Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-26 / 11. szám
ltod jarinir 4# Asszonyainkhoz! Szeretteink, gyermekeink és a gondterhes férj ápolástokra van utalva. Legnagyobb szereteifiket nyeritek el, ha szükség esetén azonnal és mindig segíteni tudtok. Ezt megkönnyíti egy üveg valódi A LP A MENTHOL -SÓSBORSZESZ Egy üveg ára 5.50 Kő Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, melyen a használati utasítás olvasható. Minthogy sokszor este, vagy vasárnap van rá szükség, — mikor minden zárva van — ezért vásárolja meg azonnal, hogy szükség esetén kéznél legyen. 483—II II kim és a reklám. irta: Ifj. Koczor Gyula, nemzetgy. képv. Bizonyára lesznek olvasóink kOzOtt többen olyanok, akik a címet, vagy az első sorokat elolvasva, azt mondják: Ez nem érdekel, nekünk kisiparosoknak úgy sincs reklámra szükségünk. Ez a nézet, sajnos, a kisipatosok nagy részét áthatotta, melytől a változó viszonyok dacára sem akarnak tágitani. A kisiparosok nagy része még ma is azt tartja, hogy jó bornak nem kell cégér, becsületes munkájáért bárhol is felkeresik. Pedig a dolog nem igy van, a kisiparosnak, mint minden üzletembernek, sőt talán fokozottabb mértékben szüksége van reklámra. A kisiparos többnyire nem tart nyílt üzletet, mely a vevők figyelmét felhívná s igy üzletköre csak akkor növekedhet, ha róla más utón, pl. reklám utján tudomást szereznek. Ha ez nem történik, akkor áll elő az az eset, hogy mire az iparos megöregszik, vevői is elfogynak, mert azok idővel vagy elhaltak, vagy etszéledtek, újakról pedig nem gondoskodott. A nyílt üzlettel biró iparosoknál is sajnálattal látjuk, hogy még üzletükben sem fordítanak gondot a reklámra. Üzletben való reklám alatt értem annak csinos,|tetszetős, megnyerő berendezését és a kirakatok vonzó összeállítását Ezt teljesen elhanyagolják. Pl. az elmúlt években gombamódra szaporodtak a cipőgyárak lerakatai. Fényes üzleteket, csalogató kirakatokat rendezlek be. Cipésziparosaink azonban, bár sokszor a szó szoros értelmében tőszomszédságukban keletkeztek a konkurrens üzletek, azok elrendezéséről sem akkor, sem később tudomást nem vettek és megelégedtek a légi móddal, hogy egy állványra 3—4 pár cipőt kitettek. Természetes, hogy az ilyen kirakat a fényesen berendezett cipőkereskedés mellett szegényesnek látszik, nem vonzó s mig amaz jóformán becsalogatja az embereket, ez majdnem bizalmatlanságot kelt bennük. Az üzletszerzés egy jó, emellett olcsó módját hanyagolják el ezzel iparosaink, mert hisz a kirakatok csinos berendezése jóformán csak ügyességet s alig valami költséget igényel. A lapokban való hirdetést teljesen feleslegesnek és a pénzt rá pazarlásnak minősitik, megfeledkezve arról, hogy a reklám a tömegek lélektanára van építve és nemcsak, hogy a figyelmet hívja fel az iparosra és az árujára, de a közönségnek a gyakori olvasás által köztudatába viszi át, hogy a hirdető ismert, kiváló cég. A hirdető nevének állandó olvasása nemcsak ismertté teszi a cég nevét, hanem annyira beleviszi az emberekbe, hogy szükséglet esetén szinte öntudatlanul az igy megismert céghez mennek vásárolni. Nagy cégek évente tekintélyes összegeket adnak ki propagandára, igy hirdetésekre is s ezen tétel költségvetésük illandó rovata. Ne gondoljuk, hogy ezek talán csak luxusból, vagy tekintélykér-Komáreaii Lapot désböl hirdetnek. Ilyenekre egyik cég sem adna pénzt, ha kiadásainak kamataival együtt való busás megtérülését nem tudná előre. Ha tehát üzletünket kifejleszteni s nemcsak eddigi vevőkörét biztosítani, hanem újabb vásárlókat is szerezni akarunk, nem szabad a modern üzletszerzés eszközeit sem elhanyagolnunk, mert ma már az ipirosnak kell a vevőt felkeresni, portékáját jóformán házába vinni, mert az a világ már régen elmúlt, mikor valamely iparcikk ulán tűvé tettek egy várost, sokat kérdezősködtek az iparos után, ma egy városban majdnem minden házban meg lehet venni, amire szükség’van. Az sem ok, hogy ne hirdessünk, hogy nem tudjuk azt úgy megcsinálni, mint a nagy cégek. (Hogy p1. a cipészségnél maradjunk: a Bai’i cég óriáti reklám jával versenyre kelni, egy cipésziparos n ak.egy cipókereskedőnek lehetetlenség.) De nagy hibát követnek el önmaguk ellen, ha teljesen némák maradnak. Hiszen meggyőződtünk róla: ők ii készítenek és árusítanak olyan olcsó láb belieket, mint a Bat’d cég, a gondos kiáilitás és a minőség pedig náluk határozottan fö'ényben van. Sok cipésziparosunk igazi művésze a finom cipőnek. De mit ér, ha ezt csak szűk körben, csak a megrendelői tudják I... így van ez a szabó . a bútor, a kárpitos , a fémiparnál stb. is, ahol sok kitűnő iparosunk nem gondoskodik a szélesebb körű ismertetésről. Bizonyos összeget minden egyes iparosnak évenkint be kell kalkulálnia a megrendelőkör kiszélesítésére. Ez okvetlen kifizeti magát amint kézzelfoghatolag láthatjuk ezt azon modern gondolkozásu iparosoknál, akik nevöket, iparukat bekiabálták a nagyközönségbe s nevük valóságos fogalommá, iparuk valóságos reprezentánsaivá lettek. Ha a kisiparos nem is tud tízezreket áldozni reklámra, arra kell törekednie, hogy neve és készítményei állandóan a vevők szemei előtt lebegjenek, amivel el is éri célját. Persze a hirdetések helyes és feltűnő összeállítására, mely a sikernek egyik feltétele és az ered ményes hirdetésre vonatkozóan kialakult sok évtizedes tapasztalatokra a szakemberek útbaigazítását ki kell kérni. BODEGA uj csemege és élelmiszerüzlet KOMÁROM, Nádor u. 22 szám. Csemegék és élelmiszerek legolcsóbb bevásárlási forrása. 10 dgr. Prágai sonka csak 4 korona. 1 liter fehér asztali bor 10 — 1 „ risling .... 14 — 1 „ vörös dalmát . 14 — 1 „ limbachi . . . 15-— 1 „ liebfrauen . . 18‘Cognac, Rumok, Ltkörök és Pezsgők. Délig) ürnMcä, befőttek és járnék. Kaviár, halkonzervek, esemege-osteee ás fileeherlngek. Orosz és angol tea,kar!sbadi kétszersültek, tortalapok, teasBtemények nagy választék. Teavaj, «ajtók, felvágottak, csokoládé, cukorkák stb. stb. 1028 Számos látogatást kér __________HERZOG L1PÓT. A moziról. — Dr. Szijj Ferenc előadása. — Mindenkor igaz gyönyörűséget szerez a kultúra barátainak dr. Szijj Ferenc előadása, akit örömmel üdvözöl a fel olvasó asztalnál a Jókai Egyesület közönsége. Vasárnap egy érdekes témát fejtett ki és világított meg, amely szemeink előtt szinte észrevétlenül nőtt naggyá: előadást tartott a moziról. Nincs is ennek a kultúrintézménynek nagy múltja, alig negyedszázadra tekint vissza, de máris elterjedt az egész földtekén és a legkisebb városka sincsen ma már el mozi nélkül. Dr. Szijj Ferenc igen érdekes kultúrtörténeti adalékokkal vázolta a fizika felfedezéseit, a napnak, mint a legfontosabb fényforrásnak szerepét ismertetve egészen Dagouerre fényképészeti eljárásáig, amely a fényképészet, de egyúttal a mozgóképnek is ai ősszülője. Dagouerre félóráig exponált, mig lencséje képet rajzolt. Ma pedig már a tökéletes felvevő gépek másodpereenkint 8000 felvételt is tudnak csinálni. Széditő prespektiva nem egészen egy század alatt. A mozi negyedszázaddal előbb a vá sári sátorok közt, a látványosságod bódéibin húzódott meg. Buileszk vígjátékok, defektiv történetek, tájképek voltak az első mozgóképek tárgyai, hogy ebből rohanó és szédítő iramban bontakozzék ki a filmdráma, amely ma a mozi repertoárjait uralja. Közben Zigomár és a többi betörökirályok rontották az ifjúság erkölcseit és nem egy bűnözöl a mozi vitt a lejtőre. Ugyanazt a hatást tette, mint a detekliv regények és a szenzáció haj hászó bu’vár sajtó. De gyermekcipőit gyorsan einyütte és ma hóditóan kacé gesztussal öleli át a vén Európát az ifjú Amerikából érkező mozislágerok áradata. Miiliók és milliók várják, ra jonganak érte, szerelmesei a népszerű filmdiváknak, fidélis cimborái a vígjátékok népszerű hőseinek. Ma már külön mozi-müvészet fejlődött ki és ennek külön esztétikája Mindezt igen okosan, szépen és rend szerbe foglalva fejtette ki dr. Szijj Ferenc, kiemelve a mozinak nagy tudományos jelentőségét, a tömegoktatásban való elsőrangú szerepét, mely emellett ne mes szórakozást is tud nyújtani. Bsláihatatlanok fejlődésének utai. Ma millió embernek nyújt kenyeret a filmipar és a tőkének dús jövedelmet. Ma már, amikor a Röntgen ultraviolett sugarakkal fotografálni tudják az ember belső szerveit, a szív, gyomor munkáját, a vérkeringés útját, ki sem lehet számítani, hogy a mozi mivé fejlődik. Bellamy hires könyvét idézte erre vonatkozólag, aki a 2000-ik év leírásában a látható szinielöadásokról beszél, amit szobánkban élvezhetünk és hallhatunk. Nem messze vagyunk tőle. Bekövetkezhetik ez a rádió után. Dr. Szijj Ferencet melegen megtapsolta és ünnepelte a szépszámú lelkes közönség, mely a Kultúrpalotában négy figyelemmel hallgatta a szép felolvasást. UwiMiatli tienenési MnoMa, matit tt atll mimül» ttlim Korai Aladár uensgeksresksdése Komárom. Kishíd-utca 1. sz. Legfinomabb Upton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott déli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Farsangi naptár. Február I Magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak müvészestélye a Vigadóban. „ 6. A Jótékony Nőegylet táncestélye (Kultúrpalota) „ 7. Iparoskör táncestélye (Kultúrpalota) „ 7, Leánybál a Legényegyletben „ 13. Diákbál (Kultúrpalota) „ 14. Magyar bál a Vigadóban. „ 16. K. F. C. „Álarcos jelmezestélye“ a Vigadóban. Jdkai növényismerete. (Folytatás) Merésznek kell tartanunk Jókai azt az állítását, hogy a taréjos amaránt, a liriodendron, a jégharmatos mesembryanthemum, a passiflora, a kaktusz, a a hortenzia és a reszkető mimosa, mint a XVII. század divatvirágai, meg lettek volna Bánfi Dénes várában. A Hortenziáról ismeretes, hogy csak 1788-ban került Európába. Érdekes Jókainak az az eredeti magyarázata, melyet a tordai hasadék hires hagymájának, az Allium obliquum származása felől mond az „Egy az Isten“ cimü regényében. Szerinte a tordai hasadékban (Balyika vár helyén) egykor római gyarmat volt. A völgyből a rómaiak kertet csináltak s ezf a ritka hagymát mely Európában máshol nem lordul elő, Caurus Caesar-légiói hozták az Euph - rátes vidékéről. Ugyanitt felemlíti, hogy ezt a hagymát Hónaid érsek fedezte fel a tordai hu adókban, Jókai azonban nemcsak a környezetet, hanem a kort is tudja a növényekkel jellemezni. Mesteri módon sikerült ez neki „Szép Michái“ cimü regényében, melynek eseményei az 1600 év táján folynak le. Felsorolja a most már elavult növényi gyógyszereknek egész seregét, amelyeket ez időben a háznál tartottak: felemlít néhány, azóta már feledésbe ment kertészeti eljárást, a jő szepesi gazdasszonynak kincse*bányája v -It a kertje. A burgonyát cserépben és melegágyban nevelték. A szepesi piacokon a sáfránt mázsaszámra árulták. Ebben ai időben folyt a tulipánokkal való szédelgés. Európa legkiválóbb iilterá órai vitatkoztak a skythiai barometz csodálatos tulajdonságai fölött: azt is mondták erről a növényről, hogy a körülötte levő füvet lelegeli (A barometz egy ártatlan haraszt: Aspidium barometz Willd) Abban az időben hittek még abban a babonában, hogy egyes növények közt antipátiák és szimpátiák vannak. Jókai erre vonatko.ólag példákat is etnlii. Szól a mandragorárói, amelynek emberalaku gyökere van és amely a házastársak közötti harmóniát vissza tudja állítani. Szoktak azonban hamisítani közönséges mirabtfis gyökérrel. „Egy hírhedt kalandor a XVII. században“ cimü regényében szintén megemlékszik az akkor divatos tulipán kertészetről. Szerepet is juttat egy hollandi asszonyságnak, aki bolondja a tulipánnak. Ennek magyarázza a bálándór, hogy : „a pas’uly indája mindig balról jobbra tekeredik a karóra, a komló indája ellenben állhatatosan jobbról balra s ezt soha egyik is el nem téveszti Hr azonban a komlót és a paszulyt egymás mellé ültetik, mivelhogy ez a két növény egymás iránt antipáiiával viseltetik, akkor a paszuly tekeredik balra és a komló jobbra.“ Kot festő szerepük van a Bálványos vár növényeinek is. itt p rsze a költő képzeletének és nagyobb szerep jutott. Három forrásra is támaszkodott: Orbán Balázsra, aki a Székelyfö d történeti és etnográfiái emlékeit gyűjtötte Össze, Ipolyi Arno d magyar mithologiájára és saját megfigyeléseire. Mivel e regény cselekménye a székelyek pogánykörában játszik, Jókai a növényeknek is régies neveket zd. A hársfát száldokfának és jazad-nak mondja. Elősorol néhány növényt, melyekből bájitalt és varázlószereket készítenek. Ilyenek a szerelemtaplója, férjhez menni vágyó leányok számára, a holdffi, mely minden erős zárt kinyit, a sebeket gyógyító Csaba ire, a holdruta és a pártamag. Eledelül szolgált a baraboiy, a harmatkása, a dinka és a tönköly. Az áfonya és a nyírfa nedrét italul használták. Az erdei vadselyem, a kepin adta a szövésre alkalmas fonalat. Csodajóságu füvek voltak az ezeraranyos ffi, a sztvkinyitó, a tetemtoldó fü, amelytől a gyermek növésnek indul és a Boldogasszony tenyere. Folyt kÖT. — Keresek megvételre prizma látcsövet, vagy jó színházi látcsőt. Cim a kiadóban Telefon 37. Telefon 37. Ha szüksége van elsőrendű tűzifára és szénre hívja fel a 37-es telefon számot, ahol azonnal és legpontosabban ki lessz szolgálva. Továbbá tudatom a nagyérdemt közönséggel, hogy február l-ével megnyitom Irodámat Nádorntca 47. szám alatt, ahol megrendelések felvétetnek. Amidőn kérem, hogy nagybecsű megrendelésével engem megtisztelni szíveskedjék, vagyok kiváló tisztelettel Bttta; ZtlUl 4T fakereskeáf.
