Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-17 / 46. szám
Kegyrenhetedik évfolyam. 46. Hieém. Szombat, 1926 április 17. KOMAROMI LAPOK EIS fixe téti ár ctehtxlovák értékben: Helyben ét vidékre poétái exétküldéeeel: Kfécx érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. Egyel nám Ara t 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Sxerkeiztöaég éa kiadóhivatal. Nádor-u. 18., Megjelenik hetenkint háromsxori kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — ápril. 16 Komárom város lakosságának a külső képe a háború alatt, főleg azonban a háború után teljesen megváltozott. A város intelligenciájának a legnagyobb része távozni volt kénytelen, mivel a hivatali elemet csaknem teljesen kicserélték. Ezek helyébe cseh és csehszlovák elemek kerültek, akik itt is nacionalista célokkal telítve a magyarság törekvéseit vannak hivatva ellensúlyozni, de e város közéletével semmi kapcsolatban nincsenek s ha a községi éleiben résztvesznek is, ezzel is hatalmi érdekeiket kívánják csak szolgálni. A város gerincét alkotó kisiparos osztály hosszú évek gazdasági válságaiban vérzett el és ma csak már árnyéka a réginek. Hajdan hires építő ipara csak toidozgatfoldozgat, mert a vállalkozás ma nem jut itt az őslakosnak, hanem a prágai idegennek, mert a demokráciát csak az adózásban valósítják meg, a megélhetés és a létért való küzdelemben megint csak a nacionalizmusba ütközünk. A régi jómódú kisiparos osztály megszűnt. Egyes iparágak kivételesen a rossz gazdasági évek alatt sem voltak kitéve a leromlásnak, de ez csak a legszórványosabb esetekre szorítkozik. A kereskedelem látszólag felszínen tartja magát, hiszen a kereskedők száma talán gyarapodott is. A beavatottak azonban tudják, hogy itt is komoly bajok vannak és épen úgy, mint az iparnál, az elviselhet len adóterhek a kereskedelemben is nagy pusztítást végeztek és a legtöbb üzlet csak vegetál, egyszerűen csak életét tengeti, mert a fogyasztás lecsökkent, a munkás és az iparos osztályok vásárló képessége kimerüli, a katonaság a helyi fogyasztásban nem játssza azt a szerepet, mint régen, a hivatalnok osztály pedig helyben tartózkodik a vásárlástól. A munkanélküliség folytán, mely főleg az építő ipar stagnálásából ered, a munkásosztálynak az életstandard-ja is leszállt és igényei a legszűkebbre szorultak össze. Míg a háború alatt a lövőszergyár által foglalkoztatott munkások ezrei állandó és bőséges keresethez ju tottak, addig ma a dohánybeváltó csak egy kis részét foglalkoztatja a helyi munkásságnak viszonylag elég alacsony bérek melleit. Közg*fcda3ági jelentősége tehát ennek az osztálynak is tetemesen alászáltott és gyengült. Ezek ellenére az adózás úgy állami, mint községi vonatkozásaiban nem mutat csökkenést. Az állni adók kiszabása körül csak úgy dobálóznak a húsz harminc ezer koronás keresetekkel és jö védelmekkel és szédületes adókat vetnek ki ezek után a papiros keresetek és jövedelmek után. A községnél pedig az adópótlék százaléka állandósulást mutat annak ellenére, hogy a törvényhatóságu város capitis diminutiót, lefokozást volt kénytelen elszenvedni. Az állami egyenes adók megnövekedése maga után vonta a községi adópótlék emelkedést, de ez megkétszerezte az állami támogatásnak elmaradása. Előállott egy fonák helyzet. A város régi jellegétől megfosztva, falusorban, feiényi alkalmazottal többe kerül évente adminisztráció tekintetében, mint régen. A város terheit viselte eddig a ház, földtulajdon, a .kereset és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok. A ház az úgynevezett lakóvédő törvények folytán jövedelmet aüg hajt. A kétféle lakó régi és uj, kétféle» bért fizet, a régi a legtöbb esetben ingyen lakik, mert a házbérjövedelmet a háztulajdonos elfizeti adókra és mindennemű közterhekre, az uj lakók már magas bérösszegeket kénytelenek fizetni, de az adók ezeknek is a legnagyobb részét felemésztik. A föld is túlságosan meg van adóztatva, de mégsem annyira, mint a háztulajdon. Komáromban a lefolyt hét év alatt legkevesebb hétszáz ház cserélt gazdát, jellemzésül az elviselhetetlen helyzetnek. A kereset adóztatása pedig minden eddigi méreteket felülmúl. Még csoda, hogy a város ebben a sanyarú helyzetben drága kölcsönökkel meg nem terhelte magát, mert a tönk szélére jutott volna. Teljesen jogos azonban a polgárságnak az a kívánsága, hogy eddigi közterhei — államiak és községiek egyaránt — mérsékeltessenek. Azonban nem ezt a tendenciát látjuk. Az állam Ígéri évek óta az adóreformot, de nem jutott addig sem az adőkonszolidáció terén, hogy a felebbezéseket évek alatt elintézze, az adóköveteléseket kiveti és behajlja kényszer ulján, akár jogos a követelés, akár nem. A megye a régi 69/0 pótadó helyett ennek huszonkétszeresét veti ki adóba reánk. Mi hasznát látjuk ennek ? A sok milliós pozsonyi nagymegye egy fillért sem juttat sem helyi kulturális, sem szociális célra. Még a járásnak is fizetünk tiz százalék pótadót, szóval az adminisztráció költségeinek nagy részét, amely kizárólagosan állami feladat, a közönség fizeti meg. A községi terhek is elviseihetlenül magasak. Amióta a községi terheket nem viselő néprétegek is befolynak a községi igazgatásba, a város anyagilag rengeteg sok áldozatot hozott ezek érdekében. Súlyos milliókra mennek ezek az összegek. Ha csak a kikötő telek és a hajógyár telkének eladására gondolunk, itt is milliónyi összegekkel károsodott a város közönsége, mert mindebből csak két munkásház maradt tulajdonául, amelyek egy százalékos jövedelmet hutának, mivel az állami támogatás ezek építése utáD, dacára a zsupáni Ígérgetéseknek, elmaradt. A feltörekvő munkásosztály nincsen tekintettel a város lakosságának közteherviselő képességére és mindig követelésekkel áll elő, amelyet ez a leszegéoyedett polgárság nem bir el. Ezek a követelések egy szélsőséges politikai párt utján olyan agresszív formálj n julnak kifejezésre, hogy ismételve felmerül a kérdés, okos és helyes dolog volt-e a politikát és az osztályharcot betelepíteni a községi képviselőtestületekbe ? Az egyre szegényedő* polgárság, anHy a közterheket viseli, egyre sorvad és ezen képessége egyre csökkenik. Állam és közigazgatási közű etek, s a város vezetősége is mérlegeljék ezt a körülményt, ne hallgassák bedugott fülekkel a polgárság panaszait. = Összehívják a prágai kopviselőha m. A hivatamokkormány elhatározta, hogy a képviselőházat összehivatja. Politikai körökben ezt úgy magyarázzák, mint a helyzet enyntiléset, amihez az a tény *s hozzájárul, hogy úgy a cseh nemzeti szocialista, mini a szociáldemo“rata tisztviselői szervezetek tovább (ágyainak a kormánnyal a tisztviselő törvényről. Ezek a tárgyalások, prágai hírek szerint, még a hét végévet ked ve ően befejezést nyernek és ebből fotyAan a képviselőház elnöksége ápri lís hó 27 re összehívja a nemze gyűlést. A vzenafus április 21 én, délután 4 óravor tartja legközelebbi teljes ülését. = Pártgyülasek. A Magyar Nemzeti Pm az elmúlt vasárnap Kéménden és B myben tartott sikerű t népgyüléseket. A kéméndi népgyülést Keltcsényi Pál, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg, aki it-ndüleies szavakkal üdvözölte a megjelenteket és kijelentette, hogy a m gyarságnak meg kell találnia szomorú helyzetéből a kivezető utat s hogy ennek érdekében eggyé kell olvadnia érzésben és erőben. A népgy ülés kimagasló eseménye volt iff. Koczor Gvula nemzetgyűlési képviselő beszéde. Könnyű lenne a magyarság sérelmeinek fel árás-ával felkorbácsolni a kedélyeket és lángra gyújtani a sziveket — mondo’ia. De ez a láng csak szalmaláng lenne s nekünk nem pillanatnyi lelkesedésre, hanem minden erőnket átható munkára van szükségünk. Ismertette a volt koalíció cselszövényes és a hivatalnokkormány felelőtlen politikáját, amely a kisebbségeket leaka ja törni és nemzeti államot akar létesíteni ott, ahol a lakosságnak több, mint a fele a nemzetiségekhez tartozik. Rámutatott arra, hogy az uj választási reform az ellenzéki pártok ellen irányú’. Összetartásra buzdította a megjelenteket, mivel csak egységes akarat alapozhatja meg a jobb jövőt. A lelkesedéssel fogadott beszéd után Zsolnay Tivadar pirttitkár a magyarság alárendelt helyzetét vázolta és kifejtette, miképen akarják a földbirtokreformmal és az adózási rendszerrel gazdaságilag s a nyelvrendelethez hasonló intézkedésekkel erkölcsileg is koldussá tenni a magyarságot. Kelecsényi Pál helyi elnök zárószavai f jezték be a jólsikerült népgyülést. — Vasárnap délután három órakor Bény községben tartott a párt népgyülést és itt T. Kovács József az adózási és közigazgatási rendszer hibáit ostorozta U ána Zsolnay Tivadar a telepítési politika igazságtalanságait tárta fel s foglalkozott azzal a földosztást tervvel, ineiy közeljövőben ötven telepest kíván Bény községben földhöz juttatni, holott a faluban kétszázötven földnélküli magyar család él, akiknek jajszava és az étellel folytatott keserves küzdelme igazságért kiált. = Magmarad a Cserny-kormány. Mi is közöltük, hogy a volt koalíciós cseh pártok egymás után foglaltak állást a hivatalnok kormány ellen, amelyet rövid életűnek tartanak. Ezek az állásfoglalások azonban, mint a kormány német félhivatalosa ir ja, nem olyan természetűek, amelyek nagyobb bonyodalmakat volnának képesek előidézni. A politika köreiben ezeket a nyilatkozatokat kellő komolysággal fogadták, de azért az utóbbi napokban fölmerült különböző fanlasztims kombinációkat helyteleneknek mondják és rámutatnak arra, hogy az adott hilyzet nem enged meg nagyobb kombinációkat. A régi parlamenti többség által támogatott koalíciós kormány alakítására a jövőben igen csekély a kilátás, hasonlóképen a‘kisebbségi kormány alakulására is, A politikai helyzet továbbra is a nem pariameti kormány és annak szüksége jellemzi, hogy mindaddig ki kell tartani e rendszer mellett, míg a pártok nem találtak kellő p’aitformot parlamenti kormány létesítésére. Azt, hogy a Cserny-kormány lemond, a hirek megcáfolják, amit az is igazol, hogy április 27-ére összehívják a képviselőhazat. Egyelőre tehát a Cserny-kormány marad az állam élén. = Lengyelország nem lép hsa kisantantba. A kisantant egyik: régi, hő vágya, hogy Lengyelországot megnyerje annak a gondolatnak, hogy lépjen be a kisantantba. Voltak hirek, hogy ez a gondolat közeledik a megvalósulás felé, azonban lengyel hivatalos részről mindig megcáfolták az ilyen, rendszerint a kisantant valamelyik szövetséges államában napvilágot látóit híreket. Most, hogy Skrzynski gróf, Lengyelország miniszterelnöke Prágában és Bécsben látogatásokat tesz, többek között nyilatkozott egy hirlapirónak látogatása céljaitól, amelyekkel a középeurópai béke megerősítését kívánja szolgálni, mert Lengyelország is erősen érdekelve van a fenntartásában úgy gazdasági, mint politikai okok következtében. De Lengyelországnak nincs reális oka, hogy belépjen a kisantantba, habár viszonya a kisantant államaihoz egyre javul. Skrzynski gróf bécsi látogatásának közvetlen célja egyébként az osztrák-lengyel arbitrázs szerződés megkötése. fl magyar nyelű uédeime. — A Magyar Nemzeti Párt felhívása. —• A Magyar Nemzeti Párt addig is, mig a nyelvhasználati jognak a legteljesebb nemzetiségi egyenjogúság alapján való kiépítését sikerül kivívni, felhívja a magyarságot és a magyarság között kiváltképen a párt tagjait arra, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendeleté által nyújtott jogokkal mindenki és mindenkor feltétlenül éljen, mindenki kerüljön minden esetleges kényelem - szeretet, vagy hasznossági kilátás által indokolható jogfeladást, az egyes jogsértések ellen pedig minden esetben vegye igénybe a megjelelő jogorvoslatot.
