Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-19 / 73. szám

6. oldal.

1926. június 19.

Komáromi Lapok________

Elfedte«* kezű«te hétköznap est*

1 éi 9 íiaku * 1 11

MIKIN MOZI 1D1IIN0

TISZTI PAVILLON

Elfedte«* kezdet* vasár* ás Bnaepnepj

U7ÉS9É.

Szombat és vasár napj jun. 19. és 20*án I. rész Hétfő és kedd, junius 21. és 22-én II. rész

LUCIANO ALBBBTINI *

óhajok hídja

Nagy velencei kalandordráma 2 rész, 16 felvonásban Főszerepben: LUCIANO ALBERTINI.

lanságból, részben faji nemtörődömségből nem él még törvényadta jogával sem, csak lamentál, panaszkodik, jajgat, ahelyett, hogy tenne valamit az adóvégrehajtók kíméletlensége ellen.

Pedig a legtöbb esetben lehet ellene valamit, sőt sokszor igen sokat tenni. Módot ad erre az 1913. évi 50.000, számú pénzügyminisztériumi rendelet, melynek 142. § a kimondja, hogy az adóvégrehajtás alól mentesek mindazon vagyontárgyak, követelések és járulékok, melyek a végrehajtási és egyéb törvények értelmében a bírói végrenajtások alól mentesek. Ezt az intézkedést azonban rendszerint figyelmen kivül hagyják az adóvégrehajtók, a föld egyszerű embere pedig nem tud róla.

Kötelességünknek tartjuk tehát olvasóinkat felvilágositani, mely vagyontárgyakat nem szabad még az adóvégrehajtóvak sem lefoglalni s mi a teendő, ha ilyen tárgyakat a törvény és rendeletek ellenére is lefoglalnak.

Adóvégrehajtás alól mentesek és igy nem szabad lefoglalni a következő dolgokat :

1. A házi ájtatosságra szánt tárgyakat, mint pld. imakönyveket, imazsámolyt stb., továbbá a végrehajtást szenvedő vagy háznépe temetéséhez szükséges tárgyakat.

2. Vallási ereklyéket és családi arc képeket.

3. Rendjeleket, érdempénzeket, kitüntetési érmeket és egyéb diszjeleket.

4. Magánintézethez vagy üzlethez tartozó pecsétnyomókat, bélyegzőket, irományokat, üzleti könyveket és a magánhivatalhoz tartozó egyéb felszereléseket.

5. Egyenruhákat, melyek a hivatás gyakorlásához szükségesek.

6. Hatósági őrszemélyzethez tartozók fegyverét, felszerelését, szerszámait, műszereit, kocsiját és lovát, ha a szolgálathoz tartoznak azok.

7. Magánhivatalnokoknak, lelkészeknek, tankoknak, Íróknak, művészeknek, valamint szülésznőknek hivatásuk gyakorlásához szükséges könyveiket, iratait, mintáit, műszereit, segédeszközeit.

8. A gyógyszertárak berendezéseit, gyógyszerkészletét.

9. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútorait, edényeket föző- és evőest közöket, kályhát, ruhákat, a szükséges ágy- és fehérneműt.

10. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének betegsége vagy testi fogyatkozása okából szükséges gyógyszereket és segédeszközöket.

11. Iskolai könyveket és taneszközöket.

12 A kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szükséges fegyvert.

13. Kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézi munkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámait, eszközeit, műszereit és állatait, továbbá a feldolgozható anyagkészletet 150 K érték erejéig.

14. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi-, tüzelő- és világitó szereit, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeget.

15. Annyi készpénzt, amennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakbére egy negyed évre fedezhető.

16. A végrehajtást szenvedő válasz tása szerint: egy tehenet, vagy négy

juhot, vagy négy kecskét, vagy négy sertést, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmányt, szalmát, almot, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges öszszegei.

17. A mezei gazdasággal foglalkozók részére az általuk művelt vagy műveltetett, de legfeljebb 12 kataszt. holdnyi szántóföld műveléséhez szükséges vetőmagot, igavonó jószágot, jél évre szükséges takarmányt, szalmát, almot, gazdasági eszközöket, trágyát; vetőmag hiányában a lefoglalható készpénzből annak beszerzéséhez szükséges összeget. (1908. évi XLI. te. 2 §)

18. Rokkantak ellátási diját.

19. Mezőgazdasági munkások szerződéses alapon járó munkadiját és egyéb szerződéses követeléseit, gazda sági cseléd öérét. (1907. évi XLV. te. 36. §.)

20. Közpénztárból, szegény- és ala pitványi pénzalapokból fizetett kegydijakat és jótékonysági alamizsnapénzeket, melyek özvegyeknek, árváknak és általában szükölködőknek társulatok, intézetek, alapok, vagy egyesek által nyujlatnak.

21. Inségkölcsönöket, ösztöndíjakat, tanulmányi és utazási segélyeket.

Akiknél az itt felsorolt tárgyakat vagy követeléseket az adóvégrehajtó lefoglalta, azok a foglalás napjától számított 8 naoon belül a pénzügyigazgatósághoz panasszal éljenek és kérjék ezen írásbeli panaszukban a törvényellenesen lefoglalt ingóságoknak a foglalás alóli felmentését. Ez az Írásbeli panasz bélyegmentes és OZ árverés addig meg nem tartható, amíg ezt az írásbeli panaszt a pénzügyigazgatósag el nem intézte.

Legcélszerűbbnek tartjuk, ha az olyan egyén, aki ezt az Írásbeli panaszt maga elkészíteni nem tudja, a foglalás után azonnal a legközelebbi pártszervezethez fordul, ahol a legnagyobb készseggel megadják neki a szükséges felvilágosítást. Jól vigyázzunk azonban , arra, hogy a foglalás utáni 8 napon \ túl beadott panaszt a pénzügyigazgató- 5 ság elkésés okából visszautasítja, miért is ajánlatos, hogy a szükséges lépéseket a foglalás után azonnal megtegyük.

vés mókáiban, komoly törekvésű vidám játékában gyönyörködjünk.

És elhangzik a beköszöntő és igazán és végérvényesen széjjel húzódik a titokzatos függöny. Aztán megkezdődik a játék.

Jönnek a fiuk: az okos fiú, a pajkos, a furfangos, az élhetetlen, a megtérő.

Majd á*merészkednek a felnőttek világába: látjuk a szelíd nagymamát, a jóságos Máli-nénit, a bölcs fogorvost, az ügyes szobalányt. Aztán ismét gyermekmókák, apró aktualitások alkalmas módon.

A függöny legördül, ismét felhuződik, megint legördül, a banda muzsikál és egyszerre csak, hogyan-hogyan nem, egy nagy és különös játékkereskedésbe kukkanthatnak be a nézők.

Oh csodák-csodája: szerecsen boltos, óriási mackó, eleven babák, mik szólnak és táncolnak, még pedig hogyan ?

A gyermekfantázia, oh de hamar befogadja, hogy a baba szól, hogy táncol, magától illeg billeg és tündér világba, ragyogó álomvilágba illeszkedik.

A gyermekek habzsoló érdeklődéssel, édes, mély, ringató, szelíd mámorral függesztik szemüket a megelevenült lündérvilágra. Övék a bolt minden játékával, övék a mese, övék mindaz, amit a fantázia nyújt.

Mienk a gyermekvilág. Az élő, mozgó, nevető, daloló, táncoló, fontoskodó gyermekvilág.

A főpróba a gyermekeké volt, a vasárnapi előadás a felnőtteké lesz. A felnőttek fogják könnybe borult szemmel és aranyos derűbe merült lélekkel, gondtól mentes mosollyal nézni a színpadon nyüzsgő-mozgó gyermeksereget, mely gyermeki lényének egyszerűsége mellett művészi élvezetet is tud szerezni. Kedves és nemes müélvezeiben lesz része a vasárnapi előadások közönségének. KÍ3 színészek költöztek városunkba, akiknek magánélete az iskola falai közölt telt el. Szorgalmas, törekvő tanulás után, a tanulás szerezte intelligencia adta ügyes mozgás a „világot jelentő“ deszkákon.

Az előadást rendező tanítótestület igen szerényen szabta meg a belépődíjakat. 5 kor. a legmagasabb helyár. Igazán számot nem tevő csekélység azért a páratlan élvezetért, amiben a közönségnek része lesz.

Azért a felü!fizeíé3eket melegen ajánljuk a jótékony célt is előmozdítani óhajtó lanügybarátok figyelmébe.

Víg-délután,

— Főpróbán. —

Forró premier-hangulat uralkodott a Kultúrpalota színháztermében a „Víg délután“ pénteki főpróbáján. Az érdeklődés izgalmától hevülő gyermeksereg a nézőtéren: kipirult arcok, csillogó, ragyogó gyermekszemek tekintenek várakozásteljesen a komor függönyre, mely elzárja előlük a várva-várt tündérvilágot.

Nagyot csendül a csengő, komoly méltóságteljes ráncokba illeszkedik a bársonyfüggöny, elcsendesedik a gyermekmoraj. — Mi lesz ? — ez a kérdés az arcokon.

Ám a függöny csak libeg, csak mozdul egyet, hogy eléje lebbenhessen s a komor háttérre a világosság derűjét öntse: Bátyay Matyóka és elcsicseregje, mint a szárnypróbálgató kicsi sereg kiküldötte, a függöny mögötti kis világ üzenetét, melyet „Prológ“-ba foglalva röppent felénk Berde Mária a hírneves költő poéiikus szavaival.

Igen, bizony felénk röpíti, mert mi felnőttek, mi komor és cinikus újságíró emberek is besurrantunk a gyermekek birodalmába, hogy az eleven tekintetű gyermeknépség mosolyában, kacajé ban, csilingelő hangjában, ügyes, ked

adja meg a kávénak a jó zamatját.

Előállitva tiszta katáng gyökérből.

1 [Mió rilMitfitmj, a MiMi és a Érti Mllártat kőznlílö rf

Marconi, a drótnélküli távíró feltalálója legújabb kísérleteiről érdekes közléseket tett egy angol újságírónak:

— Legutolsó találmányom — mondotta Marconi — a rádió világitótoroHy, amelyben az a legérdekesebb, hogy nem is világit. Az eddigi világítótornyoknak óriási hibája, hogy erős ködben legerősebb reflektoraik fénye sem hatol messzire s igy éppen akkor mondják fel a szolgálatot, amikor legnagyobb szükség volna rájuk. Ezen a hiányon segít a rádiótorony, amely széles körzetben a fény helyett rövid hullámhosszú elektromos hullámokat bocsát ki. Ezeket a hullámokat olyan egyszerű és olcsó készülékkel is fel lehet fogni, amelyet az egyszerű halászbárkák is beszerezhetnek. Az angol part egyik

veszélyes pontján már hónapok óta igen jó eredménnyel működik a rádiótorony

— Még egy nagyobb meglepetésem is van a közönség számára: a rádióirógép, a rádiógraph. A készülékem lehetővé teszi, hogy például egy Londonban diktált szöveget a legkülönbözőbb helyeken felállított rádiógraphok a legnagyobb pontossággal felvegyenek. Kísérleteimet egyelőre csak London és Oxfort között folytattam, kétségtelen azonban, hogy a nagyobb távolba való működést is pár hónap alatt sikerül megoldanom.

— Főérdeklődésemet azonban az irányiíhntó rádióhullámok kérdése foglalja le. Nagy hátránya a rádiónak, hogy hullámai minden irányban tovább terjednek s igy mindenki felfoghatja azokat. Egy pár hónappal ezelőtt készített uj készülékem nyaláb formájú hullámokat dob a térbe ós bizonyos mértékben megengedi azok kormányzását. A kibocsátó energia szükséglet jóval kisebb mint az eddigi állomásoknál.

— A rádió technika különben is meg csak gyermekkorát éli. Ezen a területen közelebbről olyan nagy és átalakító találmányok várhatók, amelyekről egy negyedszázaddal előbb még nem is álmodott az emberiség.

Egymilliárd költséggel épült meg a tatai versenyuszoda.

Mélyszinti zölderdők közé ékelt, kedélyeshangulatu városka ünnepre készül. Tarka emberrajok törtetnek az Esterházy-szálló felé, majd tovább a strandfürdő irányába Az egyetlen autóbusz, a kevésszámú bérkocsi szakadatlanul hajtanak az állomásról a fürdő elé. Az Esterházypark bejáratánál keménytartásu leventék és cserkésztük irányítják az ünnepi áradatot. Benn a strandfürdő homoki án, sokezernyi ember szorong. Különösen szépszámban jelentek meg Tatatóváros elegáns hölgyei. Közepén ötvenméteres uszoda, a parktóból smaragdszinü vízzel. Tükröző hullámok fodroznak rajta. A medence végén pizsamás ifjak, hölgyek sütkéreznek.

Rendezősereg viaskodik a parton, bök a kívánság, mindenki akar valamit. Hirtelen csönd támad. Müller Sándor vezérigazgató bejelenti, hogy Esterházy Ferenc gróf által, a saját telken egymilliárd költséggel épített fürdőt és úszómedencét átadja a Tatatóvárosi Atlétikai Klubnak. Többen megköszönik. És rá már hangzik a kiáltó hangja: Megkezdődik a

g

emzetközi uszóverseny. Első szám: lívenméteres junior gyorsuszás. Négyen startolnak. Rajta!

Feszes hallgatás. Tarajos hullámverés. A grófi park öreg fái közül rigóandalgás veri át a csendet. Majd feltör a sportolók örök biztatásszenvedélye : Székely! Avar! Rajta, Húzd meg! Süvít az eredménykiáltó hang:

— Első Székely Bandi, Tata, 35'4 másodperc. Második Avar György, Győr, 35;9.

Százméteres másodosztályú mellúszás következik. Első: Steiner László MTK., 1 perc 25' 1 másodperc. Második: Krausz Sándor, Tata, 1 perc 34'5 másodperc.

Kiváncsi moraj és némi gonoszkodó derültség támad a sorok között, Hölgyek álnak starthoz százméteres gyorsuszásra. Három ifjú leány siklik nagy igyekvéssel a meder hosszában. Az első hölgy ügyességéért tapsot kap. Eredmény: Sipos Manci WSC 1 perc 30‘4 másodperc, Sághy Ilus Hungária, Győr 1 perc 39 másodperc.

Suttogás-mozgolódás moraj’ik a parton. Jelentik, hogy Bárány István, a hires egri úszó indul az ötvenméteresben. Hosszú taps. Már benn vannak a vizben. Bárány kitűnő formában kezd. Harminc méter körül félrehajlik, a benyulásnál is látni egy csipet fordulást. Ennek ellenére az időmérők : Uhlyarik Károly, Kaun Ferenc és Bárány Géza egyformán 26'2 másodpercet mértek. Harsan a jelentés: Bárány országos rekordot javított.

A tatatóvárosiak büszkék lehetnek rá, hogy ezidőszerint náluk van Magyarország legszebb uszodája. Sokat * fáradtak, munkálkodtak Tatatóváros