Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-28 / 12. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 192^. janaár 28 Meghűlésnél csodálatos hatása van a valódi „DIANA" SÓSBORSZESZ használatának, mint fájdalom­csillapító, erősitő szernek. Alkalmas fájó testrészek bedörzsölésére, torok­­öblitésre, vagy cu­korra csöppentve, belső haszná­latra egy-959/h aránt. ! mindenütt kapható! előbbi elismerése érdekében. Ivdnfy Géza felszólalásában kifogásolta a napi­rend előtti felszólalást, Jávor főjegyző pedig a törvényre hivatkozva, figyelmez­tette a közgyűlést, hogy nincs joga fel­írni a képviselőtestületnek. Steiner Gábor azt vitatta, hogy felírhat Komárom is, hiszen Prága már ugyanazt megtette és ajánlotta a javaslatok elfogadását. Fülöp Zsigmond a polgári pártok nevében ki­jelentette, hogy a tisztviselők elbocsá­tása ellen irányuló javaslatot elfogadják, de Oroszország elismerésére nézve más állásponton vannak és ezért szavazást kért. Csizmazia elnök elrendelvén a sza­vazást, a közgyűlés az állami tisztvi­selők elbocsájtásának megszüntetésére vonatkozó indítványt egyhangúan elfo­gadta, a Szovjetorvszország sürgős el­ismerésére irányuló javaslatot pedig szótöbbséggel elvetette, vagyis ebben az ügyben nem kíván a képviselő tes­tület fölirni. Áttérve a napirendre, a közgyűlés Szalay András községi iskolaszolgának természetben kiutalt lakását az eddigi 1700 K helyett 1000 K-ra értékelte, Doma Károly dr. volt városi aljegyző­nek végkielégítési ügyében beadott fe­­lebbezését a közgyűlés elutasította és az e tárgyban hozott tanácsi határo­zatot fogadta el. Kalabusz Istvánná volt városi főszámvevő özvegyének é3 Filó Jánosné volt főmérnök özvegyének nyugdiját a közgyűlés havi 500—500 K-ra emelte föl. Szöllősy Ferenc nyug­díjügyében beadott felebbezésére nézve a közgyűlés uj javaslat előterjesztésére utasította a tanácsot. Póda Imre közs. iskolaszolgának a tanonciskolánál vég­zett teendőkért eddig kapott havi díjazását 50 K-ra emelték fél. Özv. Szabó Lajosné volt kórházi alkalmazott és Bíikó Jánosné volt gázgyári munkás özvegye részére a folyó évtől kezdve havi 300 korona kegydijat szavazott meg a közgyűlés. A nyugdijkérvényeknél a képviselő­testület tagjai részéről megnyilvánult az a nézet, hogy az időnként benyújtott nyugdijfelemelési kérvények nagyon is szükségessé tennék a városi nyugdijak revízióját és végleges megállapítását. Ezzel kapcsolatosan Sándor Ernő fő számvevő jelentette, hogy éppen a na­pokban érkezett a pozsonyi zsupáni hivataltól egy leirat, amelyben utasitják a várost, hogy terjesszen föl a városi nyugdíjasokról egy kimutatást, mert az állami alkalmazottak nyugdijai szerint kivánják rendezni azok illetményeit. Nagyobb vitát váltott ki Csizmazia György városbiró tiszíeietdijánakfőleme­­lése tárgyában beterjesztett kérelme. A közgyűlés vezetését ennéi a tárgynál Gaborek helyettes városbiró vette at. A főszámvevő ismertette a beadványt, amely szerint a városbiró hivatkozva arra, hogy a város fejlettsége folytán minden idejét a városnak kell szen­telnie, nagy családdal rendelkezik és reprezentációs költségekre nsgy össze­geket kell áldoznia, ezen indokok alap­ján a tiszteletdijának fölemelését kéri. A tanács méltányolva a felhozott in dokokat, havi 400 K emelést javasolt, ezzel szemben a pénzügyi bizottság a kérvénynek a közgyűlés keretében való elintézését indítványozta. A kommunisták részéről Csenget Kálmán szólalt föl a tanács javaslata ellen és indítványozta, hogy ne adjon helyt a képviselőtestület a városbiró kérelmének. Polony Béla dr. kijelenő', hogy nem zárkózik el a kéreem telje­sítése elől, de javasolja, hogy azt a költségvetés keretében intézze majd el a közgyűlés. Boldoghy Gyula belátja a városbiró kérésének jogosságát, mert tény az, hogy mint a város első elöl­járója, reprezentálnia kell, ami sok kiadással jár. A tanács javaslatát kéri e fogadni. Steiner Gábor tiltakozik a felemelés ellen. A felszólalások után a helyettes városbiró szavazásra bo­csátja a tanács javaslatát, amelynek eredménye az lett, hogv 22 szóval 11 ellenében a közgyűlés Csizmazia város­biró kérésének eleget tett és a tanács javaslatát emelte határozattá. A városi szántók bérbeadására vo­natkozó képviselőtestületi határozatot megfelebbezték a járási bizottsághoz, de a felebbezást a járási bizottság el utasította és helybenhagyta a bérbe­adást. A kérdéshez Schwarz Jenő szó­lalt hozzá és azt javasolta, hogy a szántókat kisembereknek adják ki, le­gyen biztosítva a haszonbér és a föl­deket munkálják meg, hogy azok be legyenek vetve. A közgyűlés a járási bizottság határozatát tudomásul vette és megbízta a tanácsot, hogy a bérbe­adás iránti intézkedéseket tegye meg. A városi napidijasok kérvényt nyúj­tottak be, hogy vegye fel őket a város a nyugdíjintézetbe. A nevezettek több év óta szolgálják a várost és a törvény és nyugdijszabályzat rendelkezéseivel indokolták meg kérvényüket. A köz­gyűlés egyhangúan hozott határozattal fölvette a napidijasokat a nyugdíjinté­zetbe. Az illetőségi ügyek egy részét a közgyűlés kiegészítés végett visszaadta a tanácsnak, a többit pedig az előter­jesztett javaslatok szerint intézte el, melyulán a közgyűlés negyed 8 órakor véget ért. BODEGA aj csemege és élelmiszerüzlet KOMÁROM, Nádor u. 22 szám. Csemegék és élelmiszerek legolcsóbb bevásárlási forrása. 10 dgr. Prágai sonka csak 4 korona. 1 liter fehér asztali bor 10 ~ 1 „ risling .... 14 — 1 „ vőiöi dalmát . 14 — 1 „ limbachi . . . 15'— 1 „ liebfrauen . .18' — Cognac, Rumok, Likőrök és Pezsgők. Déllgyümölcs, befőttek és járnék. Kaviár, halkonzervek, csemege-ostsee és fileeheringek. Orosz és angol tea,karisbadi kétszersültek, tortalapok, teasfitemények nagy választék. Teavaj, sajtok, felvágottak, csokoládé, cukorkák stb. stb. 1023 Számos látogatást kér HERZOG L1PÓT. Magyar nyelvű patkóié tanfolyam. Koczor képviselő interpellációjának si­kere. — Márciusban megnyílik a tanfolyam. Ezideig magyar nyelvű patkolóines­­teri tanfolyam nem volt a köztársaság­ban s igy fennállott az a veszély, hogy magyar kovács iparosaink az uj törvény alapján nem végezhetnek pitkoló mun­kákat és idővel magyar földműveseink még kovácsmestereikkel sem értethetik meg magukat. Emiatt Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő még a múlt évben interpellációt intézett a földmi­­velésügyi miniszíchez, melyből kifolyó­lag, mint értesülünk, a Földművelésügyi tanács elhatározta a magyar nyelvű patkolómesteri tanfolyam felállítását. Erre vonatkozólag a tanács hirdetményt tesz közzé, mely szerint szegkovács­­(Paikoló) tanfolyamot rendez kovács segédek részére, a nyitrai vagy eper­jesi állami méntelepen. A tanfolyam magyar nyelvű lesz és négy hétig fog tartani* A résztvenni szándékozóknak sajátkezüleg megirt kérvényt kell be­nyújtani s ehhez mellékelni kell: a felszabaduló levelet, illetőségi és honos­sági bizonyítványt és igazolványtarról, hogy legalább két évig mint szegkovács segédek alkalmazásban voltak. A tanács gondoskodik a résztvevők ingyen el­szállásolásról és olcsó élelmezésről. A tanfolyam befejezése után a hallgatók egy bizottság előtt magyarul vizsgázni fognak és sikeres vizsga esetén bizo­nyítványt kapnak, melynek alapján önál­lóan folytathatják a szegkovács (patkoió) ipart. A kérvényeket a Szlovenszkói Főldmivelésügyi Tanácshoz, Pozsony, Köztársaság tér 9. sz. II. emelet címére kell beküldeni. Tekintettel arra, hogy a tanfolyam csak abban az esetben lesz megtartva, ha legalább nyolcán jelentkeznek olya­nok, kik kötelezik magukat, hogy a tanfolyamon elejétől végéig részt vesz­nek, felhívjuk az érdekelteket,' hogy a tanfolyamra feltétlenül jelentkezzenek, mert az uj ipartörvény szerint a patkó lásra csak azok kaphatnak iparengedélyt, kik a szegkovács vizsgát sikeresen le­tették. Telefon 37. Telefon 37. Ha szüksége van elsőrendű tűzifára és szénre hívja fel a 37-es telefon számot, ahol azonnal és legpon­tosabban ki lessz szolgáivá. Továbbá tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy február 1 ével megnyitom irodámat Nádor­­utca 47. szám alatt, ahol megrendelések felvétetnek. Amidőn kérem, hogy nagybecsű megrendelésével engem megtisztelni szíveskedjék, vagyok kiváló tisztelettel Bottay Zoltán 47 fakereskedő. 1 ciikózl MMtah Kállaii miniszternél. Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő vezetésével felkeresték Brachtl vezér­­pénzügyigzgatót is. — Ígéretet kaptak a méltányos eljárásra. Hétfőn délben a csilizköziek többtagú küldöttsége jelent meg Kállay József dr. teljhatalmú miniszter és Bractit! vezérpénzügyigazgató előtt. A küldöttsé­get Füssy Kálmán nemzetgyűlési kép­viselő vezette, aki előadta, hogy Csi­­lizköz 7 községe az 1924-ik évi árvíz következtében szörnyű nyomorba jutott. A lakosság kenyér, az állatok ta­karmány nélkül maradtak. Mintegy hatezer holdnyi területet borított el az áradás, úgy hogy a la­kosság csak nagy kölcsönök áian tudta megúszni az esztendőt, de a kölcsö­nöket még évekig nyögni kénytelen. A kérelem tehát oda irányult, hogy a szerencsétlenül járt lakosság számára kamatmentes állami segélyt folyó­sítsanak. A jövedelmi, a vagyondázsma és vagyonszaporulati adó behajtását füg­gesszék fel és az adóvégrehajtásokat szüntessék meg. Káilay miniszter és Brachtl vezér­pénzügyigazgató a küldöttségnek meg­ígérte, hogy a csilizközi árvizsujtotta falvak adó­­megállapitásáná! méltányosan jár­nak el és megengedik nekik, hogy az adót részletekben fizethetik. Az adóvégrehajtásokat felfüggesztik. Brachtl vezérpénzügyigazgató külön is ígéretet tett, hogy bizottság fog kiszállni a Csilizközbe és ott az egyes eseteket figyelembe véve, szabják ki az adót. Jókai növényismerete. (Folytatás.) Nagy szerepet juttat a nenufar-nak, egy gyönyörű, de igen ritka virágnak. Részletesen le is írja. „Világzár“ a neve. Azért hívják igy, mert aki a virágot a szájába teszi, az hét napon át alszik tőle, vagyis bezárul előtte a világ. Csodaszép növény a ramocsa virág, mely csak a legvadabb székely hava­sokon terem. A Fekete ügyből olykor kivetődő meg­kövesedett, fekete fatörzseket, az özönfát Orbán Balázs is említi Egészen más oldalról világítja meg Jókait a „Fekete gyémántok“ cimü regé­nye, mert ez elárulji, hogy a költő nem­csak a most élő növényik világában ismerős, de ismeri a fosszilis növénye­ket is. Ezek felsorolása és a rég letűnt geológiai korszak lefestése, Jókai kiváló alkotása. * A költő multbalátó szeme elénk va­rázsolja a budai hegyeket, amint azok kőrisfa erdőkkel borítva, Hunyadi János idejében lehettek, az Alföldet Mária Terézia idejében, amikor a törökök kiűzetése után, a déli részeken vizi nö­vények és a szárazabb részeken Ver­­baskumok, Euphorbiák és Eryngiumok uralkodlak, az utakat pedig felverte a lápu jött azután egy sáskaraj s az meg­ette á kuíyatejet és ördögszekerei is, csak a kristálygyertyát nem. Jövőbe néző szeme a budai hegyvi­déken nagyrészt a most is élő növé­nyeket látja, de a zugligeti villák közt japáni mikánfák és ujhotlandi szantál­fák hosszú sorát látja. Legérdekesebb azonban Jókainak az a jóslása, hogy a második ezred év vége felé minden nemzet közreműködésével meg fog in­dulni a föld befásitása. „Minden sivatag uj tenyészetet kap. A 2000-ik évre egy nagy, igazi jubileum várt: a milliomo­dik egymillió fának elültetése a földön. Egy billió’ fát ültettek el 25 év alatt.“ (A jövő század regénye) Akik ma születtek, 75 éves korukban meglátják, bevált e Jókai jóslata. Ebben is kifejezésre jut Jókainak nagy szere­­tele a fák iráni, aminek annyi jelét adta müveiben. „A Magyar Tempe völgy“ leírásában úgy nyilatkozik: „Én úgy megsirathatnék minden kipusztított erdőt, nem státusgazdászati szempont­ból, mert azt nem bizták rám, hanem azokért a szép lombos fákért, amiket olyan ingyen teremt számunkra a jó föld: talán nem is a mi számunkra, hanem árnyékul az erdei virágnak, fészkűi az énekes madárnak." Van egy müve, amelyben csapongó képzeletét még a természeti dolgok le­írásában is szabadjára engedte. Az ol­vasót elvezeti „Egész az északi pólusig“. Galiba Péter, a Tegethoff hajó ottfelej­tett matróza csodálatos megfigyeléseket tesz az északi sark vidékén. Feltámaszt egy kvarckristályba zárt ősembert, aki a régi zsidók nyelvén elmagyarázza, hogy milyen növények éltek valaha ezen a tájon. Legérdekesebb azonban annak a leírása, hogyan Iá ta Galiba Péter a naphta vulkán közelében keletkezett meleg vizű tóban és annak partján a szerves életet újból életre kelni. Első sorban is az a kérdés érdekelte, hogy vájjon az állat születik-e előbb, vagy a növény. A tó cinnóber piros volt. Kiderítette, hogy ez a veres szin az ázalagok tömegétől származik, Tehát az áliat hamarább jelent meg a földön, mint a növény. Hat óra múlva a tó felsz'ne zöld lett, benőtte a békalencse, a Lemna. „Ez hát a növényeknek az őse, az első szülött. A legelső puszta szemmel látható állat, mely a vizi len­csét követi, a Naias proboscidea. Vele egy időben jelent meg a parton a nád. Ilyen mederben folytatódik az egymás­után keletkező szervezetek felsorolása. A szömörcsögök és gombák akóhordó­­nagyságúak; a Canna indica óránként fél métert nőtt. . A kosborfélék tiz óra alatt kivirágzottak. Mit gondoljunk mindezekről? Sokan azt mondják, hogy Jókai tudatlanság­ból követettel ennyi hibát. Ezek azon­ban megfeledkeznek arró', hogy J )kai ezt a munkáját az „Üstökös“ éiclap számára irta. Móka az egész. Tréfa, melyet a természeti ajz komolyságával akar elhihetővé tenni. Zsigmond Ferenc ezt irta erről a műről: „Tudományos maskarába bujtatott Háry Jánoskodás teszi az egész munkát kedvessé.“ Tel­jesen igaza van. Jókai akarattal engedte itt humorát és fantáziáját a reális ter­mészet fölé emelkedni. Folyt. köv. Farsangi naptár. Február 1. Magántiszlviselők és keres­kedelmi alkalmazottak mfl­­vészestélye a Vigadóban. „ 6. A Jótékony Nőegylet tánc­estélye (Kultúrpalota) „ 7 Iparoskör táncestélye (Kul­túrpalota) „ 7, Leánybál a Legényegylet ben „ 13. Diákbál (Kultúrpalota) „ 14. Magyar bál a Vigadóban. „ 16 K F. C, „Álarcos jelmez­estélye“ a Vigadóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom