Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-05 / 67. szám
1926. június B. Komáromi Lapok 6. oldal. Eltediaok kezd«te bttkBznsjs este 7 ö 9 irata TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár« ás ünnepnap U.7ÉS9I. Szombat és vasárnapi Junius 5-én és 6-án Artisták és bestiák között Szenzációs cirkuszdráma 6 felvonásban. Főszerepben Naroco, a bires erőember. számú, elevenen elfogott és megfelelő korú majmot szállítani. Hogy ne mondjak mást: nőpácienseimet mindenekelőtt azért kell még ma a minimumra redukálui, mert fölnőtt, de még fiatal nősténymajmot elfogni a legnehezebb feladat, úgy, hogy ezekre a műtétekre rendkívül kevés anyagom van. Ha egyegy megfelelő nősténymajom beérkezik, arra 30—40 előjegyzésem van ... Itt azonban az igazság kedvéért meg kell jegyeznem azt is, hogy az elaggott nőkön végzett műtétek sokkal bonyolultabbak és súlyosabbak, mint a férfiakon alkalmazott beavatkozások. Hogy a majomkérdést befejezzem: épp most fogtunk hozzá, hogy Délfranciaország ban, Menton mellett, külön orvosi célokat szolgáló majomtenyészetet létesítsünk. — Engedje meg — fordulok most Voronoff professzorhoz, akire betegei nyilván türelmetlenül várnak, — hogy egy indiszkrét kérdéssel is molesztáljam. Drágák ezek az operációk ? — Attól függ — mondja olyan egyszerűen, mint aki igazán nem vette rossznéven a kérdést, — attól függ, milyen anyagi viszonyok között él a páciens. Ha szegény és engem érdekel, még a kórházat is én fizetem és én adom a drága majom-objektumot. Pedig a majom ára egv-egy operációhoz kétezer és tizennégyezer frank között variál. De hogy a gazdagokat nem operálom ingyen, az természetes. Műtétem ára mindig igazodik a beteg anyagi helyzetéhez . . . Mialatt kikisér az előszobába, minden apropó nélkül kitűnő és mosolygós fölénnyel mondja: — Kérem, ne figurázzon ki cikkében túlságosan. Ne túlságosan! likőr SOMÉI) e! Itatta? Irta: Gaál István dr. Csak négy-öt esztendőnek előtte is úgy állt még az Atlantisz kérdése, hogy ezt az elsüiyedt földrészt a szaktudósok nagyobb része egyenesen csupán a nagy görög bölcsész, Platon képzelete termékének tekintette s igy minden komoly alapot nélkülöző mesének minősítette. Azok a szakemberek viszont, akik nem helyezkedtek a merev tagadás kényelmes álláspontjára, úgy magyarázták Platón leírását, illetve más ókori írók idevágó följegyzéseit is, hogy ezek tulajdonképp a Kanári-, Azóri-, Madeira- és Zöldfoki- szigetekre vonatkoznak. A mesés túlzások pedig csupán az akkori idők íróinak rovására Írandók. A legutóbbi néhány év alatt azonban mind több és több tudományos adat gyűlt egybe. S minthogy a histórián kívül a régészetet, nyelvészetet, néprajzot, embertant s legkivált a geológiát is érinti az Atlantisz kérdés megoldása, mondhatjuk, hogy ez az egész tudományos világ érdeklődésének gyújtópontjába jutott. Mit írnak az ókori írók Atlantisz ró /? A legelevenebb, legrészletesebb leírást Platon Timaios és Kritias cimü müveiben olvashatjuk. Platon az előtte 100 évvel élt Solon egyiptomi utazásaira hivatkozik. Mikor ugyanis a görögök legnagyobb törvényhozója Egyiptomban járt, az ottani papok valami nagy szigetről meséitek neki, amely nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Lybia együttvéve. A szigetet hataimas és müveit nép lakta, amelynek nemcsak Európában, hanem Afrikában, sőí a nyugatra eső földségen, tehát Amerikában is voltak gyarmatai. Mint szájhagyományt, azt is álmodták Soionnak, hogy ennek a müveit népnek országa olyan körülményes között, amelyek élénken emlékeztetnek bibliai özönvíz mondára, 9000 évvel azelőtt (tehát mostantól számítva 11500 esztendő előtt) hirtelen az óceán mélységeibe sülyedt. Ezzel a leírással nagyjában megegyező tartalmúak azok a följegyzések is, amelyeket Énok próféta könyveiben, továbbá Homeros és Piutarchos müveiben találunk. Aelianus római Író, aki sokkal később, a Kr. u. IV. század elején eit, Afrikán túl, az óceánból kiemelkedő földről azt regéli, hogy több rajta az arany és ezüst, mint nálunk a vas. Diodorus közlései szerint pedig a föníciaiak a Herkules-oszlopain (vagyis az Atlas hegységen) túl néhánynapi járásnyira szép és gazdag szigetet fedeztek föl, melynek lakói nagyon müveitek. Teriullianus arról is megemlékezik, hogy az Atlantisz pusztulását előidézett katasztrófa előtt már más, hasonló katasztrófák is voltak. Mindezekkel az adatokkal méltán versenyezhetnek azok, amelyeket Churchward indiai kutatásai eredményeképp a múlt évben tett közzé. Ez a neves angol filológus ősrégi szankszkritnyelvü írásokat fedezett föl, amelyek emiiíést tesznek az óceánba sülyedt nagy szigetről. Ennek hihetetlenül fejlett kultúrája volt, mert lakosai gépek segítségével repülni is tudtak. Churchward a nevezetes sziget elsülyedésének időpontját az ott nyert irodalmi adatok alapján mintegy 13000 év elődre teszi. Igaz ugyan, hogy ez az adat az egyiptomi papok 11500 esztendős megállapításával meglehetősen megegyezik, de viszont teljesen nyiit kérdés, hogy a szankszriiforrás melyik óceán mely szigetére vonatkoztatható. Az ókori adatok mai megvilágításban. A görög hiírege szerint legelőször Gaea (föld) volt, ettől származott Uranősz (menny). Kettejük egyesüléséből származtak a titánok. A nyelvészek szerint azonban Gaea és Uran eredetileg nem személy, hanem helynevek. Cserép József professzor szerint a rómia Íróknál szereplő Média, eredeti méd elnevezés szerint Madia, azon a helyen keletkezett állam, ahol addig Ária ország volt 8 ezt áriák lakták. Herodotos emlékezik meg Medea odaköltözéséről. De itt Medeát ismét csak összefoglaló törzsnévnek kell tekintenünk. Énnek a Medea^ Madjának a messze nyugatról való odaköltözése Cserép professzor szerint összefüggésbe hozható Atlantisz elsülyedésévei. A majda, méd nép tulajdonképeni őshazája Közép- és Délamerika volt. Kolumbusnak is úgy említették először Mexikót az Antillák őslakói, hogy az a máják országa. A görög hősmondákban pedig Mala mint Atlasz leánya szerepel. Colin Roh és Posmansky kutatásai szerint sok idővei az inkák birodalma előtt a mai Cordillerák helyén termékeny síkság volt, amelyen a "apót tisztelő magas kultúrájú nép (maja) lakott. Ugyanitt máig is vannak nyomai a kyklopsz-épitményeknek, aminőket a pelaszgok a mai görögország őslakói is építettek. A csatornázást s általában a rendszeres földművelést is ismerték a máják, akiknél a nő- uralmi (amazon-) rendszer fejlődött ki. Ott ma is amazida az amazon neve. Posmansky szerint ezt a területet egy hatalmas vulkáni erupció teljesen kivetkőztette eredeti mivoltából. Az eredetileg sik területen ugyanis a Cordillerék hegylánca emelkedett ki, fölemelvén egyúttal a hatalmas Titicaca tavát is. Minthogy ennek következtében az éghajlat teljesen megváltozott, az ösnép kivándorlásra kényszerült. Cserép szerint ekkor szállották volna meg a máják a kelet felé eső alkalmas területet, Atlantiszt. Itt fejlődött ki az a hatalmas, gazdag ország, a második haza, amelynek gyarmatai is voltak s amelyet Platon részletesen ismertet. Ezt az országot a görög-római irók Heszperia néven emlegetik. De szerepel Iberta néven is. Sumér nyelven pedig iber annyi, mint a „Nap háza“, (ahová a Nap nyugvóra tér), azaz nyugat. Az Ibéria név különben Írország görög „Ivernia“ és latin „Hibernia“ elnevezésében is fönnmaradt. Ugyancsak a mondában szereplő „Boldogok szigete“, Makar a mai Canari-szigetek nevében maradt volna fönn. Az „Égtartó Atlasz" (caelifer Atlas) szólam is Cserép szerint úgy fejthető meg, hogy az ősiakók nyelvén az Atlasz neve Durisz volt; ez pedig sumér nyelven égíartót jelent. Az Atlanti-óceán névéi csak a középamerikai nyelvekből lehat megfejteni, I amelyekben „ati“ vizet jelent. Amint jj Donnelly Írja, számos indián törzsnél | él az a szájhagyomány, hogy őseik kelet 1 felől egy nagy szigetről jöttek. Vagy I hogy onnan fehér emberek jöttek, akik [ őket sok hasznos dologra tanították. Az építkezés föltűnő közős jellegét már | említettük. Meglepő továbbá a vízzel való leöntésnek, mint az eredendő bün- I tői való megtisztulás módjának hite is. Ellentmondó adatok és magyarázatok. A figyelmes olvasó bizonnyal észrevette, hogy az adatok és a magyarázatok ití-ott ellentmondanak egymásnak. A legfeltűnőbb ellentmondások egyike az, hogy az indiai és egyiptomi hagyományok szerint az a bizonyos boldog szigetország mintegy 12 000 évvel ezelőtt csak volt, mig más, jóval későbbi adatok (Aelianus, Diodorus) szerint mintegy 2000 év előtt még meg is van Atlantisz. Hiszen a föníciaiak többször is ellátogattak oda. Nem egyezik bizonyos nyelvészeti adatokkal az az indián hagyomány sem, mely szerint ők keletről származtatják magukat. Posnansky szerint az ős Majaország pusztulása, illetve a Cordillerák kiemelkedése összeesett Atlantisz pusztulásával. Cserép szerint ez utóbbi jóval később történt. Nem lényegtelen végül az az ingadozás sem, hogy az adatok egyrésze Atlantiszt nagy földrésznek, más része pedig csak szigetnek állítja. A katasztrófa időpontja. A geológia, mint perdöntő tényező. Amint ismeretes, az összes tudományszakok közül főként a geológia volt az, amely erősen Tamáskodott. Nem tagadta, amint nem is tagadhatta Amerikának Európával való hajdani összefüggését; ami egyértelmű azzal, hogy a mai Atlanti-óceán helyén hatalmas összekötő szárazulat létezett. A kérdés csak az volt, hogy ez a főldség mikor sülyedt el, illetve, hogy egyáltalán lakhatta-e ember — s még hozzá igen magas kultúrájú ember — Atlantiszt? Mindenekelőtt kétségbe nem vonható tény az, hogy a negyedkor elején, a szerszámos ember korának hajnalán, Nem keil a fővárosba mikor menni! 1 POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. Tavaszi bőr- és cérnakeztyük nagy raktára 1 Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban! 52 Csak a valódi 208 jmr M adja meg a kávénak a jó zamatját. Előállítva tiszta katáng gyökérből. Európa körrajza meglehetősen eltért a maitól. Viszont azonban az is bizonyos, hogy a hegyrendszerek már a maiak voltak. Áll ez különösen a Cordillerákat illetőleg, amelyeket Posnansky teljesen tévesen Ítélt meg. IAz Atlanti-óceán fenekének mérési adatai szerint két „tengeralatti fensik* ragadja meg figyelmünket. A nagyobbik az óceán középvonalán van, amelyen az Azori-szigetek ülnek; a kisebbiken — közel Afrika partjaihoz — a Söldfoki-, Kanári- és Madeira-szigetek találhatók. Kettejük közt igen széles és j 5—6000 méter mély medence terű! el. I így tehát minden valószínűség ameí! lett szól, hogy az óceán kialakulása a 1 közép-, az Azori-föídhát beszakadásá| val kezdődött, illetve, hogy az Afriká- 1 hoz szorosan csatlakozó Kanári-földhát I szakadt be később. I A Föld történetéből azt is tudjuk, I hogy az emberfajok negyedkori kiala- I kulása időben összeesik a hókorszakf kai. Az eljegesedés okai ugyan még 1 nincsenek végkép tisztázva, de annyi j bizonyos, hogy abban az időben az Atlanti-óceán környéke feltűnő talajin: gadozások színhelye volt. Anglia állag j 600 méterrel volt magasabb, mint ma; t Skandinávia összefüggött Jütlanddal ; (Dánia) s igy a Balti-tenger csak tóvolt stb. Lepsius a hókorszak legfőbb okául épp ezt a nagymértékű kiemel- I kedést tartja, mig a Sarasin-fivérek hatalmas vulkáni működésben lelik a ma- I gyarázatot. Leginkább a kél ok együttes hatása a valószínű. Tudjuk továbbá, hogy nálunk az el- i jegesedést legalább két ízben, Amerikában azonban hat izben szakította meg általános fölmelegedés. Ezek az „interglaciális korszakok“ aránylag rövid ideig (4—5000 évig) tartottak. Kétséget nem szenved végül, hogy mind az Azori szigeteket viselő tengeri fensik, mind a Kanári-szigetek területe erősen vulkános természetű. Germain pedig valamennyi sziget állatvilágát kontinentális (tehát nem óceáni) típusnak találta s egyúttal föltűnően megegyezőnek a mai marokkóival és spanyolországival. Mindezek alapján tehát az atlanti területen a negyedkor folyamán történt nagyobb arányú térszinváltozás kérdése eldöntődnek tekinthető. Tisztázásra szorul azonban az elsülyedt terület pontosabb meghatározása főként a katasztrófa pontos időpontja. Az előbbi kérdést illetőleg Iegvalóbbszinü az a föltevés, hogy az atlanti területen két külön szárazulatról szólhatunk: az Azóriról, meg a Kanáriról, így tehát két nagy katasztrófáról is kell beszélnünk. S mindez a tengeri medencék kialakulásának menetével, az interglaciálisokkal, valamint az ókori hagyományokkal is megegyeztethető, i A leglényegesebb kérdés természetesen a katasztrófa időpontjának meghatározása. A geológusok a legutóbbi eljegesedés idejét ma már megbízható pontossággal 16—20.000 esztendő előttre teszik. Ebben az időben az eddig ismert leletek szerint az ember még anatómiailag is alsóbb fokon volt és csupán pattintással tudott magának köszerszámot csinálni. íme ez a magyarázata annak, hogy a geológusok a legújabb időkig mesének minősiiették az Atlantisz históriáját. Ez a fölfogás azonban ma már erős revízióra szorul, mert a legújabban a kezdetleges emberfajokká
