Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-10 / 43. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1928. április 18. Eltadfceek kezdete hétköznap est* V ti '|,9 órakor TISZTI PAVILLON Elóadáeok kezdet« vasár- és ünnepnap Vasárnap és Hétfő, április II. és 12-én. Szombat, áp* ilis IO-én moziszünet! Na»y szenzációs dráma 7 felv. Harry Piellel Szeretetvendégség. (A Prot. Jótékony Nőegylet szeretet­­vendégsige a kollégiumban április 11-én este 7 órai kezdettel.) ^Többször említettük már, hogy a Prot. Jótékony Nőegylet ismét felvette működési programjába a szereietven­­dégségek rendezését, amelyek révén a háború előtt oly sok szegényt tudott segíteni a derék egyesület. A szeretetvendégség eredete régi és visszanyu'ik az ős keresztények idejé­ben, amikor közadakozásból összeadott élelmi szerek közős étkezésekor vallá­sos tárgyú dolgokkal foglalkoztak. A komáromi Prot. Jótékony Nőegylet szeretetvendégségei azonban még a jó­tékonykodást is felölelik. A közadakozás­ból összegyűjtött tea, cukor, rum, tea­sütemények és 8zendvichekre vendégül látja a Nőegylet Komárom közönségét. A látogatók belépődíjat fizetnek, amely­nek ellenében gazdag és nívós műsor­ban gyönyörködhetnek és családias jellegű teaestélyben is részesülnek. A belépődíjakat a Nőegylet szegé­nyeinek a segítésére fordítják. A háború előtt gyakran tartott ilyen szeretetvendégséget a Prot. Nőegylei, amelyen Komárom jótékony társadalma valláskülömbség nélkül résztvett. A háború után ez évben volt az első szeretetvendégség, amelynek igazán fé­nyes erkölcsi és anyagi sikere arra indította a Nőegylet vezetőségét, hogy a szereletvendégségei megismételje. A legközelebbi holnap, vasárnap este lesz a kollégium emeleti nagytermében. A holnapi szeretetvendégség nem 6, hanem 7 órakor kezdődik és pedig pontosan. A gazdag műsoru szeretetvendégség belépő dija a vigalmi adóval együtt személyenkint 6 K. A gazdag lelki táplálékon kívül tea ozsonnában is részesül e csekély belépő dij ellenében minden látogató. A Nőegylet fáradhatatlan vezetősége Papp Kovács Eiemérné agilis elnö.tkel az étén mindent elkövet, hogy a sze­retetvendégség ezúttal is fényes erkölcsi és anyagi sikerrel végződjék. A nagy­terem elrendezése, az ízléses asztal­­terítékek is az ő kezeik áldott munká­ját dicsérik. A holnapi szeretetvendégségre külön meghívót nem bocsálanak ki és az el­nökség ezúton hiv meg mindenkit val­láskülönbség nélkül. A szeretetvendégség műsora: 1. Köz­ének 37. dicséret. 2. Imádkozik és bib­lia magyarázatot tart Zsemlye Lajos ev. ref. helyettes lelkész. 3. Előadást tart Gyulai Pálról Weisz Kornélia el. isk. igazgató. 30 perc szünet, amely alatt teát és süteményt fognak felszolgálni. 4 Balázs nóták Antal Iván szövegével. Énekli Salamon Juliska tanítónő, zon­gorán kiséri Bajcsy Sándor. 5. a) E. Pa­­ladilhe Mandolinata, b) Isten veled“ Románc, zongorán előadja Mészáros László VIII. o. t. 6. Pókainé Gyulai Páltól, melodráma, zenéjét szerezte Tóth István ref. kántor, szavalja Göttl Erzsiké, zongorán kiséri Tóth István. 7. Rózsavölgyi kesergője (régi magyar hallgató) hegedűn előadja Joó Leonka, zongorán kíséri Bajcsy Sándor. — A Bafa-oég repülőgépje Lengyel­­országba. A napokban kapta meg a Bata-cég a prágai lengyel konzulátus engedélyét a lengyel határ átrepülésére. A Báfa cég azért folyamodott ezen en­gedélyért, hogy lengyelországi képvise­letei szükségletét minden időben a leg­gyorsabb utón kielégíthesse. Komáromi levelek. Kedves ismeretlen! A levelét megkaptam és bár nem énekeltem el, hogy Kis levélke, drága kis levélke, Nem is tudod, mily boldoggál tevéi U! és a felbontása alatt se dudorásztam el, hogy Reszketek, mint a falevél, Feltörni nem merem, Elfog a félelem. de azért mégis megörültem szép, kerek­­ded betűinek. Az irás szakértők azt mondják, hogy aki gömbölyű belüket ir a papírra, az maga is kerekded, gömbölyded,8zóval molett. Az ismeretlen­ség e kényelmes homályába burkolódzó levélíróról tehát már annyit tudok, hogy moled. így tehát ezentúl minden molett nőben a levél szerzőjét gyanítom és ezen az alapon iapogatódzom tovább az igazság kiderítése felé. Megörültem levelének kedves isme­retien, mert azt írja, hogy a múlt héten megirt színházi alakjaim magácskának nagyon tetszettek és arra kér, hogy folytassam ezt a témát, a levelében annyi kedves, hízelgő dolgokat irt, hogy levegyen a lábamról és szentül hiszem, hogy legközelebb már más kéréssel fog hozzám fordulni, hogy ajánljam be szí­nésznőnek, vagy hogy az eddig az íróasztalában rejtegetett ^rámáját adas­suk elő. Lehet, hogy a kedves, hízelgő szavainak ezek az indító rugói, mind­egy, ezek a lelki megcirógatások meg nexem, hatezeréves Faunnak is jól es­nek és lépre megyek magának és foly­tatom a színházi alakok megörökítését. Tehát hallgasson ide kedves isme­retlen. Ne hidd azt kedves, vagy kedvellen olvasóm, hogy a múltkori sorozattal már kimerítettem a színházi alakok sor^J. Oh nem, ezek olyan sokan vannak, hogy ez a téma kimeríthetet­len, mint a tenger. Lássunk tehát ez alkalommal is né­hányat. A papucshősök. Ezek szánaiomkeltő alakjai a szín­házi közönségnek. Oithon görnyednek a papucskormány alatt és elesnek attól az élvezettől, hogy külön, egyedül, a házisárkány, az asszony nélkül mehes­senek a színházba, hogy színház után benézhessenek egy pillanatra a Bab­leves, a Szivacs és a Zoborhegyi csár­dába, a cigány, vagy a női zenekaros kávéházba és végül a bárba. Mindezek a gyönyörűségek csak álomképek alak­jaiban jelennek meg a papucshősök lelki szemeik előtt. Ök csak akkor mehetnek a színházba, amikor az asszony megy és a férj uramat is magával viszi. Ezek a szánalmas embertársaink a leghálá­­sabb nézői azoknak a daraboknak, ami­kor a színpadon is egy-egy papucshős szenved, könnyezik és vérzik. Átérzik a hős minden szenvedését és titokban (hogy a mellettük ülő asszony észre ne vegye) együtt zokognak a színpadi hős­sel. Tomboló tapsviharban törnek ezek ki, amikor összelebben a függöny. Az asszony azt hiszi, hogy az egész elő­adásnak szól ez a taps, pedig csak a színpadi hős váltotta azt Ki. A Csirke­fogót végignéző papucshősök a szék­­jükbe kapaszkodva tartották vissza ma­gukat, hogy a darab vége felé, amikor a pipogya férj hős lesz és mint erélyes férfi bánik az asszonnyal, föl ne rohanjanak a színpadra, hogy együtt üvöltsék a színpadi hőssel, hogy le a nyelves, kerepelő, házsártos asszonyok-Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg ml Ködjenek, úgy kell kezelni, mint -------bármilyen szerkezetet.-------­Ön köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezett­séget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt --------------- ma már ---------------5 korona 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzato­kat utasítson vissza, minthogy önnek fizetni kell, tehát a legjobbat kérje. Ez a jól ismert ALFA Menthol sósborszesz. i Mindenhol kapható. 488 Ára 5.30 Sic. i j kai, a házi sárkányokkal, fúriákkal és hárpiákkal, a férfinem elnyomóival és hogy ott a világ szine előtt megesküd jenek, hogy „Rabok tovább nem le­szünk 1“ (Ugy-e bár Faun ur, ön még nem nős ember? — hogy ilyen bátran mer írni az asszonyok ellen 11 Szedő gyerek.) Különös jelenség, hogy ezek a pa­­pucshősök nem egyszer nyílt színen is megtapsolják Sándor Arankát, ami­kor nyelves asszony szerepbjn való­sággal brillíroz. Ez a nyílt színen való megtapsolás érthető a p ipucshősök ré­szétől, mert hiszen egyedül csak ők hivatotlak azt elbírálni, hogy milyen jól is adja Sándor Aranka a nyelves és a szegény férjet hát rétre összegör­­bitő kelepelő asszonyt. A titkos drámaírók. Ilyenek is helyet foglalnak a nézők között. Ezek természetesen leszólnak minden darabot, hogy nincs benne drámai lendület, emelkedés, sorsfordu­lat, peripecia. Közben sejtetik, hogy most készül egy darab, az lesz aztan a dráma, a világirodaiom eseménye, ha megjelenik. E drámák megjelenésé­től azonban nem igen keil félni. Ezek a titkos drámai Írók első sorban ra­jongó ábrándozók, akik már rég meg­álmodták a darab premierjén ara'ott öríiletes sikert, de azt a fáradságot még egyszer se vették maguknak, hogy leülnének az íróasztalhoz, hogy már egyszer elkezdenék írni azt a nagy­­nagy drámát. A műkedvelők. Ezek — kevés kivétellel — nagy j ellenségei a színészeknek, tzek nem szórakozni mennek a szinházoa, hanem hogy még jobban bebeszélh^ssék ma­guknak, hogy az ő műkedvelő gárdájuk sokkal jobban játszik, mint a hivatásos színészet. Ezen műkedvelők és rajon­góik haragusznak, hogy a koldus bot­tal egyenlő vándorbotot kezében szo­rongató magyar színészek ide, a Beö­­thyek, a Péczelyek, a Czuczorok, a Jókaiak megszentelt földjére is elmer­tek jönni, hogy a Déryné ifjasszony idejét újra átszenvedő magyar színészet pár hétre itt meleg otthont találjon. Persze vannak dicséretes kivételek is a műkedvelők között, akik szívesen, szeretettel járnak színházba, hogy ta­nuljanak, mert hiszen a két hónapos sziniszezon után még tiz hónapja ma­rad az esztendőnek s ez idő alatt bőven lehet mükedvelősködni. Ezek a józan belátásuak, nyugodt és tárgyilagos mű­kedvelők, aztán reánk sajtóra se hara­gusznak, hogy támogatjuk a hivatásos színészetet, eszükbe jut az a sok sok meleg támogatás, amelyben a műked­velőket részesítettük és amelyekben majd ezentúl részesíteni fogjuk. Az előadást zavarók. Oh ezek sokkal többen vannak, mint hinnők. Ezeknek éppen a legszebb je­leneteknél van megbeszélni valójuk a szomszédjukkal. A város legfrissebb pletykáit ilyenkor tárgyalják le. Amikor siri csend van a színházban és a hal­dokló király éppen szétosztja országát a gyermekei között, pont akkor tolja odébb valaki a székét, akkor fújja ki az orrát, akkor köhög, krákog, akkor nyitja ki nagy zörejjel a cukros papír­zacskót, hogy a szomszédját megkínálja és rendesen akkor ejti le valaki az öt­koronás nagyságú promencli cukrot. Vannak, akik feltűnési viszketegség­­bői teszik ezt, hogy magukra vonják a figyelmet. Pedig amit így magukra vonnak, az minden, csak nem figyelem, hanem boszankodás, leszólás, dühös • ködés és olyan megjegyzések, amelye­ket senki se tesz szívesen zsebre. — No ez se volt még színházban. S ha feltűnési viszketegségben szenved, ne színházba jöjjön, hanem a patikába és vegyen Zacherlin port. így és ilyenformán szólják le az elő­adást zavarókat és úgy is kell nekik 1 Legközelebb majd folytatjuk a soro­zatot. Tehát a viszontlátásra. Faun. HÍREK. — Közgyűlés a városnál. Komárom város községi képviselőtestülete április hó 15 én, csütörtökön délután 5 órakor a városháza nagytermében rendes köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgysoroza­tának fontosabb pontjai: elnöki beje­lentések, a pénzügyi bizottság elnöké­nek megválasztása, a városi népkonyhára vonatkozó jelentés és számadás, a du­­naparti további kikötőtelek eladására vonatkozó tanácsi javaslat, az 1926. évi költségvetés tárgyalása, a munkáslaká­sok építésére beérkezett ajánlatok is­mertetése és a munkálatok kiadása, Steiner Gábor és társainak indítványa Gaborek h. starosta részére tiszteleídij megszavazása iránt. E közgyűlésen ke­rül tárgyalás alá az állami villamos­művel kötendő szerződéstervezet, a jár­dák kövezése és karbantartására vonat­kozó szabályrendelet, valamint számos illetőség és községi kötelékbe való föl­vétel iránti kérvény. — Alapy Gyula dr. és Bognár Cselt dr. elöadasa Pozsonyit un. A pozsonyi Toldy Kör vasárnap, április 11 én este fél 7 órai kezdettel a primáspalota tükör­­termében évadzáró irodalmi és művészi estét rendez. Az estén közreműködik Alapy Gyula dr. is, aki megemlékezik Jókat Mór pozsonyi kiadójáról, majd pedig saját történeti novelláját mutatja be es szabadelőadást tart Bognár Cecil dr. egyet. m. tanár „ A modern irodalom és művészet lélektani alapjai“ cimen. Ezen­kívül szavalat és klasszikus zeneszámok töltik ki a gazdag műsort. — A raf. egyházból. A komáromi református keresztyén egyház presbi­tériuma április 9 én, pénteken délután Galambos Zoltán lelkész és Fülöp Zsig­­mond tőgondnok együttes einöulete mellett látogatott ülést tartott. Az elnöki jelentések tudomásul vétele ulárt a presbitérium foglalkozott az egyháznak, mint bérbeadónak a postakincstárral mint bérlővel való viszonyával és meg bízta az elnökségei, hogy kérje meg átiratban a helybeli postahivatal főnök­ségét, nogy az a postakincstárral meg­kötendő bérleti szerződéshez szükséges tárgyalások felvételére nézve a posta­­igazgatóságnál lépéseket tenni szíves­kedjek. Egy fölmerült esetből kifolyólag a. pesbitérium határozatiig kimondotta, hogy a templomépület két oldalán el­terülő udvar részeken semmiféle épít­kezéseket nem engedélyez s ilyen célra területet bérletre ki nem ad és utasí­totta az egyház gondnokságát, hogy hasonló irányú megkeresések esetében e határozathoz szigorúan ragaszkodjék. Az uj egyházi adókulcsra vonatkozó javaslat kidolgozására a főgondnok elnöklete mellett egy bizottságot küldött ki a presbitérium. A folyó ügyek elin­tézése után Galambos Zoltán lelkész bejelentette a presbitériumnak, hogy az egyháztól nyert korábbi engedélye alap­ján, a jövő héten Losoncra távozik, ahol a ref. teológián fogja megtartani két és fél hóra terjedő előadásait. Be­jelentette, hogy rendkívül fontos ese­tekben előzetes értesítésre készséggel tér vissza gyülekezetébe, a pünkösdi ünnepek alatt pedig több napig fog hívei körében tartózkodni. Távolléte alatt a lelkész! teendőket Tóth Béla s. lelkész fogja elvégezni. A bejelentést a presbitérium tudomásul vette, amely­nek nevében az egyház főgondnoka kívánt meleg szavakkal sok sikert az ifjú lelkipásztor teológiai működéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom