Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-22 / 74. szám
1926. június 22. Komáromi Lapok 3. oldal. UNGÁRÉ mmtm a szerencse! A 14. osztálysorsjáték f. évi május 29-ki húzásán az UMß S. baakbázának, BRATISLAVA, Veuliir-ntea 20. szerencsés vevői nyerték meg a legnagyobb főnyereményt 300.000 K-t a 213619 sz. sorsjeggyel SIESSEN vásárolni ezen szerencsés bankháztól osztálysorsjegyeket még a mostani főhuzásokboz. Az uj sorsjáték 1. o. sorsjegyei is már kaphatók.« veszélyen túl vagyunk“. Holtzman Henrik német egyeiemi tanár az egész könyvet svindlinek nevezi Steck szerint pusztán a képzelet-szülte kitalálás az egész mü. Harnack Adolf berlini ny. egyet, tanár a könyvet hamisítványnak tartja, melyet felesleges cáfolni. Garbe R. egyet, tanár szerint sem veszi komolyan egy szakember sem. Zachariae, Schürer, Hausrath, Wellhausen, valamennyien misztifikációnak, hamisítványnak, svindlinek bélyegzik Nolovitch könyvét. A legalaposabb bírálatban részesítette a hírhedt követ Duglas Archibald agrai professzor, aki 1895. nyarán bejárta azokat a városokat és kolostorokat, melyekre Notovitch hivatkozott, s azokban kijelentették, hogy Notovitch hazug ember, ki ott sohasem járt. Páli nyelven Írott buddhista irat abban a kolostorban, melyre Notovitch hivatkozott nincs. Az ott lévő kézírások szanszkrit és hindu nyelvből vannak tibeti nyelvre fordítva. Amint hamisítványnak bizonyult Notovitch .fölfedezése“, mert hiszen nem egyébb volt az, mint hiszékeny emberek félrevezetésére szolgáló, tudálékos mezbe öltöztetett, üzleti vállalkozás, mely nagy hasznot hajtott Notovitchnak és müve kiadójának: úgy hamisítványnak fog bizonyulni a Mr. Nicolas Roerich angol utazónak Jézus Indiai utazásáról szóló állítólagos, most fölfedezett kézírása is. Jó üzletet óhajt csinálni — a maga és kiadója számára. Érdekes, hogy ez az állítólagos kézirat is páli nyelven, a buddhisták szent nyelvén van írva s hogy a Jézus neve ebben is Issa. A két hamisítvány között összefüggésnek kell lenni. Most jelent megl! Dr. Bucsányi: Az egészség enciklopédiája: Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára. Ái'a fél bőrk5tésben Ke. 140-Az adófrontról. I. adózó: No polgártárs, mennyi adóalapot hoztak javaslatba magára? II. adózó: Úgy közel 80 ezret évente, hehehe 1 I. adózó : S maga ezen nevet, ahe* lyett, hogy könnyeit gyüjtené össze csapraverhető hordóban a tárgyaláshoz ? Megszaggatná ruháit vagy süvetülne? II. adózó: Még csak az kellene 1 Nézze, bizalmasan megsúgom magának, miért örülök. A kincstári javaslatot tevő bizonyosan lúd valami várandós örökségről, vagy valami nagyobb államsegélyről, melyet meglepetésül szántak számomra neveletlen gyermekeim, a családom s jó magam nyomorának enyhítésére. Hagyjon engem örülni! I. adózó: De hisz erről nem írtak eddig a lapok I II. adózó : Noná majd elárulják, hogy megüssön bennünket a guta. Ez egyelőre még titok, annyira, hogy csak a Sárga házban tudnak róla I Hehehe I (az örömtől bele akar ugrani a Dunába, kardjába akar dőlni, mérget akar inni, fel akarja magát akasztani és — ez sem utolsó — le akar mondani adóalanyiságáról s jelentkezik munkanélküli segélyért.) Höfer, 100.000 K-ás adó magaslat. Bár csapataink az adózó hadosztályok ellen hősiesen védik frontunkat, be kell vallanunk, hogy az ellenség nagy pusztításokat igyekszik tenni sorainkban. Abban a balhiedelemben, hogy a nemzetközi, sőt a hazai törvények szerint felvonultathatják ellenük a kifize tett adóssági kamatok, az éietjáradékok, az életbiztosítási dijak, a munkásbiztosító járulékok, az adók s a foglalkozással járó munkaeszközök, ruhák karbantartására fordított kiadások raffinált precizitással beállított nehéz ütegeit, mitreilieuzeit és aknaszóróit, a legerősebb támadásokat intézik tizpercenkint, hadimarsalunk előrelátásából 30000--100.000 K-ig érő magaslatokon elhelyezett és beásott hadiállásaink ellen. Ez igazságos, de kissé durva támadó fegyverek lövedékei ellen csapataink vitézül állják a harcol. A már napok óta tartó támadások miatt zászlóaljaink turnusokban védik a ma gaslatokat. Az adómagaslatok felett állandóan derült az ég. Az ellenség fölött esik a remény név alatt ismeretes csapadék. Többen közülük már a könnyeszacskóikat hajigálják árkaink ellen. * A támadás 4. napján. Höfer: döbbeni magaslatnál lejebb. (jön még lejebb is. Szerk.) Felderitő osztagaink má közelharcba kerültek az adócsapatokkal. Bátor ősz- f tagparancsnokainknak sikerült több I száz adócsapatbelit foglyul ejteni Ki- f kérdezésüknél a foglyok az adózőhad- \ seregek nagy kétségbeeséséről tettek f kijelentést A foglyok (adójvallomásai j hadvezetőségünk asztalain fekszenek, i Tábori orvosaink a foglyokkal vannak elfoglalva, mert az alacsonyabb (adó) éghajlathoz szokott ellenséges hadsereg tagjait magaslatainkon életveszélyes szédülés fogta el. Minden eszközt felhasználunk, hogy a haldoklókból az utolsó (adó)vallomá saikat is kiszedjük. Lelkészeink nem takarékoskodnak az utolsó (adó)kenet kiszolgáltatásáról. Az ellenséggel egy héten belül teljesen végzünk. II. Adózók hadiszállása. Mérsékelt dombon. Tanácsok a tartalékokhoz. Nagy kereset van sutóban; minden Becsek- ulcai szatócs, minden foltozó varga autóval szereli fel az üzletét. Az nem baj, hogy az autót drága sofőr vezeti, a fontos csak az, hogy az üzleti könyveit maga vezesse; és be ne menjen korcsmába egy pohár Pílzenit meginni; legyen csak nyugodt: az autót a kutya se veszi észre! # Auto ma már nem luxus, Tudja azt az olasz s burkus; Ha jársz mégis kehes lovon, Az adódnál fognak nyakon. Szállj le hát a paripádról, Nyergelj meg egy autót: Meglásd, tanácsom beválik, És kisebb lesz az adód. * Öntöltő könnymirigyeket jutányosán szállít hadvezetőségünk adótárgyalások alkalmából. Üzletet részletlesirásra is kötünk 1 Mi ne tennék ? I * Csapataink ma leszorították az ellenséget arról a magaslatról, amelyet a hét elején elfoglaltak. Remélhető, hogy még lejebb is jönnek; különben nem lesz kivel harcolniok. Csapataink kétségbeesése kielégítő. I. Mondja, maga adóalany? II. A fenét! Én egy nyomorult felkiáltó jel vagyok abban a mondatban, amelyet a javaslattevő gondol ki, a kivető bizottság fogalmaz. Néha gondolatjelnek is képzelem magamat. Ezt a jogot a dij elengedésével még meghagyták. De gondolok is! * Figyelmeztetjük hadseregünk tagjait, hogy foglyul esvén, ne molesztálják az ellenséget hiábavaló kérdésekkel arra vonatkozólag, hogy ismerik-e a megveszekedett gazdasági viszonyokat, a pénzhiányt s a többi időt pocsékoló kifogásokat. Az adókivető bizottság diszkrét: nem kiváncsi a mi katonáink belső családi viszonyaira! li Mám kell a fővárosba menni 11 II j mikor r 3 S POLLÍK JULISKA s* sr r 3 > utódánál l JÉ Komáromban, Nádor-utca 17. sz. f K olcsóbban beszerezhetők a leg| a újabb és kényelmes gummi és 3 halcsont nélküli hasfüzők és mell-6 i tartók orvosi rendeletre is. í* s í Tavaszi bőr- és cérnakeztyük 1 a m nagy raktára 1 Keztvük tisztítása f és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! II ff 52-SS Víg délután. — .4 községi elemi iskolás növendékek előadása. — Az iskolásgyermekek szinielőadása nem újdonság többé Komáromban, mert a különböző iskolák elég gyakran szereznek azokkal szórakozást a nagy közönségnek. Ezek az előadások rendszerint jóiékonycált szolgálnak, de a nemzeti kultúra szempontjából is elismerésre méltó teljesítmények. Amióta a vizsgákat megszüntették és ilyen módon a nagy nyilvánosságnak, amelyet a szülők és iskolabarátok alkotnak, nem igen adó dik alkalom, hogy a gyermekek előrehaladásának tanúja lehessen, az évvégi műsoros záróünnepélyek és gyermekelőadások gyűjtik egybe a közönséget, hogy azt a kapcsolatot, amely a szülök, a tanítók, a növendékek és az iskola között fönnáll, erősítsék. Hogy melyik a helyesebb a gyermek nevelése szempontjából, azt döntsék el a pedagógusok, mi krónisási objektivitásunk teljes megőrzése mellett kijelenthetjük, hogy az iskolás gyermekek előadásai gondos és figyelmes rendezés mellett vannak olyan nafássál az érdekeltekre, mint a vizsgák. Különösen, ha olyan előadásban van részünk, mint amilyent a községi elemi iskola tanítótestülete rendezett vasárnap, junius 20-án a Kultúrpalota színháztermében. „Vig délutáninak nevezték el az előadást és valóban a szó legigazibb értelmében vidám órák voltak azok, amelyeket ez a jóhirnevü, kitűnő elemi iskola jeles tanítótestülete szerzett a színháztermet szorongó zsúfolásig megtöltő közönségnek. Az előadás műsora színvonal és kivitel tekintetében messze felülmúlta a gyermekelőadások szokásos nívóját, az előadott számok ifjúsági irodalmunk legjelesebb művelőitől valók, amelyeket a kis szereplők bájos közvetlenséggel, igen talpraesetten és bizony felnőtteknek is dicséretére váló ügyességgel adtak elő. Az előadás rendkívül gördülő menete avatott rendezői kézről tanúskodott és hogyha hozzávesszük még azt, hogy a szereplők legnagyobb része az alsóbb osztályokból valók voltak, akkor meg a legnagyobb elismeréssel jegyezzük föl, hogy a betanítás nehéz munkája hatványozott mértékben fokozza a dicséretet, amelyet a kitűnő rendező teljes mértékben megérdemelt. Amilyen mértékben megilleti a Vigdélután rendezőit az elismerés, olyan mértékben adózunk azoknak a szülőknek is, akik áldozatkészen siettek támogatásukra a tanítótestület érdemes tagjainak. Ez a feledhetetlenül szép gyermekelőadás bizonyítja legfényesebben, hogy az iskola és a szülők között teljes harmónia van, amely lehetségessé tette, hogy a nemes célú vállalkozás úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben nagy eredménnyel végződött. Magáról az előadásról csak az elragadtatás hangján Írhatunk. A kultúrpalota színpadát a kis szereplők tündérkertté varázsolták át, amelynek megkapó hangulata felmelegitette és könynyekig meghatotta a nézőtéren gyönyörködő óriási közönséget. A közreműködők biztos fellépése, otthonos mozgása és csodálatraméltó nyugodtsága állandóan lekötötte a figyelmet, ügyes játékuk, helyes előadásuk tapsvihart váltottak ki a hallgatóságból. Minden szám nagyon tetszett, de a műsorzáró táncoló babák zenés vigjátéka, precíz rendezésével és végtelenül kedves hangulatával szinte megigézte a nézőket. Amit ebben a darabban ezek a gyermekek produkálták, az minden várakozáson felüli volt. Nincs terünk arra, hogy külön-külön megemlékezzünk az egyes szereplőkről (bár igazán megérdemelnék), de meg kell őket örökítenünk sorjában, amint következtek. Bátyay Malyóka R. Berde Mária, a kiváló erdélyi költő remek prológusát szavalta el bájosan, ő konferálta le szellemesen az egyes számokat is. A kincses kavics c. jelenetben Jekelfalusy Gábor, Fekete Mihály, Godovszky János és Győri László ügyeskedtek igen talpraesett módon, A fogorvos c. vígjátékban pedig Stein Ilona, Czilling Etel, Tóth Erzsi és Szokol J. szereztek derűs perceket. Végtelenül kedves volt a Béka ABC (Pósa Lajos), amelyet Gerő Ilona békaapó „karmester“ vezetése mellett Korber Magda, Weisz Edit, Kelemen Ida, Juhász Irma, Viszlní Mariska, Czirok Etus, Mezei Róza. Vörös Aranka, Fischer Irma és Nagy Mariska „békafiókák“ adtak elő. A komáromi gyerekeket ötletes és találó versekben Rózsa Ilona és Schwarcz Eszter figurázták ki, mint kupléénekesek, az öcsike és Violácska (Benedek Elek) c. tréfában pedig Pristitz Zoli, Reisz Ibolyka és Szokol Ilus szerepeltek elragadó kedvesen. A nagysikerrel lefolyt Vigdélután kiemelkedő száma A táncoló babák c. zenés vigjáték volt, amely egy babakereskedésben játszódik le festői, színes, rendkívül eleven szcenirozásban. Szebbnél-szebb kosztümökben vonultak föl a párok és különböző táncokat lej? tettek olyan graciozitással, hogy a feljj nőttek ugyancsak megbámulták. A vigl játékban Qolján Rezső, Hírmos Márta, ISchleer E, Grünhut Lea, Bódi Anna, Raáb Olga, Steiner Ibolya (tündérbaba), Tóthkárolyi Viola (japán baba) szere* peltek, mint játékosok, ez utóbbinak I bájos tánca vezette be a táncos babák I sorát, akik a következők voltak; Banai ITóth Ilonka (pólyás baba), Lengyel Feri (Paprika Jancsi), a csöppnyi kis Rohonyi Vera, Schwitzer Bandi (karakter babák), Rotter Rózsi és Kominek Anti (tiroli babák), Soós Gita, Nagy Lenke, Stern Kató, Joachim Ilona, Schwitzer Jani, Beke Zoltán, Erdős Jani, Krajnyák Nándor (magyar babák), Kincs Magdi, Szijj Daisy, Haár Ilonka és Weisz Ilonka (francia rokokó babák). Ezek az igazán élő babák különböző tréfás és nemzeti táncokat adtak elő, a francia babák a menüettel mutatták be szinte művészi biztonsággal. Az egyes számok után felviharzott a taps, a táncokat megkellett ismételni, amelyben újra meg újra kívánt gyönyörködni a közönség. A kis szereplők sok-sok virágot kaptak, amit valamennyien meg is érdemeltek. Az egyes számok között Mihola Gyula vezetésével a végzett maturánsok pompás diákzenekara játszott, zamatos szép nótákkal szórakoztatva a hallgatóságot, amely nem fukarkodott tapsával a nyert zenei élvezetért sem. Hogy pedig teljes legyen beszámolónk, lehetetlen, hogy elismeréssel ne adózzunk a tanítótestület azon tagjai iránt, akik a Vigdélután rendezésében az iskola fáradhatatlan igazgatójának We/ss Kornélia oki. polg. leányiskolái tanítónőnek, az ügy iránti lelkesedéssel és kollegiális szeretettel segédkeztek. De különös elismerés illeti meg dr. Szijj Ferencnél, a jó Margit nénit, aki a darab szinszerü, pontos és gondos rendezésével és a szereplők preciz betanításává maradandó érdemeket szerzett. Hálásan emlékezünk meg a kitűnő rendezőről mert a Vigdélután nagy gyönyörűségét neki köszönhetjük. Mint értesülünk, a tanítótestület az óriási sikert aratott Vigdélutánt szombaton, junius 26-án és vasárnap, junius 27 én délután 5 órakor köz-