Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-12 / 70. szám
1926 június 12, Komáromi Lapok 6. oldal. Meglepő olcsó árak I ELBERT divatáruházában Komárom, Koronabankkal szemben, a következő cikkekben: Divatcikkek: Férfi és női fehérnemű (elsőrendű gyártmányok). Francia Crépe de chine és selyem magánkötök. Szövött áru: Flór férfi sokní, sport angol harisnya. Amerikai női flór h^fisnya. Kc 15-22- 25. Gyermek flór zokni és trikót. FürdőzöMlcikkek: 52 io'tóí.frottir köpp#ny Kc l05'~’ Minőségáru: Varrott talpú szandál 20-tól 44 számig. Külön osztály: Sport és peüignád gyermekkocsik. — Vulkán fibre bőröndök. Nédor-u. 19. Nádor-U. 19. iá ‘f •-;■ /TEW*ir~r•'á-tir.-fiíffar-mffryüCHrmiy-wr Nem lesz parádés hajlék, de tiszta lesz és egészséges. Az ellátás szerény, de tápláló, az életmód okosan irányított, mértékletes. Ez lesz s ilyen lesz a „Tanítók Háza“ Pozsonyban. Ha les2l II. S hogy minél előbb meglegyen, meg lehessen, ezért rendezi a helybeli községi elemi iskola tanítótestülete a Kultúrpalotában, junius hó 20 án és 26-án d. u. 5 órakor a „Vig délután“-}, mintegy 37 tanuló belevonásával. Ugyanis összeült a „Tanítók Háza“ szervező bizottság és kimondotta, hogy: „Adjad, Uram Isten, de mindjárt!“ Sokan vannak már tanító gyermekek, kiknek tovább-tanittatása nagy gondot okoz a szülőknek, tehát kívánatos, hogy minél előbb tető alá hozassák a „Tanítók Háza “ Ezért erős elhatározással az önmegadóztatás elvében állapodtak meg a tanítók, továbbá a „sok kicsi sokra megy“ gondolatát Is segítségül véve kimondották, hogy ninden iskola rendezzen az iskolai év végén műsoros záróünnepélyt belépő díjjal és annak jövedelmét fordítsa a „Tanítók Háza“ alapja javára. A közs. elemi iskola oly nagy, hogy záróünnepélyét csak szabadban rendezhetné, mert nincs megfelelő nagyságú fedett helyisége, azért elhatározta, hogy rendez külön egymüsoros előaadást a Kultúrpalotában, melynek nagy színháztermét a Jókai Egyesület vezetősége készséggel engedte át erre a célra, s aztán majd az év végén iskolai záróünnepélyt is rendez, de csak az iskolát elhagyó növendékei számára, mert az előadás sikerét nem akarja kitenni az időjárás szeszélyének, ahhoz fedett helyisége pedig nincs, hogy összes tanulói és azok szülői elférjenek benne. így került egymás mellé a címben a „Tanitók Háza“ és a „Víg délután“. Az utóbbi az előbbinek javára szolgál. Az előadás, mely iránt városszerte nagy az érdeklődés, az előjelekből ítélve, igen nagy sikerűnek Ígérkezik. Mtg is érdemli, hog/ teljes anyagi és erkölcsi siker jegyében folyjon le. Az előadás részletes műsorát keddi számunkban közötjük. Kik vei fel az állatMat i a lifopztaii zieh árait? Korlátozni kell a kivitelt. Nagyon sokszor kellett eddig is megállapítanunk s felhívni a hatóság figyelmét arra, hogy Komárom és vidéke a morva és cseh kereskedők, bevásárló ügynökök valóságos Mekkájává fejlődik. Ezek a jó urak vidékünket gyarmatnak tekintik, a honnan minden ehető és vehető portékát az aranyos Prága és Brünn gyomrába hordanak. Kereskedelmi forgalmi szempontból nem volna ez hiba normális gazdasági viszonyok között. Hiszen a forgalom, a pénzes értékcsere az egészséges közgazdasági életet jelenti. És a mai viszonyok között nem megvetendő az a haszon, amelyet termelőinknek * ezek a messze vidéki kereskedők, bevásárlók biztosítanak. S hogy a hatóságnak mégis bele kellett már eddig is s bele kell nyúlnia ma is ebbe a pusztán a szabad forgalom körül1 mozgó kereskedelembe, oka az, mert egy nagy rétegét a lakosságnak a spekuláció káros hatásaitól kell megvédenie. A komáromi hetivásáros napokon tapasztalhatni azt, hogy az eladásra felhajtott sertések legjava részét nem a helybeli s a közel vidéki lakosság vásárolja meg, hanem a morva és cseh nagy állatkereskedők és húsfeldolgozó üzemek ügyes és pénzes bevásárlói, akiknek semmi sem drága, akik maguk verik fel az árakat, mert számításaik mellett még a magas } beszerzési árakat is be fogják hozni, így fordulhat elő, hogy az élősertés 7*20 K-ás ára az idegen vevők megjelenése után nyomban 8—8‘20 K.-ra emelkedik. Ily körülmények között természetes, kogy az eladó termelő szépen keres s többet, mint amenynyire előre maga is számított. És eddig nem is lenne baj. De a felhajtott árak azután megmaradnak a komáromi vevőközönség számára is, amelyek azokat a magas árakat megfizetni nem bírják. A morva és cseh kereskedők árai, illetve pénzeszacskója igy emeli azután a többi cikknek is árait, mert érdekes jelenség, hogy az igy, csak egy-két hetivásáros napon elért magasabb árak nyomban éreztetik hatásukat az itteni hentes-, mészáros üzletekben, vendéglőkben és végig minden közszükségleti, ipari és kereskedelmi ágban, munkabérben. Ugyanezt az árfelhajtást tapasztaljuk a gyümölcstermelés és kereskedelem terén. A Komáromban termesztett gyümölcs sem a komáromiaknak érik. Azt is mások eszik el előlünk. A gyümölcsöt összevásárolják már a fáról a morva és cseh bevásárlók, természetesen a napi árnál jóval magasabb árban. Ennél az üzletágnál sincs sok dolga az alkudozással az eladónak, mert a venő kínálja a magasabb árat. A termelő és vevő szempontjából ez te jesen fair üzlet. Hogy a gyümölcstermelő busásabb haszonra tesz szert, mint számított, zokon venni nem lehet, A baj ellenben ennél a cikknél is ott kezdődik, hogy eltűnik az áru a komáromi piacról s itt, ahol a fogyasztás mérve szempontjából elegendő lenne a termelés mennyisége, vámmal terhelten, tehát drágábban kell megvásárolnia a komáromi publikumnak mindenfajta gyümölcsöt. Tudomásunk szerint mostanában jelent meg a Szlovenszkói Gazdasági Hivatal leirata a politikai közigazgatási hatóságokhoz, amely a gyümölcsre irányárakat állapít meg. Az irányárak a gyümölcsárakra a fán vonatkoznak. Ezzel a rendelkezéssel most aztán az fog történni, hogy a messze vidékek bevásárlói olcsó pénzen szedik össze az egész idei termést s még csak a haszontöbblet sem marad a város termelő lakosságának a zsebében, amely eddig legalább a termelőnek mentődött meg. Mert semmi intézkedés arra vonatkozólag azután nem történt, hogy a helyi fogyasztás biztosittassék. Nem elégséges az irányárak megállapítása, mert az is csak az idegenek malmára hajtja a vizet. Oly intézkedést várunk mi a közönség jogos érdeke védelmére, amely megtiltja a kivitelt bizonyos mennyiségen felül. Ez a tilalom nem vonatkozhatnék közvetlen fogyasztókra s oly kisebb quantumokra, amelyek komáromi lakosok szükségletének fedezésére szolgálnak. De feltétlen megtiltandó lenne minden közfogyasztási cikk kivitele a város sorompóin túl, midőn azt kereskedelmi bevásárlók idegen vállalatok számára szándékoznak elszállítani. Úgy tudjuk, hogy van hivatal, amely statisztikát vezet a gyümölcsfákról, a várható termés eredményeit figyeli, ismerni lehet a fogyasztás mérvét, hosszú gyakorlat alatt ismeretes lehet az, hogy mely vidékek termelői keresik fel kölcsönösen a szomszédos piacokat, s úgy véljük ezekből az adatokból meg lehet állapítani azt a kvantumot, amely egy termelővidékről (ennél nem szoritkozhatik a termelés határa egy városra) más vidék fogyasztó közönsége részére a legális kereskedelem utján is kivitelként rendelkezésre állhat. Nem vagyunk hívei a kereskedelem megkötöttségének, mert a forgalom, a kereskedelem és a nagyközönség a rendezett szabad kereskedelembnn találja meg kölcsönösen érdekei védelmét. Kivételes gazdasági viszonyok között azonban átmenetiintézkedésül a helyi szükséglet kielégítését veszélyeztető korlátlan és spekulációs árukivitelt megakadályozni a nagy közönség nagyobb érdeke szempontjából tartjuk halaszthatatlanul szükségesnek. Ki, I -V ■ II Nem kelt a fővárosba menni 11 n 1 JQ mikor r 4 ** 2 POLLÁK JULISKA & * i ▻ utódánál 8 r * M % M Komáromban, Nádor-utca 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legg a « í í újabb és kényelmes gummi és 3 halcsont nélküli hasfüzők és mellítartók orvosi rendeletre is. 8 Tavaszi bőf- és cérnakeztyük ► n nagy raktára 1 Kéz tyűk tisztítása í * és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! II m 52 m A hadifogoly sors. {Egy magyar katona sorsa, az örök tél világában. Elborult az elméje az örök hó és jégvilágában Hazatérve, esküvőjén kitört rajta az őrültség.) A háború rémregényei közül is kimagaslik Mester József volt magyar katona szomorú története. Az emberpusztitó, hullagulákat emelő háború e szerencsétlen sorsverlje a fogságból Grönland félszigetére került, az örök hó és jég világába, ahol 7 évig szenvedett fókazsíron. Egy évi kóborlás után érkezett vissza falujába — aki megmenekült a háború pokoitüzétől és a grönlandi jegesmedvék karmaiból — hazatérve falujába, megőrült. Ezt a szörnyű történetet megint csak a háború okozta, a rettenetes eset a kő vetkező: Ezelőtt 12 esztendővel zúgva, bömbölve dühöngött a nagy zivatar, a nemzetek sok milliónyi embertömegé nek halotti zenéje gyanánt. Négy évig folyt a drága embervér, azután félénken, titkon derengeni kezdett az ég alja, de még sok-sok anya és hajadon sirt azután a sok hadifogoly után, kik hazájuktól oly messze szenvedtek, Egy ilyen hadifogoly vetődött most haza Vásárosbércre. Mester József volt miagyar katona személyében. Mester József, aki 1896-ban Vásárosbércen született, odavaló szülék gyermeke. Apja zsellérember, háza, 5 hold földje van. Ebbői éldegélnek még ma is. Egy borongós délutáuon idegén ember érkezett a somogymegyei falucskába. Amint rongyos ruhájában, fehér fejével, idegesen keresgélő szempillantások között végig haladt e fala utcáján, utána fordultak az emberek^ koldusnak, csavargónak hitte mindenki. Mester József, mint 18 éves ifjú ment el a háborúba, és 12 év után hazajött mintegy léieknélküli ember, 30 évés korára ősz fejjel, kifejezéstelen szemekkel. Kálváriát járt nem csak ő 8 esztendő alatt, de vele együtt az a 300 társa is, akiket 1919. novemberében egy orosz kereskedelmi hajó Grönland félszigetén letett, hogy fele részben elhaljanak, tnásikfele megőrüljön. 1917-ben esett orosz fogságba Mester József. A szovjet kitöréséig egy nagy úri orosz családnál, mint béres volt elhelyezve, majd innen megszökött és a forradalom már Moszkvában találja. Mint idegent összefogják 300 társával együtt, akiket aztán az emberkereskedelemre emlékeztető módon egy orosz kereskedő megvásárolt, hajóra rakott és elszállította Gröndlandra, ahová idönkétit, egyszer évenhént visszatérve, gyufáért és ivóvízért vásárolta meg a 300 ember borzalmak között és véres verejtékkel összevadászott kék-róka prémjét és fóka bundáját. Ennek a kereskedőnek neve Nikolaus Jovancsics, akinek Párisban 2, Londonhan 1 palotája van, amelynek homlokán ott áll a felírás: Jovanics palotája. Gyufáért és ivóvízért adták el a kékróka és fókaprémet. El kellett adnuk, mert az első esztendőben a hatalmas sziget ritka lakói, a benszülött eszkimók annyira megrémültek a hadifoglyoktól, akik az első hetekbe erőszakkal foglalták el hóba és jégbe vájt kunyhójukat, hogy csak ott tartózkodásuk ideje alatt a 15 -ik hónapban tűnt fel a láthatáron egy nagyobb eszkimókaraván, mely a fóka és kékróka bőségéről hires vidékre visszatért. Ekkor már csak 196 an voltak, mert 15 hónap alatt 40-en megfagytak és 64 én részben a tengerben lelték halálukat, részben a jegesmedvék vagy betegségek áldozatai lettek. A hó és jég sós ízű volt, vizet nem tudtak inni és olvasztott fókazsirral oltották el kínzó szomjukat. Éjszakánként gyakran megtörtént, hogy kunyhójuk nyílásán egy-egy jegesmedve bedugta a fejét és miután elorditotta magát, lomha testét tovább vonszolta a hómezőkön. Az 1920. febr. havában visszatérő eszkimó csoport tanította meg őket több praktikus szokásra, úgy, hogy ettől az időtől kezdve életfolyásuk sorsa némileg megváltozott és az öszszeszokás türhetőbbé tette életüket. Ezután már pénzt kértek az orosz és angol kereskedőktől a prémekért. Az élelmük nem volt más, mint fóka, fóka. fóka. Kaptak ugyan néha egy-egy kiló rizst, ez azonban csak egyszer is szűkösen volt elég Miközben életük sivársága az orosz kereskedő embertelensége tépte, marcangolta lelkűket, jobban szivükre nehezedett a honvágy, az itthoniak utáni gondolat. Levélírásra gondolni sem lehetett. Amint múlt az idő, a visszatérő eszkimók mindjobban kezdtek fölöttük elhatalmasodni. A szabadulás órája ólomlábon járt, míg 1925. febr. havában egy orosz kereskedelmi hajó a szigetre vetődve összevásárolta a prémeket. A hajó gépésze szánta meg az ekkor már fehér hajú, zavaros viselkedésű Mester Józsefet. A hajó fenekére bújva el, igy jutott Oroszországba, innen sok viszontagság és szenvedéa után Vásáros bércre. A szülei nem ismerték meg, mig végre régi hazai történetek elmegKL-sasrara Az előadások kezdete : Szombaton 11,7 és ll,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, 11,7 és '1,9 órakor. \ VÁROSI MOZI i>i. Az előadások kezdete: Szombaton */„7 és 1/i9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, 7,7 és i/,9 órakor. Szombat ós vasárnap, junius 12-én és 13-án, Eszterházy Ágnes grófnő és Harry Liedtke film. jbl itfüLivonn Tragikomédia hat felvonásban, hasonnevű opera után. Fényes kiállítású film!
