Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-05-08 / 55. szám
8. oldal. Komáromi Lapok 1926. május 8 tüzéreknél katonáskodott és ott egyik kapitányukat meggyilkolták. A gyilkosság után átszöktek csehszlovák területre, itt álnév alatt bolyongtak egyik karavántól a másikig. Az egyik gyilkos Virág Ferenc név alatt jelenleg a csehszlovák hadseregben szolgál, mig a másik a most elfogottak között van. Az adatok valódiságának megállapitása céljából a csendörség érintkezésbe lép a magyar hatóságokkal, addig is az elfogott cigánybanda férfitagjait biztos helyre tették, megfelelő őrizet mellett. — Ferenc Józenf, a komornyikok és a betepápotonők. Egy pör révén, mely most folyik a bécsi bíróság élőt), kerülnek egymás mellé néhai Ferenc József, a komornyikok és a betegápolónők. A komornyikok ugyanis az elhunyt uralkodó örököseitől nyugdijuk megnagyob bitását kérik és ezért port indiíotiak ellenük. A felperesek és a peresek előzetes vitája során kiderült, hogy a ko mornyikok, akik beteg égének utolsó napjaiban önfetáldozóan ápol ás az uralkodót, már az összeomlás u’án meg felelő kárpótlást kének az örökösöktől, hivatkoztak arra, hogy az uralkodó, amikor nagybetegen feküdt és ápolónőket akartak hozatni, ezt mondta: — A komornyikjaimat többre becsülöm, mint valamennyi ápolónőt. A komornyikok nyolc napon és nyolc éjjelen át állandóan a haldokló melie‘t voltak és az evésre is alig juioít idejük. Rámutatnak arra, hogy az uralkodó halála után olyan munkát kellett végezniük, amelyért külön díjazást érdemelnek. így például a halottat, akit nagy pompával ravataloztak föl a spanyol szerta tás szerint, megint ki kellett ven- ] niök a koporsóból, mert a koporsóban elhelyezett jegeszacskó megrepedt. Irodalom. (*) Darkó István: Zúzmara, regény az ifjúságról Dtrkó Istvánnak ez már a második könyve. A második könyve, de az első regénye. Erőteljes, egyéni hangú és látású novellát után kíváncsian vártuk első regénykísérletét, amely, íme itt van most már a kezeink közt, mint a Kazinczy Társaság kőnyvbarátainak kiadványa. Bár tagadhatauan, Hogy a novellában s főleg ez expresszionista novellában erősebbnek találjuk Daraót, ez a kis regénye mégis értékes és figyelemreméltó kísérlet. A serdülő kor lelki problémái állnak előttünk ebben az ifjúságról irt regényben. A háború előtti ifjúság kínos, lelki bizonytalansága és megváltást kereső vágya vonaglik elénk a kötetben. Az iró diákéveinek élményei és emlékei, a kisváros életének dermesztő légkörében A regénynek van egy-két igen ügyesen és plasztikusan megrajzolt alakja. A-ülső cselekmény bonyadalmasséga és irgalma persze egy ilyen kiváitkfp lélektani regényben nem csábítja az olvasói. De akit érdekelnek a serdü'ő ifjú kérdései és dolgai: nagy élvezetet fog találni Darkó regényének olvasásában. Törvénykezés, (§) Megsértették a körtársasági el nökö<. Leiéd községben két napszámosember, névszerint Deutsch András és Czidor Janos alaposan feíöntötek a garatra és teljesen elásva nótaszóval mentek hazafelé a korcsmából. Valaki a túlsó oldalról csúnya szót kiáltott fe léjük és erre ők sem voltak restek, visszavágtak és a szocsata hévében még a köztársaság elnökét is megsértették, mikor a vita kezdőjét becsmérelték. A komáromi törvényszék Soós tanácsa ítélkezett a két ember felett, akik részegségükkel védekeztek, ezt azonban nem fogadba e! a törvényszék és Deutshot 14 napi, Czidort 8 napi fogházra ítélte, ezenkívül botrányos részegségért is 20—20 kor. pénzbüntetésre Ítélte őket. (§) A megrögzött binöíő. Őszi Kálmán gú ai szUieiésü vádlott állt a ko máromi büntető törvényszék e őtt, amely három rendbeli és pedig egy évi és négy hónapi, tiz hónap’ és egy havi fogházbün etését. amelyet több rendbeli lopásokért a komaromi és a nyitrai törvényszék szabott ki reá, egységesen két évi, két havi és két n pi összbün tetősben állapította meg. őszi szakérte lemmel tette fel a kérdést a törvény széknek, hogy a vizsgalat' fogságból 19 nap be van e számítva ? Igenlő vaiaszra megnyugodott az ítéletben. Nyári menetrend. Érvényes 1926. május 15-től. a) Komárom — Érsekújvár: Indul Érkezik Komárom- Érsekből újvárba Sz. 516 568 Sz. 642 725 Sz. 1005 1047 Sz. 1228 1310 Sz. 1524 1606 Sz. 1840 1921 V* 2136 2218 Gy. 230i 2333 b) Indul Komáromból 430 813 960 1343 1330 1 708 1830 226 Ind. Komáromból Indul Érkezik Érsek- Komáromul várból ba Sz. 510 602 Gy. 601 633 Sz. 750 832 Sz. 1130 1212 Sz. 1330 1414 Sz 1727 180S Sz. 1945 2058 Indul Érkezik Pozsony- Komáromból ba 436 630* 547 929 1137 1551 1760 2133 Érkezik Komáromba b) Komárom—Pozsony újváros: Érkezik Pozsony, ba 1 Csak Duna-Szerdahelyig. c) Komárom—Gú*a. 640 933 1340 1900 620 735* 128 1820 * Csak Keszegfalvából. d) Cs Komárom—Magyar-Homárom: Indul Érkezik Indul Érkezik cs. Komám.-Komám. Komács. Komá romból romba romból romba 1020 1040 1154 1214 1310 1330 1505 15‘20 1620 1640 2020 2040 Közgazdaság, Agrárválság. A Národny Práce cimü lap az agrárválság kérdésével foglalkozik és megállapítja, hogy a csehszlovákiai mezőgazdaságot talpra kell állítani és hogy e szanálási eljárásnak momentáni orvosságát a kü fő'di konkurenciával szemben a mezőgazdaságot védelmező agrárvámokban látják. A gazdasági közvélemény, amely nem kever politikát a gazdasági kérdések sorába, kénytelen egyértelműin elismerni, hogy az agrárvamokra szükség van. A po i-ika azonban rosszhangzasu követelésnek ismeri az agráivámokat és ezért a polidkusok igyekeznek ezt a keserű lapdacsot valamiképen megédesheni A legszívesebben azt hangoztatják, hogy a vámokra főleg kereskedelmi polidkai okokból van szükség, főleg azért, hogy a keres kedelmi szerződéseknél az országokkal folytatandó tárgyalások alkalmával le gyen valami, amiből a mezőgazdasági termékek behozatala érdekében engedni lehet és amivel a csehszlovákiai ipari termékek kivitelét ki lehet szorítani Az egyik oldalról tehát szilárd agrárvámokat követelnek, mig a másik oldalról biztosítják a közvéleményt arról, hogy ezeket a sziláid vámokat a kereskedelmi szerződésekben le fogják szorítani. Az eredmény tehát rendkívül csekély lehet és úgy látszik felesleges az a nagy lárma, mely ma az agrárvámok körül kifejlődik. Az agrárvámok a legrosszabb helyze ben lévő mezőgazdaságra valamelyes javulást jelentenének, de tévedés volna azt hinni, hogy a szilárd vámok behozatala tartósan segítene a mezőgazdaságon A tartós segítség a mezőgazdasági termelés megszervezésé ben van és e szervezésnek arra kell törekednie, hogy a gazdálkodás gazdaságosabb legyen. A szilá'd vamok pillanainyilag kisegíthetik a mezőgazdaságot a mai válságos helyzetéből, de ezt a segiiséget magának a mezőgazdaságnak keli megteremtenie. Agrarv^mmt. A Tribuna egyik legutóbbi számában az agrárvámok kérdésével foglalkozik és fdemiití azt, 11007 a szocialista pártok állandóan hangoztatják, hogy az agrárvámok behozatala legalább 1 koronávai drogitanák meg kg ént a lisztet Elhallgatják azt, hogy a fogyaszd-közönség egyáltalában nem érzi azt, hogy a liszt ma 1 koronával olcsóbb, mint egy évvei ezelőtt volt. Ebből látható, hogy a gabona- és liszt piac áringadozásai vámok nélkül is je lentősek lehetnek és hogy a fogyasztó ezekkel az ingadozásokkal szemben tu lajdonképen teljesen tehetetlen. Abban az esetben, hogy ha 100 kg. liszt után 90 korona vám lenne fizetendő, amint azt az 1925. évi III. számú kormánymányrendelel megállapítja, úgy ez az április havi vámmal szemben csak 68 korona külömbséget jelentene. Hogy ily körülmények között drágulna a liszt ára 100 koronával, az teljesen érthetet len. De a 68 koronás vámfelemelés sem fog a lisztárakra nézve jelentősen hatni. Hiszen március hónapban, amikor a 22 koronás vám életbe lépett, a lisztárak nem emelkedtek 22 koronával, de a belföldi liszt 5 koronás és a külföldi liszt 7 koronás eme kedést muta tott és éppen igy május hónapban, amikor a buzaiisztvám megszűnt, nem fognak az árak 22 koronával esni, de csak jelentéktelen árcsökkentést fognak felmutatni. Közismert tény az, hogy a vámok hatása az élelmiszerárakra agitácios szempontból tulértékeltetik. Abban az esetben, ha a liszt ára a 68 koronás vám következtében kg-ként tényleg 68 fillérrel emelkedne, a fo gyasztók ezt az emelkedést alig éreznék meg, mert hiszen a statisztika tanulsága szerint a lakosság fejenként és évente 40 kg. luxuslisztet használ, vagyis a vámemelés következtében 27 20 korona több kiadás hárulna rá. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül h gyni azt, hogy a vám csak a luxuslisztárak tekintetében éreztetné hatását. A csehszlovák nagyiparosok kőipo ti szövetségének malomipari csoportja az elmúlt napokban terjedelmes memo randumot készített a gabona- és liszt vámja közötti külömbségről. A memorandumot megküldötték a minisztériumoknak, a kereskedelmi- és iparka muráknak és a gazdasági tanácsoknak. Az emlékirat kifejd, hogy a kiserővámoknál a gabona és őrlemény közötti vámdifferenc a 74 6, illetve 58 73%oi tesz ki, a búzánál 39 93% ot, s hogy ez a mezőgazdaságnak nem nyújt elégséges védelmet, mivel a gabo naárak állandóan a világparitás alatt vannak, noha Csehszlovákia önmagát nem elégíted ki és gabonát importál. A memorandum szerint a vám által I mindenekelőtt a kedvezőtlen termelési helyzetet kell kiegyenlíteni, mert a hely* zet nálunk sokkal rosszabb, mint a ! külföldi konkurrens államok helyzete. 5 Kiszamúották, hogy a differencia kö- I rülbelül 50 Ke t tesz ki 100 kg-nál. \ A vám által továbbá a nyersanyagokat 5 terhelő vám lenne kiegyenlítendő. 100 I kg. legjobb minőségű lis í előiíiiiésá ; hoz, amely kizárólag a külföldről impor- i táiódik 250 kg. búza szükséges s igy \ a vám differenciájának thez kell irá ; nyúlnia. A memorandum abban foglalja össze a malomipirosok követeléseit, I hogy a búzaliszt vámja a búza vámj janak 250% a legyen, hozzászámítva f 50 Ki, a belföldi kedvezőtlen termelési feltételek kiegyenlítéséül. Azt kívánjak, hogy a vám legalább olyan magas le l gyen, mins a németors ági vám, mert Németország malmainak c ehszlovákisi • exportjánál az egész vámösszeget megt téríti a malomiparnak. ÍA kényszervágások után nem keli »dat fizet«!. A pénzügyminisztérium 1925 november 25 én keit 247 számú I re deleiével akként intézkedett, hogy 1926 január 1-től kezdve minden olyan t esetben mikor a husadó beszolgálfa ; tik a forgalmiadó átalányt is ki kell l fizetni és p dig 1 kg. hús után 30 fillér értékben. Eme rendelet kiadása folytán azok a gazdák, akiket az a srerencsétienség ért, hogy kényszervágást kénytelenek eszközölni, súlyos sérelmet szenvedte-?, amennyiben a husadón kivü a forgal niadó pótlékot is meg kellett fizetni Eme gazságtalansíg ellen a Míg ar Nemzeti Párt és a német gardák szövers'gének képviselői erélyesen állást foglaltak és a közös k ub köz bejárására elének azt, hogy az április 29 én a pénzügyminisztériumban megtartott tanácskozáson elhatározták, hogy a kényszervágások mentesítve vannak külön forgalmi adó fizetése a ói. Hogy a gardaközönség adott esetekben ezt a jogo* biz osiihassa, a kényszervágásokat felülvizsgáló orvos köteles bizonyítványt adni arról, hogy a kényszer vágásra szükség volt és hogy annak bekövetkezte nem a jószágtulajdonos hibája kövei kéziében történt. A mezőgazdasági könyvvezetés és igazgatástan csehszlovákiai inrézete rendkívül érdekes statisz ikai táblázatot állított össze a mezőgazdasági termelvények indexszámairól és ezek az indexszámok az 5—20 ho:das üzemek jövedelmezőségét tüntetik fel. vagyis azt dokumentálják, hogy a kisgazdaságok ban termelt mezőgizdasági termelvények milyen értékesítési körülmények alá esnek, viszonyítva a háború előtti állapotokhoz. A háború előtti árakat, illetve az értékesítés átlagát az indexben 100 al veszik fel, igy az erniult hat hónap folyamán az ind xszámak a következőképen festenek: (Az első hasáb a répatermelő vidékekre, a második hasáb a többi mezőgazdasági termékeket termelő vidékekre vonatkozik.) 1925 október 909 778 „ november 922 778 „ december 920 766 1296 január 809 741 „ február 795 721 „ március 770 712 A táblázat világosan bizonyítja, hogy a mezőgízdas gi termelés jövedelmezősége milyen erősen hanyatló irányzatot mulat és hogy ez az árhanyatlás a répitermelő vidékeken ez év jaguárjában, a többi mezőgazdasági vidékeken a múlt év novemberében kezdődött. Ugyanez a hanyatló át irányzat mutatkozik az állattenyésztésnél is, ahol az ind- xszám 1925 októberében 826 volt, ez év márciusában pedig 713, mig a répát nem termelő v dekeken ez az indexszám 784 ről 689 re eseit Ezzel szemben az említeti intézet megáll pija, hogy a gazdák kiadásai az említett felesztendő alatt jóformán semmitsera változtak, sőt valamivel emelkedtek. A gazdák kiadásainak indexe 1926 márciusában a répatermő vidékei én 900, a répát nem termő vidékeken 899 volt és ezek az indexszámok azt bizonyítják, hogy a gazdik ma 9 szer annyit adnak ki a gazdaságuk fenntartáséra és a termelés érdekében, mint a háború előtt és 7 szer, illetve 7 és félszer többet kapnak a termeivényeikért, mint a háború előtti években Ezek a számok tökéletesen megvilágítják a mezőgazdaság mai válságos helyzetet és előre vetítik azt a katasztrófát, amely a mezőgazdaságra vár, mert niszen az ind xszámokbó! világosan köveikezte hatni leh t arra, hogyha a mezőgazdaság sürgős védelembe nem részesül, akkor a gazda jövedelmei tovább fognak csökkenni, mig a kiadásai, vagy az eddigi óroirig-sliton maradnak, vagypedig emelkedni fognak. E e- a számok azt igazolják, hogy a mezőgazdaság ma nem fizetődik ki es hogy ez a rörülmény a csehszlovákiai közgazdasági éiemek legégetőbb és legsürgősebben orvostandó seb í aikoíji. Minden logikusan gondolkodó közgazda z tudja azt, hogy a mezőgazdaság válsága az egész kózgazdasági elet megrendülését je;en!i, mert a gazdák elvesztették vásmóképességüset e adósodnak, nem vehetnek ipari termékeket és igy a mezőgazdasági válságot hamarosan kővesni fogja az ipari válság is. VamtörvHiiyiavakiat Az u óbbi időben tanácskozás volt a k ereske deimi- és pénzügyi minisztériumok közöst az uj vámtőrvényjdvaslatnak kérdésében. Értesüíéséiíík szerint a két minisztérium m gállapodolt abban, hogy egy szak embereiből álló, úgynevezett vá «tanácsot szerveznek, amelyet rendeleti u on hívnának éle re E vamtan cs elé kerü nőnek azo< a vi as esetek, amelyeknél s vámhivatalok az érvényben lévő vámtarifát nem tudj ik alkalmazni. A rendelet tervezetét legközelebbi időben a pénzügyminisztérium a minisztertanács elé terjeszti Monostornak kies fekvésű helyén s«ép verandás villa etb ca 2000 051 s&őliővel előnyős fizetés i feltételekkel ELADÓ Cim: Megye-u'ca 3 szám. 226 Tito Idi primadonna, alii a használt Itlel eladja. Három falu tehene tejelt a művésznőnek. Ó iási botrány foglalkoztatja újabban a francia fővárost. Az Avenue du Bois I de Boulogne egyik kis pálcájában lakik évek óta Rimonds kisasszony, egyik
