Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-29 / 64. szám

Negyvenhetedik évfolyam,

04. szám.

Szombat, 1926. májas 20,

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Efléts évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki.

E>yes szám árai 89 fillér.

I Mw elitjei.

Komárom, —május 28.

A budapesti törvényszék meghozta a frankperben ítéletét. Ez az ítélet túlságosan szigorú, mert példaadónak kell lennie abban az irányban, hogy a nemzetközi jogrend megváltoztatása ilyén^eszközök utján nem kereshető. Szinte elképzelhetlen, hogy akkor, amikor egy bankjegyhamisitásből anyagi kár nem származik, akkor a hamisítás intézőire négy évi fegyházzal sújtson le a bíróság. Azonban súlyosbító körülmény gyanánt esett a latba a vádlottak előkelő állása és intelligenciája.

Ennek a bünpernek azonban a háttere érdekes, amely a politika színfalait láttatja velünk. Itt húzódtak meg igen kedves összhangban % kormány ellenségei: legitimista mágnások, terézvárosi radikálisok, nemzetközi szociáldemokraták, akik azt a parancsot kapták, hogy ezt a kormányt ki kell teríteni. Hát ez sem sikerült. Hiába röpítették világgá a parlamenti bizottság titkos tárgyalásairól a híreket nap-nap után és hiába szövetkeztek a Magyarországot mocskoló emigráns haddal: a kormány elnökét nem sikerült elmarniok a helyéről sem ennek a nemzetellenes társaságnak, sem pedig ennek a léha mágnáshadnak. A törvényszék rehabilitálta a kormányt, a független bíróság, amelynek jobban hisz minden tisztességes ember, mint a politikailag leaüllött mágnás legitimistáknak és szövetségeseiknek.

A tárgyalás izgalmas jeleneteiből azonban kibontakozott egy rettenetes kép: a megcsonkított és megkínzott országnak a képe, melyet Trianon tett ilyenné. A földönfutóvá lett és lakhelyükről elűzött vagonlakó hivatalnokok, a tönkrement középosztály, a nyomorgó hadiözvegy és rokkant, az elbocsátott hivatalnokok tízezrei, a Bé listák szerencsétlen áldozatai, a munkára váró és éhező munkássereg, az összeroppant közgazdaságnak és az emberfeletti adózásnak szerencsétlen áldozatai.

Magyarország bírósága elitélte a megtévelyedett embereket, akik annak az országnak akartak ártani bűncselekményükkel, amelyet a köznyomor és lezüllés okának tartanak. Nem maguknak akartak jogtalan hasznot szerezni és ezért Magyarország közvéleménye felmentette őket, mert nem közönséges bűnösök, hanem fantaszták, akik nem megvetésre, legfeljebb csak szánalomra méltók.

Visszautasítják a francia bank képviselőjének bocsánatát és kijelentik, hogy gyűlölik azt az országot, mely nyomorba döntött ártatlan milliókat, szintén gyűlölete

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Sierkewtőiég és kiadóhivatal: Nádor-o, 89., Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

és utálattal fordulnak él annak álszenteskedő és szemforgató bocsánatától. Szörnyű és elrettentő tanulság ez a béke nyolcadik esztendejében arról a kétségbeesésről, amelybe belekergettek nemzeteket és a Balkánt belehelyezték Európa kellős közepébe erkölcseivel és desperádóival együtt, akiknek nincsen veszteni valójuk.

Ez a frankpernek a legszomorubb tanulsága, amely felett érdemes volna gondolkozni azoknak, akik ezt a szörnyűségeket idézték elő, amelyekért Magyarország semmi felelősséggel nem tartozhatik. Ha egy bünpernek a rugója a kétségbeesés, áldozatait elitélhetik, de a közvélemény felmenti őket.

= 1931 ben népszámlálás lesz. Ismeretes, hogy a kormányok már több ízben foglalfdfctak a népszámlálás kérdésével es már arról is volt szó, hogy újra megtartják a népszámlálást. Azonban a legutóbb tartóit népszámlálás óta csak őt év telt el és igy a nagy költséggel járó aktustól egyelőre még nem várható nagyobb eredmény. A kormány most arra törekszik, hogy törvénnyel intézzék e! a népszámlálást és evégből törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. A javaslat szerint a második népszámlálás legkésőbb 1931-ben menne végbe s azután minden tiz esztendőben történne népszámlálás. A kormány rendeleti utón fogja megállapítani, hogy milyen adatokat kell megadni a népszámlálás alkalmával, hogy milyen módon kell megejteni a számlálást és hogy milyen összeírások vannak egybekapcsolva a népszámlálással. A polgári és katonai személyek összeszámláiásáí biztosok és ellenőrök fogják végezni. A javaslatot áltették az alkotmányjogi és köítségvetési bizottságokhoz.

= Interpelláció a vagyondózsmáról. Windirsch képviselő, továbbá a Bund der Landwiite és a Magyar Nemzeti Párt képviselői interpellációt intéztek a pénzügyminiszterhez a vagyondézsma es a vagyonnövekedési dézsma túlfizetése ügyében. Az interpelláció hivatkozik arra, hogy sokan Kölcsönök felvétele utján teljesítették a vagyondézsma és a vagyonszaporulati dézsma törvény alapján dézsma fizetési kötelezettségei két, holott az 1923. évi december 21-én kelt és az 1924 ik évben 6. szám alatt közrehirdetett novella bizonyos leírásokat rendelt el. A novella szerint a túlfizetéseket más adók javára ákonto kell elszámolni és ahol adóhátralékok nincsenek ott visszafizetésnek van helye. Ezzel szemben az adóhivatalok oly esetekben, ahol ily túlfizetések vannak, más adóhátralékokból kifolyóan végrehajtásokat vezetnek, ahol adóhátralékok nincsenek ott a túlfizetés visszafizetése nem történik meg. Az interpelláló képviselők ez ügyben a pénzügyminiszter sürgős intézkedését és az említett novella pontos alkalmazását követelik.

= A maradékbirtokok megszerzése utáni adók. A cseh szociáldemokraták, akik nagy ellenzői az agrárvámoknak, mintegy revánsképen, törvényjavaslatot terjesztettek be a képviselőház elé, amelyben a maradékbirtokok megszerzése után fizetendő adó bevezetésére tesznek indítványt A javaslat szerint az * adó a befizetett összeg 50 százaléka lenne, ha a birtokot közvetlenül a földhivatal Ítélte oda valamely félnek és 30 százalék, ha a maradékbirtokot szabadkézből a földhivatal hozzájárulásával szerezték. A javaslat indokolásában

szellőztetik az adományozott maradékbirtok titkát és rámutatnak arra, hogy a maradékbirtokok áraira nézve nincsenek hivatalos adagok. A cseh szociáldemokraták a birtokukban levő adatok alapján azt állítják, hogy a maradékbirtokokat nagyon alacsony árakért adták, amelyek nincsenek arányban a föld átlagos értékével, sőt néha még alacsonyabbak voltak, mint a kis földigénylők részéie megszabott ár. A javaslat benyújtói által felsorolt adatok szerint a földhivatal önkényesen állapitolta meg a maradékbirtokok árát és mind hangosabb lesz az a követelés, hogy revideálni kell az adományozott maradékbirtokokat.

— A vasúti szemólyfarlfák emelése.

A csehszlovák államvasut legdrágább intézménye az államnak és olyan nagy árakkal és díjtételekkel dolgozik, hogy hozzá hasonlót egész Európában nem találunk. Mint szomorú jelentést, már előzőén tudomásul kellett venni a köztársaság utazó közönségének, hogy az államvasutak személyi díjtarifáit fel fogják emelni, meri csak igy képes a vasút a szükséges beruházásokat végrehajtana. A képviselőház költségvetési bizottsága' a napokban foglalkozott a vasúti költségvetéssel és az ülésen Riha dr. vasutügyi miniszter kifejtetté az okokai, ame> í lyek a személy díjszabás felemelését I előidézik. Az 1927. évi költségvetés

Nagy és jelentős napja volt a Magyar Nemzed Párt komáromi körzetének csütörtökön, amikor a komáromi körzet községeinek kiküldöttei választmányi gyűlést tartottak a Baross-utcai Dózsafé!e Vigadó emeleti nagytermében.

A körzeti választmányi ülések fontos szervei a Magyar Nemzeti Párt életének. A körzet minden községe küld pár tagot e gyűlésekre, akik aztán visszatérvén a gyűlésekről, otthon tolmácsolják a váiszímányi gyűléseken hallottakat, tapasztalatokat és utasításokat.

A csütörtöki választmányi gyűlés fényét különösen emelte az a körülmény, hogy azon a Magyar Nemzeti Párt négy nemzetgyűlési képviselője és egy szenátora is részt vett.

Részt vett e gyűlésen maga a pártvezér, Szent- Ivdny IJózsef is, aki már előző napon, szerdán megérkezett Komáromba. A népszerű és köztiszteletnek örvendő pártvezér egyenesen gömöri otthonából jött komáromi párthívei körébe. A nagy utat autón tette meg, amelyet maga Szent-Ivány József vezetett az egész utón.

Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő már a kora délutáni órákban megérkezett Komáromba és az egész időt párlhivei társaságában töltötte, akikkel politikai megbeszéléseket folytatott. Ugyancsak szerdán érkezett meg a Magyar Namzeti Párt népszerű szenátora, Richter János ipolyszakállasi plébános is.

Csütörtökön már a kora délelőtti órákban mozgalmas képet nyújtott a Magyar Nemzeti Párt komáromi központnak Jókai-utcai pártirodája. A komáromi körzet kiküldöttei egymáskezébe adták a kilincset, hogy ügyesbajos dolgaikat elintézzék.

Délelőtt érkezett meg dr. Holota János érsekujvári nemzetgyűlési képviselő is és a párt több vezető tagja. Tizórára egészen megtelt a Vigadó emeleti nagyterme. Dacára a nagyfokú gazdasági munkának, a vidéki szervezetek feltűnő nagyszámmal képviseltették magukat.

csak részben képes fedezni a fizetéseket és a beruházásokat és ismertette a véghezviendő fontosabb akciókat, többek között a vasúti alkalmazottak lakásínségének megszüntetésére irányuló tervet. Vasúti kocsikra 4 és fél milliót, a vonalak felépítményeire 84 milliót fordítanak évenkint, dé ha a vasút mindenben meg akar felelni a követelményeknek, úgy sok éven át évi 500 milliót kellene rá fordítani. A mai tarifa ötszöröse a háború előttinek, minthogy a valutaparitás középarányosa 6.7, ezért tehát megokoítan 33 százalékkal kell emelni a személyi díjszabást, ha a háború előtti valuta paritáshoz akarnak ragaszkodni.

= A nemzeti szocialisták a fasiszták

e£án. A cseh nemzeti szocialisták Prágában tartott ülésén Klofác szenátor beszédet mondott, amelyben ugyancsak kikelt a fasiszmus ellen. Beszédében rámutatott arra, hogy az állam nem akar törődni a fasiszták üzelmeivel és az állam tekintélyére appellálva, követelte, hogy vessenek véget a mozgalonvűíif szemben tanúsított bürokratikus .«S&Önynek. Klofác szerint bár a mozgalom fasizmusnak nevezi magát, egyet Indent az a cseh nemzeti gyárosokkal és bankárokkal. Ami azt is jelentheti, hogy a cseh nemzeti demokratákkal, akiknek soraiba tudvalévőén a cseh nagytőkések tartoznak.

I Az elnöki asztal körül foglaltak helyet Szent-Ivány József pártvezér, Rich| tér János szenátor, dr. Holota János, Füssy Kálmán és Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselők, Boldoghy Gyula, a komáromi Ipartársulat és a Magyar Nemzeti Párt komáromi helyi szervezetének elnöke, dr. Kukán Béla, Jaross Andor elnökök, Bartai Iván, Fülöp Zsigmotid, P. Nagy Sándor alelnökök, Gál István, a Magyar Nemzeti Párt sajtóirodájának főnöke, dr. Baranyay József, szerkesztő, sajtótitkár, Kalicza Sándor, Bazsó Kornél központi titkárokon kívül a többi körzeti titkárok.

A haligatóság sorában ott láttuk a párt vezető emberein, helyi szervezeti elnökein kívül Komárom társadalmának színe-javát.

A gyűlést Boldoghy Gyula elnök nyitotta meg. Meleg köszöntéssel üdvözli a megjelenteket. Elsősorban a párt ünnepelt vezérét, Szent-Ivány Józsefet, Richter János szenátort, dr. Holota János, Füssy Kálmán, Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselőket, a megjelent párttagokat és a gyűlésen megjelent vendégeket. Sajnálattal jelenti be, hogy a körzeti elnök, Bartai Ferenc, akadályozva van a megjelenésbeu és helyette ő fog elnökölni. A legnagyobb elismerés hangján szól arról az emberfeletti küzdelemről, amelyet Szent-Ivány József pártvezérrel az élén a Magyar Nemzeti Párt az itt élő magyarság jogaiért lankadhatatlan erővel folytat. Ez önzetlen munkájukban számíthatnak a magyarság soha el nem múló hálájára.

Mijd zajos éljenzések között Szent- Ivány József pártvezér emelkedett szólásra. Foglalkozik az agrárvámok kérdésével. A zsúfolásig megtelt nagyterem folytonos helyeslése és és éljenzése között mutat rá az agrárvámok megszavavazásának a parancsoló szükségességére. A cseh ipart vámok védik, ellenben a magyar gazdatársadalom semmi védelemben nemcsak, hogy nem részesül, hanem a legsúlyosabb adóterhek még jobban elősegítik a magyar gazda

S In Bénii PM »ini nőiese.

Szent-Ivány József Komáromban.