Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-30 / 13. szám
jansáf 30. Komftromi Lapok 9. oldal. II lilüg legaagiobli Vila. Amerikáról mindenki tudja, hogy ipari ország. Azt azonban már nagyon kevesen tudják, hogy az iparnak tulajdonképen melyik ága van kifejlődve leg jobban. Azt mindenki tudja, hogy sok az autó, hogy hatalmas vas- és acélgyárak vannak, tehát joggal következtethetné valaki, hogy Amerikában ezek közűi vezet valamelyik. Legjobban a húsipar van kifejlődve. Ha valaki elgondolja, hogy az Egyesült Államok népe naponkint közel 50 millió font húst fogyaszt el, ami körülbelül 25 millió kilónak felel meg, akkor kénytelen elismerni, hogy nem az autó, sem az acél, hanem a hús uralja Amerikát. Természetesen ezt a horribilis mennyiséget nem tudnák egyszerű kisiparosok előállitani, hanem erre is, miként mindenre, trösztök alakultak, amelyek azután óriási pénzbefektetéssel és a modern technika vívmányainak igénybevételével megfelelő vágóhidakat építtettek és ezeken ma naponkint ezrével vágják az állatokat, hogy a legragadozóbb állat, az ember, mindennapi táplálékát előállítsák. A sok vágóhíd közül a legnagyobb is a leghíresebb a csikágói Swift és Armor telepe. A csikágoiak n^m valami kedvesen veszik, ha Csikágóval kapcsolatban ezeket a vágóhidakat emlegetik. Azonban tény az, hogy ez a vágóhíd Csikágónak egyik főérdekessége, amelyet minden idegen megtekint. En is kiruccantam, hogy megtekintsem a hires telepet. A városi emeletes vasút kényelmes express vonatábán csendesan beszélgettünk hazai holtokról. Körülöttünk vidám, gondtalan fiatalok csevegtek a vonaton, odébb egy termetes négernő rágta az elmaradhatatlan chewing gum-ot, a rágógumit, ami nélkül amerikait elképzelni lehe tetten. A telep óriási. Nyitott istállókban mindenhol állatok hevernek és váljak a halá t. Hatalmas ketrecekben a praireknek büszkeségei, hatalmas bikák kérődznek csendesen. Egy másik ketrecben hatalmas csoport bika, majd sertések, borjuk változatos sokasága. A levegő telve van állati hangokkal. Az áilatek között lovas lókupecek és marhakereskedők járnak és vizsgálják a beszállított állatokat. Minden órában újabb szállítmány étkezik és minden órában párezer állattal kevesebb van. Izgatottan ülünk le a vendégszobában, ahol várunk, amig mindenki beérkezik. A lift gyors mozgással visz fel bennünk a magasba, ahol már hallatszik a gépek dübörgése és az állatok visítása. Az első teremben a sertéseket ölik. Minden percben egy sertéssel kevesebb van a világon. Két és félmázsás állatok mindennapiak. Persze itt nem kell őket lefülelni, hanem egy kis néger gyerek láncot vet nagy ügyesen a lábára és a következő pillanatban már emeli is a gép és szállítja a hóhérhoz. Ettől a pillanattól kezdve többé gyalog egy áltat sem megy, hanem viszi a gépezet. Az ölést egy hosszubajuszu bácsi végzi. Ha nem volna olyan meszsze, megkérdezném,hogy nem magyar e. Minden percben csak egyet szúr. Ez az egész napi teendője. Biztos kézzel, nyugodtan végzi mesterségét, mintha otthon a pipáját tömné. Vezetőnk udvariasan magyaráz és kivezet egy másik terembe. Itt a juho kát gyilkolják hasonló buzgalommal, óránkint kétszáz birkának fejtik le a bundáját. Itt már hosszú sorokban szállítja a gépezet a megölt állatokat. Mindenhol egy ember áll és csak egy késvágást tesz, többre nincs ideje, mert a gép megy és a következő munkás ntár várja az állatot, hogy elvégezze rajta a maga munkáját. Egy ember mást sem tesz, mint a körmeiket metéli le, egy másik behasitja a lábán a bundát és igy tovább. Mindegyik egy mozdulatot. A harmadik terem a legrémesebb. Itt ölik le a hatalmas teheneket, ökröket, bikákat. Megrendítő, amikor egy-egy hatalmas állat belép a nagy terembe és megérzi a vérszagot. Mire az állat belép, már egy csigához van kötve, amely a belépés pillanatában felemeli a hátulsó lábánál fogva. Erre egy néger odamegy és egy ügyes szerkezettel kifesziii a nyakát, egy másik pedig elvágja Erre a csigán felhúzzák a levegőbe, hogy minden vére kifolyjon. Közel negyedmillió marhát gyilkolnak le évenkint. A leölt állatokat azután megmossák forró vízben és vaskefével megsurolják, hogy minden piszkot eltávolítsanak róla. Az igy megpucolt darabokat azután egy élelmezési tiszt átvizsgálja és a hivatalos pecséttel ellátja. Innen kerülnek a hűsítőkbe. Ezeknek a fagyasztóknak az a tulajdonsága, hogy nem jéggel hűlik, hanem vegyi utón. Itt állanak azután a feldarabolt állatok napokig, sokszor hetekig és innen viszik szét az egész államba. 3000 vagon áll a társaság rendelkezésére, amelyekben jégbefagyasztják a húst és úgy viszik a rendeltetési helyére. A társaság telepein 70 000 ember dolgozik. A munkásokkal nagyon humánusan bánnak. Tartanak iskolákat a gyermekeik részére. — Az első telefon. Sokan versengenek a telefon feltalálásának dicsőségéért, de sajnos nagyon kevesen tudják, hogy ez a nyájas olvasót zordon olvasóvá átalakító, idegkinzó, de értékében mégis megbecsülhetetlen kultur eszköz egy egyszerű német tanító elméjében született meg. Reis Fülöp friednchsdorfi tanító előszeretettel foglalkozott fizikával s 1852-ben kezdett kísérletezni olyan irányban, hogy nem lehetne e a hangot az elektromos áram segítségével nagyobb távolságokra is továbbítani. Érdekes, hogy első kísérleteiben az emberi fül szerkezetét akarta utánozni. Legrégibb készülékeiben megtaláljuk a dobhártyát és a halló-csontocskákat; ez uióbbiak voltak a mai mikrofon ősei. Végre kilenc év múlva annyira haladt, hogy 1861 október 26-án bemutatta találmányát — melyet telefonnak nevezett — a frankfurti fizikai társaságnak. Az eredmények nagyjában megfeleltek a várakozásnak, szabályosan ritmikus hangokat pompásan továbbított a készülék, di az emberi beszédet nem tudta egész tisztán érthetően visszaadni. Ezért Reis találmánya nem is keltett nagy feltűnést, noha a következő években Stettinben és Giessenben a természetbúvárok vándorgyűlésein is bemutatta. A fizikusok n8gyrésze nem akart róla tudomást se venni. Ez anynyira bántotta szegény Reist, hogy az egész dologról hallani sem akart többé: a zseniális föltalálók rendes sorsa a múlt században. Hiiála után tökéletesítették a készüléket, közben mások önállóan újból felfedezték a telefont s a Reis érdemeiről ma már jóformán csak szülővárosában tudnak, mely szobrot emelt neki. — Keresek megvételre prizma látcsövet, vagy jó színházi látcsőt. Cim a kiadóban. özv, dr. Garai Lipótné úgy a maga, valamint gyermekei és az összes rokonság nevében fájda'omtól megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb férj, legönteláldozóbb édesatya, testvér és rokon Dr. GARAI LIPÓT TÁBLABIRÓ életének 49-ik, boldog házasságának 20. évében hosszú szenvedés után visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek. Drága halottunkat folyó hó 31-én d. e. J/> H órakor kisérjük utolsó útjára a Thaly Kálmán u. 10. sz. gyászházból. Komárom, 1926. jan. 29. Dr. Garai Lipótné Garai Annus sz. Bohne Etelka Garai Hilda neje. gyermekei, testvérei és összes rokonai, 72 Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedése njabb kottavásárja. 1926. évi táncujdonságok. *Árpád! ne izéljtn. A legjobb dal és shimmy * Cigány tangó. A tangók királynője *Éjféli árnyak. Shimmy Blues, de a legjobb Fatimé. Orientális dal és shimmy Hupa-Hupa. A legújabb párisi tánc Java Borneo. A népszerű „jáva“ tánc legismertebb muzsikája Java de la Rio Grande. Aki szereti a jó muzsikát, ezt vegye meg * Jeanette szive. Modern valse hesitation *Lo Desolado. A legújabb tangó, jó muzsika Maré Calmo. A sok shimmy közül egyike a legjobbaknak *Mért hordja azt a kékcsikos trikót? Ötletes szöveg és zene *Missisipi. Az újabb tangó milonga kreáció *Opium. Gyönyörű szép valse erotique Rosarito. Uj és szép tangó *Sámson és Delila. Pompás dal és shimmy *Sánta kutya tánc. Az ulóbbi évek legszenzációsabb shiinmyje Senorita. Kedves tangó *Szovátai emlék. Fülbemászó, dallamos keringő *Stars. Valse hesitation, eddig 10 ezer fogyott el *Suggestion. A legszebb angol keringő Süvít a szél, kacag, zokog... Hatásos, szép kabaré dal *Tangó Soufrance. Bécs, Berlin, Páris szenzációja Temps passe! A keringő mindig divatos marad és ez szép Exhumálták Tuth-Ench-Ament. Népszerű shimmy-foxtrot Virágos zöld újra a promenád. Dal és rag-time, Jó zene Vraja. Shimmy szenzáció Zsdvánál nincs szebb tánc (La Java). Mindenhol erre táncolnak Z'izsy Shimmy újdonság *Xénia Fedorowna. A legszebb orosz sanzon *Én gyűlölöm a szőkét. Most jelent meg, szenzációs kabaré dal Yo-Kü-Shi-San. Japán foxtrot és dal A *-gal jelzetteket különös figyelmébe ajánljuk a zenét kedvelő olvasóinknak, Egy-egy fűzet ára 7*50 K. DO MOV Hazai Általános Biztositó r. t- Bratislava Előnyösen biztosit, gyorsan és kedvezően likvidál. Komáromi fő ügynökség a Kollégium épületében. 6* Színházi Élet t (már szerdán) kapható és megrendelhető (telefon utján is) a I SPITZER-FfLE IlHYVESIOLTMIl lOHlBOH. SÍDHU 21. SZU. IELEFÍÍHM: 11. Sofför 26 éves, nős, vizsgázott géplakatos, beszél szlovákul, magyarul, csehszl. állami és katonai vizsgával, valamint hosszabb gyakorlattal bir, esetleg azonnali belépésre is Állást keres. Cim: Kovacsík M. Komárom, Dunarakpart 57. 43 Rada obce Stará Dala. — Ógyalla község tanácsa. Císlo 287/1926. Vyhláska. V smysle 3. §-u XX. zák. cl. z roku 1883. sa dáva na známost', ze polovné právo ohce Stará Dala tak na spolocnom, jako aj majetok jednotlivych majitel’ov tvoriacich pozemkoch vyuzit’ sa mohúcé hude sa dávat’ do prenájmu najviac slubiacemu na dobu 6 rokov pocnúc od dna 1. februára 1926 do dna 31. januára 1932 na verejnej drazbe ktorá sa zadrzi v obci Stará Dala dna 8. febr. 1926 o 11 hodine predpol, Drazobné podmienky mőzu sa obzret’ pocas uradnych hodin bárskedy v uradnej miestnosti. V Stará Öala, dna 20. jan. 1926. Obecná rada. Árverési hirdetmény. Az 1883. évi XX. t. c. 3. §-a értelmében közhírré tétetik, miszerint Ógyalla község úgy a közös, valamint az egyes birtokosok birtokain gyakorolható vadászati joga 1926 február 1-től kezdődőleg 1932. évi január hó 31-ig terjedő 6 évi időtartamra 1926 febr. 8-án d. e. 11 órakor Ógyalla község házánál tartandó nyilvános ái-verésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Árverési feltételek a községi hivatalnál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Ógyalla, 1926 január 20. 71 Községi tanács. »1V ATIiA FOK nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyvesboltjában, Nádor utca 29.
