Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-29 / 51. szám

POLITIKAI-LAP. Etötixetéai kr csehsxlovák értékben: fialybeu é* vidékre postai szétküldéssel: Mtfim évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre M K. — Külföldön 150 Ki. Egye« Mám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség é» kudóhivitai. Mádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromuort kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — ápril. 28 a legtökéletlenebb módon intéz­teitek a háború előtt is, most pe­dig, mikor a katolikus egyházi ja­vak évek hosszú sora óta minden elszámolás nélkül szekvesztrálva A Magyar Nemzeti Párt egyház­­politikai programjába belekapcsolta a katolikus autonómia kérdését is és tiszt ej et r^jgn él tó nevű közéleti férfiak sorakoznak fel e mozgalom mögött. Egyúttal felhívást intéznek az Országos Keresztényszocialista Párthoz is az iránt, hogy csatla­kozzanak ehhez a mozgalomhoz. A párt felismerése teljesen helyes, mert ma a katolikus autonómia megvalósítása a felekezetnélküli pár­­iok kormánytöbbségével szemben elsőrangú politikai vívmányt is je­lentene Szloveuszkón. A katolikus autonómia megva­lósítása az Országos Keresztény szocialista pártnak már évek ó'a benne vau programjában és an oak vezetői között olyan országom nevű és tapasztalatu férfiak van­nak, akiknek támogatását a moz­galom nem nélkülözheti. Tehát adva van egy közös cél és prog ram, mely lehetővé teszi sz együit­­mCködést. Most már az a kérdés, bogy az autonómia asztalánál el lehet-e színi a békepipát ás fátyoit borítani azokra a sérelmekre, ame lyeket a választások okoztak és a melyek talán egészen be sem he­gedtek ? Minden esetre kívánatos vo'na az együttműködés ebben a kérdés­ben, mert a Nemzeti Párt katolikus lömegei mégsem képviselhetik a magyar batolikusság egyetemes részét, mig a Keresztényszocialista Párt tömegeivel együtt impozáns íalankszban léphetne fel. A priusz tehát minden esetre a megegyezés, vagy kiegyezésben állapítható meg, mert enélkül a Nemzeti Párt ak­ciója csak félmunka marad. A katolikus autonómia a ma­gyar katolikusság szervezettségét jelentené a már politikailag szinte egységesen szervezett szlovák ka­tolikusság mellett. Hiszen tudott dolog, hogy az agrárius pártban és a szlovák nemzeti pártban is inkább az evangélikus szlovákság helyezkedett el, amelynek minden­kor külön politikai utjai voltak. Nem hihetnők, hogy a szlovák néppárt képviselői is ne sorakoz­nának fel az autonómia frontján, amely nekik is épen olyan fontos érdekük, mint minekünk. Mert te­gyük fel azt a közel fekvő eshe­tőséget, hogy a kormány a szlovák püspöki kart bármilyen utón és eszközökkel lekenyerezi, akkor a világi szlovákság elveszti minden támaszát egyházának ügyeiben és magára marad. A katolikus autonómia jelenti azt a befolyást is, amelyet a vi­lági elemnek gyakorolnia kell az egyház vagyoni és gazdasági ügyeire, amelyek, mint jól tudjuk, vannak, ez kétszeresen szükséges. De szükséges abból a szempontból is, hogy az állam és a római kúria közt megkötendő konkordátumra a világi katolikus elem is befo­lyást gyakorolhasson és azt ne c^k szociáldemokraták kössék meg, akiknek a katolikus vallás erősí­tése tudvalevőleg nincsen benne a programjukban. = A képviselőhöz ölese. A képviselő­­házat eredetiig április 27 éré akarták összehívni, ügy látszik, hogy a hiva­­talrokkormány tárgyalásai a pártokkal még nem járt olyan eredménnyel, hogy a nemzetgyűlés a tervezett határidőben megtartható lett volna s ezért a képvi­selők egybebivását elhalasztották. A csehszlovák sajtóiroda közli, hogy a képviselőházat május 6-ára egybehívták. = A Magyar Nemzeti Pért ojabb skc'éja. A Magyar Nemzeti Párt érdek­­képviseleti szervezkedési mozgalma cél­tudatosan halad a fejlődés és kiépülés u járt. Az iparosokat és kereskedőket gazdasági eidekvédeimük szempontjá­ból összefogó ipari es kereskedelmi szakosz'ály jóformán az összes magyar városokban megszervezte már a maga csoportjait s ezek a csoportok eleven es munkás szervezetei a magyar iparos és kereskedő osztálynak. Az elmúlt na­pokban Pozsonyban is megindult a szervezési munka, amely a legjobb ke­zekbe kerül, amelyet a pozsonyi iparo­sok és kereskedők nagy szimpátiával fogadtak, úgy hogy rövidesen megala­kul a szakosztálynak pozsoryi csoportja is Úgyszintén Kassán és Losoncon is előrehaladott a szakosztály szervezési munkája, a helyicsoport megalakítása rövidesen megtörténik. A ruszinszkói varosokban a magyar kereskedők és iparosok megszervezése a közeljövőben veszi kezdetét. = Egységes cseh szocialista front. A gebondvámok megállapításának kér­désénél tudvalévőén a cseh agráriusok és klerikálisok közösen járnak el. Ez a pár'közösség hamarosan összehozta a cseh szociáldemokratákat és a szocialis­tákat, akik egységes frontba tömörül­tek. A szocialisták klubjainak elnökei közös tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, hogy a parlamentben egy­ségesen lépnek föl a kormány ellen. Felállítottak közös követeléseiket is, amelyek között követelik az építkezés támogatásáról szóló törvény azonnali beterjesztését, a 65 évnél idősebb sze­mélyek aggkori ellátásáról, a mezőgaz­dasági munkások balesetbiztosításáról és a kollektiv szerződésről szóló tör­vények beterjesztését és a régi cseléd­­törvény megszüntetését. Elhatározták, hogy a jövőben közösen nyújtanak be kezdeményező indítványokat. A két klub elnöke fölkereste Malypetr elnö­köt, hogy a képviselőház azonnali összehívását követeljék. = Cseh nemzetiadó. A csehek nem­zeti egyesülete, a Nárcdni Jednota köz­ponti bizottsága felhívást tesz közzé a cseh lapokban, amelyben azt hangsú­lyozza, hogy a köztársaság megszilár­dítása csak akkor következhetik be, amíg az összes , határterületeken, a Cseherdő­­ben, az Óriás hegységben, a Besze­dekben és a Magas Tátrában nem lesz teljesen otthonossá a cseh nyelv i Ezen­felül agy keli biztosítani a a cseh hatá­rokat, hogy azokat minden ellenség ' ellen meg lehessen védeni. A jeles nem­zeti egyesület e végből azt javasolja, hogy az eddigi adókon kívül a cseh népre nemzeti adót is kell kivetni és ezen adóból a számitás szerint minden egyes munkaképes cseh emberre 5 10 K esne- A Náiodni Jednota e felhívását a cseh sajtó közreadta, most már csak az a kérdés, hogy iesz-e eredménye. = Az erdélyi magyarság parlamenti képviselete. Romániában a Avaresku kormány meg- gyezett a nemzeti kisebb­ségeiket. A két és félmillió lelket szám­láló magyar nemzetiséget a magyar párt képviseli, amellyel a kormány szintén egyezséget kötött. Ebben a kormány biztosította a pártnak az Anguie.-cu által létesített iskolatörvény megváltóz­­tatását, a magyar hitközségek és fele­kezeti iskolák állami támogatását, vala­mint azt a jogot, hogy az igazságügyi hatóságokat kivéve, a többi hatóságok­kal magyar nyelven lehessen érintkezni. A májusban tartandó választásokra néz­ve a magyar párt paktuma szerint a parlamentbe jeiöiendők névsorát most állították össze, amelyben az erdélyi magyar nemzeti kisebbség vezérei sze repelnek A magyar párt a szenátusban 13 helyet, a képviselőházban pedig 17 helyet kapott. A román krrmány meg­egyezett a sváb és szász kisebbségekkel is, akik a kamarába 11, a szená­tusba 6 helyet nyernek, a bolgár nem­zeti kisebbség pedig 5 képviselőt választ a kamarába. A zsidó kisebbséggel foly­tatott tárgyalások meghiúsultak. = Elhalasztják az agrárvámokat ? Prágai hirek szerint arról volna szó, hogy a pártok megegyezése szerint az agrárvámokat őszre halasztják. Ugyanis a csehszlovák szociáldemokraták hajlan­dóságot mutatnak arra, hogy az agrár­vámok parlamenti tárgyalásába bele­menjenek, más hirek szerint pedig az agráriusok beleegyeztek abba, hogy az uj autonom vámtörvényt csak ősszel tárgyalják. fi városi vizil fis a tűzvészéi;. Riasztó hir jelent meg a Komáromi Lapok legutóbbi számában: a város vizmflve nem tud elegendő vizet produ­kálni és ezért a csövekben nincs nyomás; az emeletes házak lakói a földszintre járnak vízért, mert négy méteren felül a viz már nem jut el, Érthető aggodalommal olvashatta ezt a hirt a város lakossága, mert ebben a hírben helyrehozhatatlan károk s katasztrófák sötét árnyéka húzódik meg. Hiába mondják azt, hogy nem keit az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik. A tűzveszély olyan ördög a pusztító elemek között, amelynek jöttére mindig lehet számítani. A józan előrelátás azonban gondoskodik már eleve oly preventív eszközökről, amelyek a veszélyt a minimumra csökkentik. Még ha be is biztosítja a ház tulajdonosa a házát tűzkár esetére, a biztosító társaságok áltat rendszerint minden akadékoskodás nélkül kifizetett kárösszeg nem pótolja az elpusztított javak értékét. Csak leg­utóbb is előfordult már, hogy egy föld­szintes ház égése alkalmával derék tűzoltóink tehetetlenek voltak a víz­vezeték gyenge nyomása miatt, s csak önfeláldozó munkásságuknak köszön­hető, hogy egy utcasor ház le nem égett. Nem szabad elfelejteni, hogy városunkban is, mint másutt, önkéntes tűzoltókból rekrutálódika tüzoltőszázad, tehát legelemibb kötelessége lenne a város összlakosságának, hogy ezt a önfetáldozó gárdát oly felszereléssel lássa el, amely munkáját megkönnyíti és eredményessé teszi. A város lakos­ságának javait tűzveszély esetén a tűz­oltók mentik, s ha a tűzoltóság egyéb* ként „fényes" felszerelését csak pará­dékra használhatja, s veszély esetén tehetetlenül birkózik a hatalmas pusztító e' mmei, akkor nincsen célja az egész intézmény n k. Már a tavalyi esztendőben hallottuk nap nap után a panaszt a városi vizmfi ellen. A vízmű bajai, úgy látszik, akkor kezdődtek, amikor gépfelszerelését ki­cserélték, illetve átalakították. És em­lékezünk arra, hogy az átalakítás tetemes költséggel járt, javulást azonban, üzem­költség megtakarítást nem hozott magá­val. Lehet, hogy a köteles gondosság határain tu terjedő okok idézik elő a viztehp mzi soványan kimért vízszol­gáltatását, de még ez esetben is, sőt ez esetben kétszeresen kötelessége a város vezetőségének, hogy a hibákat ki­javíttassa, a hiányokat pótolja. A város lakosságának érdeke szempontjából ugyanis nem lenne elegendő egy ka­tasztrófáig tüzeset alkalmával arra hivat­kozni, hogy rossz volt a viztelep beren­dezése. A viztdep b rendezésének nem szabad rossznak lenni és nem lehet elnézni, hogy rosszabbodjék, de köte­lessége a város vezetőségének még anyagi áldozatokkal is a telep teljesen üzemképessé való kijavítása. Szerintünk a motoros tűzoltó fecs­kendő beszerzése még nem elintézése a vízhiány kétdesnek. Ezzel az orvos­szerrel csak takargatjuk az ereded bajt, amely radikális kúrát igényel. Az egyébként is minden javaiban pusztuló varos polgárságának kétségbe­vonhatatlan érdeke, hogy elsősorban a vízmű leromlott gépei javíttassanak ki, vagy pótoltassanak ujikkal, mert a víz­vezetékeket nemcsak tűzveszély esetén, hanem mindennap használnunk kell. S ha emellett a város még motoros fecskendőt is képes mai anyagi helyze­­tében beszerezni, úgy az csak javára válik a város valamennyi lakosának tűzveszély esetén. A város tanácsának a riasztó és nyug­talanító hirek után a legsürgősebb fel­adatai közé tartozik, hogy a vízmű ügyét megvizsgálja és a szükséges intéz­kedéseket haladéktalanul megtegye. Másrészt megnyugtatásul veheti a varos közönsége, hogy a vizmfl elégtelen víz­szolgáltatása s a tűzoltóság nem teljesen modern felszerelése dacára sincs oly aggodalomra oka, amely a helyzetet kétségbeejtőnek tünteti fel. A város év­tizedes múltra visszatekintő Önkéntes Tűzoltó Egyesülete áldozatkész tűzoltó százada szakképzett parancsnokaik veze­tése alatt még a jelen viszonyok között is garanciát nyújtanak a város közön­ségének arra, hogy tűzveszély esetén megállják a helyüket és menteni igye­keznek a veszélybe került javakat. S addig is, mig a vizműielep kijaví­tási munkája tart, mert talán hónapokig is eltanhat, a város lakosságának a vizfogyasztás terén is bizonyos takaré­kosságot kellene gyakorolnia s a feles­­leges vízpazarlástól óvakodnia. Mentor. Előadás a fiiiiifiai ééé Budapest, április 26. A kisebbségi kérdés alakulása az utód­államokban címmel érdekes és igen tartalmas előadást tartott Székely Artur dr. a budapesti Cobden Szövetségben, mely főéig a szab dkereskedelmi és a demokratikus gazdaságpolitika elveit propagálja szociológiai és gazdasági elő­adásokkal. Az előadó bevezetésében rö­viden vázolta a nemzetiségi kérdés fej­lődését a francia forradalom óta a vi­lágháború kitöréséig, mely a nemzetek önrendelkezési jelszavával indult meg s amelynek eredményekép a hivatalos statisztikák szerint 30 millió ÍŐDjri, u. n. 1 Mis mitt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom