Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-08 / 68. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 192ff. júniga 8. ,POLIO’ mosószappan utolérlxetetleii minőségével nyújt. § == MINDENÜTT KAPHATÓI ~------" amelyben részesül. Itt is lehetett volna tanácselnök belőle. De jött-e haza egy alföldi szlovák is? Nem tudunk róla. Bizonyára nem érzik magukat rosszul abban a rettenetes „elnyomásban“. Vegye tudomásul a tisztelt cikkíró, hogy mi igenis ma is Pőstyénbe és Trencsénteplicre járunk és a Garam­­völgyében utazunk, mert ezek a nevek a régi magyar nyelvkincshez tartoznak.Mu­­íasson egy régi oklevelet, mely Komámét említ! Es vegye tudomásul azt is, hogy történelmi jogokra hivatkozni akkor, amikor a magyar honfoglalók fegyver­rel meghódították ezt a földet, ahol a szlávoknak csak hírmondóik voltak, igazán nagy naivitás. De még ezt a furcsa argumentumot elismerve is, azt is tudomásul veheti, hogy a Csallóköz soha sem volt szlávok lakóhelye még a nagy Morva birodalom fénykorában sem. Nem pedig azért, mert vizektől átnőtt árterület volt és ezer szigetből álloft. Csallóközt a történelmi korban a magyarok lakták és egyetlen nevet nem tud felmutatni amely szláv eredetű lenne. Megyer, Megyercs, Kamocsa, Lél, Örs, Ekel, Ekecs, Szemere, Kürt, Jászfalu, Holta mind ősmagyar nevek. Mi elismerjük azt, hogy a nagy Morva birodalom a Dunántúlra is kiterjedt, de mit bizonyít ez ezer év után szlovák vagy morva voltuk mellett? A Rakottyás és Semlékesből Hod­­zsovót csináltak. Talán szintén törté­nelmi jogon? Mert a Kálnoky gróf felesége nem volt magyar. Viszont talán azért, mert a székely eredetű Kálnoky grófok elcsehesedtek, mikor Mária Terézia ott adományozott nekik birtokot? Megnyugtathatjuk a gyengén megala­pozott históriai tudásu politikust, hogy ez régen Waidstein, azelőtt pedig Zichy birtok volt. Ezt talán lesz szives ma­gyarnak elfogadni? De hogyan okolja meg azt, hogy a szinmagyar Csallóközben Hodzsovót lehet csinálni ? Nem a legerőszakosabb elnemzetlenités ez? Magyar földigény­lőnek nem jutott Hodzsovóból, amelyet évszázadok óta müveit, de cseheknek és csehszlovákoknak juttat belőle a demokratikus Hodzsa, akinek a magyar arra jó, hogy egy-egy szlovák képviselőt és szenátort hozzon be a pártjának, de arra nem jó, hogy ahol él és dolgozik, egy holdacska földhöz jusson. Sem itt, sem Izsán, sem Dunaradványon, sem máshol nem érvényesül a demokratikus osztó igazság. A szociáldemokrata és nemzeti szocialista nagyságok ellenben csinos kastélyokat és maradékbirtokokat kap­nak a magyarság nemzeti bitokállamá­­nyából. Tudomásunk szerint erre sem hatalmazta fel Hodzsát a békeszerződés. Ha magyar birtokosoktól elszedik a földjeiket értékének egytizedrészén és kiosztják csehszlovákoknak szinmagyar helyeken, az persze nem elnemzetieni­­tés ? Juttatnak-e a magyar földigénylő­nek földet Csehországban, vagy Mor­vában, vagy akár az Árva sziklacsucsain is? Ugy-e hogy nem? Ami az iskolákat illeti, ahol magyarul tanítanak, az összes iskolai olvasóköny­vekben csak a szlovákokat dicsőítik, tört 5- nelmünket meghamisítják ésjánosik-fále kiválóságokra hívják fel a gyermekek fi­gyelmét, aki szöveteket rabolt a vásározó kereskedőktől és azt a szegények közt ki­osztotta. Szóval a kommunizmus elemeit csepegtetik bele az ártatlan gyermeki lelkekbe. Petőfit és Madáchot szlová­koknak könyvelik el. Hogy a kormány a Jókai ünnepen képviseltette magát, az szép volt tőle, de ezzel nem ön­magukat tisztelték meg, sem minket, hanem Jókai Mórt, akit Párisban, Ber­linben, New Yorkban és Konstanti­nápolyban is ünnepeltek. Mi nagyon örvendünk a szlovák kultúra terjedésé­nek, de számot tartunk arra is, hogy a mienk terjesztését se akadályozzák meg az egyesületi alapszabályok esztendőkön át való szabofálásával. Ami arról a láthatatlan bizottságról szól, amely a belügyminisztériumoan működik és arról a vasúti minisztériumi rendeletről, amely csak egy nevű állo­­másneveket enged meg (hogy messze ne menjünk példáért pl. Zlata na Ost­­rove=Csallóközaranyos, épen három szó.Novy Sítázs=Örsujfalu szintén két szó), a magyar belügyminisztérium mel­lett is működött egy ilyen bizottság, mely a neveket nem a madarak repü­léséből állapította meg, hanem törté­neti okiratok alapján és a vasúti igaz­gatóság nem mérte ki collstokkal az állomás épületének a kataszteri hova­tartozását, hanem a hozzá legközelebb eső, legnagyobb lakott helyről nevezte el. Amint ezt a józan ész diktálja az egész világon. Hodzsovó a szinmagyar Csallóközben az elnemzetlenitésnek mindenkor kiálló példája marad. A politikai vádakat vissza keil utasí­tanunk, mert az elnemzetlenitésnek annyi példájával találkozunk lépten nyomon, hogy azoknak, akiknek ebben részük van, igazán nem jogosultak nekünk tenni szemrehányásokat. Magyarságunkat pe­dig — ha tetszik, ha nem — védeni fogjuk minden és mindenki ellen. 1926 junius: a Szent-Margitszigeti Szanatórium megnyitása Budapesten! A legmodernebb belgyógyászati és fizikote­rápiás gyógyintézet. A lakószobákban kénes, szénsavas gyógyfürdők köszvény, reuma és női bántalmak ellen. — Orvosilag vezetett tökéletes diétás konyha cukor-, gyomor-, vese- és szívbetegek számára, soványitő- és hizó­­kúrák. Röntgen. Laboratórium. Vizgyógyin­­tézet. Strandfürdő. Felvilágosítással és pros­pektussal szolgál úgy a szanatórium, mint a Szent-Margitszigeti Nagyszáiloda kérdéseiben: az Igazgatóság, Budapest, 371 III, Margitsziget. Sürgönyeim: Budapest, Margotel. Mit nyújt a lelkészeknek a kongnia javaslat? A lelkészek államsegélyére vonatkozó ama törvényjavaslat, amelyet a cseh polgári pártok nyújtottak be s amelyet a német és a magyar polgári pártok — elenyésző kivétellel — aláirtak, ki­mondja azt, hogy a lelkészek létmi­nimuma a most készülő közalkalma­zotti törvénynek az állami tisztviselők negyedik kategóriájának hetedik fize­tési osztálybeli illetmények szerint ál­­lapittatik meg. Eme rendelkezés alapos megértéséhez ismernünk kell a hivatal­noktörvénynek erre vonatkozó rendel­kezéseit, amelyeket egyébként a kon­­gruajavaslat a paragrafusok száma szerint is felsorol. A hivatalnoktörvény tervezete négy szolgálati osztályba sorolja a közalkal­mazottakat. Emez osztályok római szá­mokkal, vannak megjelölve. Az I. osz­tály a teljes főiskolai, a II. a teljes középiskolai, a 111. a középiskola négy osztálybeli, a IV. osztály az elemi is­kolai képzettségnél magasabb — ké­pesítéssel rendelkező közalkalmazotta­kat öleli fel. A lelkészek létminimuma mint mondottuk, a IV. szolgálati osz­tályba tartozó közalkalmazottak fizetése szerint állapittatik meg. A hivatalnoktörvény nyolcadik pa­ragrafusa szerint minden rendszeresí­tett helyen alkalmazott köztisztviselő­nek előbb hivatalnokjelöltnek kell len­nie. A jelöltség időtartama egytől hat évig tart a különböző szolgálati osz­tályokban. A hivatalnokjelölt fizetése — igy a pályája kezdetén álló lelkész létminimuma — a fizetésből és a ne­veltetési pótlékból tevődik össze. A fi­zetés a jelölti időtartam első felében évi 10 200 Ke, a másik félidőben évi 11.400 Ke. Ehhez járul egy gyermek neveltetési járuléka 1800 Ke. egynél iöbb gyermek után évi 3000 Ke/ A IV. osztálybeli közalkalmazotti jelölt fizetése a fenntebb említett évi fizetés­nél tizenkét százalékkal kevesebb, vagyis a'.Ielkészjelölt létminimuma 8976 Ke. illetve a jelölti időtartam második felében: 10.140 Ke. A jelölti idő kitöltése után a hiva­talnokjelöltből hivatalnok lesz. A hivatalnok fizetése a szolgálati fi­zetésből, működési pótlékből és nevel­tetési pótlékból áll. A szolgálati fizetés szempontjából a hivatalnokok az I. -IV. szolgálati osz­tályon belül hét fizetési fokozatba van­nak osztva. A legmagasabb az I. fize­tési fokozat, a legalacsonyabb 7. fize­tési fokozat, mely utóbbi vonatkozik a lelkészekre s amelynél a kezdőfizeté3 évi 8000 Ke., négy év múlva ez 10.800 Kc.-ra, minden további következő négy évben 12 600, 14 000, 16.200 és 18000 Kc.-ra emelkedik s itt megáll az emel­kedés. Az alapfizetéshez járul a 7. fokozat minden korosztályában évi 900 Ke, szolgálati pótdij. A hivatalnok jövedelmének másik alkotórésze a működési pótlék, mely helyenként, városonként változik. Az j ország összes községe a működési pót- j Ilék szempontjából négy csoportra van- | nak osz va: A. csoport: Prága, Brünn, j Pozsony, B. csoport: 25.000-nél több > lakost számláló városok és Karlsbad, í Marienbad és Ungvár, C. csoport: j 2000—25.000 lakosú községek, D. j csoport: 2000-nél kevesebb lakosú köz- jj ségek. A 7 fizetési fokozat számára a í következő működési pótlékok vannak j f megállapítva: A. csoportbeli községek- j 1 ben 3900 Ke., B.-ben 3324, C.-ben { J 2736 Ke, D. ben 2148 Ke. s A hivatalnoki jövedelem harmadik j alkotórésze a neveltetési pótlék, mely | ugyanannyit tesz ki, mint a hivatalnok- j jelölteknél. A fenntebb felsorolt adatok alapján l minden lelkész kiszámíthatja azt, hogy I létminimuma milyen összegben lesz | megállapítva, ha az uj bongruatörvény j éleibeiép. Ezekhez az adatokhoz csu- | pán azt kell még megjegyeznünk, hogy < a számösszegek — a neveltetési járu- j lék kivételével — az egész vonalon, f mindenütt kél-háromszáz koronával j emelkedni fognak, a parlament bízott- l ságai ugyanis íz alapfizetést a javas- jj lattól eltérően magasabban állapították | meg. Ezeket az újabb számokat nem áll módunkban közölni, mert a bízott- I ság jelentése még nem készült el. Ha már tudjuk azt, hogy az egyes \ lelkészek létminimuma milyen összegű j . lesz, most azt keli kiszámítanunk, hogy < I mennyi jövedelme van a lelkésznek az l I egyháztól. Ezt az egyházi jövedelmet jj 1 levonjuk a fentebb kiszámított létmi- í \ nimumból s a külömbség: a lelkész- J / nek az állam részéről nyújtott segély, f j A lelkész jövedelmének megállapitásá­­| nál szárabajönnek a rendelkezésére f álló földek jövedelme s a lelkész által í végzett ténykedések dijainak (stóla, jj palásfpenz) jövedelme. I A stóla, palástpénz a jövedelem I megállapításánál általányösszegben lesz kivetve olymódon, hogy minden ezer hivő után a stőlapénz évi 200 koroná­nak számit. Akinek tehát 3900 hivője van, annak stólajövedelmét évi 600 Ke. általányösszegben számítják az össz­jövedelembe. A földek hasznának a megállapításá­nál az 1922/233 számú, a kisbérietek meghosszabbítására vonatkozó törvény IV. szakasza az irányadó. Eszerint egy hektár föld jövedelme legelővidéken 150 kg rozs, burgonyatermő vidéken 180 kg. II. osztályú gabonatermő vidé­ken 200 kg. I. osztályú gabonavidéken 250 kg. és répatermő vidéken 300 kg. rozs átlagos értékével egyenlő. A rozs átlagárát a pénzügyminisztérium hirdeti ki a prágai terménytőzsde augusztus október havi árainak átlagértéke alap­ján. Az ország területének répa, ga­bona stb. termővidékekre való beosz­tását az adótörvényekből olvasóink bi­zonyára ismerik. A pénzügyi hatóságok állapítják meg s hirdetik ki (azt, hogy az egyes községek határa melyik osz­tályba tartozik. Egy példa. Mennyi államsegélyt kap az a kétgyermekes lelkész, aki paró­kiáján tizennégy év óta működik, há­romezerötszáz hivője van, s nyolc hek­­hektár föld áll a rendelkezésére? A község 6000 lakost számlát. Létmini­mum: alapfizetés, szolgálati pótdijjal 12 690 Ke. működési pótlék C. cso­portbeli községben 2736 Ke. nevelte­tési pótlék 3000 Ke. összesen 18.426 Ke. Lelkész jövedelem: stólaáltalány 600 Ke. Földek jövedelme 10 hektár burgonyatermő vidéken 1800 kg. rozs­átlag ára (ha egy mm. ára 140 Ke.) 2520 Ke., lelkész jövedelme összesen 3120 Ke. Bem hioiág vezérli Hol, hogyha a kitűnőnek ismert ALPA MENTHOL- SÓSBORSZESZT naponként használja. MINDEN NŐ korkülönbség nélkül kötelezve van arcát bacilus infektiók ellen védeni. Ennek folytán minden praktikus nő vegye a legjo nak elismert MENT Ezen törv. védett név kezeskedik a felülmúlhatatlan minőségrőlés ezért lett a n ő k n e k kedvenc háziszere. Az államsegély összege: létmini­mumból, a 18.426 Kc.-ból kivonjuk a lelkész jövedelmét, 3120 Kc.-t, vagyis az említett esetben a lelkész 15.305 Ke. államsegélyt fog kapni. — 1926. junius 6-án. — A pünkösdi ünnepek alatt a Komá­romi Járási Alt. Ipartársulat által ren­dezett kézműves iparos segéd ás tenonc­­munka kiállításon résztvett segédek és tanoncok számára a dijés pénzjutalom kiosztása f. hó 6-án történt az Ipar­társulat választmányának ünnepi ülésén. Az Ipartársulat méltó befejezést kivánt adni a páratlan sikerrel végződött kiál­lításnak akkor, amikor a külömböző, a kiállítás látogató közönsége által is el­ismerő bírálatban részesült kiállítási tárgyak, szorgalmi munkák készítői számára anyagi áldozatok árán is egy­részt elismerésül, másrészt buzdításul elismerő okleveleket és az érdemek szerint pénzjutalmat is juttatott. > Bizonyos az, hogy a kiállítás példás rendezése, a segédek és tanoncok sok száz munkáiból felkeltette a nagy kö­zönség meleg érdeklődését a fiatal ipa­ros generáció iránt s örvendetesen kell megállapítani, hogy ez az érdeklődés elsőrangúan animálhatja úgy a társu­latot a további tervszerű kézműipari képzettség fokozásában kifejtett köz­hasznú munkásságra, mint a segédeket s tanoncokat is, akiket boldoguláshoz csak a szorgalom és munka segítheti. A vasárnapi ünnepélyes végső aktusa a kiállításnak maradandó emlék úgy az iparosmesterek, mint a fiatal iparos segédek s tanoncok lelkében, mert dokumentuma volt annak, hogy az önálló iparos mesterek tekintélyes tár­sadalma az ifjabbat a maga családjá­hoz tartozónak tekinti, mert tőle reméli s várja a jobb, a szebb 8 boldogabb iparosjövő elérkeztét. Az Ipartársulat választmánya a kerti helyiségben tartotta meg választmányi ülés keretében a kiállítás díjkiosztását. Csapatosan vonultak fel a járás minden községének segédei és tanoncai az ipartársulati körzetek vezetőivel, s az ülés hirdetett kezdetére mintegy 350 segéd és tanonc ünnepiesen kiöl­tözve reményteljesen várta a kiállítás bírálat eredményeit. É1IÍSÍ ÍÍÖS2fÉMi IpillÉl

Next

/
Oldalképek
Tartalom