Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-13 / 44. szám

Komáromi Lapok

3. oldal.

1926. április'13.

W

Versenyen kívüli olcsó árak!

c

o

N

co

G

u

O

to

Is

J*

Női , férfi« és baby (teira) kelengye. Női- és férfi harisnya, gyermek sokni, flór trikó, gyermek mosó és szövet játszó ruhák

Divat kötött mellények s pull-owerek. Francia nyakkendő különlegességek I

Külön OSZtálV sPort*és pennád giermek-Jr'jtocs||í, _ \/„n,á„

Vulkán kofferek.

Elbert“ divatáruházában

Komáromi N&dor»utca 19. (Koronabankkal szemben)

yy

A hallgatóság lelkét 'megragadó remek [ szabadelőadást azzal a hő óhajjal végzi, 1 hogy vajha jönne egy újabb Gyulai Pál, aki a szigorú kritikalángostorával korbácsolná ki az irodalom felszentelt templomából a tiszta erkölcsöt nélkülöző tetszetős, de nemes tartalom nélküli irodalmi árukat szállító kufáro kát.

A műsor fénypontját képező előadás mély benyomást keltett és utána a Nőegylet fáradhatatlan hölgyei párolgó teát, ízletes süteményt és szendvicset szolgáltak fel lebilincselő kedvességgel és magyaros vendégszeretettel. A szeretet vendégség rendezésében a következő hölgyek érdemlik ki a vendégsereg osztatlan háláját:

Papp Ko/ách Elemérné, Jánossy La* josné, Varga Sándorné, Bátyai Mihályné. özv. Végh Mihályné, Mészáros Klára, Takács Juliska, Takács Mariska, Göttl Jenőné, Szijj Jánosné, Bajcsi Ferencné, özv. Csukás Zsigmondné, dr. Hartenstein Pálné, Kossár Jánosné, Laklóth Józsefné háziasszonyokon kívül sok-sok leányka sürgött-forgott a kiszolgálásnál.

Az elnökségnek nagy segítségére volt Igó Aladár titkár, főrendező, aki a tőle megszokott buzgalommal intézte az ügyeket. Tea alatt a Ref. Ifjúsági Egyesület jeles zenekara adott elő Arvay András vezetésével, nagy*tetszész mel lett több sikerült zenedarabot.

Majd Salamon Juliska tanítónő, az ő végtelen kedves, meleg és behízelgő hangján több Balázs nótát énekelt el, amelyeknek hatását különösen emelte, hogy a dalszövegeket Antal Iván, neves dalköltő földink irta. A szép ének sok-sok meleg tapsot váltott ki és nem egy ráadást kívánt a hallgatóság osztatlan tetszés megnyilvánitása. A zongora kíséretet úgy ennél a számnál, mint Joó Leonka pompás hegedüjátékénál Bajcsy Sándor látta el diszkrét finomsággal.

A fiatal generáció egy törekvő tagja, Mészáros László, igen szép zongoraszáma tette még vonzóvá a nívós műsort. A tehetséges fiatalember még sok kellemes órát fog szerezni zenekedvelő közönségünknek, amely ezúttal is zajos tapssal jutalmazta és ujrázta meg sikerült játékát.

A száz évvel ezelőtt született Gyulai Pál egyik leghatásosabb költeményét, a Pókaynét, mint melódrámát Göttl Erzsiké szavalta el olyan megkapó átérzéssel, hogy valósággal megzokogtatta a lelkeket és sziveket a jeles szavaló. A hatásos költemény minden érzését érvényre juttató kisérő zenét Tóth István, a komáromi ref. egyház taleníumos és szép zenei tudással megáldott kántora szerzetté és ő is adta elő. A gyönyörű melodráma után felhangzott tapsbóí kijutott a zeneszerzőnek és kísérőnek is bőven.

/oó Leonka megható és nagy átérzéssel, tudással előadott hegedüjátéka következett, amely a gazdag műsor legsikerültebb pontjai közé tartozott. A szivekbe markoló, a lelkeket megzokogtató bús magyar hallgatót, Rózsavölgyi kesergőjét adta elő olyan meleg érzéssel, hogy a gyönyörű hegedüjáték szépségével, melegségével alig tudott betelni a hallgatóság és a zajos tapsok több újrázást és ráadást követeltek.

A XXIII zsoltár magasztos hangjai zárták be a minden részében sikerült ünnepélyt, amelyre mindig büszke lehet a Prot. Nőegylet fáradhatatlan vezetősége;______________________

— Gyarmukkoc i:.„Spon“ bőrvászon* tetős, „pedignád“ legolcsóbbtól legfinomabbig olcsó szabott árban Elbertnél.

Egg neues idegoruos az emberi butaságról.

Az egészséges és beteg buta. — A korlátolt gazdag és a korlátolt szegény. ~ Polgárok és arisztokraták. —A buta költő.

Néhány hónappal ezelőtt meghalt egy neves müncheni idegorvos, dr. L Loewenfeld, udvari tanácsos. Loewenfeld neve ismert volt a külföldi orvosi irodalomban. Számos érdekes lélektani problémával foglalkozó könyvet irt és különösen érdekes nemrég uj kiadás ban megjelent müve, amelynek cime: „A butaságról“ s amely mulatságos és tanulságos szemlét tart az emberi tökéletlenség legkülönbözőbb jelenségein. A könyv mindenképpen érdekes; hiszen orvos, müveit, széles látókörű orvos beszél itt tudományosan és lélektanilag az emberi butaságról. A könyv több fejezetre oszlik: pontosan leírja a buta ember természelrajzát, megvizsgálja az életkor, a faj, a foglalkozás és hivatás kapcsolatát a butasággal, majd néhány érdekes fejezetben foglalkozik a gazdasági és társadalmi életben, valamint művészet és tudomány világában je lentkező butasággal

Kiragadunk néhány érdekes szempontot ezekből a fejezetekből.

Butaság a közgazdasági életben.

— Azt szokták mondani, — írja Loewenfeld — hogy butáké a szerencse. — Loewenfeld megcáfolja ezt a közmondást, szerinte az, amit szerencsének neveznek sokkal gyakrabban társul az intelligenciához, már cs;k annál a közelálló oknál fogva is, hogy a buta ember csak a véletlen folytán tudja elérni azt, amit az intelligens okos számítással szerez meg. A korlátolt intelligens tehát kevesebb alkalmazást talál és ennek következtében kisebb is a jövedelme. A kevésbé tehetséges kereskedősegéd csak alacsonyrendü és mechanikai feladatokat igénylő állásban helyezendő el; önálló teljesítményekre nincs tehetsége és ezért csak ritkán tud jobban fizetett állásba kerülni. A korlátolt kereskedő többnyire csak kis üzletet tud lebonyoiitani és vezetni, többnyire olymódon, amely ki csíny, de biztos jövedelmet biztosit neki. Ha nagyobb vállalkozásokba keveredik, Ítélőképességének gyöngesége miatt a legtöbbször pórul jár. Még nagy vagyonnak a birtoka is csak ritkán tudja megóvni a hajótöréstől, minthogy nem tudja pontosan megítélni az embereket és körülményneket s igy a legkülönbösőbb hátrányokat kénytelen elszenvedni.

A gazdag és előkelő butasága.

A pénz reális valami; hatalmi tényező, amelynek ereje érvényesül a magán- és nyilvános élet minden területén. A pénznek és vagyonnak helyes megítélése azonban az emberek nagyrészéből éppúgy hiányzik, mint a címeknek, rendjeleknek és a származásnak helyes megítélése. Kétségtelenül van abban bizonyos jogosultság, hogy ha valaki értéket tulajdonit olyan őseinek, akik érdemeket szereztek és előkelő pozíciókat vívtak ki. Ebből azonban nem következik az a ma már hála Istennek egyre ritkábbá váló felfogás, hogy az ember a bárónál kezdődik.

A gazdagok világában jelentkező butasághoz tartozik az a gyakori kívánság is, hogy vagyonosabbnak tartsanak bennünket az emberek, mint aminők a valóságban vagyunk. Sok ember attól fél, hogy elveszti társadalmi tekintélyének egy részét, ha valóságos viszonyainak megfelelő életmódot folytat. Arra irányul tehát minden szava és

cselekedete, hogy embertársaiban a jól szituált ember benyomását keltse. Nők, akiknek a legcsekélyebb jövedelmük van, vagy az sincs, elegánsan öltözködnek és olyan vacsorákat és estélyeket rendeznek, amelyek legjobb esetben csak úgy válnak lehetségessé, hogy hétköznapokon megvonják maguktól a legszükségesebbeket is. Ezek az emberek szégyelnek elfogadni jól megfizetett állási is és inkább otthon végeznek el igán rossz keresetért igen nehéz munkát, csak azért, mert ezt titokban tarthatják. Különösen káros azoknak a szegényebb szülőknek butasága, akik lányukat — ahelyett, hogy kitanittatnák valamire — elegánsan öltöztetik, bálokra és estélyekre viszik, hogy a vagyonosság látszatának felkeltésével jobbmódu udvar- | lókat csalogassanak köréje. A számítás ■ gyakran balul üt ki és a szegény leányok később gyakran sok szomorúsággal fizetnek szüleik korlátoltságáért.

Művészek butasága.

Ebben a fejezetben Loewenfeld nevet ad egy egyébként közismert betegségnek. A név: „Dichteritis“. Ez ama fiatalemberek betegsége, akik össze tudnak kovácsolni néhány rimet, ezekbe a rímekbe igen hangos, de lapos gondo- S latokat verejtékeznek és azt képzelik | magukról, hogy nagy költők. A „Dichte- \ ritis“ lelki ragály, amely igen sok em- í bért megtámad fiatalabb éveiben.

A butaság azonban igen sokszor jelentkezik kiemelkedőbb és ismertebb költők müveiben is. Loewenfeld itt különösen Ludwig Anzengrube elbeszéléseit szedi elő, amelyek között sok korlátoltságot talál. Külön fejezetben tárgyalja Courbetnek, a hires francia festőnek esetét, baki példaképe a tehetséges, de egyébként teljesen korlátolt művésznek.

Gyakran elénk toppan a butaság a művészetnek minden egyéb területén is, a festészetben, szobrászatban és zenében is. Határozottan lehet állítani, hogy ma végtelenül sok közepest és értéktelent visznek a nyilvánosság elé. Oka ennek az is, hogy a művészet bizonyos fokig közprédája lett a dilettantizmusnak. Hiszen szinte divattá vált, hogy jobbmódu család valamelyik leánytagja iskolai tanulmányainak elvégzése után egy ideig még festészeti órákat vesz. Ezeknek a fiatal hölgyeknek, éppúgy, mint férfikollégáiknak nagyrésze, tehet ségtelen és idővel maga is belátja művészi teljesítményeinek értéktelenségét. Nem ritka közöttük azonban az olyan, akikben a tehelség hiányához még általános korlátoltság vagy pedig hiúságból eredő lelki vakság társul, aminek következtében pancsolásaikat remekműveknek érzik, amelyeket részint saját otthonuk disziiésére, részint ajándékozásra használnak,sőt tárlatokon is bemutatnak.

A korlátoltságlfejezetében kell elkönyvelni azokat a napjainkban gyakran jelentkező művészcsoportokat is, amelyek szinte hétről hétre azzal a hangos jelszóval bukkannak fel, hogy uj művé szeti irányokat alapítanak. Irányukat rendesen olyan müvekkel dokumentálják, amelyek sem a műveltebb közönség, sem a hozzáértő művészek között nem találnak hitelre ők azonban dobszóval hirdetik magukról, hogy „a századok csúcsán állanak és heroldjai a jövendőnek*. Ők azok, akik szerint „megszűnt a tér és idő“, ők azok, akik azt állítják magukról, hogy „a tiszta abszolútban“ élnek. De a képeikben senki sem gyönyörködik és senki sem talál bennük értelmet.

tMMlÉliafflli beszerzési Mtiotta, crentene Ss dili atamiHi fflttn Korai Aladár

csemesekereskedése Komárom. Kishíd-utca 1. sz.

Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott déli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824

Tavasz kezdetén.

Keblembe markol a nap tiszta fénye,

Knnek hevében fürdik már a táj,

Az istenadta, zord, kopár mezékre Édent varázsolt már a napsugár.

Megittasulva ibolya szagától,

Lelkem hévül a zsendülő csodán.

Ujongva látom, vész a téli járom S a kalász jöttét szivszorongva várom.

Csak jön, csak jön, kerengve egyre száll még A dél honából érkező madár,

S téged köszönt, te szent emlékű tájék,

Téged köszönt, te liget és határ.

Már int a bokor s kész a zöld teríték, Amelyben fészke s ahol élke vár.

Már csattog, zendül felséges zenéje S uj lélek száll most minden lény szivébe.

De mily zene ez ? — Uj hang kél a légben, Úgy zúg, örvénylik, harsog a dala.

Fellángol benne most is úgy, mint régen A szabadságnak bűvös hajnala.

Emlékezzünk! — így tavasz ébredéskor Egykor ledőlt a börtönök fala S a szabadságért hullatá a vérét Sok százezer a jobb jövő hitéért.

Csak vágd az erdőt, irtsad azt tövestül,

Hol egy fa dől, száz uj sarj nő oda,

Gyökér és mag nem pusztul mindenestül, Rügyet nevel a hajnal bíbora.

A mindenségben Isten lelke rezdül,

Szabadság s élet nem vész ki soha,

— Jön mindig tavasz, rózsákat fakasztó És életet meg szabadságot osztó.

Ezért köszöntlek szép napok varázsa,

Ezért kívánlak rég várt jobb világ.

Ezért ragyog a tavasz hő sugára S kihajt csókjára minden lomb s virág,

— És nő és hajt a népnek ősi fája,Mely elemeknek harcában kivált.-------—

— Ó jöjj évszakja forró ifjú vágynak,

Mig élek, mindig s mindörökre átdlak.

Komáromi Koboz.

HÍMEK.

— Rákóczi-ünnepély Komáromban. A

szabadságért és az osztrák elnyomás ellen küzdött II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 250-ik évfordulóját a komáromi Jókai Egyesület is méltóképpen megfogja ünnepelni. E célból igazán gazdag és nívós műsort állított össze a refidezőség. A Dalegyesület énekkara kurucz dalokat fog énekelni, Barta Lajosné operaénekesnő a Nemo opera nagy áriáját fogja elénekelni. Ezenkívül még lesz felolvasás, zeneszám stb. A Rákóczi-ünnepélyt április hó 25-én d. u. 6 órakor rendezi a Jókai Egyesület és amennyiben a sziniszezon miatt az ünnepélyt a kultúrpalotában megtartani nem lehet, akkor a főgimnázium dísztermét fogja elkérni az elnökség.

— Boldoghy Gyula ünneplése, őszinte és meleg ünneplésben volt része városunk egyik tekintélyes és érdemes polgárának; Boldoghy Gyula ipartársulati elnöknek. A Komáromi Iparoskör, melynek Boldoghy diszelnöke, névnapjának előestéjén, április 11-én, a Horváth féle vendéglőben kétszázteritékes társasvacsorát rendezett a köztiszteletben álló elnök liszteletére, amelyen a komáromi iparosság színe-java megjelent, hogy szeretetének és becsülésének gyengéd jeleivel vegye körül a közélet e kipróbált, leises és önzetlen harcosát. Az első felköszöntőt Czike Dénes ipartestületi tiszteleti ellök mondotta, aki közvetlen, szívből fakadó hangon köszöntötte az ünnepeltet az össziparosság nevében, köszönetét mondva azért az odaadó, évtizedeken át soha nem lankadó eredményes munkásságért, amelyet a komáromi iparosok érdekében mindenkor a legnagyobb készséggel kifejtett. Dosztál Jakab kereskedelmi és iparkamarai tanácsos az Iparoskör ne/ében üdvözölte a szeretett diszelnököt, Gaál Gyula dr. ipartársulati jogtanácsos pedig meleg elismeréssel emlékezett meg azokról az érdemekről, amelyeket az ünnepelt közéleti működése alatt szerzett és meg ragadó szavakban fejezte ki a kereskedők testületének őszinte Jókivánatait. Domány Ferenc, az iparosság e régi tisztelt tagja fordulatos és kedves beszédben a tisztelők és jóbarátok üdvözletét tolmácsolta. Farkas István, az Iparoskör derék könyvtárosa pedig az ünnepedben a mindenkor masokért küzdő, támofithatatian vezérférfiúí üdvözölte igen szép, megkapó beszédben Eigner Ferenc az építőiparosok szövetsége nevében fejezte ki szerencse! ivánatait. A beszédek közben az Iparoskör fegyelmezett dalárdája szép karéneket adott elő az ünnepslt tiszteletére Tóth Géza szabatos, ügyes vezetésével s nagy hatás mellett. Boldoghy Gyula meghatva köszönte meg az ovációt és az üdvözlő szónokok beszédeire válaszolva, kijelentette, hogy továbbra is, amíg iparos-