí gaimát és éles kontraszt képen a zúgva futó patak fehérhabos hullámtaréját: i „Mi üvölt, sir e vad rohanatban, ki dörömböl a menny boltozatján?. . .“ Elmentünk Potturnya apró házai közt, i a sötét ablakszemek némán bámultak . ránk és csakhamar kiértünk a vasutj állomásra, amelynek várótermében az éjszakát eltölteni szándékoztunk, j És ezzel uj fejezethez jutottunk: a ; vándorlásunkhoz. ! Az elmúlt táborozás emléke lett az | utitársunk s mi vidám lélekkel indultunk neki a nagy útnak, melynek első részlete Liptószentivántól Kassáig. Az állomás várótermében a magunkkal vitt sátorponyvákból hamarosan ágyat vetettünk a padlóra. A párna a hátizsákunk volt, takarónk a pokrócunk. Reggel azután nekikészültünk a nagy útnak. Előre kitűzött programmunk I szerint 4 órakor keltünk, hamarosan I felöltöztünk s miután mind a hatan [ (t. i. a két beregszászi testvér a vonattal ; elutazott s csak egy jött velünk) Ie; mértük magunkat, hátunkra vettük a j 20 kg-os hátizsákot és megindultunk, í A friss hajnali szellő vidáman lobogtatta a magunkkal hozott kis örsi zászlót s ámbár már a nap előbujt a hegnek közül, a faleveleken és fűszálakon még ott csillogtak a harmatcseppek. Az út a vasúti töltés mellett vezetett s nemsokára mellénk csatlakozott a Vág is, A vidék gyönyörű szép volt mindenütt, a völgyet fenyőfedte hegyek szegélyezték, s lent középütt, hol szélesen elterülve, ho! szűkre összeszorulva folyt a Vág. L’pót-Újvár után egész a folyó mellé kerültünk, hogy aztán egy kis balra fordulással véglegesen elhagyjuk. (Folyt, köv) íiz-tez aKaszléla ál!) nsponia Anpra pisi» mondják az Angorából vissza fért agos- ! tyániak és bajiak — Nincs munkaalkalom Törökországban — Szemétdombra hányták a hatottakat. A Tatatóvárosí Hírek írj ^: A több hetes esőzések után is szép vetések között, melyeknek még Medard sem ártott túlsókat, Baj nagyközségbe jutunk. Az apró házak között ugató kutyák fogadnak s tehenek bámulnak bambán, robogó kocsinkra. Egyébként csend és nyugalom ül az uccára, mely a községháza felé vezet. Szembe néz velünk a község primitív, még 1784- en épített temploma s eszünkbe jut, hogy az évezredes falut már Zsigmond király adakozta a Garayaknak, majd röviddel utóbb Eszterházy József mosonmegyei németeket telepitett ide, akik még ma is megőrizték anyanyelvűket. Amint Janisch Ferenc főjegyzőnél érdeklődtünk a Törökországból viszszaérkezett kirándulók után, a főjegyző szives vö t főivilágositással szolgálni. Az a mintegy tucatnyi ember, akik Agostyánról és Bajról Törökországba metek — mondta — hogy több pénzért hazájukat elhagyják, saját kárukon tapasztalhatták, hogy több pénzt ugyan nem kerestek, de összegyűjtött kis pénzüket elköltve nagy nyomorúságot élve keresztül végre számtalan akadály és nehézségek árán tudtak csak hazajutni. Azonban egy-két kivétellel, akiket talán már keblébe fogadott a borzalmashirü idegenlégió, mondom egy-két kivétellel mind hazajutott és már munkát is talált. Épen a községháza építkezési munkálatainál találkoztunk Gelbmann Jánossal, egy Törökországból megtért kőművessel, aki az mondta, hogy csak kegyetlen nélkülözések és rengeteg akadályok leküzdése után tudtak Angórába kijutni. Munkát rosszul fizetett napszámosmunkán kívül bizony nem találtak. Angórában csoportosan állnak a munkanélküliek és utolsó ruhadarabjukat adják el egy darab kenyérért. Mesélte továbbá, hogy emeli még a nyomorúságos helyzetet, hogy szigorú statáriális állapot van és Angóra piacterén naponta 10—20 akasztófa áll, borzalmas látványt nyújtva a rajta lógó elkékült hullákkal, melyeket a rögtönitélő bíróság rendszerint éjjel 12 órakor akasztat föl és elrettendő például másnap délelőtt 10-ig lógnak a borzalmas akasztófák során. A hullákat aztán minden kegyelet mellőzésével leszedik az akasztófáról és a város végén levő szemétdombra hányják, honnan egy patak vize sodorja el a szemetet és oszló hullákat egyaránt. Ezek a kivégzettek rendszerint a különleges viszonyok közt fölburjánzott rablók és fosztogatók közül rekrutálódnak, kikkel szemben ily kíméletlen szigorral jár el a török rögtönitélő bíróság. Ily borzalmas látványok és a legteljesebb nélkülözések átszenvedése után jöttek haza a bajiak és agostyániak. Ha igazságnak vehetjük e képtelenségnek hangzó elbeszélést, valószínűnek tartjuk, hogy valóban elmegy a kedve mindenkinek a Balkán felé való orientálódástól, E balkáni barbarizmus végighallgatása után valóban jól esett, amikor Janisch Ferenc körjegyzővel folyíztott beszélgetésünk során viszszajutottunk oda, hogy milyen jelentősévé volna Baj és Agostyán részére, ha Tóváros nagyobbarányú fürdőhellyé fejlődne. Valóban szép perspektíva nyílna meg Baj és Agostyán előtt abban az esetben. Baj és Agostyán lenne Tóvároshoz legközelebb fekvő nyaralótelep s nagy terük nyílna arra, hogy gyönyörű vidéküket kihasználhassak és termékeiket, valamint kiváló zamafu boraikat gazdaságosan értékesíthessék-E két község csodaszép, erdőboritotta hegyek közé ékelve, gyönyörű látványt nyújt. Az égbo t, mely mintegy virágos völgyre boruló kék mosolygás virult le ránk, az erdő" koszoruzta Gorba hatalmas emelkedése, mely Tarján felé vezet egy csodaszép utón szinte önként kínálkoznak arra, hogy a csendesebb nyaralást igénylő nyaralók, télre pedig a ródíi és egyéb sportot művelőknek Tatatóvárost kiegészítő telepe legyen. Ez az ősrégi falu, meüyrői már 1383-ból van írott emlékünk s a Rozgonyiak birtoklása után a török hódoltság alatt elpusztult és végül is az Esterházyak kezére került, akik németanyanyelvüeket telepitettek ide, ez az ősrégi falu jövője Tóvárostól függ, azzal él vagy bukik. Egyéb érdekességei is vannak Baj és Agostyánnak Agostyán határában három elpusztult falu állott hajdanában : Bodoí Tőidé, (Bodoiowfeulde) Vadath és Kovácsi (Chovachy) Baj közelfekvő erdőségeiben régi templom alapkövei és kővel kirakott halastó maradványai találhatók; né" melyek szerint itt hajdan kolostor állt, azonban erre hiteles adatok nincsenek. Bajon van az uradalom nevezetes pincéje 14 ággal és 40 000 akó befogadóképességgel. E pincében egy 2150 akós hordó áll, meiyet 1832-ben készített egy hires pesti kádármester. Agostyánon Horváth igazgatótanitó szintén óriási jelentőséget tulajdonit annak Agostyánra vonatkozólag, ha Tóváros nagyarányú fürdőhely lesz, fentebb már említett okokból kifolyólag. Egyébként Horváth ig. tanító vezetett arra a gondolatra, hogy az Agostyánra helyezendő téli sportteleg milyen nagyarányú föllendülését jelentené az e sportággal foglalkozó Tatatóvárosi Atl. Clubnak, mely egyszersmind Agostyánnak is nagy hasznot hajtanak. lies Kissi (Komárom város sérelmes határozata a háztulajdonosokra nézve.) Ismeretes, hogy Komárom város a lakókra áthárítható vizdijat ezentúl nem a helyiségek száma szerint veti ki, hanem a lakbér nagysága szerint változó százalékokban. És pedig: 500 K-ig 3% 500-1000 K-ig 5% 1000-2000 K-ig 8®/, 2000 felül lakbérnél 10%avizdij, Ugyancsak százalékokban vetik ki ezntui a házbérfilléreket és pedig: 400— 600 K-íg 2°A> 600—1200 K-ig 4®/0 1200-2000 K-ig 6°/« 2000 - 3000 K-ig 8°/« 3000 K-án felüli lakbér után 10®/8 a házbérfillér.
