Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-16 / 7. szám
4. oldal. Komáromi Lapok I§£é jannár Itt *J| U '/ IK Jt X V fi A Jk lift# t/ - h J •.; >*# A gyerek bevallotta, hogy a gödröt neki kellett ásni a dögtéren, mialatt az apja őrt állott. A csendőrök Dóczé Vilmost, fiát ifjabb Dóczé Vilmost és idősb Dóczé Vilmosnét is letartóztatták Kis Balázszsal és fiával együtt és a komáromi államügyészség fogházába kisértek. Régi elfeledt gyikossdgok Komdromszen tpéteren. Komáromszentpéter községben az utolsó évtized alatt nem kevesebb, mint négy kideritetlen gyikosság történt. A csendőrség ezzel az üggyel kapcsolatban ezekben a rég elfeledt bűntényekben is uj nyomozást indított, mert nem lehetetlen, hogy a mostani gyilkosság ezekre is világosságot dérit. A háború előtt Dcczé Vilmosnak egyik rokonát, Dóczé Jánost a saját házánál agyonlőtték az ablakon keresztül. A gyilkos sohasem került meg. A háború alatt történt, hogy Szabó János nevű kisgazdának a leányát a 15 é/es Szabó Máriát hazulról elhívják A leány többet sohasem ment haza. Holttestét később Komáromszentp étertől messze, a Zsitva vizében találták meg. Két évvel ezelőtt történt ebben az időtájban, hogy Komáromszentpéter községben borzalmas rablógyilkosság történt. Szabó Ferenc öreg gazdát és feleségét gyilkolták meg a lakásukon. A gyanú szomszédjukra, Bagin Ignácra és fiára irányult, de ezeket a komáromi esküdtszék bizonyítékok hiánya folytán felmentette. A gyanút mesterségesen irányították Baginékra, akik az öreg házaspárral rossz szomszédi viszonyban voltak. Bagin és fia ártatlanoknak bizonyultak. A régi bűnök felélednek. A községben leírhatatlan izgalom uralkodik a gyilkosság miatt. A falu népe mindent találgat és beszél, amelyek a gyilkosságokkal vannak össze függésben Egy tanú is jelentkezett, aki állítólag bevallotta, hogy tudomása van Stabó Mária meggyilkolásáról, akit éjjel titokban szállítottak a Zsitva vizébe. A Dóczé családnak e két tagja ellen igen nagy ellenszenvvel volt az egész község, mert tartott is tőlük. Apa és fia igen rossz hírben álltak a községben, mert mindenre képesnek tartották őket. A régi gyilkosságok felderítetlen voltának az államváltozás is egyik akadálya volt. A magyar csendőrség, amely a nyomozásokat vezette és a bizonyítékokat gyűjtötte, távozott Komáromszentpéterről. Idővel azonban ezeket a bűntényeket is előkaparják, mint a kutyák a most meggyilkolt Petres holttestét. Ez a szerencsétlen ember valószínűleg a boszunak lett áldozata, mert a Dóczé család nem felejtette el neki, hogy feljelentése folytán a pénzügyőrség nagy összegű, mintegy 50000 korona bírságot rótt ki reá tiltott pálinka főzés mi itt. Dóczé Vilmos egyébként jómódú gazdaember, akinek most több mint egy vagon gabonája van elraktározva. Mi vei az egész család le van tartóztatva, kisleányát a rokonok vették magukhoz, a házát pedig lezárták a csendőrök. Rendelet a finomított szeszesitalok készítésének és forgalombahozatalának szabályozásáról. '' 4 ” ■ _ •• ;: ^ i A Gazdasági Hivatal 2/1925. sz. alatt kiadott összefoglaló rendelete megállapította a finomított szeszes italok készítési és árusítási szabályzatát, valamint a belföldi rum minimális szesztartalmai (szeszfokát). Az ezen rendelet alapján foganatosított vizsgálatoknál megállapítást nyert, hogy a kereskedők belföldi rumot és pálinkát sokkal alacsonyabb szeszfokkal árusítanak, mint azt a szabályzat elrendelte. A büntető eljárás folyamán, amely ily esetben az I. fokú iparhatóság előtt folytatlatíak le, nehéz volt a büntető rendelkezés alapján igazságos ítéletet hozni, mert a szeszes italok készítője, aki ezt a cikket a közvetítő kereskedőnek eladta, minden esetben azzal védekezett, hogy az eladott italok foka megfelelt az előírásoknak az eladás alkalmával, a viszont eladó kereskedő pedig azt bizonyítgatta hogy csak azt árusít, amit az ital eladójától (gyártól, kereskedőtől) kapott. Megállapitást nyert egyes esetekben, hogy a szeszes italt a kereskedők felhígították, nem tudva azt, hogy milyen a belföldi rum és pálinka megengedett minimális szeszfoka. Ezen indokból közöljük alább a népélelmezési minisztérium 1925 december hó 19-én kelt 35459/6889. odd. 4. sz. rendelete alapján a fenti körrendelet intézkedéseit és kiegészítjük az öszszes rendelkezésekkel, melyek a kereskedőkre vonatkoznak, hogy a fenti esetek elkerüjhelök legyenek. Az 1920 V. 7-én kelt 377. gy. sz. törvény 2. §-a vonatkozik minden élelmiszerpótlékra, finomított szeszes italokra. Finomílott szeszes italoknak tekinlendők: rum, rozspálinka, cognac, bordesztilláták, valamely a törvény által megengedett megjelöléssel, arak silvorium, borovicska, amennyiben ezek desztillált szeszes italok az illető előírások értelmében. Minden más készítmény, amelynek rendeltetése a fenti finom szeszes italokat azok hatásában s tulajdonságában pótolni, csakis ama személy által készíthető, állítható elő, aki erre a népélelmezési minisztériumtól engedélyt kapott. Ezen finomított szeszes italok pótlékainak elnevezésére használhatók „Belföldi Rum, kimérési pálinka“, más szeszes italoknál „Mű-" jelzés. Habár az idézett rendelet több élelmiszer pótlék meghatározását, forgalomba hozatala módjait állapítja meg, tekintettel mégis arra, hogy a fogyasztók által leginkább a rum és szeszital a keresettebbek, ez utóbbiakra vonatkozólag előírja, hogy a belföldi rum kereskedelmi célokra legalább 40%, a szeszital (pálinka) legalább 20% szesztartalmú legyen. A népélelmezési miniszter a belföldi rumra már elnevezést is engedélyezhet, de ez esetben is a kereskedelmi forgalomba kerülő eladási edényeken (palackokon slb.) a „Belföldi Rum“ jelzés használandó. Prágai sonka, napoüt* ként friss «irstii, finam felvágottak, — Sajtok: Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a vásárolhatók, Komárom Klapfca-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en<gros áraki 417 Tekintettel arra, hogy az állam egyes részein, igy Szlovenszkón is, a kimérési (gyárilag, fözdék által előállított finomabb) pálinka mellett hígított tiszta szesz is forgalomba hozalik a fogyasztásra, ily minőségű szeszilal „Hígított szesz“ elnevezéssel hozható csak forgalomba. Általános rendelkezésül szolgál az ezen rendelkezésben emlitett minden szeszíartalmu készítmény forgalomba hozásánál, hogy az edény, amelyből a szeszíartalmu készítmények csapoltalnak, kiméretnek, úgyszintén az egyéb tartályokon (palack stb.) a következő megjelölések tünletendők fel: 1. „Belföldi Rum", emellett esetleg az engedély alapján j használandó külön elnevezés, vagy j „Kimérési pálinka“ (Vycapná pálinka), 2. a készítmény foka: belföldi rumnál 40%, rozspálinkánál 20%, más pálinkánál a szokásos %, 3. a ; gyártó neve, vagy a miniszteri rendelet száma, dátuma, amellyel az í illetőnek a szesz árusítása megenj gedtetelf, 4. a készítmény ára. A népélelmezési minisztérium hangsu! lyozza, hogy bármely eltérés az 1920 V. 7-én kelt ó77. gy. sz. kormányj rendelettől, e rendelet 13—15. §§-ai I szerint büntettetik, amennyiben más I rendelkezés szigorúbb büntetéseket elő nem ima. Annak ellenőrzésére, hogy a ren| deleiben foglalt előírások belartas- j sanak a minisztérium szakközege- j két fog alkalmazni. A vonatkozó rendelet 16. §-a szigorúan előírja, hogy úgy az illető gyártóknak, mint eladóknak, kereskedőknek, forgalomba hozóknakiparjogositványtkell beszerezniök. Azok a kereskedők, elárusítók, akik belföldi rumot vagy kimérési pálinkát hoznak fogyasztásra forgalomba, maguk felelősek az előirt 40%, illetve 20% szesztartalomért attól az időtől kezdve, amikor a z edényeket, tartályokat (palackokat stb.) az illető szeszes ital kimérésére, kiöntésére átalakították (bármi módon kinyitották), vagy a készítményt az eredeti tartályból más edénybe töllötték. Saját érdekükben áll tehál a szeszes ital készítmények elárusítóinak, hogy minden : esetben s mindennemű ily készítményt a gyártónak garanciájával vegyenek át, mert a meg nem felelő szesztartalomért a gyártó csak az eselben vorihaló felelősségre, ha az általa elszállított edények a készítmények forgalombahozóinál (kereskedőknél, italmérőknél) eredeti lezárással érintetlenül találtattak, j A fenti rendeletet azzal hozzuk « tudomására a szeszíartalmu készítmények elárusiióinak, hogy a rendelkezéseket saját érdekükben szigorúan tartsák be, s amennyiben a rendeletben felsorolt készítmények j árusítására a megkívánt iparjogoj sílvánnyal nem rendelkeznek, azt ! szerezzék be, mert az engedélyhez < kötött iparűzés megkezdése az en' gedély megszerzése nélkül (bejej lentés nem elégséges) érzékeny j pénzbüntetést von maga után. Komárom, 1926 január 15. Járási Ipartársulat elnöksége. Farsangi naptár. Január 17. Egyetértés Munkásdalárda hangversenye éstáncettélye (Vigddó) „ 17. Katolikus Piknik (Kát. Legényegylet) Február 6 A Jótékony Nöegylet táncestélye (Kultúrpalota) „ 7. Iparoskör táncestélye (Kul turpalota) „ 7, Leanybál a Legényegyletben „ 13. Diákbál (Kultúrpalota) * 14. Magyar bál a Vigadóban. „ 15.JA Dalegyesület nagy jelmezestélye. BODEGA aj csemege és élelmiszerüzlet KOMAROM, Nádor a. 22 szám. Csemegék és élelmiszerek legolcsóbb bevásárlási forrása. 10 dgr. Prágai sonka csak 4 korona. 1 liter fehér asztali bor 10 — 1 „ risling .... 14-— 1 „ vöiör dalmát . 14 — 1 „ limbachi . . . 15 — 1 „ liebfrauen . . 18' -Cognac, Rumok, Likőrök és Pezsgők. Déllgyümölcs, befőttek és járnék. Kaviár, halkonzervek, csemege-ostsee és fileeheringek. Orosz és angol tea,karlsbadi kétszersfiitek, tortalapok, teasUtemények nagy választék. Teavaj, sajtok, felvágottak, csokoládé, cukorkák stb. stb. 1028 Számos látogatást kér HERZOG L1PÓT. II „ül Hí Eli misll. Mesélek néked! K irálykisasszony I — Te szép, Te szent,Te boldog! Mesét mondok én, a hűséges hero! dód 1 A mesém tán kopott, régi, ódon, fakó, Mégis mintha volna benne kevés való ! S bár a múlt meséje, van benne sok jelen, Van benne trubadúr, csók, titkos szerelem í lm itt az én mesém s Felsír az éj. Fönn a szikla-várba Kihalt a fény és elült a lárma. Sóhaja száll valami régi bűnnek. Halvány, suhanó ári yak fel-feltűnnek, És imbolygón., nesztelen járnak Mohós falán az ódon sziklavárnak. A cselédség fél és fázik. Mit keresne szerelmi láz Itl ? — Hol sok-sok 5st már sírba kísértek, — S mind visszajár, mint sápadt kísértet, Hogy emi-ert, állatot riasszon !... .. .És mégis !.. . Nam alszik a várkisasszony... S ha eljön az éjfél a tizenkét óra, Halkan kioson a kongó folyosóra, ... S kinyílik ... halkan az ablak ... olt a hfttsé, És legördül a köiéltiágcsó. S felkúszik csendben, halkan A trubadúr, ki száz szerelmes dalban Dalol' a titkos vágyak éjszakáján: — »Szemed szelíd tavasz, a kebled márvány! Te tündérrózsája az ódon sziklavárnak, Meghalok, ha ma meg nem csodállak, Ha nem csókolhatlak, ha édes kis kezed A kezemben félénken nem rezeg !« — Felkúszott a dalnok halkan, csendesen : — »Bűvös szavad vágyódva lesem !« . .. »Jöjj ! A csókok mámorának adlak 1 Hiszen. . nappal! ... százszor megtagadlak ! Eimegjek melletted és iád se nézek... Most? . csókos ajkammal, csókkal becézlek! Ha leszólnak előttem, tűrnöm kell némán. .. Oh ! tudom, keralő szemek gyanúja néz rám 1 És .. hogy nagyobb legyen a hazugság, a látszat, Még én is zegíiek, amikor ., . gyaláznak !... Mutatnom kell, hogy gőgös vagyok, büszke ! S éjjel könnybe’ úszik a két szemem üszke ! Nappal hazugságát a könnyemmel mosom, S ha szememre éjjel az álom nem oson, Halk zokogástól sóhajt föl a várlak. Hányszor lölsirok : Jöjj vissza, én várlak 1 Hogy veled menjek?... Hagyjam itt e fészket ?. * Vágyak éjszakája sokszor menni késztet! De .. . bátran kimondani: Én téged akarlak, Nem nyílik fel többé titkon ez az ablak, A szíremhez nyíltan visz az út, Le a fölvonóval, nyissatok kaput, Jön a trubadúrom, és ő fog karon Vele megyek, igen, mert. .. én ! akarom! ...Nem merem mondani ! Hej! rabsiolga’élek Vagyok én, rabigába élek, És... megszoktam a rosszat! Ne vádolj megértei Szenvedek, könnyezek és mégis : megérte ! . ... Hányszor megfogadom hányszor eltökélem Éjjel majd elszököm hágcsón, vagy kötélé*, S ez a titkos ablak örökre bezárul, Kereshet, kutathat aztán majd a várúr! Veled megyek messze, ha kell a nyomorba! Élet Golgotháját veled járom sorba, Legyen rongyos ruhám, az ágyam csak szalma... .. . És ... ideköt az évek... megszokás hatalmai ... Ne sírj írubadúrom 1... Vádol a te könnyed. H sz a te lelked se lesz a sirásaal könnyebb. Hát mindig könnybe full a mi szerelmünk éje? ...Meglásd!... egyszer... utánad... felugróm a mélybe !< — »Nemi Nem! Te ciak élj! Neked szép az élet! Do . . . nekem ? .. . Isteni Isten véled!« ... A mesém vége ? — kissé bús nagyon! Királykisasszony! azt tán el is hagyom! .. Már romba’ hever régen az a várlak . De égy síró bang: »Jöjj vissza! Én! várlak!« Fel-felzokog éjjel s árnyak tovatűnnek! ... És az a fájó hang sirni so’se sztln meg!. .
