Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-12 / 70. szám

NefT^euketedfli évíolfam,

70

Steombat, 1886. jvain« 18.

POLITIKAI LAP

Elfifiíetéíi ár oebulovák értőkben: Helyben ét vidékre postai szétküldéssel: üféez érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 K£. gyei szám ár» t 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

#

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 19., Megjelenik hetenkint háromszor I

kedden, csütörtökön és szombaton.

Polgárok!

A jövő hét lesz a komáromi keresőknek és a dolgozóknak nagyhete. Ezen a héten tárgyalják le jövedelemadónkat, amely egy hétig közszemlére volt kitéve s a polgárok százait mozgósitotta a városházára.

Meg kellett látniok, hogy ez a kivetés megélhetésünknek és boldog'T'ásunknak a sírját ássa meg, ha ez ebben a formában megy keresztül. Előre bocsátjuk, hogy mi nem akarunk az adózás ellen izgatni, mert tudjuk azt, hogy az állam fentartásához a polgárok adózóképességére van szükség.

Tudjak és ismerjük kötelességeinket és a bibliai igét: add meg a császárnak ami a császáré. Mi is megadjak az államnak, amit megadni képesek vagyunk, de az állam ne vegye el tőlünk azt, ami a létfentartásunkhoz szükséges és ne vessen ki ránk olyan rettenetes és elviselhetetlen adókat, amelyek súlya alatt összeroppanunk.

Ez a kívánság hangzik végig egész Szlovenszkón és elhallatszik egész a parlamentig. Szlovenszkót gyarmatnak tekintik és lehetetlen jövedelmeket akarnak belőle biztosítani. De miért? Komáromból, a mai Komáromból? Valamikor ez a város tudott adóterheket viselni, amikor a Duna két partján hatalmas vidékeket kapcsolt magához, amikor a vasútnak lüktető hálózata bele kapcsolta a világforgalomba.

Ma azonban levágták a legértékesebb részét és itt maradtunk ebben a csonka határ városban, ahol megölték a forgalmat, ahol megsemmisült az ipar és visszafejlődött a kereskedelem. A munkanélküliek százai ma is várják — hét év óta — a munkát, hasztalan és hiába. Vállalkozása nincsen helybeli iparosnak, csak idegennek, aki idegen munkásokkal dolgoztat.

Polgárok!

Azok, akik az adókat kivetették, mindezt nem tudják, ha pedig tudják, nem érzik át ennek a szomorú helyzetűek íájdalmát. Nem tudják, mert nem veszik tudomásul, hogy ez a város lassan haldoklik és el fog pusztulni, ha innen csak visznek, de ide semmit sem hoznak, ami itt megélhetést nyújtana azoknak, akiktől az adókat kívánják. A kisipar teljesen támogatás néikül áll, a kereskedelem legfeljebb a jobbparti látogatókkal köthet üzleteket. Idegenforgalom nincsen, mert a menetrendünk úgy van megállapítva, hogy ezt a várost elkerüljék.

De az adókat megkívánják tőlünk. Hány iparos adta vissza már iparjogát, mivel nem bírja el a reá sulyosodó adóterheket! Mindegy, hiába való volt eddig a panasz, meg nem hallgatták.

Menjetek el az adótárgyalásokra,

akiket oly erősen róttak meg adóval, hogy az el nem viselhető, legyen ott mindenki és tiltakozzék ellene. Vigyétek el bizonyítékaitokat és nem kételkedünk abban, hogy az adókivetőbizottság tagjai méltányosak lesznek az igazsággal szemben. Ezeknek a figyelmét pedig felhívjuk törvényes jogaikra, amelyekkel éljenek polgártársaik javára. Világosítsák fel a hivatal alkalmazoltait, hogy ők itt nem ismerik a helyzetet és igy történhetett csak, hogy oly súlyos tévedések fordulnak elő a kivetésekben. Igyekezzenek kiküszöbölni az igaztaianságokat és megnyugtatni a kétségbeesésig hangolt kedélyeket.

De szavunk van a pénzügyi hivatal tagjaihoz is. A komáromi nép pontos adófizető volt mindenkor. Tűrte béketüréssel azt, hogy adója emelkedett, amikor annak valami különleges oka volt. De a csehszlovák adózás oly terheket rakott a vállainkra, hogy azt elviselni nem tudjuk. Ma a régi adóknak nem hatszorosát, hanem tizenhatszorosát kell viselnünk és ezzel nem áll egyenes arányban keresetünk. Lojalitással és békességes tűréssel fizettük eddig is a reánk nehezedő adónkat.

De azt kell kérdeznünk Önöktől:

Mire alapítják az adókivetéseknél mutatkozó jövedelem emeléseket ?

Vájjon emelkedett itt az üzleti forgalom? Folytak talán nagy köz- és magánépilkezések, ahol a nép széles rétege keresethez juthatott volna ?

Nem és nem.

A háztulajdonos osztály tönkrement a lakóvédő törvény miatt. Uj házak nem épültek és a régieket még tatarozni sem tudják tulajdonosaik. A lakbérnek kilencven százaléka megy el adókba és egyéb közterhekre. Most ezen felül minden házat megrónak jövedelemadóval is. Akkor, amikor a ház értékének és vételárának egy százalékát sem hozza meg. Milyen alapon tehetik ezt a háztulajdonosokkal ?

Tudjuk, hogy Önök a törvényeket hajtják végre és ez a kötelességeikhez tartozik. De nem hisszük és tagadjuk, hogy arra a célra hoznának, vagy hoztak volna törvényeket, hogy azokkal a tönk szélére juttassanak adózókat. Lehetetlen, hogy az adózó polgárok létének megsemmisítése volna a törvénynek a célja.

Emberies bánásmódot kérünk és semmi mást. Az elviselhető közterheket lojális készséggel viseljük, mert mi is az állam fentartói vagyunk. De elpusztulni nem akarunk a lehetetlen magasságú adók miatt. Jogunk van az élethez akkor is, ha a kisebbséghez tartozunk, mely nem tehet arról, hogy végzete ide sodorta megkérdeztetése nélkül.

= Az agrárvámokról, a kongnia javaslatról és sz árvíz vaszsdalemról. A Magyar Nemzeti Párt törvényhozóinak klubja kedden este tartott értekezletén Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő részletes jelentést tett az agrárvám javaslatnak földművelésben bizottságbeli tárgyalásáról s az ott kifejtett működésének ismertetésén kivül beszámolt azokról a gazdag politikai és közgazdasági tapasztalatokról, amelyekre a bizottsági tárgyalás folyamán tett szert s amelyeknek eredményeképpen a klubnak a legélénkebb bizottsági tevékenységet ajánlja. A klub ezután behatóbb eszmecserét folytatott az agrárvámokkal kapcsolatos kérdésekről és elhatározta, hogy a továbbiakban is kitart a vámkövetelés mellett. A klub Szent-hány József elnököt és Nitsch Andor képviselőt küldte ki a vámvitába, Ezut,án Tomory János dr. klubtitkár ismertette a kongnia javaslatot s annak kapcsolatait a tisztviselő törvénnyel. A jelentést követő részletes vita után a klub elhatározta, hogy a kongrua javaslatot támogatni fogja, annak törvényerőre emelkedését sürgeti, mert az jelentősen javítani fogja az összes felekezet egyház lelkészeinek helyzetét. Az álami tanítókra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál a klub elhatározta, hogy a javaslathoz oly értelmű kiegészítő javaslatot fog beterjeszteni, hogy ez a törvény vonatkozzék a felekezeti iskolák tanítóinak fizetésére is, a felekezeti tanítóknak a felekezetiül élvezett jövedelmei beszámítását az összjövedelembe kormányrendelet szabályozza. A javaslatot a klub részletesen fogja ismertetni. A szlovenszkói és ruszinszkói nagy esőzések és áradások következtében károsult lakosság gyors segélyezésére a klub indítványt beadását határozta el. A benyújtott indítvány kéri a képviselőházat, hogy utasítsa a kormányt, hogy az árvizveszedelem további elhárítása végett, illetve az árvízkárosultak gyors segélye érdekében a szükséges lépéseket tegye meg. Az illetékes politikai és katonai hatóságoknál megfelelő szakemberek bevonásával permanenciát tartson, az árvíz következtében hajléktalanná váltak ingyenes elhelyezéséről és ellátásáról s esetleg pénzbeli segélyezéséről gondoskodjék, a szegénysorsu mezőgazdasági lakosság kárának teljes megtérítése érdekében állami és társadalmi akciót indítson s utasítsa a pénzügyi ható Ságokat, hogy tekintet nélkül a károsultak kérelmére, a károkat szakemberek bevonásával állapítsák meg és annak megfelelő adóelengedést vezessenek keresztül. A klubülés a késő éjjeli órákban ért végett. Szerdán reggel a Bund der Landwirte és a Magyar Nemzeti Párt közös klubjának elnöksége délelőtt 10 órakora szövetséges klub plénuma tartott ülést.

— Interpelláció a megyer k?sg»zdák és mezőgazdasági munkások hadgyakorlatra tö'tónö behívása tárgyában. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli: Szent-Ivány József és társai sürgős interpellációt nyújtottak be a nemzetvédelmi és földművelésügyi miniszterhez a magyar k isgazdáknak és mezőgazdasági munkásoknak hadgyakorlatra való behívása tárgyában. Az interpelláció konstatálja, hogy a magyar katonaköteles kisgazdákat és mezőgazdasági munkásokat évről-évre a legfontosabb mezőgazdasági munka, az aratás idején hívják be íegyvergyakorlatra. Ez az intézkedés csupán a szlovenszkói magyar vidékek lakosságát érinti, mert ezeken a vidékeken legkésőbb julius első napjaiban megkezdődik az aratás és a termények betakarítása augusztus 15-ig tart. A katonai hatóságoknak az az intézkedése, mely júliusban és augusztusban szólítja el a munkától a magyar mezőgazdasági munkásokat, veszélyezteti azoknak egész évi keresményét, a nyomorba taszítja őket és lehetetlenné teszi a nagyfontosságu aratási munkának zavartalan folyását. Az interpelláció azt kérdezi a miniszterektől, hogy hajlandók e haladéktalanul elrendelni, hogy az elsőfokú politikai hatósogok közbejöttével rövid utón szabadságoltassanak az aratási időszakra behívott mezőgazdasági munkások és kisgazdák. Hajlandók-e elrendelni, hogy a magyar katonakötelesek, vagy a magyar vidékeken aratási munkát végző munkások behívása augusztus vége előtt meg ne történjék.

— A fcépvisaiőhaz ülésében viharos jelenetek játszódnak le a tárgyalás alatt levő agrárvámok ellen. A tárgyalást főképen a kommunisták és német szocialisták zavarják, akik hangos közbekiáltásokkal, fütyüléssel, énekkel, asztalok lapjainak állandó verésével oly pokoli lármát támasztanak, hogy az előadó szavát érteni nem lehet. Nagy vihar kisérte Viskovsky dr.-nak, a fölehivatal volt elnökének beszédét, akinek beszéde alatt szokatlanul zajongtak és lármáztak. A képviselőház további üléseire sincs kilátás, hogy a tárgyalás menete nyugodtabb lenne, Pedig a képviselőház elnöksége tegnap tartott tanácskozásán elhatározta, hogy a parlamentnek mostanában állandóan üléseznie kell. Ugyanis a vámtörvényen, a tisztviselő és kongrua törvényen kivül elintézésre várnak az építkezés fellendítésére, a 65 évesek szociális biztosítására vonatkozó javaslatok, a védtörvény és néhány kisebb javaslat. Az eddigi terv szerint a tavaszi ülésszakot junius 26-án zárják be. Az üléseken nyugodt tanácskozásra egyelőre nincs kilátás, bár az agrárvámok megállapítása után kéíségkitül enyhülésnek kell bekövetkeznie.

= A Magyar Nemzeti Párt népgyü- IÓ8üi. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli: Junius 6 án vasárnap Csiffár és Felsőaha községekben népgyüléseket tartott a Magyar Nemzeti Párt s a népgyüléseken Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és Prohászka Lajos érsekujvári osztálytitkár jelentek meg és mondottak beszédet. Mindkét községben a lakosság s iné-java ott volt a népgyülésen. Füssy Kálmán nagyszabású beszédben ismertette a párt megalakulásának körülményeit, a pártnak eddigi munkáját, politikájának irányát és eredményét. Ismertette a kisgazdák, kisiparosok és munkások gazdasági helyzetét, utalt arra, hogy a szociális kormányzat az einemzetlenités politikáját épen oly eréllyel szolgá'ta, mint az egyházeilenes tendenciákat. Szólt az agrárvámok kérdéséről és a kongruajavaslatról s kifejtette e két kérdésben a pártnak határozott és a magyarság érdekeivel azonos álláspontját. A népgyülések hallgatói lelkesedéssel vették tudomásul a párt állásfoglalását, hangosan adtak kifejezést a párt iránti bizalmuknak és ragaszkodásuknak. Ezután Prohászka Lajos titkár ismertette a termelést megakasztó adózási viszonyokat, a hitelkérdést, a pénzhiány okait, kifejtette, hogy a magyarságnak minden egyes osztálya úgy gazdaságilag, mint politikailag egymásra van utalva, hogy a jövő útja a