Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-15 / 45. szám

a. oWal. Keni árami Lapok táM április li. .POLIO szerencsés vegyi összetételénél fogva a legjobban koncentrált következéskép a legkiadósabb szappan. ? =-----------MINDENÜTT KAPHATÓ! ------------­német, szlovák, magyar és román terü­leteken rendelnék el és mint általános mozgósításban, részt kellene abban vennie a tartalékos szavazó po'gároknak 91 évtől 50 éves korig, aminek követ­keztében a választásokon nem gyako­rolhatnák szavazati jogukat. Ez a nagyon is fantasztikus terv ta­lán még sem volna kivihető, mert nem képzelhető el, hogy a köztársaság elnöke ilyen gondolat kiviteléhez beleegyezését adná. Azonban tény az, hogy a nagy zűrzavarban mégis a legélesebben a katonai diktatúra groteszk terve emel­kedik ki, amely különösen azoknak a politikusoknak kedvenc gondolata, akik mint elfogult sovén nacionalisták, csakis igy képzelik „megmenteni* a „nemzeti“ államot. így a cseh nemzeti demokrata párt, amely tudvalévőén Kramár dr. vezérlete alatt áil, semmi titkot nem csinál abból, hogy a katonai diktatúrát tartja végeredményben a nemzeti poli­tika mentőeszközének és a „Role“ c. lapban a leghatározo tabban állást fog lal a katonai diktatúra mellett. A lap szerint a diktatúra bevezetéséhez meg­vannak az összes előfeltételek, mert a csendőrség, jendőrség és a hadsereg megbízható kezekben vannak, sőt még attól a valótlanságtól sem riad vissza, hogy azt írja, hogy a lakosság csak örömmel fogadná a diktatúrát! Saját maga rántja le magáról a leplet a cseh nemzeíj demokratapárt, amikor ilyen terv keresztülvitele mellett tör lándzsát, mert saját maga nyilvánítja ki magáról azt, hogy a címében viselt demokrata szóval rutul visszaél, amikor ilyen alkotmányellenes dolgokat követel. Hogy az ilyen követelések csak a zűr­zavar fokozására valók, azt mondani sem szükséges, de annál jogosabban kell visszautasítani mindenkinek az ilyen eszközök tervbevételét, amely a leg­durvább megsértése lenne a köztársa­ság vezetői által számtalanszor olyan nagy hangon hirdetett demokráciának, amelyet egyes pártok még papiroson sem tartanak be. Ezek a kombinációk csak növelik a káoszt, amely előbb-utóbb olyan hely­zetbe sodorja az államot, amely az ed­digi nagy nehézségek árán elért kevés kis konszolidációt is hamarosan meg­semmisítheti és magát a köztársaságot is megrendítheti. A hónapok óta tartó súlyos válságban a helyzettel tisztán számitó és a köztársaság életérdekeit nyugodtan felfogó bölcs államférfiakra van szükség, akik ha egyelőre nem is képesek a nagy zűrzavart telje­sen elsimítani, de legalább nem teté­zik azt olyan intézkedésekkel, amelyek az állam igazi érdekeit sértik. Az bizo­nyos, hogy a mostani válság teljes tisz­tázását csak az uj választások oldhatják meg, de ezeknek minden erőszakos beavatkozás nélkül, alkotmányosan kell lefolynia. Tessék megkérdezni a szavazó közönségei, majd az tisztázni fogja a helyzetet. II Nem keli a fővárosba menni! 1 II i s mikor K B «» & í — s POLLÁK JULISKA * ► utódánál 8 B M s •5 Komáromban, Nádor-utca 17. sz. Dl & olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és | £ 8 3 • e halcsont nélküli hasfüzők és mell­« £ E *• tartók orvosi rendeletre is. » B £ Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk r* K K • * nagy raktára! Keztyűk tisztítása tr 5 se és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! II ME logjaoDaszlDlt el az tokák Malii? Az inkák ivadékai után már régóta kutattak. Most az a feltűnő szűkszavú hír érkezik Amerikából, hogy Perut, illetőleg az inkák fővárosát és az utolsó inkákat Georges Brontseau nevű fran­cia tudós felfedezte. Az inkák állama és társadalmi berendezkedése régóta foglalkoztatja a tudományos köröket, de kincseikről szóló legendák nem egy fantasztát és kalandort csábítottak erre a titokzatos területre Pizzaro Ferenc óta. Ez a katonából és utonállóból vedlett „hóditó“ volt ugyanis az inkák uralmának megdöntője körülbelül négy­száz évvel ezelőtt. 0 volt az, aki elfogta az utolsó inka uralkodót, Atahnalpát és miután megkapta az érte követelt vá tságdijat, megfojtotta. Váltságdíjul annyi aranyat kért, amennyi belefér abba a szobába, ahol történetesen az uralkodó tartózkodott. Megkapta. De a mesébe illő kincs kiszolgáltatása sem segített a Nap fiainak sorsán. Ők megoldották a szociális kérdést. Az inkák eltűnésével ősrégi kultúra ment veszendőbe. E cikk terjedelme nem elég arra, hogy akár csak vázla­tosan is megismerjük ezt a csodálatos birodalmat. Tény azonban, hogy sok tekintetben az inka kultúra előbb járt, mint a mienk. Az inkák megoldották a szociális kérdést. Náluk nem volt szegény ember. A magántulajdon sért­hetetlen volt, de egyúttal korlátozott is. Az említett francia kutató találkozott az inkák egy kései unokájával, aki az utódok főpapja. A főpapnak az ősök nehéz sorsáról és pusztulásáról mondott elbeszéléséből közlünk néhány részle­tet : Boldogan éltek. — A quiehuak és aymarak uralkodó nemzetségei megerősítették —úgymond a főpap — Parauban (Peru) uralmukat és szelídséggel, igazságszeretetükkel csakhamar kiterjesztették minden irány­ban. A Pacifictól az ucayadi rengetegig a Pordillerák és Andesek fensikjain mindenütt, ahol nagytömegben volt található az arany, ezüst és egyéb fém. — Őseink boldogan éltek százezer lakosú székesfővárosunkban Tambu-To­­ceo-ban. A város Cusco tói északra az urubambai szorosokban feküdt és óriási értékű kincseket halmoztak fel benne őseink. Egyszer aztán hírül hozták a boldog városba, északró), hogy jönnek a sáppadtarcu harcosok... A spanyo­lok, akik — mint beszélték — Mexikót és más államokat elpusztitottak és ki­fosztottak, paríjainkon tényleg kikötöt­tek. Ezek a páncélos barbárok fittyet hánytak a mi nyilainknak és dárdáink­nak. Muskétájukkal a távolból halomra lőtték a derék védekezőket. — A harc után sorba vették falva­­inkat és városainkat. Raboltak és pusz­títottak és legyőzhetetlen vágyakozás­sal nyúltak minden után, ami arany .. . — Nagy vezérük, Pizarro adta a pél­dát nekik. Szerencsétlen legyőzött csá­szárunk az ő áldozata volt: Arany, arany, ez volt a jelszavuk a gyűlölt győzteseknek. Bármennyit adtak, min­dég többet és többet követeltek. És ha nem volt más mit adniok, akkor jött a kínzás, a tűz, és vallató eszközök . . . Menekülés a fosztogatók elől. — Már egy év óta tartott a borza­lom, de pompás székvárosunk érintet­len volt még. Tambu-toccot, a császár székhelyét az erdők mélye rejtette el a szaglászó spanyol bandák elől. Atyá­ink ugyanis már a betörés kezdetén gondosan eltüntették és megsemmisí­tették a városba vezető utakat. Ennek ellenére készen voltak arra, hogy a leg­értékesebb dolgaikkal adott időpont­ban elmeneküljenek. A megmentendő kincsek között a Templom mesés drá­gaságai és a „Három Ablak* palota, amelyben az első inka, a nemes Maneo Capac született — kincsei szerepeltek. — Azonban, amikor meghallották, hogy a császár a spanyolok kezei kö­zött hősi háláit halt elhatározták, hogy a legdrágább kincseket elrejtik és anél­kül, hogy a rejtekhelyt valakivel is kö­zölnék, azonnal kivándorolnak. — Az inkák szent városát ennek folytán kiürítették. Százhúszezren hagy­ták oda a kultúra és mérhetet/en kin­csek ősi fészkét. Az Ukayati folyón ereszkedtek le ezer és ezer csónakon és tutajon. A szétszéledő nemzet két ssászári kerceg, Tumuc Humac és Mangó Humac vezették. Komáromi séták. Az embernek jól esik reggel a hiva­talos órák előtt egy kis friss levegőt szívni. Nekiindul tehát elszántan a hepe­hupás kövezetnek. Ilyenkor reggel még nincsenek sokan az utcán De azért nem lehet mondani, hogy népteien volna. Mindenfelé sza­kállas, torzonborz bácsik állanak, ke­zükben fegyverük: a seprő. Rettenetes fegyver. Lissan, de gyil­kos biztonsággal kezelik. Egy jói irány­zott mozdulattal hatalmas adag port es szemetet lódítanak be az ember tüde­jébe. Ami nem fér már be a tüdőbe, az a levegőben szálidos, türelmesen várva ott más emberek légzőszerveire. Vannak azonban a komáromi szemét­nek nehezebb fajsúlyú alkatrészei is, amelyek nmacsui vonakodnak felemel­kedni a levegőbe. Ezeket a fent tisztelt bácsik kis halmokba gyűjtik össze. Majd elbánik velük egy hatalmasabb szövetséges társu <: a szél. Az széthordja a kis halmot, hogy másnap újra össze­kaparhassák. Ezt nevezik a természet­­tudósok körfolyamatnak. A ravasz sétáló, hogy kijátssza a kérlelhetetlen fátumot, cikk caKkban végzi sétáját, kerülgetvén ezeket a sza­kállas gentlemanokat. Jól a házak falai mellé húzódik A házakban már ébre­deznek. Megnyílnak az ablakok és bá­jos szobacicak üdvözlik a sétálót a portörlő rongy lobogiatásával. Valami titkos diplomáciái egyezség lehet ezek között és az utcaseprők között, mert más uton-módon bar, de ugyanazt a célt szolgálják. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy sietve meneküljünk be a hivatalba, leg­alább odi jókor érkezünk. A délutáni sétánknak is megvan a maga bája. Nem keli egyedül, elhagyot­tan bolyongjunk, mert csakhamat né­hány cigánygyerek szegődik mellénk kísérőnek és dallamos hangján ismétli meg abbeli óhaját, hogy anyagilag tá­mogassuk. A délutáni korzónak egyik vonzó ér­dekessége a rádióhangverseny. Laut­­sprecherrel. Ez a következőképen zaj­lik le. Csodálatos alakok tűnnek fel az utca közepén. Elől-bálul paizs borítja testü­ket, olyanformák, mint a régi római katonák várostrom idején Csakhogy az ő paizsuk keménypipirból van. Az egyi­kén a színház, a másikén a mozi hir­detése ékeskedik. Méltóságodat), de nem némán halad­nak. Egymást ordítják túl, mint nősirást az éginaboru Hangjuk betölti a léget. ... De egyszerre csak a rádió hang­zavarba belefuródik a zongoraverkli ze­néje és fennen hirdeti Berciről azt a kompromittáló körülményt, hogy ő nem legény. De a zongoraverklit is utoléri a nemezis. Borzalmas csörömpölés mu) felül minden földi zajt. Mi történik? fordul ijedten hátra a nem-benszülöu. Egy szekér megy végig a komáromi kövezeten. ... Itt a tavasz, ilyenkor mindenfelé kezdenek divatba jönni az esti séták. Andalgások a csillagok és a hold fé­nyénél. Komáromban nem illik az éj­szakai órákban sétálni. Ilyenkor a be­törő urak működnek. Még meg találná zavarni őket az ember nagy munkájuk­ban. Pedig kár volna tönkretenni ezt a speciális komáromi iparágat, ami még itt virágzik. Más úgy sem virágzik itten. Rendezni kellene a dolgot. Este 10 óra után csak betörő-igazolvánnyal volna szabad az utcára menni. (C.) Budapesti Nemzetközi Mintavásár. Április 17-26-%. E hó 17 én nyílik meg a Budapesti Mintavásár, amely iránt minden eszten­dőben észrevehetően emelkedő érdek­lődés nyilvánul meg. A közgazdaság kérdéseit a mindig agyarkodó politika szemüvegének mellőzésével szemlélő és figyelő elő t természetesnek tűnik, hogy a szomszédos állam ipari és kereske­delmi tevékenysége iránt különösen Szlovenszkón nyilvánul meg az érdek­lődés. Az ipar és kereskedelem évszá­zados kapcsolatait nem szakíthatja szét országhatár, mert a termelés nagy rend­jében a békés emberi munka eredményt csak a kölcsönös egymásrautaltság fel­ismerése s egymással való barátságos szabad érintkezés, forgalom biztosít­hatja. Az állandó intézmények jellegével bíró nemzetközi mintavásárok ma már nemcsak látványosságok, nemcsak ki­állításai és ismertetői egy-egy állam ipari és kereskedelmi fejlettségének, hanem valóságos vásárok, ahol a vá­sárló kiválogathatja magának a legna­gyobb választék segítségével, amire szüksége van üzletfeleinek. A Budapesti Mintavásár nemcsak a magyar ipar és kereskedelem bemutatója, hanem a nyu­gati és keleti államok termeléséről is megfelelő tájékozást tesz lehetővé. A Budapesti Mintavásár az Európa min­den részéből összesereglő kiállítóknak és látogatóknak évről-évre emelkedő jelentőségű bőséges üzletkötési alkal­makat biztositó találkozóhelye. A mintavásárt rendező Budapesti Ipar és Kereskedelmi Kamara ezért a lehető legnagyobb kedvezményeket nyujt/a a vásár látogatóinak, nevezetesen: A vásárlatogatók az összes magyar vas­utakon, valamint a Duna hajózási vona­lakon 50% os utazási kedvezményben részesülnek. Több szomszédos és közép­­európai állam vasúti és hajózási társa­ságai részéről úgy a személy-, vala­­, mint az áruminta-szállításokra hasonló kedvezmények nyujtatnak. Cal. állam» vasutakon 25%, hajójegyek 50% ked­vezménnyel. A vásárra érkezők a ma­gyar határt vizűm nélkül léphetik át, melyet a vásár területén mérsékelt dij mellett szerezhetnek meg. Ezzel a vízum­mal 2 hónapig lehet Magyarországon tartózkodni. A vásárra érkező idegene­ket Budapest Székesfőváros Idegenfor­galmi Hivatala (IV. Haris-köz 1., inter» urban telefon: 2—54), mely az összes pályaudvarokon és hajóállomásokon is tart fenn kirendeltségeket — szállá­solja el. A vásárlátogatók kényelmére a vásár területén a következő hivatalok működ­nek: 1. Vásáriroda. 2. A m. kir. útlevél­­kirendeltség. 3. A m kir. fővámhivatal kirendeltsége. 4. Budapest Székesfővá­ros Idegenforgalmi Hivatalának kiren­deltsége. 5, A Menetjegyiroda kirendelt­sége. 6 A szállítmányozási kirendeltség. 7. Posta és távirdahivatal. Cime: „Buda­pesti Nemzetközi Vásár, Ipírcsarnok.“ Sürgönyeim: Benve Budapest. E címekre érkező levelek illetve táviratok a vásár területén kízoesittetiiek. 8. Vezető és tolmácsiroda. Vásárigazolványokra I osztályú utazás esetén 2 őK, II osztályú utazás esetért 1 cK és III osztályon való utazás ese­tén 050 cK okmánybiiyeget kell ra­gasztani. LbbwIiMMi ieszemi IrótiMa, titüieae és deli pyämSlrs féltei Korai Aladár tsemegekercskBdése Komárom. Kisiiid-űtta 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardinidk, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, cu összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824

Next

/
Oldalképek
Tartalom