Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-26 / 11. szám
«. oldal. Komáromi Lapok 1926 j,anuár 26. amikor a lángok kicsapnak és sajnos a láagokkal hamu és koiom is felszáll. Ne adjunk tápot e tekin'etben is a reánk agyarkodó ellenségeinknek, akik kaján mosollyal lesik, hogy mi történik ezen a téren a gárdák között. A vezetőségek szeme előtt csak a magyar kul túra érdíke lebegjen és minden más háttérbe szőrű jón. Még csak annyit, hogy az utolsó negyedszázad alatt Komárom nem volt szinházpártotó város, pedig akkor mílkedvelőgárdák se működtek. Komárom ban a színészet ezidö alatt mindig leégett, ellenben a cirkusz és vásári komédiások mindig dúsan megrakott erszénnyel men'ek el innét. Cirkusz még nem égett le Komáromban. Még Déryné is panaszos hangon irja naplójában, hogy egyszer Komáromban azért égett le siralmas módon a magyar színészet, mert ugyanakkor cirkusz is volt Komáromban és mindenki oda ment, ők üres ház előtt játszottak, éheztek és fáztak. Mezei Béla is mindig leégett Komá romban. A dolgon aztan úgy segített, hogy vendégszereplőset vett fel műsorába, de Beregi Oszkár, aki akkor (ezelőtt 18 évvel) teljes népszerűségében se tudott 3 telt házat vonzani. Akkor aztán Mezei leszerződtette két heti vendégszereplésre a Kessler párt és mind a két hal alatt telt ház előtt játszottak, pedig műsoruk nem is állt csupa újdonságból. Itt álljunk meg egy szóra, mert itt látjuk tisztán a komáromiak színházpártolásának rugóit. A Kessleréket első sorban azért támogatta a komáromi közönség, mert idevalók voltak, nyaranta két hónapot töltöttek itt. Az igazán elsőrangú művészetük azonban nem vonzott voina két héten át telt házat, hanem a rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat vonzotta az embereket a színházba. Itt van a nyitja a komáromi műkedvelő előadások telt hizainak. Első sorban csak azért mennek színházba a komáromiak, hogy a rokont, az ismerőst lássák. Meg is neheztelnének a színpadon szereplők, ha a rokonság, ismeiősség nem nézné meg őket többször is így aztán van, aki 5 —10-szer is megnézi a műkedvelőket. De ez a tulpártolás elesik ám a hivatásos színészetnél. Éppen azért nem kei! azt hinni, hogy a színtársulat egy darabot olyan sokszor előtudna adni. A műkedvelő gárdák vonzó ereje a rokoni, ismerősi kapcsokon kívül abban is rejlik, hogy az egyleti tagsági viszony is kötelességévé teszi a közönségnek, hogy az egyletben előadott darabot minden tagnak tartozó kötelessége megnézni egyszer-kétszer. Ez a kötelesség érzet is megszűnik a színtársulattal szemben. Mivel a műkedvelők igen előnyben vannak a hivatásos színészekkel szemben, azért kell megelégednünk a régi darabok reprizeivel is, mert azokkal is épugy csinálnak teil házakat, mint az uj kasszadarabokkal. A harmadik vonzó ereje a műkedvelő előadásoknak, hogy sokkal olcsóbbak, mint a színházi előadások. A színi direktorok ugyanis sose szá mólnak Komárom letarolt gazdasági helyzetével, túl magas helyárakkal próbálkoznak. Faragó 18 50 K. elsőhelyárat hirdetett, Ha csak keuen mennek is e! egy családból, ez a ruhatárral, s az elmaradhatallaD szinházutáni kávé'názzal együtt kettőjüknek 50 K Hány család van Komárombin olyan hely zetben, hogy ilyen ktadá sál hetenkint kétszer el tudna menni színházba ? Ha valamelyik direktor megtenné azt, hogy 10, 8, 6, 3 K hilyárakkal hirdetne szezont, állandóan telt háza lenne. De ezt egy direktorral se lehet megértetni. Aztán a berletgyüjtés ? Egy korona kedvezményt szoktak adni a direktorok egy-egy jegy után a bérletnél. Hát érdemes ily csekély kedvezményért százakat előlegezni és belenyugodni abba, hogy legtöbbször száz szór látott darabot adnak bérletben, az uj darabokat pedig bérletszünetben és ha a társulat idő előtt leég, akkor fucc3 a bérlet. Ilyen rizikókkal szemben jegyenként pár koronyányi kedvezményt kellene nyújtani a bérleteseknek, akkor még Komáromban is lehetne bérletet gyüj teni. Komárom gazdaságilag annyira roszszul áll, hogy 76 tagú társulat igen nagy társulat a mai helyzethez mérten. Tavaly is két város (Komárom és Érsekújvár) se ludta eltartani kellőképen e nagy társulatot. ' 25 — 30 tagú társulatnak is nehéz küzdelmekben lesz itt része, különösen ha a helyárakat nem az itteni gazdasági viszonyokhoz mérten állapítják meg. Lám a 76 tagú társulatnál nagy aka dá'y volt a lakás kérdés. Azt mondják erre, van Komáromb n sok kiadó szoba. Igen, de az 500-800 K Imi gázsis kezdő színész nem adhat 150—200 K-t csak a lakásra. Olcsó lakás 76 embernek nincs Komáromban. A Faragó tár sulat gazdája járt itt ez ügyben és a többszöri hirdetés s utánnézés után se tudott 76 tagnak lakást találni A társu’at tagjai valósággal sztrájkba álltak e miatt és nem akartak Komáromba jönni a lakáshiány miatt. Az hisszük, mindezekkel az elmondottakkal már eléggé kimeritetlük ezt a témát. Rip. II. A Komáromi L|pok január 23.-i száma „Megértő Uriasszony“ jelzéssel egy cikket hozot, amely fölösleges jóakarattal a színészek ügye iránt, nem takarékoskodik a műkedvelő előadások s illetve azok rendezését vállaló egyesületekre is kissé rápiritani. Köteles tisztelettel a hivatásos színészetet érdeme szerint becsülő megértő uriaszszony iránt, mégis szükségesnek látszik, hogy egyes fogalmokat tisztázzunk. Á háborút követő felfordulás nagyon is megtanított bennünket arra, hogy revidiáljuk a véleményeinket, a megállapításainkat és különösen szigorú kritika tárgyává tegyük magyar nemzeti szempontból azokat a nekilendü léseket, amelyeknek ugrópóznája a: magyar nyelv. Magyarországon is, de nálunk különösen igen sok „irodalmi“ sajtótermék lát napvilágot, amely pengő ércre váltja fel a magyar nyelv használatát, amely a mi nyelvünkön dobálja be sárral azokat a szent eszméket, amelyek minden duiás, minden gyötrelem dacára sem lesznek soha belőlünk elpusztithatók. És itt van a mi külön gondolkodásunk, a mi nagy különbségünk attól az „emberileg gondolkodó, jóérzésü, minden rendű és rangú úri és nem úri asszonyoktól, férfiaktól,“ akik a magyar műkedvelő előadásokat a színészekkel való konkurrencia szemüvegén, tehát az üzlet szempontjából nézik. A magyar műkedvelő előadások a a magyar összetartás hatalmas szigetei, a magyar testvériség spontán megnyilatkozásai s nekünk ma erre nagyobb szükségünk van, mint arra, hogy bennünket jóérzésü és emberileg gondolkodó kozmopolita irodalmi erkölcscsőszök kioktatni akarjanak. Ha viszszaemlékezünk az 1919—21 évekre, amikor megindult s hatalmasan virágzott nálunk a műkedvelő gárdák révén a magyar összetartás, amikor magunkra maradtunk, ugyan tudott volna-e a hivatásos színészet magyar kulturéletet teremteni? Mi nagyon jól emlékezünk arra, hogy a jó szokolért eljöttek hozzánk a pesti szin- s más művész urak és hölgyek s a legkisebb gondjuk sem volt, hogy a virágos, forró művész esték előtt mi volt s utánna mi lesz! Sajnos, a magyarság itt, mai viszonyaink között nélkülözni kénytelen a hivatásos, komoly, művésznivóju színészeket, de nern kell, s mi nem is fogunk azért kétségbe esni Mi kezdünk rájönni arra, hogy nekünk a színészet igen harmadrangú szükségletünk. Ma egyelőre együtt kell lennünk, ma lehetőleg ki kell egyenlítenünk az ellentéteket, amik magyart magyartól elválasztanak, s nekünk ma szívderítő, vigasztaló, reménytkeltő ünnepes Ígéret minden műkedvelő előadás, amely 400—500 magyar embert összehoz ott és oda, ahol nem csak magyarul beszélő, hanem magyarul is érző önzetlen, áldozatkész emberek a szürke magyar napot világo sabbra derítik, s nekünk még az öreg spinét is kedvesebb, mint az az oiche.sta, amely a hivatásos színészek deklamációit kiséri. Hogy a jóérzésü uriasszony s mások véletletlenül egy olyan műkedvelő gár dának támadnak, amely ma szivünkhöz nőtt, amely különbet produkál, mint az átlagos vidéki színészet, ez iziés dolga, de nem magyar Ízlés dolga A publikumot először nevelni kell, hogy kedve legyen Összejönni, s hogy ez fáradságos, költséges pionirmunka, arról bő magyarázatokat szolgáltathatnak a húszszor is előadott darabok anyagilag siralmas mérlegei. De nekünk nem gseft a magyar kultúra, hanem hagyomány, szeretve őrzött kincs, amelynek gyarapítását a magyar lelkek testvéri együvétartozásának érzésében látjuk. A könnyű operettek után a komolyabb s irodalmi értékkel is biró darabok is sorrakerülnek még műkedvelőinknél és mi nem féltjük a színészeket, mert sok százados szenvedés, megpróbáltatás után kezdenek rájönni arra, hogy csak magunkat védjük 1 Hogy ennek a védelemnek ma a műkedvelő előadások, magyar egyesületek tevékenysége az eszköze, lehet s az is, szomorú valóság, de annyit megérdemel, hogy több tapintattal nyuijunk hozzá, mint sok „megértő jőizlésü s jóérzésü uriasszony. __________________________Dixi. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béia. Nyomatott Spitzer S&ndor könyvnyomdájában Komárom. Nyilttér. m I Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretettel felnevelt, képzett és munkás leányunk , Horváth Juliska volt Dócza Ferencné elhalálozásával ért nagy fájdalmunk enyhítésére jóleső részvétük és szives mrgjelenésükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. INemesócsa 1926. jan. 17. A gyászoló család 63 Galambos József és neje. Hirdetések:. 146/1926. szám. Hirdetmény. Dunamocs község tanácsa 1926. évi február hó 15. napján délelőtt 9 órakor a község házánál, a község vadászati jogát nyilvános árverésen 6 azaz hat egymás után következő évre bérbe adja. A bérleti idő kezdete 1926. évi február hó 1-ső napja. A bérbeadási teltételek a körjegyzői irodában Dunamocson a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Dunamocs község tanácsa 68 Water mann vv „Ideal“ WERNER sKOiigoragyár és kere skedés ip Bratislava | Paláoky-tór 32. Tiiifu löt. Képviselet és raktár: Förste»», Petrof, Rachse, Scholze és Koch 6 Kornélt zongorák 4s pianinok. 76 1 pozsBiiíi iiiiifti »ím-mr I Sok orvos által ajánlva mint fcitönőenj B bevált háziszer, rossz emésztés, ebből ' eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, | 9 aranyér vérszegénység, gyomorbaj, | étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság j ellen Minden gyógyszert‘rban kapható: 1 üveg Ke 5 — 11 Vigyázat a »Vörös Rák« védjegyre. Készíti.- VÖRÖS RÁK gyógytár BRATISLAVA. Alapítva 1312. A legújabb és leg-eleg-ánsa t> t> párisi divatn női köppenyek i és kosztümök legolcsóbban és legszebb kivitelben Csonka női divatsaionjában szerezhetik be Konto, Mil. 15. BÚTOR jő állapotban ELADÓ. Cim a kiadóban. nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29» Komaromi ftaktár-Szövettot Rak táron minden fajta MŰTRÁGYA Korpa Száraz répaszelet Szén kis mennyiségekben házhoz szállitva is kapható. Die Dame, Leipziger Illustrierte Zeitung, Uhu, Die Grosse Welt, Der Die Das, Xi'Illustration folyóiratok kaphatók és megrendelhetők a SPITZER-féle kedésben. *■—
