Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-05-18 / 59. szám
1926. május 18, Komáromi Lapok 3. oldal. sok alkalmával már jó elve értesülve legyenek, hogy miféle okmányok szükségeltetnek a jövedelmi adó megállapításánál. naszvadi gyilkosság. (Emberhalál a „púder“ miatt. — „Csak meg akartuk fenyitenil“ — A hdzsártos lakótársak. — Naszvadi csendélet.) A komáromi törvényszéken hétfőn kezdődött a tavaszi esküdtszéki ciklus. Az esküdtszék elsőnek a múlt év őszén Naszvadon történt emberölés bűnügyével foglalkozott. Csontos József és sógora, Miklovics István naszvadi lakosok álltak az esküdszék előtt. Az volt a vád ellenük, hogy október 27-én éjjel Naszvadon agyonverték Győré András szintén naszvadi lakost, aki együtt lakott Csontos józsefékkel, mint lakó. A lakó és a házi ur között azonban állandó volt a veszekedés, aminek aztán az lett a vége, hogy Csontos József és sógora, Miklovics István, agyonverték a házsártos, italos és veszekedő Győré Andrást, aki után özvegye és 7 árvája maradt hátra. A bíróság Vincze Aurél törvényszéki elnök elnöklete alatt dr Soos Imre táblabiróból és Németh Ödön törvényszéki biróból állott. A jegyzőkönyvet Weszelovszky János vezette. Az ügyészi tisztet dr. Moesz Géza vezető államügyész látta el. A vádlottak védője dr. Schreiber Lajos komáromi ügyvéd, orvosszakértők dr. Nagy Sándor és dr. Büchler Géza ógyallai orvosok voltak. Az elsőrendű vádlott, Csontos József elmondja, hogy már kétesztendeje náluk lakott az áldozat, Győré András, aki iszákos, veszekedő, összeférhetetlen ember volt és vele és családjával állandóan veszekedett. Őt, Csontos Józsefet Puder csufnéven szokta hívni és ha ivott, akkor hol az ablakon, hol az ajtón zörgetett be hozzájuk, hogy most gyere ki, majd elbánok vehd. Ha Győré beszeszelt, akkor rendesen kiszórta a házból a saját feleségét és a gyermekeit is. De hasonló sors várt a házigazda Csontos Józsefre és családjára is, ha a házsártos lakó egy kicsit többet ivott a kelleténél. Csontos felesége akkor valahol a szomszédoknál húzta meg magát, nem egyszer éjszakára is. Maga Csontos pedig bezárkózott a szobájába és ner* mert kijönni, amíg Győrének az ital okozta dühös rohama tartott. Volt rá eset, hogy ilyenkor betörte Csontosék ablakát : No gyere már ki te púder 1 — kiáltások között. Hogy miért csúfolta Győré éppen ezzel a női kendőző szerrel, a púderrel Csontost, az a vallomásokból nem tűnt ki. A vádlott már végletig el volt keseredve egész családjával együtt. Ilyen lelki állapotok között következett el a végzetes tett. D u. 5 órakor jött haza Győré az ivásbúl Be volt alapo san szeszelve és újra kezdődött a régi nóta. Csontosék ablakjait beverte és újra kezdte szidni, csufnevezni Csőn tost. Csontos végző elkeserédéséoen kiballagott az utcára. Arra jött éppen a sógora, Miklovics István. E panaszolta neki, hogy már megint nem le hét bírni a részeg Győrével, a saját lakásában se nyugharík már tőle. A sógora azzal vigasztalta, hogy legjobb volna alaposan elpáholni, ha mär sehogyse fér a bőre:;en az a Győré. Csontos utam azonban nem volt valami bátor embier és nem igen merte Győrét megtanítani kesztyűben dúdolni. A sógora, a Miklovics hát azt mondta, hogy majd estére eijön Csontos „bátorítására“. Szóval szépén elhatározták, hogy alaposan elverik a rakoncátlariGyörét, hogy elvegyék a kedvét a folytonos verekedéstől. A megölésére nem is gondoltak, csak arról volt szó, hogy úgy Isten igazában el agyabugyá ják őkéimét. A ház körül nem volt semmi alkalmas husáng, elmentek hát a kovácshoz és ott a műhelyben körül néztek, hogy alkalmatos szerszámot; keresennek. Meg is állapodtak egy kapanyélben és egy vonyogó szerű kampó'«, hegyes vasban. Meg is mondták a kovácsmesternek, hogy ezek a szerszáitnok arra kellené nek rekik, hogy a bőrében nem férő Görét ráncbaszedjék és alaposan elpá holják. A kovács kijelentette, hogy ő nem adja oda ezeket a szerszámokat Eiőada&sh kezdete hétköznap este 1 ti 9 kakor TISZTI PAVILLON mm Előadások kezdete ; vasár- és ünnepnap 3,5,1 OS 9 0. 80/ Kedden és szerdán, májas 18 és 19-én Ufasláger! A Niebelungok testvérfilmje I Ufaslágér! Kalózszerelem Kalandos filmregény 6 felv. Főszerepben: Paul Richter (a Niebelungok Szigfridje) Rudolf Klein-Rogge(Dr.Mabuse) és Aud Egede Nissen. s különben is figyelmeztette őket, hogy nehogy bajba keveredjenek. A két só gór azonban nem sokat hederitett a kovács okos tanácsára és a kovács tudta nélkül mégis elvitték a szerszámokat. Tizenegyet kiáltotta el már a naszvadi alvók álmai felett őrködő bakter, amikor a két sógor a kovácsműhelyből elhozott husánggal és vonyogóval megérkeztek Csontosékiioz. Csendesen be mentek a szobába és lecsavart lámpa mellett várták Győrét. Csontos felesége a délutáni veszekedés miatt nem mert otthon hálni és egyik szomszédban húzta meg magát. Éjfél volt éppen, amikor nagy robajjal megjelent a korcsmából jön Győré. Szidta Csontost, a pudert, mint a bokrot. Zörgetett az ablakon, majd az ajtót kezdte rugdosni: „Gyere ki kutya púder! Majd elbánok veled! ‘ Csontos azt mondj«, hogy be is nyi tott rájuk a szobába. Erre elérkezettnek látta a két sógor az időt arra, hogy elverjék a dühöngő Győrét. Csontos a sörbe és hegyes vassal nagyot ütött Győré fejére s sógora, Miklovics pedig a kapanyéllel ütött rá néhányszor. Győrs erre a nem várt fogadtatásra úgy látszik, kijózanodott, kiszaladt a szobából, a konyhából aa udvaron végig. Evésxözben jön meg az étvágy, Csontoséknak is verésközben jött meg a kedvük, és Győrét végig kergették és ütlegelték az udvaron, amig össze nem esett. Ekkor is ütöttek rá néhányat, de akkor már halott volt. Csontos ezt férfiasán beismerte, bátran, nyíltan. Annál gyávábban védekezett azonban sógora, Miklovics István, aki bár a csendőrség és a járásbíróság előtt mindent ép úgy beismert, mint Csontos, most elkezdett keretdni és hazudozni, de olyan ügyetlenül, hogy minduntalan ellentmondásba kevereded az elnök kérészi kérdései közben. Tel jesen ártatlanra akarta magát mosni és mindent a sógorára kenni, aki nyíltan a szemébe mondta, hogy hazudik. Az urvos szakértők szerint az áldó zat úgy a husángszerü kapanyéllel, mint a horogszerü vassal olyan hatalmas vágást kapott a fejére, hogy mind a két ütés külön kü!ön is halos volt. A kapanyéllel zúzott, a hegyes ho roggal szúrt sebet kapott Győré akinek nemcsak a szó, hanem a falat is torkán akadt. A boncolásnál ugyanis kitűnt hogy valami pogácsa félét majszolt a halála előtt az áldozat, de lenyelni már nem volt ideje. Az orvosok megállapítottak, hogy a halál beáüa után is ütöttek Győrén pár hatalmasat és mind a két álkapocs eltörött az ütések alatt. Amint mondtuk, Miklovics István hsyet- havat összehadart, hogy tisztára mossa magát és mindent a sógorára kenjen Ez észnélküli kapkodó hazudó zásával nem egyszer keltett hangos derültséget. Győré Andrásné, a megölt áldozat felesége az első tanú. ő is beismerte, hogy ura ha ivott, veszekedős természetű volt, de nem olyan mértékben, mint a vádlottak állítják, őneki külön ben elég a maga baja, mert 7 gyerek maradt árván. Takács Gábor kovácsmester azt vallj?» hogy az áldozat veszekedős ember volt. Nála a műhelyben is csinált zenebonái a tanú apjával, de a tanú úgy barátságosan képenreremtette és kidobta a műhelyből. A vádlottak tényleg kerestek nála valami husángot, neki is azt mondták, hogy csak meg akarják verni Győrét, hogy elmenjen a kedve a foly'I tonos veszekedéstől. Ő nem adott nekik semmi szerszámot, de azok titokban mégis elvitték az emlitett dolgokat. Benyos Mihály is azt vallja, hogy Győré veszekedős ember volt. Csontos Józsefné az elsőrendű vádlott felesége volt a következő tanú. Az elnök figyelmezteti, hogy nem köteles vallani, de a tanú vallani akar és értelmesen előadja, hogy mennyire zaklatott életük volt Győré miatt. Ha az ura nem volt otthon, igen sokszor el kellett menekülnie a részeg ember elől a szomszédokhoz, ahol nem egyszer az éjszakát is tölteni kellett. Több tanú kihallgatása, dr. Moesz Géza vezető államügyész vádbeszéde és dr. Schreiber Lajos védőbeszéde után az esküdtek Csontos Józsefet erős felindulásban elkövetett súlyos testi sértés által okozott emberölésben, Miklovics Istvánt ugyanabben mondotta ki bűnösnek, reánézve azonban a felindulás enyhítő körülményét nem tudta be. A bíróság erre Csontost 4 évi börtönre, Miklovicsot 3 évi fegyházra Ítélte. A felek és az ügyész felebbezett. Mipati ö Kereskedelmi koitöilUisi (I! A Komáromi Járási Ált. Ipartársulat 1926 május hó 23 és 24 én a pünkösdi ünnepek napján rendezendő tanonc- és segédmunka kiállítással együtt a régi kézműves iparra és kereskedelemre, de általában a régi életre vonatkozó, ma már muzeális beccsel biró, a századokon át nagy hírnévnek örvendő komáromi kézműipar és kereskedelem emlékeiből kortörténelmi kiállítást rendez. Régi feljegyzési könyvek, könyvelések, levelezések, naplók pénztárkönyvek, régi biztosítási okmányok, szállító meg hitelező levelek, hivatalos iratok, régi mértékek, kézműiparos vándorkönyvek, felszabaduló s legényavatási és mesterlevelek, céh jegyzőkönyvek, névsorok, naplók, céh pecsétnyomók, a céh kiadványai, céhládák, zászlók, régi kézművesipari szerszámok, remekek, elismerő oklevelek, képes ki üntetések és száz meg száz felsorolhatatlan kedves emlék pusztul el a deresedő s megőszült öreg kereskedők és iparosok otthonában, ha azokat össze nem gyűjtjük és nem őrizzük meg az utókor számira. A mai korunk különösen rohanva bálád; nap-nap után újabb és újabb csodákkal határos találmányok elfeled tetik a múltat a mai emberrel. Pedig a ma a tegnap öccse, s a jövő a sok tegnapelőtti múlt unokája S ha volt idő, melyben vigasztalva nézhetlünka múltba, úgy a mai idők azok, mert lelki megpinenési a múlt kedves, felejthetetlen emlékei biztosítanak számunkra. Ezért kérjük Komárom város és a járás községeinek t. közönségét, különösen a különböző ipari és kereskedelmi fog alttozásbebeket, de mindazokat, akiknek tulajdonában maradt vagy jutott bármily regi emlék, amely váró sunk régi kereskedelmével, iparával, kereskedői és iparosai régi életével bármi vonatkozásban van, hogy ezeket bocsássák a pünkösdi ünnepeken rendezendő kortörténelmi kiállításunk számára rendelkezésünkre. Az átadott tárgyak megőrzéséről gondoskodunk, s azokból állandó jellegű múzeumot kivárunk létesíteni. Szives bejelen'ést a Komáromi Járási Ált. Ipartáreulat irodájának, vagy Ivánfy Géza társulati titkárnak megtenni. A tárgyak legkésőbb május hó 20-áig adandók át ugyanoda, hogy elrendezésükre kellő idő álljon rendelkezésre. Komáromi Járási Alt. Iparostársulat. Rákóczi szive.*) Eltűnt egy szív: a legszentebb, a legjobb, Amelynek legfájóbban fájt a bánatunk... A szív, amelyről árva Rodostónkban Felvillanó és bízó szemmel álmodunk . , . Mint hogyha Isten jobbnak látta volna, Ha nem marad a Földön ez a kincs S az égbe vitte, ott is büszke dísznek! Eltűnt a szív és jaj, már híre sincs I Mit is keresne itt, e vad mezőkön, Hol minden ember gyilkos Káinná veszett,,.? Az oltároknak földön futó füstjén Mit is nézné az ölni lendülő testvérkéiét? Nem, nem való most ez a szív a földre I Szent dobbanását meg se hallanánk; A mi fülünk már lég süket a jókra, A mi fáklyánkon elhamvadt a láng! A Siontáblát mi már kicseréltük, Immár nekünk a Pénz és Vér az Istenünk...! Recrudescunt? Nem értjük már enyelvet...! Egymás arcában testvért már nem ismerünk! Ami Tebenned dolgozó erő volt, Azt mink nem értjük:. .Szabadság...? Hitek...? Eszmék oltárán áldozásra menni ? .,. A mi oltárunk lángtalan, hideg! Pedig de szép, de magyar lenne; újra Szent eszmék templomához törni kőveketl A hidra menni a véres mocsárból, Susogni újra fényes hívó nevedet! A csillagokat megint égre dobni És hallgatni, hogy zászlód hogy suhog, Népednek öt sebére gyógyulást Keresni így, vagy úgy ... hiszen tudod! De nem lehet!.. Talán, ha majd az Isten A züllő, vad világra egyszer letekint Es megsajnálja a Te kicsi néped S elejtett sorsát kézbe fogja majd megint: Akkor csak szived hamvát szórja széjjel S ha lelkünkre csak egy paránya hull, A szent kurucvér újra árad bennünk S akkor megint tudunk majd magyarul/ Szabó Bertalan. *) A Jókai Egyesület Rákóczi-ünnepén szavalta Ruzicska József. HÍREK. — Lelkészválasztás. A hetényi ref. egyházközség lelkészválasztó közgyűlését ma, keddre tűzte ki az egyházmegye esperese. A választási közgyűlés vezetésére Soós Károly egyházmegyei főjegyzőt és Kenessey Kálmán dr. világi tanácsbirót küldte ki az esperes. — Halálozás. Súlyos csapás látogatta meg a Végh családot és kiterjedt rokonságát. Amint őszinte részvéttel értesülünk, özv. Végh Mihályné sz. Kossá Johanna, a volt negvedi lelkész özvegye, 86 éves korában Szilason hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése hétfőn ment végbe igen nagy részvét mellett Szilason. Az elhunytban Szabó Imre volt komáromi ref. s. lelkész, jelenleg budapesti, fasori ref. lelkész nagyanyját gyászolja. A család az alábbi gyászje-Ilentést adta ki; Mélységes fájdalommal, de a kegyelmes Isten szent végzésén keresztyéni alázatossággal megnyugvó lélekkel tudatjuk, hogy az áldott jó édesanya,szeretett nagyanya és dédanya, nagytiszt. özv. Végh Mihályné született Kossá Johanna, volt negyedi református j lelkész özvegye áldáso« életének 86 ik { évében folyó hó 15-én hosszas szenvedés után csendesen elaludva, átköltözött i az örökkévalóságba. Megboldogul ked| vés h flottunk porrá válandó részeit f. I hő 17-én d. u. 4 órakor fogjuk a szi\ Iasi református temetőbe örök nyuga- S lomra kisérni. Szilas, 1926 május 15. I Aidott legyen feledhetetlen emléked, j özv. Szabó Imréné szül. Végh Ilona, özv. Szabó Gyu!áné sztil V’égh Mária ‘ leányai özv. Vegh Mihályné szül. Szi- i gethy Jolán menye. Szabó István és neje, Szabó Imre és neje, Végh Géza l és neje, dr. Pap Séndorné szül. H :jdu | Mária, Szabó P4, Végh Jolánka, Végh í Mihály, Végh Janka. Végh Mariska uno- i kái Papp Sándor, Papp Géza, Papp j Zoltán, Szabó B 4a, Szabó Ilonka, Szabó \ Pista, Szabó Éva, Szabó Klára dédf unokái. „Légy hiv mindhalálig és neked \ adom az életnek koronáját,“ „Uj pali rancsolatot adok néked, hogy egymást ? szeressétek; amint én szerettelek titeket, ! úgy szeressétek ti is egymást.“ [ — Személyi változások. Pakos Pál I állami állatorvost a nyitrai megyei hi; vatalban áthelyezték az iglói járási hivatalhoz. Mesko Emil irodafőtisztet 1 (oficiál) a nyitrai járási hivatalnál áthe-Ílyezték az ógyallai járási hivatalhoz. — A Magvar Vasárnap u] szerkesztője. A Piágai Magyar Hírlap vasár: napi szépirodalmi mellékletének, a Maj gyár Vasárnap- nak szerkesztését május ? 1-én dr. Sziklay Ferenc, a Kazinczytársaság főtitkára veszi át.
