Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-27 / 50. szám
Negyvenhetedik évfolyam. 50. gzám, Kedd, 1936. április 87. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Któfisetési ár csehszlovák értékben: Sh>lfben és vidékre postai szétküldéssel: Sgésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. Egyes uán ára t 80 fillér. inti i Hill. Komárom, — április 26. A nacionalizmusnak roppant kényelmes. álláspontot biztosított az az elmélet, a melyet a politikában felállítottak államalkotókról és államellenesekről. Az első kategóriába persze bele tartoztak a koalícióhoz tartozó pártok, a mindenfajta nemzeti és nemzetközi demokraták é3 szocialisták és ide bevették bizonyos kényszerből a cseh néppártot is, amellyel sokszor éreztették a megtűrt szerepét. A többit, tehát az összes nemzeti kisebbségeket és az eltévelyedett szlovák néppártot is, amely ellenzéki szerepre tért át az első csalódások után, államelleneseknek nyilvánították. Persze ez volt a legkényelmesebb álláspont. í q államalkotó vagyok, tehát az enyém minden jog és kedvezmény és az enyém az egész hatalom! Te államellenes vagy és igy nem számíthatsz semmire. Jogod van adót fizetni, amig szusszal bírod, de ezzel azután ki is merítetted összes jogaidat. Az adófronton történt tömeges elvérzésekre pedig bizonyos Novák nevű nemzetgazda azt a szellemes kijelentést tette Szlovenszkó számára, hogy minden harcnak és háborúnak vannak halottai, Még a hősi halotti megtiszteltetést is sajuálta az adófront haloltaitól. Nagyon természetes, hogy ebbe a kölönös altruizmusba, amelyet Prága talált fel, a nemzeti kisebbségek bele nem nyugodhattak. A választások azután ebbői az álmodozásból felébresztették a nacionalistákat, különösen fel kellett ébredniök arra a szomorú tényre, hogy a parlament nem akarja életfunkcióit teljesíteni. Erre a nacionalizmus balszárnya a fasiszmus gondolatát találta ki, amely tudvalevőleg nem barátja a fecsegő parlamenteknek, hanem a tetteknek és a feketeingesek lendületével oldana meg itten minden kérdést, első sorban, sőt legelső sorban a nemzeti kisebbségek kérdését. Természetes az, hogy ebbe beleszólásuk van maguknak az érdekelt kisebbségeknek is, mert hétmillió kisebbség csak mosolyogna száz vagy kétszázezer fasisztán, de beleszólása lenne íz ilyen kis puccsba a nemzetek szövetségének, amely ilyesmire tudvalevőleg nem adhat mandátumot. Azonban mi mégis úgy találjuk, hogy ezek mind teljesen felesleges rugaszkodások és tagadhatlanul donkihóti mozdulatok. A nemzeti kisebbségek az állam alapjára helyezkedtek kivétel nélkül és az államellenesség nem egyébb ostoba kis mesénél, amelyet csak a hülyéknek lehet feltálalni. Az államot elismeri itt mindenki, de a rendszert, azt a kormányzati rendszert, hogy itt nemzeti államot akar kiépíteni a nemzetiségek fundamentumán, ezt egyik sem hajtandó elismerni, még a szlovák néppárt sem, amely erősen tagadja azt az elméletet, hogy a cseh és a szlovák nemzet egy volna, és nem hajlandó nem| zeti önállóságáról a cseh nacionalisták kedvéért lemondani A nemzeti sovinizmusnak be kell iátnia azt, hogy a belpolitika első teendője a nemzeti kisebbségekkel való megegyezés munkája. = Nésn«t—orosz szerződés. Berlinben a külügyi hivatalban szombaton aláírták a német—orosz szerződést Németország tehát szerződésre lépett a szovjetkormánnyal, ami különösen a nyugati hatalmaknál igen nagy idegeskedést váltott ki. Bár a szerződés szövegét még titokban tartják, mert a két kormány kötelezte magát, bogy a közösen megfogalmazott szöveg elkészülte előtt semmit sem közöl róla, a lapok mégis közük, hogy a német—orosz szerződés csak kevés szakaszból áll és mindenben beleilleszkedik a locarnói egyezménybe, melynek kiegészítő részét alkotja. A szerződéshez terjedelmes függelék lesz csatolva, amelyben mindkét féí nyilatkozni fog a szerződés tartalmáról. A szerződés megkötése Lengyelországot közelről érdekli, azonban semmiféle aggodalomra nincsen oka, mert a varsói német követ biztosította a lengye kormányt, hogy a német— orosz szerződés semmiképen sem irányul Lengyelország ellen. A cseh sajtó a szerződést cikkekben pertraktálja és keserű hangon ismerik be, hogy Benes külügyminiszter beavatkozása a szerződés ügyébe, Németországban feleslegesen sok ellenséget szerzett Cseh Szlovákiának. = A védővároJavaMat. A cseh agrárpárt tagjai javaslatot terjesztettek a szenátus elé a védővámjavasiat mielőbbi életbeléptetésére nézve. A javaslattal már foglalkozott a szenátus kezdeményező bizottsága, amelynek többsége a javaslatot elfogadta. A javaslat mellett a volt koalíciós p-rtok szavaztak, ellene a szlovák néppártiak, a német gazdaszövetség és a keresztényszocialisták foglaltak állást. = A választási bíróság döntései. Amint ismeretes, a Bund der Landwirle és a Magyar Nemzeti Párt (27-es liszta) megpeticionáita az országos választási bizottság azon határozatát, amely azt a sérelmet tartalmazta, hogy a szenátusi választás harmadik skrutiniumának 7 mandátuma közűi egyet sem juttatott a 27 es listának. A panasz szerint a bizottság nem járt el a törvény szerint, amikor a mandátumot nem a II. csoportnak ítélte oda és hivatkozással az 52 § ra, amely a man dátum felosztásánál követendő elvet tartalmazza, kérte a Hodzsa pártnak odaítélt szenátori mandátum megsemmisitésát és annak kimondását, hogy a hetedik mandátum Körinek Lajos ácsmestert, bazini városbirót illeti. A választási bíróság meghallgatván mindkét fél képviselőjét, helyt adott a panasznak és Princz János Hodzsa párti szenátort megfosztotta mandátumától, Ko rinek Lajos bazini városoirót pedig megválasztott szenátornak jelentette ki. A bíróság ugyancsak szombati ülésében igazolta végleg ifi. Koczor Gyula, a Magyar Nemzeti Párt nemzetgy. képviselőjének mandátumát. A zsidópárt részéről benyújtott panaszt a bíróság elutasította, hasonló sorsban részesült a Leilei pártnak a választások ellen beadott kétrendbeli panasza is. = Mauyarorszífl és Fiume. Egyik Budapes*en megjelenő esti lap értesülése szerint, Msgyarcrszág a fiumei kikötő ben forgalmának és a tranzitó- xereskedelemnek lebonyolítására önálló részt kap, épen úgy, mint Jugoszlávia. A megállapodás úgy Magyarország, mint Olaszország szemponijából nagyjelentőségű, mert ezzel az elhanyagolt és kihall Fiume ismét komoly gazdasági sze rephez jut. Az erre vonatkozó tárgyalásokat a nyár folyamán ejtik meg. A Járási laarfáísulatválaszliBáayi Diese A Komáromi Járási Ált. Ipartársulat választmánya f. hó 25-én tartotta rendes havi ülését az ipartársulati székház tanácstermében Boldoghy Gyula és Fried Jenő társulati elnökök vezetése alatt. Az elnöki jelentések során Boldoghy Gyula elnök bejelenti, hogy az Ipartársulathoz a járási hivatal mint I. fokú iparhatóság Ottinger Kálmán járási hivatali tisztviselőt nevezte ki Rövid jelentésben számol be az ipartársulat számtalan fontos ügyében a minisztériumokban, a társulati instruktorátusuál a kereskedelmi és iparkamaránál, a zsupáni és járási hivataloknál és más hatóságoknál úgy ő, mint Fried Jenő társelnök által is személyesen tett előterjesztéseikről és jelentéstételeikről, melyeket a választmány elismeréssel vett tudomásul. A tanoncidejüket kitöltött tanoncok ünnepélyes felszabaditása és az újonnan szegődtetett tanoucok beigtaíása után a társulati választmány az alábbi ügyeket tárgyalta: l.A vasárnapi munkaszünet, illetve üzleti záróra. A társulat választmánya az eddigi rendszer fenntartását véleményezi. 2. A segéd vizsgák rendszeresítése A választmány a segédvizsgákat 1925. év juoius hó 1-től Szerkesztőség és kiadóhivatal. N&dor-n. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. lépteti életbe s módot nyújt azoknak, akik eddig még azt le nem tették, vagy tanoncidejüknek a törvény által megkövetelt szabályszerű igazolását (lanoncszerződés) nem tudják előmutatai, Hogy a segédvizsga letétele által azt a felmentés iránti kérelmeikhez pótolhassák. A választmány a segédvizsgák rendszeresítését s a kidolgozott vizsgarendtartást teljes helyesléssel fogadta, mert a vizsgák bevezetése a fiatal iparosgeneráció szakképzettségének emelését fogja hathatósan elősegíteni. A választmány elfogadta a május 23. és 24-én rendezendő tanonckiállitds költségelőirányzatát, amely szerint a kiáilitó tanoncok és segédek nagy számban fognak pénzjutalomban részesülni T."gyalta a választmány az ipartársulatok megyei szövetsége megalakításának az ügyét, melyre nézve oly határozatot hozott, hogy az egyenlőre, inig az ipartársulatok maguk is a kezdet nehézségeivel küzdenek, megalakítani nem véleményezheti, bár nem zárkózhatik el az elől, hogy a társulatok zavarmentes működése idején megfelelő megyei szervezetet konstituálva, készségesen fog a többi társulathoz csatlakozni. Tárgyalta továbbá a választmány a forgalmi adó psusalirozása ügyét. Megállapítja a választmány, hogy a jelenleg is fennálló forgalmi adó a legsúlyosabban érinti az iparos és kereskedőtársadalmat, amely egyébként is az adók nagy súlya, a keresetnélküliség és üzletkötési alkalmak hiánya miatt a megélhetés legszerényebb anyagi eszközeit is alig képes megkeresni. A kerületi kamara által a társulathoz intézett véleménykérésre leszögezi azt az óhaját, hogy a forgalmi adó eltöröltessék s ha az állami költségvetés mai összeállításában ez adónem nyújtotta bevételek nem lennének nélkülözhetők, úgy vezettessék be az egy fázisú forgalmi adó, amely a közszükségleti cikkeket a termelés első fokán rójja csak meg a forgalmi adóval Azt a kívánságát is kifejezi a választmány, hogy a forgalmi adó kivetése, amennyiben az egyfázisú adó bevezethető nem lenne, az érdekelt kereskedők és iparosok fennálló törvényes érdekképviseleteik az ipartársulatok által kiküldött megbízottak bevonásával állapíttassák meg hasonlóan a kereseti és jövedelmi adó kivetése rendszerévé! s a forgalmi adó átalányviszonyban rovassék ki. Ismertette az elnökség a választmánnyal az uj házaló kereskedelemre vonatkozó törvény tárgyában kiadandó végrehajtási utasítás tervezetét. A társulati választmány a tervezetre adandó véleményében rámutat arra, hogy a kereskedelem mai fejlesztése mellett már általánosságban eltörlendőnek tartja a házalási jog megadását, mert a letelepedett, folyó adókkal megterhelt iparosoknak és kereskedőknek a házalók legtöbbször selejtességük következtében olcsón kiárusított árucikkeinek forgalma nagy károkat okoz s a közönség érdekeit is gyakran sértik. Amennyiben a nem nehéz raeg-Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló-, ebédlő-, nriszoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák-, scheslonok-, matracokban. Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bátorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljak. — Vidékre díjtalan csomagolási —
