Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-05-15 / 58. szám
évtolyaia. 59. h^ábi. •x«mhat, 1996. mája« 15, POLITIKAI* LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. EiStueté« Sr caekmtorák értékbe«: Helyben é« ridtti» postai ssétktldéssel: Qgéss érre M K, tótérra 40 K, negyedévre 30 £ — Kftlffildte 150 K& Egye« uán óra | 80 fillér. SaerkeastAség és kiadóhivmUl; Vidor*«. M., Megjelenik hetenkint háronuaort kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — május 14. Az egész respublika az agrárvámok kérdésétől visszhangzik és az agráriusok napnál fényesebben bebizonyították, hogy a gabonavámok megdrágulása mennyivel okoz egy háztartásban kiadástöbbletet és ha ez a számítás a matematika és nem a pártszempont szabályai szerint történt, a különbözet ténylegesen nem oly nagy, hogy azért ilyen nagy politikai háborút kellene folytatni. Egy azonban kétségtelen és ez az, hogy a kenyér árának megdrágulásával legyünk elkészülve arra is, hogy ezzel arányban az ipari cikkek is meg fognak drágulni. És ez a nézőpont az, amely a közönségben az agrárvámokkal szemben sötétebben látja a helyzetet mint azt az agráriusok festik. A védővámok mindenütt egyes oszlályok és közgazdasági rétegek érdekeit védelmezik, amelyek nem azonosok a fogyasztó közönség érdekeivel. Láttuk ezt Anglia százados küzdelmében, mely a védővámos rendszer és a szabad kereskedelem között folyt le. Mi nálunk az agrárius közönség a r^gi ideológiában él, mikor az öszirák-Magyar Monarchia területén az ipari termelés nagyszerűen kiegyensúlyozott volt a föidmiveléssel és az ipari Ausztriát örökös tartományaival ellátta a magyar mezőgazdasági termelés. Ez a hatalmasan kiépített gazdasági rendszer azonban darabokra hullott szét a háború ulán és olyan államok keletkeztek a helyén, amelyeknek a mezőgazdasági termelése nem fedezi lakosainak szükségletét, viszont ppdig ipara túltermelést mutat a belföldi szükséglethez képest és kifelé kívánkozik. Ezek az utódállamok nem is élnek jő viszonyban egymással és megnehezítik az egymással való gazdasági érintkezést. Csehszlovákia például két legfontosabb szomszédjával, Németországgal és Magyarországgal még nem kötött kereskedelmi szerződést és hasztalan aratott ennek az államnak a Beuese genfi sikereket, ez a sikertelenség meg fogja bélyegezni egész külpolitikáját. Csehszlovákia mezőgazdasága nem fedezvén a gabona és az élő állatszükségletét lakosságának, behozatalra szorul. Ez a behozatal évről évre emelkedni fog, mert a földreform következtében a többtermelés hajótörést szenvedett és a fö dbirtok elaprózódott. Minél nagyobb lesz az akadály a behozatal körül a védővámok következtében, annál nehezebb lesz a piac hely zete is és a megélhetési index számok emelkedni fognak a matematika törvényeinek biztosságával. így érthető a munkáspártok ellenszenve az agrárvámokkal szemben, mert tartanak a következménytől, zz életszükségleti cikkek megdrágulásától, aminek következménye vagy az életszínvonal leszállítása, vagy az ipari munkabérek felemelése lesz, ami viszont az általános drágulást jelenti. Az agrárvámok még sok súlyos gondot fognak okozni a köztársaság lakosságának, amelyeket sokak véleménye szerint nem fog enyhíteni a mezőgazdaság helyzetének a javulása és vásárló képességének az emelkedése. Ennek az osztálynak olyan súlyos sebei vannak, amelyeket előbb be kell gyógyítania, hogy gazdasági helyzetének pillanatnyi javulása alig lendíthet leromlott sorsán. = Az agrárvámok javaslata és a hivatalnokkermány sorsa. Az agrárvámok behozatalára vonatkozó javaslat ellenzéke előszeretettel hangoztatja álláspontjának megokolásaként, hogy az ellenzéki pártoknak az agrárvámok mellett leadott és esetleg leadandó szavazatai a hivatalnokkormányt támogatják és átsegítik a válságos politikai helyzetet egy kritikus ponton. Ezek a párt tok ezt a megokolást legnsgyobb-részazért vonultatják fel, mert a gazdasági progremmjuknak hiányossága és hatátározatlansága nem nyújt nekik szilárd alapot arra, hogy álláspontjukat a gazdasági érdekek imperativusa nyomán szövegezhessék meg Ez az előráncigált érv a mai politikai helyzet mellett teljesen súlytalan, mert hiszen az agrárvámokra vonatkozó revolúciós javaslat nem a hivatalnokkorniány javaslata, nem a volt koalíció javaslata, sőt nem is egy csehszlovák pártnak kezdeményező ideája, de a magyar és német agrárellenzák reális és előrelátó politikájának eredménye, amelynek a nspi politika szférába történő intenzív beilleszkedését a csehszlovák agrárpárt kényszerítő gazdasági körülmények és a szervezett gazdáknak határozott kö vetélései nyomán volt kénytelen támo gatni és elősegíteni. A hivatalnokkor mány él vagy bukik teljesen függetlenül attól a kérdéstől, lesznek e agrárvámok vagy sem, mert létét nem a politikai és gazdasági hatóerő, de a politikai káosz felé helyezkedett felsőbb akarat srabja meg. A szétesett koa'ició ismét megtalálhatja a kompromisszumok útját akkor is, ha az agrárvámokat a német és magyar ellenzék most elbuktatja, mert a koalíciós pártokban a hatalomvágy és a nemzeti szupremácia fikciójának gondolata erősebb, mint a reális gazdasági törekvések melletti kitartás. Sőt valószínűen úgy áll a dolog, hogy a koalíció szétszórt homokját könnyebb összesöpörni, ha az agrárvámok törekvése elbukik, mert ha az agrárvámok törvényhozási létesítése után a szocialista pártok mindent elfeledve és megbocsájtva, belevetik magukat a koalíciós dicsőség érdekében a csehszlovák agrárpárt karjaiba, akkor számolniok kell azzal, hogy ezt a lépésüket a hátuk mögött állott szervezett ipari tömeg sohse bocsátja meg s hogy ez a lépésük újabb térkiüritést jelent, a kommunisták előtt. Az egészséges politikai logika tehát így következtet : ha a magyar és német ellenzék megszavazza az agrárvámokat, akkor kimélyiii a csehszlovák polgári pártok és a szocialista blokk között az ellentéteket és az nj koalíció hídjának alappillérjeit ingatja meg. Aki a szarvasokoskodás hive, az máskép vonja le a konzekvenciákat, de az csak pártjelszavakat gyárt és nem politikai és taktikai elveket és metódusokat. = Ken^ztényszocialista népgyfilós Ekéién és örsejfaiun. Az országos keresztényszocialista párt május 9 én szépen sikerült népgyülést tartott Ekel és Örsujf&lu komtnárommegyei községekben. Mindkét helyen szónokok voltak: Énekes László és Póor Ferenc titkárok. Énekes beszéd ben a sérelmes vám és adópolitikával foglalkozott, majd pedig a szociális kérdés megoldásáról szólva kijelentette, hogy: „lehet, hogy az általános elégedetlenség, elkeseredés és nyomor növelni fogja a kommunisták táborát, lehet, hogy valamilyen utón, módon a kommunizmus a hatalom birtokába jut, de egy bizonyos, hogy a szélsőséges kommunizmus elbukik, és annak romjain a keresztényszocializmusnak kell felépülni.* Utána Poór Ferenc a nemzeti és> kulturális sérelmekről szólt és éles, szatirikus szavakkal bírálta a földreform mai sérelmes keresztülvitelt1! Végül kifejtette, hogy ezen sérelmeink csak úgy nyer hetnek orvoslást, ha a mai koalíciós kormányt elsöpörjük helyéről. Éhez azonban szükséges az, hogy ha nem is leszünk mind a keresztényszocialista táborban, de mindenesetre ott legyünk mind az ellenzék táborában. A gyűlést Ekelen Monozlay Laios örsujfalun pedig Takács Ferenc elnök nyitotta meg és zárta be. = Népgyülásek. F hő. 9-én impozáns népgyülései voltak Oaramlökön és Alsószecsén. Gsramlökön Juhász Ernő szervezeti elnök fo- adta a Magyar Nemzeti Párt kiküldötteit, a szecsei vasútállomáson p^dig nagyszámú küldöttség várta Kálnay András elnök és Pólya Ernő ügyveze ö elnökkel élükön aki üdvözölte Kccor Gyula nemzetgyűlési képviselőt, majd hatalmas kocsisortól kísérve hajtattak a községbe, hol a szecsei lányok virágokká! fogadták és üdvözölték. Kocor Gyula nemzetgyűlési képviselő hosszabban foglalkozott az általános po litikai helyzetid, majd a helyzetet jelenleg uraló gabonavámok kérdésére tért át. A mezőgazdaság eddig jóformán nem részesült vámvédelemben és ki volt téve a világversenynek. Ezzel ellentétben a a gyáripart óriási vámok védték me lyek minden behozatalt lehetetlenné tettek. Ennek következménye volt a közszükséglet és a mezőgazdaság által igényelt gyári termékek megdrágítása és a föld termékeinek árle^zoritása. Az elviselhetetlen adóterhek és a rossz gazdasági polidka a földművelést a tönk szélére juttatta, de ezzel tönkre tette a a kisipart és a kereskedelmet is, mert ezek is csak akkor élhetnek ha fogyasztó közönségük a földművelő nép vásárolni tud. A kisipart sem segitelte, sőt tönkre tette ez a politika, mert a nyers anyagok világversenyétől elzárva kénytelen volt a gyáripartól magas áron megállapított anyagok vételére, de viszont ennek az iparnak kész gyártmányaival nem vehette fel a versenyt. A köztársaság gazdasági politikáját az az óriási tévedés jellemzi, hogy mindent a gyáriparra alapított és a termelési ágakat nemcsak e hanyagolta és mellőzte, de tönkre tette. A legnagyobb ipari államok is féltő gonddal őrzik mezőgazdaságukat. Csak nálunk nem törődött azzal senki. A világipari Né metország búzáját már régen a békebeli ár kilencszeresével, rozsát hét és félszeresével védi. A német termelőnek termésére március hónapban az állami hitelintézet 6*/o kamattal előleget ad, holott a pénz kölcsönös kamatlába ennek háromszorosa. A műtrágyát az állam fizeti és csak decemberben keQ azt 4°/» os kamattal visszafizetni. E hitelek összege hat és félmiiliárd aranymarkát tesz ki Nálunk nemhogy támogatásról, de a világ minden államában meglevő védelemről sem lehetett beszélni Nálunk a gazdasági politikát nem a bármilyen foglalkozású összlakosságának megélhetését és jólétét biztosító gondolat vezette, hanem az a törekvés nyilvánult meg, hogy az egyik foglalkozás a másik kárára, sőt tönkretevésével és kizsarolásával magának jobb helyzetet, előnyöket biztosítson. A fold mi vetés súlyos, napról-napra roszszabnodó helyzetét és eladósodását látva, — úgymond, — német szövetségeseinkkel egye'emben még február 16 án beterjesztettük a mezőgazdaság vámvédelmére vonatkozó javaslatunkat. Ezt a javaslatot első részében szószerint álvették a csehszlovák polgári pártok, kik a föld mi vetés nehéz helyzetétől kényszerítve választóiktól erre rászorittattak. A magyar nemzet jövőj- iránt érzett kötelességiudásuokból kifolyólag, ezt a javaslatot természetesen támogatjuk és megszavazzuk, mert hiszen ez az első eset a köztársaság fennállása óta, hogy a földmivelés érdekében is történik valami. Ezután részletesen foglalkozott az áralakulással, melynek legjellemzőbb példája a cukor ára, mely ma is. a 12 Koronás répa ár idején ugyanannyi, mint volt a 24 K-ás répaárnál s rámutatott arra, hogy a földmivelés többi termelvényeinél is ugyanez a helyzet, miért is nem a földmivelőt kell okolni, hanem azok ellen kell legnagyobb szigorral fellépni, kik ennek a helyzetnek az okozói. A magyarság összetartásának szüitségességet és fontosságát hangoztatva, lelkes éljenzés között befejezte beszédét Beinrohr Dezső titkár az aktuális napi kérdésekről látta e! hasznos, helyes utasítással a hallgatóságot. = A nemzeti kisebbségek bloknje, Morocuíti Camilló dr. marburgi olasz orvos tervet dolgozott ki a kisebbségi probléma megoldására A nevezeti orvos röpiratában azt ajánlja, hogy Európa 33 kisebbsége egységes biokba tömörüljön. Ez a kisebbségek internacionáléja elegendő lenne arra, hogy a kormányokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartására kényszerítse. A röpiratról Brockhausen Károly dr. bécsi professzor a minap előadást tartott és állást foglalt a jugoszláviai olasz orvos terve mellett és azt fejtegette, hogy a kisebbségi vezető politikusoknak minél előbb újabb konferenciára kell összegyülniök, hogy ezen megteremtsék Európa 33 nemzeti kisebbségének egységes fronljáf. = Ha Károlyiek nem tétetik la a feqwert... A naneyi egyetem bölcsészeti karának dékánya, a historikus Auerbach Bertrand könyvet irt a régi Ausztria-Magyarországról. amelyet hatszázhuszonnyolc oldalon keresztül vehemensen támad. A törtörténetiró természetesen francia nézőpontból bírálja a háború eseményeit és megállapítja többek között, hogy Ausztria-Magyarországnak fel kellett bomlania, mert „vétkeztek a népek jogai és a demokratikus világnézet ellen*. Az a véleménye azonban, hogy Magyarország földarabolása az októberi forradalom következménye. A Károlyi kormány első végzetes cselekedete az a rendelet volt, amelyben megparancsolták a fronton levő katonáknak, „hogy
