Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-19 / 73. szám

6. oldal. 1926. június 19. Komáromi Lapok________ Elfedte«* kezű«te hétköznap est* 1 éi 9 íiaku * 1 11 MIKIN MOZI 1D1IIN0 TISZTI PAVILLON Elfedte«* kezdet* vasár* ás Bnaepnepj U7ÉS9É. Szombat és vasár napj jun. 19. és 20*án I. rész Hétfő és kedd, junius 21. és 22-én II. rész LUCIANO ALBBBTINI * óhajok hídja Nagy velencei kalandordráma 2 rész, 16 felvonásban Főszerepben: LUCIANO ALBERTINI. lanságból, részben faji nemtörődömség­ből nem él még törvényadta jogával sem, csak lamentál, panaszkodik, jaj­gat, ahelyett, hogy tenne valamit az adóvégrehajtók kíméletlensége ellen. Pedig a legtöbb esetben lehet el­lene valamit, sőt sokszor igen sokat tenni. Módot ad erre az 1913. évi 50.000, számú pénzügyminisztériumi ren­delet, melynek 142. § a kimondja, hogy az adóvégrehajtás alól mentesek mind­azon vagyontárgyak, követelések és járulékok, melyek a végrehajtási és egyéb törvények értelmében a bírói végrenajtások alól mentesek. Ezt az intézkedést azonban rendszerint figyel­men kivül hagyják az adóvégrehajtók, a föld egyszerű embere pedig nem tud róla. Kötelességünknek tartjuk tehát ol­vasóinkat felvilágositani, mely vagyon­tárgyakat nem szabad még az adó­végrehajtóvak sem lefoglalni s mi a teendő, ha ilyen tárgyakat a törvény és rendeletek ellenére is lefoglalnak. Adóvégrehajtás alól mentesek és igy nem szabad lefoglalni a következő dol­gokat : 1. A házi ájtatosságra szánt tárgya­kat, mint pld. imakönyveket, imazsá­molyt stb., továbbá a végrehajtást szenvedő vagy háznépe temetéséhez szükséges tárgyakat. 2. Vallási ereklyéket és családi arc képeket. 3. Rendjeleket, érdempénzeket, ki­tüntetési érmeket és egyéb diszjeleket. 4. Magánintézethez vagy üzlethez tartozó pecsétnyomókat, bélyegzőket, irományokat, üzleti könyveket és a ma­gánhivatalhoz tartozó egyéb felszere­léseket. 5. Egyenruhákat, melyek a hivatás gyakorlásához szükségesek. 6. Hatósági őrszemélyzethez tartozók fegyverét, felszerelését, szerszámait, mű­szereit, kocsiját és lovát, ha a szolgá­lathoz tartoznak azok. 7. Magánhivatalnokoknak, lelkészek­nek, tankoknak, Íróknak, művészeknek, valamint szülésznőknek hivatásuk gya­korlásához szükséges könyveiket, ira­tait, mintáit, műszereit, segédeszközeit. 8. A gyógyszertárak berendezéseit, gyógyszerkészletét. 9. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútorait, edényeket föző- és evőest közöket, kályhát, ruhákat, a szükséges ágy- és fehérneműt. 10. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének betegsége vagy testi fo­gyatkozása okából szükséges gyógy­szereket és segédeszközöket. 11. Iskolai könyveket és taneszkö­zöket. 12 A kereset folytatásához és a sze­mélyes biztonsághoz szükséges fegyvert. 13. Kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézi munkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámait, eszközeit, műszereit és állatait, továbbá a feldolgozható anyagkészletet 150 K érték erejéig. 14. A végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szük­séges élelmi-, tüzelő- és világitó szereit, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szüksé­ges összeget. 15. Annyi készpénzt, amennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépé­nek szükséges lakbére egy negyed évre fedezhető. 16. A végrehajtást szenvedő válasz tása szerint: egy tehenet, vagy négy juhot, vagy négy kecskét, vagy négy sertést, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmányt, szalmát, almot, ezek hiányában pedig a lefoglalható kész­pénzből a beszerzésükhöz szükséges ösz­­szegei. 17. A mezei gazdasággal foglalko­zók részére az általuk művelt vagy műveltetett, de legfeljebb 12 kataszt. holdnyi szántóföld műveléséhez szük­séges vetőmagot, igavonó jószágot, jél évre szükséges takarmányt, szalmát, al­mot, gazdasági eszközöket, trágyát; vetőmag hiányában a lefoglalható kész­pénzből annak beszerzéséhez szükséges összeget. (1908. évi XLI. te. 2 §) 18. Rokkantak ellátási diját. 19. Mezőgazdasági munkások szer­ződéses alapon járó munkadiját és egyéb szerződéses követeléseit, gazda sági cseléd öérét. (1907. évi XLV. te. 36. §.) 20. Közpénztárból, szegény- és ala pitványi pénzalapokból fizetett kegy­dijakat és jótékonysági alamizsnapén­zeket, melyek özvegyeknek, árváknak és általában szükölködőknek társula­tok, intézetek, alapok, vagy egyesek által nyujlatnak. 21. Inségkölcsönöket, ösztöndíjakat, tanulmányi és utazási segélyeket. Akiknél az itt felsorolt tárgyakat vagy követeléseket az adóvégrehajtó lefoglalta, azok a foglalás napjától számított 8 naoon belül a pénzügyigaz­gatósághoz panasszal éljenek és kérjék ezen írásbeli panaszukban a törvény­­ellenesen lefoglalt ingóságoknak a fog­lalás alóli felmentését. Ez az Írásbeli panasz bélyegmentes és OZ árverés ad­dig meg nem tartható, amíg ezt az írásbeli panaszt a pénzügyigazgatósag el nem intézte. Legcélszerűbbnek tartjuk, ha az olyan egyén, aki ezt az Írásbeli panaszt maga elkészíteni nem tudja, a foglalás után azonnal a legközelebbi pártszervezet­hez fordul, ahol a legnagyobb kész­­seggel megadják neki a szükséges fel­világosítást. Jól vigyázzunk azonban , arra, hogy a foglalás utáni 8 napon \ túl beadott panaszt a pénzügyigazgató- 5 ság elkésés okából visszautasítja, miért is ajánlatos, hogy a szükséges lépése­ket a foglalás után azonnal megtegyük. vés mókáiban, komoly törekvésű vidám játékában gyönyörködjünk. És elhangzik a beköszöntő és igazán és végérvényesen széjjel húzódik a ti­tokzatos függöny. Aztán megkezdődik a játék. Jönnek a fiuk: az okos fiú, a pajkos, a furfangos, az élhetetlen, a megtérő. Majd á*merészkednek a felnőttek vi­lágába: látjuk a szelíd nagymamát, a jóságos Máli-nénit, a bölcs fogorvost, az ügyes szobalányt. Aztán ismét gyer­mekmókák, apró aktualitások alkalmas módon. A függöny legördül, ismét felhuző­­dik, megint legördül, a banda muzsi­kál és egyszerre csak, hogyan-hogyan nem, egy nagy és különös játékkeres­kedésbe kukkanthatnak be a nézők. Oh csodák-csodája: szerecsen bol­tos, óriási mackó, eleven babák, mik szólnak és táncolnak, még pedig hogyan ? A gyermekfantázia, oh de hamar be­fogadja, hogy a baba szól, hogy tán­col, magától illeg billeg és tündér vi­lágba, ragyogó álomvilágba illeszkedik. A gyermekek habzsoló érdeklődéssel, édes, mély, ringató, szelíd mámorral függesztik szemüket a megelevenült lündérvilágra. Övék a bolt minden já­tékával, övék a mese, övék mindaz, amit a fantázia nyújt. Mienk a gyermekvilág. Az élő, mozgó, nevető, daloló, táncoló, fontoskodó gyermekvilág. A főpróba a gyermekeké volt, a vasár­napi előadás a felnőtteké lesz. A fel­nőttek fogják könnybe borult szemmel és aranyos derűbe merült lélekkel, gondtól mentes mosollyal nézni a szín­padon nyüzsgő-mozgó gyermeksereget, mely gyermeki lényének egyszerűsége mellett művészi élvezetet is tud szerezni. Kedves és nemes müélvezeiben lesz része a vasárnapi előadások közönsé­gének. KÍ3 színészek költöztek váro­sunkba, akiknek magánélete az iskola falai közölt telt el. Szorgalmas, törekvő tanulás után, a tanulás szerezte intel­ligencia adta ügyes mozgás a „világot jelentő“ deszkákon. Az előadást rendező tanítótestület igen szerényen szabta meg a belépő­díjakat. 5 kor. a legmagasabb helyár. Igazán számot nem tevő csekélység azért a páratlan élvezetért, amiben a közönségnek része lesz. Azért a felü!fizeíé3eket melegen ajánl­juk a jótékony célt is előmozdítani óhajtó lanügybarátok figyelmébe. Víg-délután, — Főpróbán. — Forró premier-hangulat uralkodott a Kultúrpalota színháztermében a „Víg délután“ pénteki főpróbáján. Az érdek­lődés izgalmától hevülő gyermeksereg a nézőtéren: kipirult arcok, csillogó, ragyogó gyermekszemek tekintenek vá­rakozásteljesen a komor függönyre, mely elzárja előlük a várva-várt tündérvilágot. Nagyot csendül a csengő, komoly méltóságteljes ráncokba illeszkedik a bársonyfüggöny, elcsendesedik a gyer­mekmoraj. — Mi lesz ? — ez a kérdés az arcokon. Ám a függöny csak libeg, csak moz­dul egyet, hogy eléje lebbenhessen s a komor háttérre a világosság derűjét öntse: Bátyay Matyóka és elcsicseregje, mint a szárnypróbálgató kicsi sereg kiküldötte, a függöny mögötti kis világ üzenetét, melyet „Prológ“-ba foglalva röppent felénk Berde Mária a hírneves költő poéiikus szavaival. Igen, bizony felénk röpíti, mert mi felnőttek, mi komor és cinikus újság­író emberek is besurrantunk a gyerme­kek birodalmába, hogy az eleven tekin­tetű gyermeknépség mosolyában, kaca­jé ban, csilingelő hangjában, ügyes, ked adja meg a kávénak a jó zamatját. Előállitva tiszta katáng gyökérből. 1 [Mió rilMitfitmj, a MiMi és a Érti Mllártat kőznlílö rf Marconi, a drótnélküli távíró feltalálója legújabb kísérleteiről érdekes közléseket tett egy angol újságírónak: — Legutolsó találmányom — mon­dotta Marconi — a rádió világitótoroHy, amelyben az a legérdekesebb, hogy nem is világit. Az eddigi világítótor­nyoknak óriási hibája, hogy erős köd­ben legerősebb reflektoraik fénye sem hatol messzire s igy éppen akkor mondják fel a szolgálatot, amikor leg­nagyobb szükség volna rájuk. Ezen a hiányon segít a rádiótorony, amely széles körzetben a fény helyett rövid hullám­hosszú elektromos hullámokat bocsát ki. Ezeket a hullámokat olyan egyszerű és olcsó készülékkel is fel lehet fogni, amelyet az egyszerű halászbárkák is beszerezhetnek. Az angol part egyik veszélyes pontján már hónapok óta igen jó eredménnyel működik a rádiótorony — Még egy nagyobb meglepetésem is van a közönség számára: a rádió­­irógép, a rádiógraph. A készülékem lehetővé teszi, hogy például egy Lon­donban diktált szöveget a legkülönbö­zőbb helyeken felállított rádiógraphok a legnagyobb pontossággal felvegyenek. Kísérleteimet egyelőre csak London és Oxfort között folytattam, kétségtelen azonban, hogy a nagyobb távolba való működést is pár hónap alatt sikerül megoldanom. — Főérdeklődésemet azonban az irányiíhntó rádióhullámok kérdése fog­lalja le. Nagy hátránya a rádiónak, hogy hullámai minden irányban tovább ter­jednek s igy mindenki felfoghatja azokat. Egy pár hónappal ezelőtt készített uj készülékem nyaláb formájú hullámokat dob a térbe ós bizonyos mértékben megengedi azok kormányzását. A ki­bocsátó energia szükséglet jóval kisebb mint az eddigi állomásoknál. — A rádió technika különben is meg csak gyermekkorát éli. Ezen a területen közelebbről olyan nagy és átalakító találmányok várhatók, amelyekről egy negyedszázaddal előbb még nem is álmodott az emberiség. Egymilliárd költséggel épült meg a tatai versenyuszoda. Mélyszinti zölderdők közé ékelt, kedélyeshangulatu városka ünnepre készül. Tarka emberrajok törtetnek az Esterházy-szálló felé, majd to­­vább a strandfürdő irányába Az egyetlen autóbusz, a kevésszámú bérkocsi szakadatlanul hajtanak az állomásról a fürdő elé. Az Esterházy­­park bejáratánál keménytartásu le­venték és cserkésztük irányítják az ünnepi áradatot. Benn a strandfürdő homoki án, sokezernyi ember szorong. Különösen szépszámban jelentek meg Tatatóváros elegáns hölgyei. Közepén ötvenméteres uszoda, a parktóból smaragdszinü vízzel. Tük­röző hullámok fodroznak rajta. A medence végén pizsamás ifjak, höl­gyek sütkéreznek. Rendezősereg viaskodik a parton, bök a kívánság, mindenki akar va­lamit. Hirtelen csönd támad. Müller Sándor vezérigazgató bejelenti, hogy Esterházy Ferenc gróf által, a saját telken egymilliárd költséggel épített fürdőt és úszómedencét átadja a Tatatóvárosi Atlétikai Klubnak. Töb­ben megköszönik. És rá már hang­zik a kiáltó hangja: Megkezdődik a g emzetközi uszóverseny. Első szám: lívenméteres junior gyorsuszás. Né­gyen startolnak. Rajta! Feszes hallgatás. Tarajos hullám­verés. A grófi park öreg fái közül rigóandalgás veri át a csendet. Majd feltör a sportolók örök biztatás­szenvedélye : Székely! Avar! Rajta, Húzd meg! Süvít az eredménykiáltó hang: — Első Székely Bandi, Tata, 35'4 másodperc. Második Avar György, Győr, 35;9. Százméteres másodosztályú mell­úszás következik. Első: Steiner László MTK., 1 perc 25' 1 másodperc. Második: Krausz Sándor, Tata, 1 perc 34'5 másodperc. Kiváncsi moraj és némi gonoszkodó derültség támad a sorok között, Hölgyek álnak starthoz százméte­res gyorsuszásra. Három ifjú leány siklik nagy igyekvéssel a meder hosszában. Az első hölgy ügyessé­géért tapsot kap. Eredmény: Sipos Manci WSC 1 perc 30‘4 másodperc, Sághy Ilus Hungária, Győr 1 perc 39 másodperc. Suttogás-mozgolódás moraj’ik a parton. Jelentik, hogy Bárány István, a hires egri úszó indul az ötven­­méteresben. Hosszú taps. Már benn vannak a vizben. Bárány kitűnő for­mában kezd. Harminc méter körül félrehajlik, a benyulásnál is látni egy csipet fordulást. Ennek ellenére az időmérők : Uhlyarik Károly, Kaun Ferenc és Bárány Géza egyformán 26'2 másodpercet mértek. Harsan a jelentés: Bárány országos rekordot javított. A tatatóvárosiak büszkék lehetnek rá, hogy ezidőszerint náluk van Ma­gyarország legszebb uszodája. Sokat * fáradtak, munkálkodtak Tatatóváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom