Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-15 / 71. szám

Negyvenhetedik évfolyam. 71. szánt, Kedd* lOStG. junius IS. POLITIKAI-LAK Efófúetéti ír csehealorik értékben: Hely ben éa vidékre postai szétküldéssel: igén érre 80 K, féíévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 K£. $;es szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszort kedden, csütörtökön és szombaton. I JIÍÚllÉ. Komárom, — junius 14. A prágai parlamentben szomba­ton virradóra megszavazták az agrárvámokat nagy többséggel. Ez a nagy többség azonban koránt­sem jelenti gyéreimet, hanem el­lenkezőleg, ebben a további harcok riadóját véljük felismerni. A kom­munista párt, mely nem válogatós a harci eszközökben, a parlament kemény fa padjait szedte szét és használta fet argumentum gyanánt. Az üléstermet, amelyet undorral vetnek meg és csak a propaganda eszközéül szószéknek fogadják el, hogy agitációjuk messzebb hallat­szék el, szétrombolták. Minden­esetre különös parlamentarizmus az, ahol a kisebbség ily módon akar egy törvényjavaslatot meg­akadályozni. A szocialisták é3 a kommunis­ták tragikuma, hogy azokat a ház­szabályokat, melyeket oly nagy gaudiummal használtak fel a ki­sebbséggel szemben, most velük szemben alkalmazta az agrárius elnök. Azonban, mivel első osztályú tizenhárompróbás cseh állampol­gárokról volt szó, a parlamenti őr­ség nem cipelte ki a romboló képviselőket. Bezzeg, ha magyar vagy német képviselő szedné szét a parlament padjait és fenyegetne leütéssel cseh képviselőket, a par­lamenti őrség azonnal munkába lépne. Az agrárius győzelemnek még­sem tudunk örülni épen azok miatt a harcok miatt, melyek ezt az ifjú államot, úgy meg fogják alapjában rázni, hogy az nem vá­lik örömére sem agráriusnak, sem kommunistának. Az agrárvámok keresztülhajszolásával mintha a prágai parlamentet érte volna egy szörnyű vereség egy fikcióért, amely akképpen szólt, hogy az csak szociális szellemben működhetik. Ennek a szellemnek a kezenyomát látjuk azon & számos törvényen, mely az állam polgárainak több­ségét veszélyezteti tulajdonában és munkájának a szabadságában. Gondoljunk csak a lakásvédelmi törvényre, mely a tulajdonban ve­tett hitet ídgáttá meg bennünk. De nem örvendhetünk azért sem, mivel a győzelem nyomában jár a sötét gond is és a Benestől hét évig eltaktikázott kereskedelmi szerződés csakugyan nem jön létre Magyarországgal, azzal’a szomszéd­dal, amellyel szemben mindenkor megkülömböztetett agresszivitást ta­núsított kormány és parlament. Hogy a legsovinisztább cseh párt, a nemzeti demokraták ezzel szem­ben a magyar liszt vámját kiváló szeretetük jeléül nem emelték fel húsz százalékkal, azon ne csodál­kozzunk. A vén Kramárnak már régen kihullottak a bölcsesség fogat. Csehszlovákia kivitelében Magyar­­ország a második helyen állott eddig. Mivel pedig Magyarország gabonáját ezután ide be nem hoz­hatja, meg fogja köszönni az oda exportált ipari cikkeket is és lesz vám háború. A népszövetség intelme Cseh­szlovákiához, hogy szomszédaival éljen jó viszonyban, ime ilyen szép virágot termett, amely szin­­pompáját a pszövetség asztalán fogja, mint legméltóbb helyén, ki­bontani. Nagy szégyen ez a köz­társaságra, hegy parlamentjében ilyen turbulens jelenetek is előfor­dulhatnak épen az úgynevezett államalkotó párfok részéről és az egyensúlyt az eddig lenézett, állam­­éllenes német és magyar pártok­nak kellett helyreállítani, akik nél­kül, úgy látszik, nem lehet kor­mányozni Csehszlovákiában. = A felekezeti tanítókért. A Ma­gyar Nemzeti Párt képviselői módo­sító és kiegészítő javaslatot terjesz­tettek a képviselőház elé a 101., il­­ltíve a 334 számú nyomtalványok­­ban foglalt kormányjavaslathoz, ame­lyet tanítói törvény név alatt ismert a politikai közvélemény. A módo­sító és kiegészítő javaslat az első paragrafus első bekezdéséhez foly­tatólag beiktatni kívánja: ez a tör­vény érvényes az állami elemi is­kolák tanítóira, az országok által fentaríoít, továbbá a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeíek által fen­­tartolt iskolák tanítóira. Az első pa­ragrafus második bekezdése helyett a következőt kéri a javaslat beik­tatni: kormányrendelet fogja meg­állapítani, hogy a felekezeti iskolai tanítóknak az iskolafenfartó egyház­tól élvezett illetményei milyen ősz­­szegben számíttatnak az összjöve­delembe, emellett az orgonista és kántor jövedelem a tanítói illetmé­nyektől külön választandó, illetve ezekbe nem számiihaló be. A ja­vaslat megokolása kifejti, hogy a tanítók fizetésrendezéséről szóló tör­vényjavaslat teljesen megfeledkezett a felekezeti iskolai tanítókról, nyil­ván azért, mert a javaslat készítői ugyanolyan véleménnyel voltak a népoktatási ügynek eme munkásai­ról, mint annak idején a kormány­hatóságok állalában. A kormányha­­lóságok ugyanis az államfordulat után nem akarták elismerni a fe­lekezeti iskolai tanítókat nyil­vános iskolák tanerőinek, hanem magániskolái tanítóknak tekin­tették őket. Eme tévedés elosz­latására elegendő megemlíteni azt, hogy a felekezeti iskolai tanítók ugyanazt a munkát végzik s ugyan­olyan állami ellenőrzés alatt álla­nak, mint az állami iskolák tanerői. A méltányosság elve követeli tehát azt, hogy a fizetésük és jövedelmük is egyforma legyen. Kijelentik a Ma­gyar Nemzeti Párt törvényhozói, hogy a felekezeti iskolák tanerői illetmé­nyeinek rendeleti utón való rende­zésével nem elégedhetnek meg azért, mert ezek a tanítók már számtalan esetben csalódtak az ilyen rende­leti utón való „fizetésrendezésben“. — Viharos ölesen szavazták mag az agrárvámokat. A képviselőház pén­teki ülése, amely szombat reggeli? tartott, tomboló botrányok között folyt le. Az ülésen az agrárvámok voltak napirenden, az azokra vonat­kozó javaslatot szombaton reggel szavazták meg a szocialisták és kom­munisták szünetnélküli zajongása, padverése, trombitálása, szidása, po­koli lármája közben. Csak a régi Ausztria parlamentjében játszódhat­tak le hasonló jelenetek, bizonyára ott tanulták meg a cseh szocialisták, hogy miképen lehet a legszélsősé­gesebb technikai obstrukcíóval meg­akadályozni a tárgyalást. Ám ezút­tal a kommunistáké a hervadhatat­lan babér, akik deszkákkal és lécek­kel felfegyverkezve vonultak föl a nemzetgyűlésbe. A Prágában előtte való napon lejátszódott véres utcai tüntetések hatása alatt állott az ag­rárvámok ellenzéke és igy nem le­het különösebben csodálkozni, hogy a parlamentben kétszeres erővel tört ki a tehetetlen elkeseredés. A kom­munisták az egész ülés alatt fülsü­ketítő lármát csaptak s közben szá­mos padot, az elnök asztalát, a mi­niszteri padokat teljesen szétszúz­­ták. Már a délutáni ülésen Cserny miniszterelnök megjelent és ismer­tette az előző napi eseményeket, amelyekben 59 rendőr megsebesült, s a miniszterelnököt a kommunisták nagy zajjal fogadták. Majd mikor Malypetr elnök nagy izgalmak között közli, hogy ezer módosító javaslatot terjesztettek be és indítványozza, hogy ezek felett en blokk szavaz­zanak, iszonyú lárma keletkezett újra, de a szavazást végrehajtották és a javaslatokat elvetették. A kom­munisták szidalmak özönével illet­ték az agrár istákat, majd az obstruá­­lók egyik csoportja lécekkel veri a miniszterek padjait, őrületes za­jongást idézve elő. Közben az egyik kommunista majdnem tettességre vetemedik egyik volt miniszter el­len, de az egyik cseh szociáldemo­krata ezt megakadályozza. A szava­zás tovább folyik és az agrárvám javaslatot pontról-pontra megsza­vazzák. Mellette 155 szavazat esett, ellene 112. Minthogy a vámjavas­latra kirendelték a sürgősséget, kö­vetkezik a második olvasás, amikor szintén elfogadja a többség a javas­latot, ami után a kedélyek lassan lecsendesedtek, = A t'sztv'setőjavaslat és a kongnia. A nemzetgyűlést szombaton keddre napolták el. A keddi nemzetgyűlés napirendjén lesz a tisztviselők fi­zetésrendezéséről szóló javaslat és a kongrua javaslat. Mikor a szom­bati ülés végén megállapították a keddi napirendet, a szocialisták és kommunisták részéről újra kitört a zajongás, úgy hogy az általános lár­mában rekesztették be az ülést. Mint parlamenti körökből értesülünk, a kommunisták és szocialisták keddre még nagyobb botrányokat 'ígértek be és hir szerint meg fog­ják kísérelni, hogy a kormánynak bizalmatlanságot szavazzanak és ez­zel megbuktassák a Cserny kor­mányt. = A magyar kormány ás az agrár­vámok. A M. T. I.-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a magyar kormány prágai követe utján érte­sítette a csehszlovák kormányt, hogy amennyiben fennmaradnak a vám­­javaslatnak a magyar export ellen irányuló prohibiíiv intézkedései, a tervezett magyar-csehszlovák gaz­dasági tárgyalásokat eleve kilátás­talannak lehet tekinteni. E kijelen­tést cseh politikai körökben elég idegesen fogadták, de később nyu­­godtabban Ítélve a helyzetet, illeté­kes helyen azt tartják, hogy nem hihető, hogy Magyarországgal vám­­háboru keletkeznék az uj vámok miatt. Ä£ stdézé polgárság az adókivető bizottság elé terjesztette ki vénágait. A kereskedelmi-, kisipari-, orvosi pályákon működő adózók kép­viseletének értekezlete a Komáromi Kereskedők Testületében. — A kivető bizottság Ígéretet tett a méltányos adókivetésre. A Komáromi Kereskedők Tesfüiete és a Komáromi Járási Ált. Ipartáisuiat társ­elnöke; Fried Jenő, a testület választmá­­nyának határozata folytán a jövedelem Edó tárgyalásokat megelőző napon va­sárnap délelőtt 11 órára hivta össze a kereskedelmi, ipari és a szabad szel­lemi pályákon működő adózó polgár­ságot, hogy az államéletben oly fontos gazdasági erőt képviselő nagyszámú adózó érdekeltségek jelenlétében tárja fel a panaszokat s terjessze elő azok kíván­ságait a jövedelem adőkivető bizottság előtt. Hogy a mindennapi nehéz kenyér­­kereset pihenő ünnepnapjára esett ez a szokatlan formájú, de sok ezer és ezer adózó nevében megtett tiszteíettudó im­pozáns megnyilatkozás, csak örömmel üdvözölhetjük annak kezdeményezőjét, aki a jogos és igazolt adópanaszok nyilt és őszinte feltárása mellett megtalálta a hangot arra is, hogy a panaszok isme­retében az adózás súlyos problémája megoldásához a kincstár képviselői ál­tal is elfogadható, az adózó képesség helyes megmérésére gyakorlati értékű javaslatot tegyen s előterjessze azokat a kívánságokat, melyek ezer és ezer adózó lelkében élnek, kifejezést várva. Az adókivetőbizottság tagjai valamennyi helybeli adózónak ügyeit-bajait köny­­nyen ismerhetik, komoly, a megtisztelő tisztségét eddig is méltón betöltő olyan 1 polgárai a városnak, akik velünk együtt Komárom, —junuis 13. érezhetik egy súlyos gazdasági krízis egzisztenciákat sújtó mindennapon is­métlődő hatásait. De ismerhetik a minden életgyöke­rétől letépett város lakósainak napról napra vergődését azok a tiszteletreméltó hivatalos funkcionáriusok is, akik mint az adókincstár képviselői foglalnak he­lyet az adókivető bizottságban. Az adó­zók társadalmának az a rétege, amely a vasárnapi megnyilatkozáson résztvett, nem az adózás szükséges intézménye ellen demonstrált, de kifejezésre akarta juttatni szemtől szemben, nyíltan az adózóknak azt a kívánságát, hogy a közterhek megállapításánál ne nélküle, s meghallgatását félrevetve, hanem ve­le s megszívlelendő, méltánylandó in­dokai alapján történjék intézkedés. Az adózóknak ez a hatalmas tábora a polgári önérzet hangján ad kifejezést annak, hogy a köz csak az ő gazdasági ereje teherbíró képességéig várhat tőle államérdek szempontjából köteles ál­dozatot. Az 1925 és 1926. esztendőkre kive­tendő adók javaslatai ott feküdtek a városházán közszemlére kitéve s aki csak azokba beletekintett, láthatta, hogy a gazdasági viszonyok nem teljes latba­­vetésével történt azok összeállítása. Mert ha mérlegre tétetett volna a polgárság kereseti alkalmi viszonyai, a polgári étet bizonyos kötelességszerü jólruház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom