Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-05-11 / 56. szám
192#. májna if. Komáromi Lapok ». oktal Versenyen kívüli olcsó áraki Női , férfi* és baby (TETRA) kelengye. Ntfi- és férfi harisnya, gyermek sokkerii. Flór trikót, mosó és szövet játszó ruhák. Divat kötött mellények és jaquettek. Francia nyakkendő különlegességek. Külön osztály; Sport*éspedi?nád ermek-1 kocsik. — Vulkán kofferek. ELBERT-nél, Korona Bankkal szemben. nem gyfljtjük s nem őrizzük meg az utókor számára. Ezért kérjük Komárom város és a járás községeinek t. közönségét, hülö nősen a külömbOző ipari és kereske delmi foglalkozásbelieket, de mindazo kát, akiknek tulajdonában maradt vagy jutott bármily régi emlék, amely városunk régi kereskedelmével, iparával, kereskedői és iparosai régi életével bármi vonatkozásban van, hogy ezeket bocsássák a pünkösdi ünnepeken ren dezendő kortörténelmi kiállításunk számára rendelkezésünkre. Az átadott tárgyök megőrzéséről gondoskodunk, s azokból állandó jellegű múzeumot kívánunk létesíteni. Szives bejelentést a Komáromi Járási Air, Ipartan ulai irodájának, vagy Ivánfy Gza társulati titkárnak megtenni május hó 15 ig. A tárgyak legfőbb május hó 18 áig adandók át ugyanoda, hogy elrendezésükre kellő idő álljon rendelkezésre. Komáromi Járási Ált. Ipartársulat. A körhinta és a város harca. {Amikor a kőrhiníások nem akarják respektálni a város intézkedéseit. — Nagy zenebona a körhinta táján. A város elégtételt követel.) Nemrégiben tetlük szóvá azt a viszás állapotot, hogy amíg a magyar színészet üres házak előtt játszott az utolsó hetekben, addig a cirkusz pompás üzleteket csinált. Alig ment el azonban a cirkusz, nyomban jött helyébe egy villamos körhinta, amely a koplaló magyar színészet mellett még pompásabb üzleteket csinált. Egy ügyvéd figyelte meg ennek a villamos körhintának az őiületes forgalmát május 1-én és 2-án. Az illető Megolvasta, hogy egyszerre 50 ember •lhet a hintába fejenként 1 K-ért. Minden 3 percben újra kezdődött az uia zás. Délután 3 órától késő éjfélig tartott az üzem. Ez 9 órát jelent. Egy óra alatt megtettek 15 utat 50 koronájával, ez a 9 Órai üzem mellett 6750 K-ttett ki egy ünnepnapon, amikor úgyszólván marakodtak a hintáért és meg hozzá a céllövészet stb. is növelte a jövedelmet. Amikor a kőrhiníások az engedélyt megkapták, a város napi 20 K heiypenz es 20 K vgalmi adó átalányban egyezett meg velük. Azonoan a varos mikor látta, hogy naponta több ezer K jövtdeime van a kői hintának, a vigalmit is és a heh pénzt is napi 100— 100 koronára emehe fel, vasár- és ünnepnapon pedig 200 K-ra. Ha jó üzletet csinált a körhintás, akkor arról hallgatott, ha azonban valamelyik nap eső miatt nem volt üzem, akkor azért siránkoztak, hogy a város engedje el a vigalmit, amelyet az összes műkedvelő gárdák fizetnek, ha van jövedelem, ha nincs. A vége az lett, hogy a vigalmival elmaradt a körhintás. Szombaton a vigalmi adóellenőr odament és kérte a vigalmi adó megfizetését. A vállalkozó azt mondta, hogy most nincs egy krajcárja se, de másnap, vasárnap kifizeti. A további fejlemények azután már nagyon bonyodalmasak és a legautentikusabb forráshoz, Csizmazia György városbiróhoz fordultunk, aki a következőképen adta elő a további eseményeket : Vasárnap a jelzett időben a vigalmi adó ellenőr a megállapodás szerint újra elment a Kossuth-térre, hogy a vigalmi adót beszedje. A körhintások azonban erről hallani se akartak, nagy pózzal lármáztak, hogy nekik egy vasuk sincs. Vigye el a város a kabátját. Közben szidták a várost és annak vezetőit, mint a bokrot, hogy kérni merte jogos járandóságát. Az ellenőr nem tehetett mást, mint ott hagyta a lármázó és szitkozódó embereket, Egy rendőrt vett magához és úgy ment ki újra a körhintához és újra kérte a vigalmtt. De ekkor se hederitettek rá, újra szidták a várost és az egyik városi alkalmazottat megfordították és kitessékelték a helyiségből és közben le is köpdösték. A vigalmt adó ellenőrök erre nyomban felkeresték a főszámvevőt és a városbiróí és jelentést tettek a körhinta körüli ázsiai állapotok felől. A varosbiró négy rendőrrel ment ki a Kostuih-térreés a kői hintést újra fefszólitatta, hogy a vigalmi adót azonnal fizesse ie. Erre újra megismétlődtek az előző jelenetek, de a fizetésről hallani sem akartak, holott a körhinta már javában forgott és ömlött a pénz szépen. Erre a városbirö követelte az üzem azonnali beszüntetését. Természetesen a körhintások sokkal nagyobb legényeknek képzelték magukat, semhogy ennek a felszólításnak is eleget tettek volna, ehelyett szidták a várost és sértegették a vaiosbiröt és a vezető embereket. Erre a rendőrök a körhintás igazgatót és egy egyéni, aki megakarta támadni az egyik rendőrt, letariúziaiták es a rendőrségre kísérték. A városbirö nyomban feljelentést tett úgy a rendőrségnél, mint az ügyészségnél a körhintások ellen. A vizsgáiét ellenük most mind a két fórum előtt folyik. Közben kim a Kossuth téren ieál iiiutiak az üzemet. A vátos tekintélye ellen súlyosan véteti mutaivar.yosoR aztan mégis csak lefizetlek a vigalmi adói. Május 1-en, 2-an a kettős ünnepen annyit heveitek, hogy az&al nem adhatnak elő, hogy nincs egy vasuk se. Azt hűtek, hogy hangos fellépésükre, gorombaságaikra begyullad a város és szépen elengedi hallgatólagosan a vigalmi adót. Máskor az engedélyek kiállításánál előbb információt kell kérni a mutatványosok előző állomásairól. A Jókai Egyesület 1926. évi május hó 16-án, vasárnap d. u. 6 órakor megtartandó szab.okt. előadás keretében R ák ó c z ['ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Révffy—Tóth Dezső: Megfakult a nóta. Előadja a Komáromi Dalegyesület müködőkara Moiecz Tivadar karnagy vezetésével. 2 Ünnepi óda. Szavalja Ruzicska József. 3. Dr. Bar (a Lajosné szólóéneke a „Nemo“ operából. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Hajdú Lukács dr. 5. Történelmi novella. Irta és felolvassa Alapy Gyula dr. 6. Káldy Gyula: Kuruc dalok. Előadja a Komáromi Dalegyesület müködőkara Moiecz Tivadar karnagy vezetésével. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól önkéntes adományt a Jókai Egyesület A kirakatrerseny eredménye. Egyik előző számunkban külön cikkben méltattuk a komáromi Kereskedők Testületének eléggé nem dicsérhető akcióját, amely a kereskedői pálya iránti ragaszkodás növelésére kirakatversenyt rendezett. Nagyon rövid idő állt ugyan a rendelkezésre, az eredmény mégis meglepő volt, 17 cég alkalmazóijai vettek részt a versenyen 24 kirakattal, amelyek mind magukra vonták a járókelők figyelmét és a komáromi utcák képe egészen megváltozott a kirakatverseny alatt. A versenyző kereskedők előtt állandóan nagy volt a csoportosulás és akik sohase törődtek a kirakatokkal, hosszabb ideig gyönyörködtek ezekben. így a közömbös nagyközönség nemcsak a versenyző kirakatok, hanem az üzletek iránt is meleg érdeklődést tanúsítottak, ami növelte az idegen forgalmat. A versenyző kira katok felett a bírálatot egy 8 tagból álló bizottság, amelynek két hölgy tagjai is volt, mondott. A komáromi Kereskedők Testületének választmánya vasárnap d u, tartott választmányi ülésen ünnepélyes formában és keretek között osztotta ki a jutalomdijakat. A testület eddigi helyisége a kultúrpalota földszintjén volt. Most a kultúrpalota emeletére költözködött fel az egyesület. A hatalmas szép terem, elegáns berendezésével, szebbnél szebb képeivel minden belépőt a legkellemesebben lepett meg. Ez a díszes terem csak emelte az ünnepi hangulatot, amikor a dijak kiosztására került a sor. A terem egészen megtelt érdeklődőkkel. Megvoltak hiva a versenyzők és a versenyző alkalmazottak cégfőnökei is. Fried Jenő melegen üdvözöite a megjelenteket az egyesület uj helyiségében, üdvözölte a meghívott vendégeket, az uj választmányi tagokat, a megjelent versenyzőket és azok főnökeit, a sajtó képviselőjét. Ismertette a kirakatverseny célját, eredményét és bejelentette, hogy jövőre is fognak ilyen kirakatversenyeket rendezni és reméli, hogy akkor nagyobb anyagi eszköz áii a jutalmakra. Majd felkérte dr, Gaal Gyula a testület jogtanácsosát, hogy a dijakat ossza szét. Dr. Gaal Gyula rövid beszédben méltatta a győztesek érdemeit és őszinte szívből sok szerencsét kívánt a kitüntetetteknek. Majd kiosztotta a dijakat és a díszokleveleket. A következők nyertek dijat: 1. dijat Braun Adolf és fia cég alkalmazottja, Fischer Arnold, 100— K. II. dijat Spitzer Sándor cég alkalmazottja, Bartánusz Jenő 75'— K. 111. dijat Adler Adolf és Fia cég alkalmazottja Wilheim Károly 50"— K. IV. dijat Lőwinger Samu cég alkalmazottja, Zuck Jenő 50'— K V. dijat Kincs Mór Fia cég alkalmazottja, Sihöffer Lajos 50— K. V), dijat Weisz Testvérek cég alkalmazottja, Holota Ferenc 50— K. Elismerő és dicsérő oklevelet nyertek: Berger F. Vilmos cég alkalmazottja Izsof Gyula, Szunyoghy Testvérek cég alkalmazottja Murányi Barna, Pollák Lipót és Fia cég alkalmazottja Horváth Bandi Kiss Mór cég alkalmazottja Róth Viktor Spitzer Sándor Cég alkalmazottja Totier René Eibert Ignác cég alkalmazottja Glass Béla. A kitüntetettek meghatva mondottak hálás köszöneté!. Majd az ünnepélyes aktus után jelentette Fried Jenő elnök, hogy a komáromi bencés főgimnázium felsőbb osztályai számára az idén is tűztek ki pályádijakat, egyes pályatételek kidolgozására. Ezek a pályatételek az üzleti életből vett kérdések és arról szólnak, hogy melyek azok a feltételek, amelyek szükségesek az üzlet I. alapításához, II folytatásához és III. fenntartásához? Az elkészített dolgozatokat Égler Dózsa főgimn. tanár, dr. Szijj Ferenc ny. polgármester és Fried Jenő tagokból álló bizottság fogja elbírálni. Jelenti az elnök, hogy a Prágában székelő csehszlovák-magyar kereskedelmi kamara összeköttetést keres a testülettel, amely összeköttetést örömest fogják elősegíteni. A testület önállósítása iránti akció állandóan folyik és az Országos Szövetség e hó végén tartandó nagygyűlésén újra azóba kerül a dolog. Majd dr. Gaál Gyula jelentést tesz a Kossuth* téri kereskedők akciójáról. Erről más helyen számolunk be. Ezzel a gyűlés véget ért. Ha jól akar kinézni, ezt legkönnyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó ALPA MENTHOL - SÓSBORSZESZT. Az utcának, gyárnak, irodának pora az izzadsággal kapcsolatban kellemetlen komplikátiókát okozhat, vagy legalább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiálólag hat néhány csepp ALPA menthol- sósborszesznek használata. Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi ALPA SÓSBORSZESZT kéqe. Mindenütt kapható 1 Ára 5*50 Kő 488—10 Az országos keresziényszocialista párt fokozatosan halad előre a nép fölvilágositásának utján. Egyre nagyobb tömegek érzik meg azt a nagy erkölcsi erőt, melyet ennek a párt intranzigens politikája képvisel. Valóban fölemelő hatású volt a folyó hó 9-én Naszvadon tartott keresztényszocialista népgyüiés, melyen körülbelül 1000 főnyi tömeg jelent meg. A közeli Imely község is elküldötte képviselőit, hogy részt vegyenek ezen a keresztényszocialista megmozduláson. Mátyus Vince a párt régi és agilis tagja, helyi elnök lelkes szavakkal nyitotta meg a gyűlést és átadta a szót a párt kiküldötteinek. Schindler Lajos érsekujvári körzeti titkár az autonómia fontosságát hangoztatta és rámutatott arra, hogy a keresztényszocialista párt minden erejével ennek kivívásáért küzd. Csakis az autonómia révén érhetik el a szlovenszkói kisebbségek, hogy a kormányzásban megfelelő részük legyen. Utána Voszatkó János központi kiküldött erőteljes szavakban domborította ki, hogy Szlovenszkóban nincs béke, bár ellenfeleink állandóan az ellenkezőjét hangoztaják. Nincs béke, mert nincs demokrácia, nincs meg a kitebbségek szabadsága s igy a demokrác a is csak jeiszó marad Nálunk a legkisebb hivataltól a legmagasabbig mindenütt a kormány diktál a nép helyett. Miután nálunk egy magántársaság sajátította ki a hatalmat igy nem a nép, hanem ez a társaság uralkodik. A demokráciának ezen önkényes uralma ellen teljes erővel küzd a keresztényszocializmus, melytől sorsunk jobbrafordulását várhatjuk. A hatalmon levőknek annál kevésbé van joguk a soviniszta politikára, mert itt a többi nemzetiségek tulajdonképen többségben vannak. A keresztényszocialista politikának az az alapeive, hogy az itt élő őslakosság érdekeit minden törvényes eszközzel megvédje és az ellenfelek gonosz kísérletezéseit jól megfigyelve, azokat leszerelje. Hangsúlyozta, hogy Szlovenszkó őslakosai mind keresztények, tehát csakis olyan párt képviselheti igazan érdekeiket, mely az azonos világnézet alapján áll. A szónok beszéde mély visszhangot váltott ki a hallgatóság körében. A munkáskérdéssel foglalkozott behatóan Vizi Károly központi titkár és találóan jellemezte azt a nagy változást, amit Krisztus tanítása idézett elő az ókori rabszolgák sorsában. A kapitalista liberális világrend magánügyének deklarálja a vallást és lemosolyogja a Krisztusi szeretet tanait hasonlóan a pogányság korszakához. A munkásság helyzetében pedig csak akkor fog beállani javulás, ha a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat", gyönyörű elvét elfogadja a társadalom. A keresztényszocializmus ennek a tanításnak a megvalósításáért küzd. A beszéd befejezésével lelkes taps fejezte ki a hallgatóság nagy tetszését. Kermtiojmialisla oMffis Kaszvadai.
