Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-18 / 59. szám

N©fyvtedlk évtoi/am.

09. ássák:

Kedd, 1926. májna IS.

POLITIKAI-LAP.

B16tkató«i ár c*aímk>T&k értékben: Helyben é* ridékre portai laétküldéesel: Sg&n énre 80 K, félérre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön ISO Ké.

Egye* nám ára l 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

Komárom, — május 17.

Prágában tűzzel játszanak és a fasizmust hirdetik az államfelforgató bolsevizmus és az úgynevezett irredenta ellen. A bolsevizmus ellen kissé későn próbálkoznak akkor, mikor már az átitatta az egész köztársaságot. A munkásság nagy része ebben a táborban van és várja megváltását Moszkvától és a moszkvai eszméktől. Ebben a köztársaságban a demokráciát mindenkor úgy mímelték, hogy a szocializmusnak döntő befolyást biztosítottak benne a belpolitikában. Most a fasiszták ezt megkorrigálják és gumibotokkal verik a munkásság fejébe, hogy vonuljanak hátrább, mert az elsőség ebben a respublikában a nacionalista cseheket illeti meg.

A munkások dolga, hogy ebbe belenyugosznak-e, vagy a fasiszták kezéből kicsavarják a gumibotokat. A másik jelszó az irridentizmus. Egyik, fasiszta vezér úgy nyilatkozott, hogy nekik nem kell a nyelvtörvény, sem a nyelvrendelet és az összes német-magyar hivatalnokokat és munkásokat el akarják a helyeikről zavarni, hogy a helyeikbe cseheket és fasiszta szlovákokat rakjanak. Hát csakugyan igaz az a közmondás, hogy evés közben jő meg az étvágy. Ezek a nacionalisták már annyit ettek és még mindig éhesek.

A haza veszélyben van! Ez a jelszó köztük, de azt gondosan elhallgatják, hogy ki veszélyezteti a hazát. Mi szerintünk csak ők veszélyeztethetik, akik itt katonai diktatúrára törekszenek, törvényeket akarnak kitörölni a törvénytárból és le akarják tiporni a kisebbségeket. Azt gondoljuk azonban, hogy ehhez másoknak is lesz szavuk, nevezetesen azoknak a hatalmaknak, amelyek a békeszerződéseket garantálták a kisebbségi jogokkal egyetemben. A kisebbségi jogok olyan alkotórészei a békeszerződésnek, mint a határok megállapítása.

A vén Kramár most a fasiszta vezér szerepében tetszeleg magának és az erőszakot hirdeti. Már pedig megtanulhatta volna, hogy gyenge jogforrás az, mely az erőszakból táplálkozik. Nem tudjuk, ezek a feketeingesek talán azt gondolják, hogy a hatodfélmillió német és magyar szépen lefekszik a földre két vállával a földet érintve és azt várja, hogy a mellére térdeljenek a nacionalisták. Vagy erővel polgárháborút igyekeznek felidézni a köztársaságban? Nem ismerik azt a jogszabályt, amely az erőszak ellen az erőszak alkalmazását jogosultnak ismeri el. Jó lenne erre is gondolniok azoknak, akik

minden áron harcot akarnak provokálni.

ügy látszik, hogy a forradalmosdi játék csábítja a vállalkozó szellemű nacionalistákat, akik nem gondolják meg, hogy a tűzzel játszanak. A kormány nem szentel elég figyelmet a fasizmussal kacérkodó, tulvérmes emberek aknamunkájának és nem igyekezik azoknak izgatásától a közvéleményt megkímélni. Pedig kötelessége volna a tűzvészt megelőző intézkedéseket megtenni a gyujtogatók és az állami rend felforgatói ellen. Főképpen pedig kötelessége volna a lakosságot megnyugtatni abban az irányban, hogy a katonaság körében nem tűr politikát. Ha ehhezmißcsen hatalma és bátorsága, akkor legjobb, ha sürgősen távozik helyéről.

= Az állami alkalmazottak flzetóarendazfce. Az államkormányzat e régi súlyos kérdése végre közeledik a megvalósuláshoz. Sok-sok tanácskozás után most már arról is lehet beszélni, hogy a javaslatból nemsokára törvény lesz. A volt kosliciós hatos bizottság és az áilami alkalmazottak fizetésrendezéséröl szóló törvény szerkesztőbizottsága a miniszterelnök vezetésével hosszas tárgyalást folytatott, amelynek eredménye szerint sikerült az összes vitás tárgyi kérdésekben megegyezésre jutni Egyelőre csak két pont maradt megoldatlan, a kongrua és a fedezet kérdése. A kongruára nézve még mindig nagy ellentétek vannak; a klerikálisok ragaszkodnak ahhoz, hogy a kongruát az állami tisztviselők fizetésének kérdésével egyidőben intézzek el, ezt azonban a szocialisták hevesen ellenzik. Ezért ezt tisztán politikai kérdésnek nyilvánították. A fedezet kérdésében a pénzügyminiszter a legnagyobb engedékenységet mutatja és hajUndó a fizetésekhez elsősorban a megtakarításokat felhasználni. A változtatások alapján, melyekben megegyeztek, bizonyos, hogy a parlament a törvényt még május végéig letárgyalja, mely az 1926 január 1-ig terjedő visszaható erővel lép életbe.

— Az agrárvamok kérdésében a kormány németnyelvű félhivatalosának megállapítása szerint, a pártok között nagy széttagoltság uralkodik Három csoportot lehet megállapítani, amely a kérdés eldöntésénél figyelembe vehető. Az egyik csoport az agrárvámok hatszoros valorizálása mellett foglalt állást, a másik csoport, bár a szilárd vámokat kívánja bevezetni, de a valorizálásra nézve az egyes agrártermékeket egyenkint óhajtja megállapítani. A harmadik csoport egyenesen a szilárd agrárvámok ellen foglal állást, amely nem hajlandó ebben a kérdésben semmiféle változtatásra. A feltétlen valorizálás mellett 93 képviselő, az egyenkénti valorizálás mellett 71 és az agrárvámok ellen 108 képviselő. A cseh nemzeti szocialisták 28 képviselője ezidŐ8zerint még nem foglalt állást. A tervbevett agrárvámok valorizálásának a szenátusban sincs meg a többsége ás így a kérdésben még hosszú tárgyalásokra van szükség, hogy egyik vagy másik álláspont győzzön. Minden valószínűség szerint a két első tábor fog közös megállapodást keresni és ha ez kialakult, az agrárvámok kérdésének elintézése nem lehet kétséges. Az erre vonatkozó egyezkedő tárgyalások, a félhivatalos szerint, rövidesen megindulnak, egyelőre a volt koalíción belül.

= A magyar nemzeti párt a magyar gazdasági érdekekért. Szent-Iványi József a magyar nemzeti párt vezére és törvényhozó társai felhasználták a Rákóczi ünnepéllyel kapcsolatos kassai időzésüket arra, hogy a Kassa vidéki magyar gazdatársadalom képviselőivel tanácskozást folytassanak politikai és gazdasági helyzetről. A tanácskozás szombaton d. u. volt és azon megjelentek Torna, Zsebes, Tornagörgő, Somodi, Szepsi, Alsó és Felsőlánc, Körtvélyes, Bátca, Enyicke, Magyarizsep és a nagykaposi járás több községének gazdakiküldöttjei.

Az értekezletet Ilanár Béla körzeti elnök nyitotta meg, aki szives szavakkal üdvözölte a megjelent törvén o zókat és a gazdákat. Utána Szent-lvany József szólt a gazdatársadalmat legközvetlenebbül és legsürgősebben érdeklő agrárvámokról, amelyeknek behozatala a mezőgazdasági termelés védelmét célozza. Ma a legnagyobb részt vámmentesen jönnek be a mezőgazdasági termékek Csehszlovákiába és ezért kénytelenek gazdáink termelvényeiket oly áron eladni, mini a szomszédos államok mezőgazdasága, amelyek sokkal kedvezőbb termelési feltételekkel rendelkeznek. A kormányzás politikájának eredményeként ma a szlovenszkói és ruszinszkói magyar gazda viseli a legtöbb terhet és így ő érzi legközvetlenebbül az agráiválságot. Ebben az államban a kormányzás a magyarság la^jankénti elpusztítására törekszik. Ezt mindenki érezheti az eladósodása és az elbirhatatian adóterhek révén s ezért komolyan és erős akarattal meg kell vé deni önmagunkat a végső pusztulástól. Amint a mezőgazdasági kérdések a parlament elé kerülnek politikai kérdésekké válnak. A magyar nemzeti párt számolt ezzel a körülménnyel, mikor az agrárvámok kérdése a parlament elé került és számol azzal, hogy a gazdasági és politikai helyzet folytán egyes cseh és szlovák páríokkal közös védelmi munkát kell végeznie. Az agrárvámok kérdése kialakitott egy parlamenti agrárfrontot, amelyben elhelyezkednek a cseh agráriusok, a cseh néppártiak, a Hlinka párt, a német agráriuspárt, a német kér. szoc. párt és a német ipsrospárt és ellene sorakoztak fel a szocialista pártok és a kommunisták, akiknek programja a mezőgazdaság mai rendszerének elpusztítása. A megyar nemzeti párt az agrárfronlhoz csatlakozott, az agrárfront leszavazza a szocialista pártokat s ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termékek árának kialakulására befolyást gyakorolhassunk. Ez a lépésünk reálpolitika, amely kézzel fogható hasznot biztosiihat a magyarság minden rétegének, A kérdésnek politikai oldala egyesek előtt kétségessé teheti azt, vájjon együtt szavazhat-e a magyarság egy gazdasági kérdésben azokkal a cseh pártokkal, amelyeket a nemzeti elnyomás politikája miatt ellenfeleknek kell tekinteni. A kérdésre a reálpolitikai felfogásunk csak azt a választ adhatja, hogy meg kell mentenünk mindent, ami még megmenthető és noha minden elnyomás ellen harcolni kívánunk a veszélyeztetett gazdasági helyzet és a veszélyeztetett magyar gazdasági érdek az agrárfrontra parancsol bennünket. Ennek a lépésnek messzire kiható politikai következményei lehetnek, mert ez a lépés megbontja a koalíciót és arra kényszeríti a kormányt, hogy kénytelen legyen szóbaáll&i a kisebbségi pártokkal. A magyar nemzeti párt ezzel neu csak a magyar mezőgazdaság érdekeit szolgálja, de megnehezíti és lehetetlenné teszi a koalíciós kormányzást. Föltette a kérdést az egybegyült gazdákhoz, helyeslik- e a párt törvény- >

Sierkewtfoég é* kiadóhivatal; Nádor-n. 89 Megjelenik hetenkint háromszor t

kedden, csütörtökön és szombaton.

hozóinak eljárását.

A jelenlevő gazdák egyértelműig igennel válaszoltak a kérdésre. Fodor Jenő a mezőgazdasági szakosztály elnöke a vámkérdés fontosságát hangoztatta. Filssy Kálmán és Holota János dr. nemzetgy. képviselők ismertették az agrárvámok jelentősegét. A felszólalások nyomán Blanár Béla elnök határozatiig kimondotta, hogy a jelenlevő gazdák helyeslik a párt törvényhozóinak eljárását és kívánják azt, hogy minden lépést megtegyen a mezőgazdaság védelmének érdekében. Ezután dr. Törköly József szenátor praktikus tanácsokkal látta el a gazdákat az adózás kérdéseiben. A gazdák több helyi ügyben ";k * törvényhozók segítségét és há.dsan köszönték meg a kapott felvilágosításokat és tanácsokat.

Lengyelország válsága.

Komárom, — május 17.

Katonai forradalom tört ki Lengyelországban, ahol a rettenetes gazdasági krízis oly válságossá tette a helyzetet, hogy a hadsereg egy része felkelt és az alig néhány hete kormányon levő Vitos minisztériumnak megtagadta az engedelmességet. A hadsereg fővezére, Piisudszky marsall a katonaság segítségével magához ragadta a hatalmat és ma már ott tart Lengyelország, hogy uj köztársasági elnösöt kell választania, mert a kormánnyal együtt az államfő is lemondott.

Pilsudszkynak hatalomra jutása nem ment simán, mert amig a varsói Belvederet elfoglalta, véres utcai összeütközések folytak le a lengyel fővárosban és ha a baloldali lengyel politikai pártok sikerét jelenti is ez az esemény, kérdés, hogy megérte-e a kihullott vért a Lengyelországra rákövetkező katonai diktatúra, amely csak az erőszak eszközeivel képes rendet teremteni a szerencsétlen országban.

A világtörténelem tanúsága szerint alig volt még nép, a magyar nemzeten kivül, amely olyan sok megpróbáltatáson ment volna keresztül, mint a lengyel és kevés olyan nemzetet találunk, amely oly sokat küzdött volna függetlenségéért és szabadságáért. Belső viszályok is sokszor dúltak már polgárai között és ennek lehetett nagyrészt tulajdonítani azt is, hogy a tizennyolcadik század végén háromszor osztották föl Lengyelországot, hogy népét a különböző idegen hatalmak elnyomják és beolvadásra kényszerítsék Ez azonban lehetetlen volt s a világháború egyetlen értékes eredményének tarthatjuk a lengyel nemzet felszabadítását és függetlenségének visszaadását.

Azonban ez a függetlenség a nagy szenvedéseket átélt országbaan csak pillanatnyi örömet szerzett a lengyel népnek. Felszabadítása a nyugati hatalmak önző érdekét szolgálta, amelyeknek szükségük volt a keleti monstrum, Oroszország szomszédságában egy olyan államot létesíteni, amely veszedelem esetén, mint Franciaország elővédé, egy időre gátat jelentsen a nyugat felé özönlő szovjet hadseregnek, amelynek első csapásait a lengyel fehér sasnak kell majd fölfognia. A nagyantant és Amerika a háború után ellátta ezt az újrateremtett államot minden földi jóval, katonai és közlekedési fölszereléssel, élelmi és ruházati szerekkel, de persze jó pénzért és az uj Lengyelország már az első esztendőkben, a bolsevikik elleni háborújának befejezése után, a a legnehezebb problémák elé került, amelyek legfőképen gazdasági téren merüllek fel, mert már az első kor-