Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-27 / 62-63. szám

rv t'ííryveulietetlik évfolyam,

63—03. t>zám.

Csütörtök, 1920. május 27,

POLITIKAI LAP.

E15fi*eté*i ír ctehf&Iovák értékben: Belyben 6» rldé-re poétái szétküldéssé!: Sjési érre 80 K, féléTre 40 K, negyedévre 20 S. — Külföldön 150 Kő.

« yes szén ára i 80 fUiár.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-*, 18., Megjelenik helenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

A büszke frank szomorú végzete.

Komárom, —május 25

Franciaország győzött a világlíáBorüban, a francia gloár csodálatos fényben tündökölt és Páris diktálta a békét Európának. Poincaré minden vasárnap más városban szavait a legyőzött boche-okról, akiknek mindent meg kel! fizetniük. Egy soud t sem engedünk el nekik ! —- harsogta a nagy demagóg és a hevülékeny francia ezt a humbugot mind elhitte, nem is gondolt arra, hogy a nagy vigasságnak vége szakadhat és arra böjt következhessél

A böjt hamarabb elkövetkezett, mint azt Párisban gondollák. A frank a multévi árfolyamának felén van, tehát száz százalékkal értéktelenedett el, békeértékének pedig jóformán hetedrészére csúszott vissza. Jön az infláció ! Páris zúgolódik és a pénzügyminisztert okolja, ds a tőzsde jó szimattal dolgozik és ott zuhanik tovább, feltarlóztathatlanul. Páris nem akarja a böjtöt és azt hiszi, hogy ha minden két hónapban kicseréli a pénzügyminisztert, hát csodák történnek. Nem hisszük, hogy éppen Franciaországban történnének csodák. Hanem azt hisszük, hogy majd a francia polgártárs is belenyúl a belső zsebébe és adót fog fizetni, szépen felemelt adókat, a háború költségeit.

A német boche nem fog többet fizetni, mint amennyit elbír, és a jóvátétel délibábja mind távolabbra száll izguló fantáziája köréből. A háború számláját Franciaországnak is meg kell fízetuie, mert a győzelem dicsőségét nem adják ingyen senkinek sem. Amerika nem hajlandó szentimentálisán ellágyulni a francia gloár előtt és egyszerűen vállat von, de számlájából egy centet sem enged. De ez még nem minden: az infláció, a bankőprés munkája majd felveri az árakat és ha a francia kispolgár vagy kommunista nem él majd olyan olcsón, mint most, ha a villamos ára megdrágul, akkor hangos lesz és az adók leszállítását fogja követelni és a munkabér felemelését. Akkor aztán megindul a drágulásnak nem fékezhető folyamata.

De egyetlen elvtárs sem volt olyan őszinte, hogy a kamarában bevallotta volna a frank zuhanásának egyetlen orvosszerét, az adóknak kíméletlen felemelését, Ezt a francia ideg nem bírná el. Pedig ide fognak kilyukadni a diadalmas franciák is. A világháború után az imperializmus étvágya újabb háborúba sodorta őket, ahol pazarlódik a drága francia vér, A milliós hadsereg készenlétben van és a francia po*gár adóját ma ez nyeli el.

A dicsőség mámorára elkövetkezik a böjt hamvazószerdája is. Hiába lesz Briand lenyűgöző erejű szónoklata, a kölcsönök kamatainak esedékességét az sem tudja kitolni. Európán eddig a francia diplomácia uralkodott és akaratát keresztül is vitte. Genfben súlyos sebet kapott ez a diplomácia, mely a németorosz szerződéssel egyenesen felmondta a szolgálatot. Mattot kapott a politikai sakk játék ban.

Franciaországra clkövetkeznek a megpróbáltatás napjai. Hogy el képes-e viselni öcfeláldozóan, lelki beletörődéssel és fegyelmezettséggel, mint más nemzetek: azt a jövő mutatja meg.

== Körzeti választmányi ö.'és a Vigadóban. A Magyar Nemzeti Párt komáro.mi körzeti választmánya május 27-én csütörtökön délelőtt 10 órakor Komáromban, a Dósa-féle Vigadó helyiségében ülést tart. A választmányi ülés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. Szent-Jvány József nemzetgyűlési képviselő, pártvezér, valamint a párt többi törvényhozóinak beszámolói. 3. Jelentések. 4, Tiszfujitás. 5. A komáromi körzethez 3 nappal 32 ülés előtt benjuj tóit indítványok tárgyalása. 6. Elnöki zárósző.

= A fasiszták és Hiinkáék. A cseh fasiszta mozgalom táborában eddig főképen a legszélsőségesebb soviniszták foglaltak helyet és igy lehet megmagyarázni azt, hogy az akció főképen a cseh nemzeti vidékeken bontakozik ki nagyobb arányokban. A szlovákok egyelőre mintha várakozó álláspontot foglaltak vo!na el a mozgalommal szemben, azonban a legutóbbi napokban olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek arra enged nek következtetni, hogy a szlovák néppárt nem idegenkedik a mozgalomtól, sőt Hiinkáék készek támogatni a cseh fasisztákat. A „S'ovák" minapi vezércikkében meleg szimpátiával emlékezik meg a mozgalomról, ami amellett bizonyít, hogy bizonyos szlovák körökben a csth fasisztákkal kívánnak a jövőben együtthaladni. A fasisztákat Hünka igen szívesen fogadta és kijelentette, hogy egyetért a fasiszták programmjával, sőt állitóan azt is megerősítette, hogy Tuká nak is kedvező a véleménye programjukról. A „Slov. Národ“ értesülése szerint Hünka megígérte az együttműködést is, ha programjukat Szlovenszkőban betartják. Érdekes azonban, hogy a szlovák néppárt több tekintélyes tagja éppen nem osztja a pártvezérek véleményét és visszautasít minden törekvést, amely a diktatúrára vezet.

= A monkablróságok szervezete.

Megírtuk, hogy a kormány javaslatot terjesztett a szenátus elő a munkabíró - ságok felállitására'.vonatkozóan s azt is, hogy e törvényjavaslat szükségességét az okolja meg, hogy Szlovenszkőban, Ruszinszkóben nincsenek ipari birósáságok és a munkaviszonyból folyó vitás kérdések elintézése a járásbíróságok és a közigazgatás hatáskörébe tartozik. Mivel Csehországban meg vannak a munkabirőságok, ez a törvényjavaslaté tekintetben az unifikációt jelenti. A javaslat szerint munkabiróságokat állítanak fel olyan helyeken, ahol az szükségesnek mutatkozik és pedig kormányrendelet utján. Ahol nem létesítenek munkabiróságokat, noha a szolgálati viszonyból származó ügyek elintézése ezt megkívánná, ott kormányrendelettel külön osztályt létesítenek a járásbíróságnál, ahol ezek az ügyek egy szenátus elé kerülnek, amely egy járásbiróbói, a munkások és a munkaadók részéről kiválasztott ülnökökből áll. A javaslat a munkabirőságok hatáskörét kiterjeszti, amennyiben a jövőben hozzá tartoznának az összes munkás szolgálati és tanviszonyból folyó és a munkaadó és alkalmazottak között felmerülő vitás esetek elintézése. Különösen hatáskörébe tartoznak a döntés a bér és fizetés kérdésekben a munka szolgálati és tanviszony megkezdésére és megszüntetésére vonatkozó vitás ügyek, a bérlevonások, büntetések és szabadságok ügye, a munkabizonyitványok kiadásának és tartalmának a kérdése, a szociális biztosítási intézmények és a segélypénztárak segélyeivel szembeni igény, az állással egy bekötött lakások felmondására, kiürítésére és bérére vonatkozó kérdések. A munkabirőságok közvetíthetnek ezenkivül egy vagy több munkaadó továbbá egy vagy több szakszervezet közötti vitás ügyben, ha ez irányban megkerestetnek. Az igy megkötött megállapodás a felekre nézve kötelező és 6 hónapon belül fel nem mondható. A munkabiróság áll egy elnökbőt, egy vagy több helyettes elnökből és póttagokból, akiket a másodfo! u bíróság elnöke nevez ki és akik hivatásos birák, továbbá ülnökökböl és póttagokból, akiket a másodfokú politikai hatóság nevez ki felerészben a m unkások és alkalmazottak köréből. Ez az niézkedés újítás az eddigi állapotokkal szemben, mert eddig a munkaadók és munkások választották az ülnököt. Ülnök lehet minden 30 évet betöltött állampolgár. Az ülnököket a négy évre terjedő időszak alatt csak a munkabiróság hozzájárulásával lehet elbocsátani. Ez a hozzájárulás nem szükséges olyan esetben, ahol az alkalmazott felmondás nélkül elbocsátható. A munkabiróság Ítéleteit egy tanács hozza, ámely a hivatásos elnökből és a két ülnöi b51 áll. A felek a bíróság előtt meghatalmazottal képviseltethetik magukat és hogyha 300 koronánál nagyobb igény megállapításáról van szó, akkor ügyvédi képviseltetésnek van helye. A munkabiróság szótöbbséggel dönt és a döntése ellen az elsőfokú bírósághoz van felebbezési he’ye. Ha 300 koronánál nagyobb igényről van szó, úgy az elsőfokú bíróságnál kát hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács dönt. Bizonyos esetekben a legfelsőbb bírósághoz is van panasznak helye.

= A kis&ntant államainak uj orientációja. A kisantant államai az utóbbi idők külpolitikai eseményei következtében kényszerítve vannak arra, hogy o'yan uj orientációkat keressenek, amelyek révén saját biztonságuk megerősítésre talál. Ismeretes, hogy Jugoszlávia Olaszországgal keres szorosabb barátságot, sőt a franciák úgy vannak értesülve, hogy az együttműködés kiegészítésére Magyarországot kívánják bevonni. Románia arra a hirre, hogy a Pilsudszki féle forradalom idejében a szovjetcsapatokat Lengyelország határainál összpontosították, Lengyelország védelmére a vele kötött szövetségre hivatkozva, mozgósítást rendelt el, amivel arról tett bizonyságot, hogy a fegyverbarátságot változatlanul fentartja az immár minden francia befolyástól ment és inkább német orientációt kereső Lengyelországgal is. Csehszlovákia ugyan még francia hü, de ebben a tekintetben már csak sziget Közép Európában és nyilván ennek a felismerése vezette Benes külügyminisztert arra, hogy középeurópai Locarnót javasoljon, amely a locarnói mintára alkotott biztonsági szerződéseknek főcélja lett volna gazdasági kedvezéseket adni Magyarországnak cserébe azért, hogy garanciát kapjon a mai határokért, a másik cél pedig Ausztria megnyerésére irányult, hogy ne csatlakozhassák Németországhoz. Mint ismeretes, Benesnek a törekvése ezideig semmiféle eredménnyel nem kecsegtet.

= Eivisalhafetlanek a nyugdíjbiztosítás drágasági pótlékai. A kereskedők állandóan panaszkodnak az üzleti rezsi emelkedése miatt, amely a nyugdíjbiztosítási illetékek drágasági pótlékai nyomán még elviselhetetlenebbé vált. Hivatkoznak arra, hogy a drágasági pótlékoknak semmi jogosultságuk nincs, hiszen az életszükségleti cikkek indexe bizonyítja, hogy a drágaság nem emelkedett. A nyugdijbiztositó intézet a drágasági pótlékokra vonatkozóan a következő álláspontra helyezkedik; Az 1921. évi augusztus 22 i törvény vezette be a 300%-os drágasági pótlékot és az 1926. évi febr. 19 i 29. sz. kormányrendelet jogosította fel a nyugdíjintézetet arra, hogy az 1925-ben kifizetett pótlékokat a munkaadók között arányiagosan feloszthassa. A munkaadóknak nincs joguk ezt a pőikivetést a munkásoklól levonni. Tekintettel arra, hogy állandóan szaporodnak azok száma, akiknek igényük van a drágasági pótlékra, állandóan növekszik az az összeg is, melyet a munkaadók között felosztanak. Az árindexnek igy semmi befolyása nincs a drágasági pótlékokra, mert az elmúlt évbeli kifizetések nyomán alakul. Ha figyelembe vesszük azt, hogy 1920han csak 1%-os, 192!-ben 4% os, 1922 ben 45% os, 1923 ban 7-25% os, 1924-ben 10°/0-o3, 1925-ben 13 5%-es volt a pótlékoknak magassága, úgy a munkaadókra háruló tei he k ellen az üzleti világnak energikusan tiltakoznia kell. Teljesen lehetetlen állapot az, hogy ezen az utcn tovább haladjanak, mert a mai gazdasági viszonyok mellett a kereskedelmi világ oly terhekkel küzd, amelyeket növelni képtelenség, A kereskedők nem értik azt, hogy miért gyűjt alapokat a nyugdíjintézet, amikor a drágasági pótlékok kifizetését teljes egészében a munkaadókra hárítja át. A drágasági pótlékok tekintetében a nyugd jtörvényt módosítani kell. A módosítás előmunkálatai már folynak és egyes hírek szerint az uj nyugdíjtörvényt már július 1-én szeretnék életbeléptetni. A mai politikai helyzet mellett nem lehet hinni ennek a hírnek és nem lehet bízni abban, amivel a kereskedőket megnyugtatni igyekeznek, hogy t. i. ebben az esztendőben történt utolsó ízben a drágasági pótlék kivetése a munkaadókra. A Magyar Nemzeti Párt ipari- és kereskedelmi szakosztá'ya tárgyalás alá vette a kereskedőknek ezt a sérelmét és felhívta erre a sérelmes állapotra a párt törvényhozóinak figyelmét.

ipiii ittpolia.

Komárom, — május 25.

A pozsonyi iskolaügyi referátus vezetőségének a magyarsággal szemben elfoglalt elfogult álláspontja ismeretes a csehszlovák köztársaságba beosztott magyar nemzeti kisebbség előtt, amelynek, amióta ezt a Szlovenszkóra nézve legfőbb közoktatásügyi intéző-hatóságot megteremtették, bőségesen volt része a nemzeti kultúrája ellen irányított támadásokban, sőt merényletekben is. A magyar iskolák bezárása és megszüntetése egyidőben állandóan napirenden volt s hogy mostanában csak szórványosan fordul elő iskolabeszüntetés, annak oka egyszerűen abban keresendő, hogy a magyar iskolák száma már annyira leapadt, hogy többet betiltaniuk egyáltalában nem lehet.

A skolsky referátus magyar gyttöií