Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-11 / 56. szám

192#. májna if. Komáromi Lapok ». oktal Versenyen kívüli olcsó áraki Női , férfi* és baby (TETRA) kelengye. Ntfi- és férfi harisnya, gyermek sokkerii. Flór trikót, mosó és szövet játszó ruhák. Divat kötött mellények és jaquettek. Francia nyakkendő különlegességek. Külön osztály; Sport*éspedi?nád ermek-1 kocsik. — Vulkán kofferek. ELBERT-nél, Korona Bankkal szemben. nem gyfljtjük s nem őrizzük meg az utókor számára. Ezért kérjük Komárom város és a járás községeinek t. közönségét, hülö nősen a külömbOző ipari és kereske delmi foglalkozásbelieket, de mindazo kát, akiknek tulajdonában maradt vagy jutott bármily régi emlék, amely váro­sunk régi kereskedelmével, iparával, kereskedői és iparosai régi életével bármi vonatkozásban van, hogy ezeket bocsássák a pünkösdi ünnepeken ren dezendő kortörténelmi kiállításunk szá­mára rendelkezésünkre. Az átadott tár­gyök megőrzéséről gondoskodunk, s azokból állandó jellegű múzeumot kí­vánunk létesíteni. Szives bejelentést a Komáromi Járási Air, Ipartan ulai irodájának, vagy Ivánfy Gza társulati titkárnak megtenni május hó 15 ig. A tárgyak legfőbb május hó 18 áig adandók át ugyanoda, hogy elrende­zésükre kellő idő álljon rendelkezésre. Komáromi Járási Ált. Ipartársulat. A körhinta és a város harca. {Amikor a kőrhiníások nem akarják respektálni a város intézkedéseit. — Nagy zenebona a körhinta táján. A város elégtételt követel.) Nemrégiben tetlük szóvá azt a viszás állapotot, hogy amíg a magyar színé­szet üres házak előtt játszott az utolsó hetekben, addig a cirkusz pompás üz­leteket csinált. Alig ment el azonban a cirkusz, nyomban jött helyébe egy vil­lamos körhinta, amely a koplaló ma­gyar színészet mellett még pompásabb üzleteket csinált. Egy ügyvéd figyelte meg ennek a villamos körhintának az őiületes for­galmát május 1-én és 2-án. Az illető Megolvasta, hogy egyszerre 50 ember •lhet a hintába fejenként 1 K-ért. Min­den 3 percben újra kezdődött az uia zás. Délután 3 órától késő éjfélig tar­tott az üzem. Ez 9 órát jelent. Egy óra alatt megtettek 15 utat 50 koronájával, ez a 9 Órai üzem mellett 6750 K-ttett ki egy ünnepnapon, amikor úgyszólván marakodtak a hintáért és meg hozzá a céllövészet stb. is növelte a jövedelmet. Amikor a kőrhiníások az engedélyt megkapták, a város napi 20 K heiy­­penz es 20 K vgalmi adó átalányban egyezett meg velük. Azonoan a varos mikor látta, hogy naponta több ezer K jövtdeime van a kői hintának, a vi­galmit is és a heh pénzt is napi 100— 100 koronára emehe fel, vasár- és ün­nepnapon pedig 200 K-ra. Ha jó üz­letet csinált a körhintás, akkor arról hallgatott, ha azonban valamelyik nap eső miatt nem volt üzem, akkor azért siránkoztak, hogy a város engedje el a vigalmit, amelyet az összes műked­velő gárdák fizetnek, ha van jövedelem, ha nincs. A vége az lett, hogy a vigalmival elmaradt a körhintás. Szombaton a vi­galmi adóellenőr odament és kérte a vigalmi adó megfizetését. A vállalkozó azt mondta, hogy most nincs egy kraj­cárja se, de másnap, vasárnap kifizeti. A további fejlemények azután már nagyon bonyodalmasak és a legauten­tikusabb forráshoz, Csizmazia György városbiróhoz fordultunk, aki a követ­kezőképen adta elő a további esemé­nyeket : Vasárnap a jelzett időben a vigalmi adó ellenőr a megállapodás szerint újra elment a Kossuth-térre, hogy a vigalmi adót beszedje. A körhintások azonban erről hallani se akartak, nagy pózzal lármáztak, hogy nekik egy vasuk sincs. Vigye el a város a kabátját. Közben szidták a várost és annak vezetőit, mint a bokrot, hogy kérni merte jogos járan­dóságát. Az ellenőr nem tehetett mást, mint ott hagyta a lármázó és szitko­zódó embereket, Egy rendőrt vett ma­gához és úgy ment ki újra a körhintá­hoz és újra kérte a vigalmtt. De ekkor se hederitettek rá, újra szidták a várost és az egyik városi alkalmazottat megfor­dították és kitessékelték a helyiségből és közben le is köpdösték. A vigalmt adó ellenőrök erre nyomban felkeresték a főszámvevőt és a városbiróí és jelen­tést tettek a körhinta körüli ázsiai álla­potok felől. A varosbiró négy rendőrrel ment ki a Kostuih-térreés a kői hintést újra fefszólitatta, hogy a vigalmi adót azonnal fizesse ie. Erre újra megismét­lődtek az előző jelenetek, de a fizetés­ről hallani sem akartak, holott a kör­hinta már javában forgott és ömlött a pénz szépen. Erre a városbirö köve­telte az üzem azonnali beszüntetését. Természetesen a körhintások sokkal nagyobb legényeknek képzelték magu­kat, semhogy ennek a felszólításnak is eleget tettek volna, ehelyett szidták a várost és sértegették a vaiosbiröt és a vezető embereket. Erre a rendőrök a körhintás igazgatót és egy egyéni, aki megakarta támadni az egyik rendőrt, letariúziaiták es a rendőrségre kísérték. A városbirö nyomban feljelentést tett úgy a rendőrségnél, mint az ügyész­ségnél a körhintások ellen. A vizsgáiét ellenük most mind a két fórum előtt folyik. Közben kim a Kossuth téren ieál iiiutiak az üzemet. A vátos tekintélye ellen súlyosan véteti mutaivar.yosoR aztan mégis csak lefizetlek a vigalmi adói. Május 1-en, 2-an a kettős ünne­pen annyit heveitek, hogy az&al nem adhatnak elő, hogy nincs egy vasuk se. Azt hűtek, hogy hangos fellépésükre, gorombaságaikra begyullad a város és szépen elengedi hallgatólagosan a vi­galmi adót. Máskor az engedélyek kiállításánál előbb információt kell kérni a mutat­ványosok előző állomásairól. A Jókai Egyesület 1926. évi május hó 16-án, vasárnap d. u. 6 órakor megtartandó szab.okt. előadás keretében R ák ó c z ['ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Révffy—Tóth Dezső: Megfakult a nóta. Előadja a Komáromi Dal­­egyesület müködőkara Moiecz Tivadar karnagy vezetésével. 2 Ünnepi óda. Szavalja Ruzicska József. 3. Dr. Bar (a Lajosné szólóéneke a „Nemo“ operából. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Hajdú Lukács dr. 5. Történelmi novella. Irta és fel­olvassa Alapy Gyula dr. 6. Káldy Gyula: Kuruc dalok. Előadja a Komáromi Dalegye­sület müködőkara Moiecz Tiva­dar karnagy vezetésével. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér min­den látogatótól önkéntes adományt a Jókai Egyesület A kirakatrerseny eredménye. Egyik előző számunkban külön cikk­ben méltattuk a komáromi Kereskedők Testületének eléggé nem dicsérhető akcióját, amely a kereskedői pálya iránti ragaszkodás növelésére kirakatversenyt rendezett. Nagyon rövid idő állt ugyan a rendelkezésre, az eredmény mégis meglepő volt, 17 cég alkalmazóijai vettek részt a versenyen 24 kirakattal, amelyek mind magukra vonták a járó­kelők figyelmét és a komáromi utcák képe egészen megváltozott a kirakat­verseny alatt. A versenyző kereskedők előtt állandóan nagy volt a csoporto­sulás és akik sohase törődtek a kiraka­tokkal, hosszabb ideig gyönyörködtek ezekben. így a közömbös nagyközön­ség nemcsak a versenyző kirakatok, hanem az üzletek iránt is meleg ér­deklődést tanúsítottak, ami növelte az idegen forgalmat. A versenyző kira katok felett a bírálatot egy 8 tagból álló bizottság, amelynek két hölgy tagjai is volt, mondott. A komáromi Keres­kedők Testületének választmánya va­sárnap d u, tartott választmányi ülésen ünnepélyes formában és keretek között osztotta ki a jutalomdijakat. A testület eddigi helyisége a kultúrpalota föld­szintjén volt. Most a kultúrpalota eme­letére költözködött fel az egyesület. A hatalmas szép terem, elegáns beren­dezésével, szebbnél szebb képeivel minden belépőt a legkellemesebben lepett meg. Ez a díszes terem csak emelte az ünnepi hangulatot, amikor a dijak kiosztására került a sor. A terem egészen megtelt érdeklődőkkel. Meg­voltak hiva a versenyzők és a ver­senyző alkalmazottak cégfőnökei is. Fried Jenő melegen üdvözöite a meg­jelenteket az egyesület uj helyiségében, üdvözölte a meghívott vendégeket, az uj választmányi tagokat, a megjelent versenyzőket és azok főnökeit, a sajtó képviselőjét. Ismertette a kirakatver­seny célját, eredményét és bejelentette, hogy jövőre is fognak ilyen kirakat­versenyeket rendezni és reméli, hogy akkor nagyobb anyagi eszköz áii a jutalmakra. Majd felkérte dr, Gaal Gyula a testület jogtanácsosát, hogy a dijakat ossza szét. Dr. Gaal Gyula rövid beszédben méltatta a győztesek ér­demeit és őszinte szívből sok szerencsét kívánt a kitüntetetteknek. Majd kiosz­totta a dijakat és a díszokleveleket. A következők nyertek dijat: 1. dijat Braun Adolf és fia cég alkalmazottja, Fischer Arnold, 100— K. II. dijat Spitzer Sándor cég alkalmazottja, Bartánusz Jenő 75'— K. 111. dijat Adler Adolf és Fia cég alkalmazottja Wilheim Károly 50"— K. IV. dijat Lőwinger Samu cég alkalmazottja, Zuck Jenő 50'— K V. dijat Kincs Mór Fia cég alkalmazottja, Sihöffer Lajos 50— K. V), dijat Weisz Testvérek cég alkalmazottja, Holota Ferenc 50— K. Elismerő és dicsérő oklevelet nyertek: Berger F. Vilmos cég alkalmazottja Izsof Gyula, Szu­­nyoghy Testvérek cég alkalmazottja Murányi Barna, Pollák Lipót és Fia cég alkalmazottja Horváth Bandi Kiss Mór cég alkalmazottja Róth Viktor Spitzer Sándor Cég alkalmazottja Totier René Eibert Ignác cég alkalmazottja Glass Béla. A kitüntetettek meghatva mondottak hálás köszöneté!. Majd az ünnepélyes aktus után jelen­tette Fried Jenő elnök, hogy a komá­romi bencés főgimnázium felsőbb osz­tályai számára az idén is tűztek ki pályádijakat, egyes pályatételek kidol­gozására. Ezek a pályatételek az üzleti életből vett kérdések és arról szólnak, hogy melyek azok a feltételek, ame­lyek szükségesek az üzlet I. alapításá­hoz, II folytatásához és III. fenntartá­sához? Az elkészített dolgozatokat Égler Dózsa főgimn. tanár, dr. Szijj Ferenc ny. polgármester és Fried Jenő tagokból álló bizottság fogja elbírálni. Jelenti az elnök, hogy a Prágában székelő csehszlovák-magyar kereske­delmi kamara összeköttetést keres a testülettel, amely összeköttetést örömest fogják elősegíteni. A testület önállósítása iránti akció állandóan folyik és az Országos Szö­vetség e hó végén tartandó nagygyű­lésén újra azóba kerül a dolog. Majd dr. Gaál Gyula jelentést tesz a Kos­suth* téri kereskedők akciójáról. Erről más helyen számolunk be. Ezzel a gyűlés véget ért. Ha jól akar kinézni, ezt legkönnyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó ALPA MENTHOL - SÓSBORSZESZT. Az utcának, gyárnak, iro­dának pora az izzadság­gal kapcsolatban kel­lemetlen komplikátió­­kát okozhat, vagy lega­lább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiáló­­lag hat néhány csepp ALPA menthol- sósborszesznek haszná­lata. Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi ALPA SÓSBORSZESZT kéqe. Mindenütt kapható 1 Ára 5*50 Kő 488—10 Az országos keresziényszocialista párt fokozatosan halad előre a nép fölvilá­­gositásának utján. Egyre nagyobb töme­gek érzik meg azt a nagy erkölcsi erőt, melyet ennek a párt intranzigens poli­tikája képvisel. Valóban fölemelő hatású volt a folyó hó 9-én Naszvadon tartott keresztényszocialista népgyüiés, melyen körülbelül 1000 főnyi tömeg jelent meg. A közeli Imely község is elküldötte képviselőit, hogy részt vegyenek ezen a keresztényszocialista megmozduláson. Mátyus Vince a párt régi és agilis tagja, helyi elnök lelkes szavakkal nyi­totta meg a gyűlést és átadta a szót a párt kiküldötteinek. Schindler Lajos érsekujvári körzeti titkár az autonómia fontosságát han­goztatta és rámutatott arra, hogy a keresztényszocialista párt minden ere­jével ennek kivívásáért küzd. Csakis az autonómia révén érhetik el a szloven­­szkói kisebbségek, hogy a kormány­zásban megfelelő részük legyen. Utána Voszatkó János központi ki­küldött erőteljes szavakban domborí­totta ki, hogy Szlovenszkóban nincs béke, bár ellenfeleink állandóan az ellenkezőjét hangoztaják. Nincs béke, mert nincs demokrácia, nincs meg a kitebbségek szabadsága s igy a demok­­rác a is csak jeiszó marad Nálunk a legkisebb hivataltól a legmagasabbig mindenütt a kormány diktál a nép he­lyett. Miután nálunk egy magántársaság sajátította ki a hatalmat igy nem a nép, hanem ez a társaság uralkodik. A de­mokráciának ezen önkényes uralma ellen teljes erővel küzd a keresztény­szocializmus, melytől sorsunk jobbra­­fordulását várhatjuk. A hatalmon levők­nek annál kevésbé van joguk a sovi­niszta politikára, mert itt a többi nem­zetiségek tulajdonképen többségben vannak. A keresztényszocialista politi­kának az az alapeive, hogy az itt élő őslakosság érdekeit minden törvényes eszközzel megvédje és az ellenfelek gonosz kísérletezéseit jól megfigyelve, azokat leszerelje. Hangsúlyozta, hogy Szlovenszkó őslakosai mind kereszté­nyek, tehát csakis olyan párt képvisel­heti igazan érdekeiket, mely az azonos világnézet alapján áll. A szónok beszéde mély visszhangot váltott ki a hallgatóság körében. A munkáskérdéssel foglalkozott be­hatóan Vizi Károly központi titkár és találóan jellemezte azt a nagy változást, amit Krisztus tanítása idézett elő az ókori rabszolgák sorsában. A kapitalista liberális világrend magánügyének dekla­rálja a vallást és lemosolyogja a Krisz­tusi szeretet tanait hasonlóan a po­gányság korszakához. A munkásság helyzetében pedig csak akkor fog be­­állani javulás, ha a „szeresd felebará­todat, mint tenmagadat", gyönyörű el­vét elfogadja a társadalom. A keresz­tényszocializmus ennek a tanításnak a megvalósításáért küzd. A beszéd befejezésével lelkes taps fejezte ki a hallgatóság nagy tetszését. Kermtiojmialisla oMffis Kaszvadai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom