Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-10 / 43. szám

egryvenhetedik évfolyam. <43. szám. Szombat, 1036. április ÍO, Elftfizetéii ár csehszlovák értékben: Helyben éa vidékre postai szétküldéssel: Z|ész évre 80 K, félévié 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. Egyes szán ára t 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. ll Éí IP. Komárom, — április 9. Igen megkönnyíti feladatunkat az a bírálat, melyet az adózás és pénzügyigazgatás ügyéről nem ki­sebb ember irt, mint maga a pénzügyminiszter. Ezeken a hasá­bokon igen sokszor jelente1' mep bírálatok arról a ft’ Zeusz­ról és dsungelről, amelyet ma adó­zási rendszer néven ismerünk és sokszor túlzásokkal vádoltak ben­nünket, pedig soha semmivel sem állítottunk mást, mint most a pénz­ügyminiszter, konkrét kifogásain­kat pedig mindenkor tényekkel tá­masztottuk alá és ezzel adtuk meg a birálat komoly jellegét. Mit mond a pénzügyminiszter, Engüs Károly? »A legsúlyosabb helyzet az adófizetó're. nézve, ha egyszerre több évi adót vetnek ki rá és ha nem képes megtudni, hogy tulajdonképen mennyivel tar­tozik.« Sohasem állítódunk ennél többet, mindig azt leltük kritika tárgyává, hogy ha az adózó meg­kérdi az adóhivatalban, mennyivel tartozik, aztán bemegy egy hét múlva, vagy akár egy óra múlva, egészen más összegeket kap és a szerencsétlen adófizetőket, akik pontosan és rendesen fizetik adó­tartozásaikat, mindig újabb és újabb tartozásokkal lepik meg. A pénzügyminiszter erre nézve ezeket írja: »A sok hátralékos adó­kivetés és elintézetlen felebbezés egyaránt elviselhetetlenek a pénz­ügyigazgatásra és adófizetőkre nézve is, minthogy még mindig régi adók kerülnek ki sokszor a folyó adókkal egyidőben kivetésre.« Ugyebár mi sem túloztunk a bí­rálatban? Megírtuk azt is, hogy öt-hatéves felebbezések hevernek a vezérpénzügyigazgatóságnál és a pénzügyigazgatóságnál is három­négy éve pihennek felebbezések, például a vagyondézsma ügyben. Mert nemcsak az az anarkia, ha adót nem fizetnek, de jogi anarkia az is, ha jogállamban felebbezése­­ket évekig hever telnek é8 annak ellenére adókat behajtanak, ami állandó napirenden van. „Ezekben az ügyekben feltétlenül rendet kell teremteni,“ hangzik to­vább a pénzügyminiszter szava, de ugyanezt harsogták és sóhaj­tották, kiáltozták és könyörögték a tömegek, amelyek időnként az el­viselhetetlen adóterhek ellen meg­mozdultak és az egyes kipréselt és egzisztenciájukban a tönk szé­lére állított adózók, de kiáltásaik és kérelmük soha meghallgatásra nem talált a sajátos demokrácia mellett, mely itt befurta magát a hivatali életen keresztül a köz­életbe is. Feltétlen rendet kell te­remteni! Hiszen mi sem akarunk sem többet, sem kevesebbet. Rendet és rendszert az adóban, hogy ne követeljék egész évi ke­resetünket egyszerre adótartozások fejében tőlünk, hogy élhessünk e meiiett és a betevő falatunk meg­maradjon. Ugy e nem szerénytelen kívánság ? A miniszter kijelentése után halvány reménysugár dereng előttünk arra nézve, hogy nem rendelkeznek velünk korláttalanul, hogy a felebbezések belátható idpu belül majd elintézést nyernek és egyszerre csak egy és nem há­rom évi adót hajtanak be rajtunk és egyszer csak pontosan meg tud­ják mondani azt, hogy mennyivel tartozunk, nem 1919 , hanem az 1926. évre. Ugyebár szerény és nem teljesíthetetlen kívánságok ezek ? = M kor tesznek a választások. A Csrrny hivatalnokkormány egész tevé­kenysége azokban a tárgyalásokban met ül ki, amelyeket a volt nemzeti koalíciós pártokkal folytat. Minden jel arra enged következtetni, hogy Cserny egy uj koalíció számára készíti elő a talajt és a kuliszák mögött nagy erő­­feszitéseket tesz, hogy elsimítsa, vagy kiegyenlítse azokat az ellentéteket, amelyek a volt koalíciós pártok között kiélesedtek. Hogy milyen súlyos a helyzet és hogy milyen nehéz ered­ményhez jumi, legjo ban igazolják azok a pragai politikai hirek, amelyek az uj képviselőválasztásnak kiírásáról mind nagyobb huározottsággal beszélnek. E hirek szerint legkésőbb november havá­ban uj választások lesznek és állitóan a belügyminisztériumban már folynak a választások kiírásával kapcsolatos adminisztratív előkészületek. Az újabb hirek szerint tehát nem júniusban, ha­nem novemberben választunk, de ha a terminus még nincs is meghatározva, annyi bizonyos, hogy a választások el­kerülhetetlenek. = A kar. szoc. párt közgyűlése és népgyü‘686 Az országos keresztényszo­cialista párt komáromi körzete vasárnap folyó hó 11-én délután fél négy órakor taríja közgyűlését, »melyet a Vigadó nagytermében népgyülés követ. A nép­­gyülésen résztvesz Fedor Miklós nem­zetgyűlési képviselő és Böhm Rezső országos főtitkár is, akik beszédeket mondanak. Fedor képviselő az adókér­déssel, a kisiparosság helyzetével és a nyelvrendelettel fog beszédében foglal­kozni. = A Magyar Nemzeti Párt népgvD-lése Tornán A Magyar Nemzeti Párt kassai körzete április 11-én, vasárnap délután 3 órakor Tornán népgyülést tart. A népgyülésnek nagy jelentőséget ad az a körülmény, hogy azon a párt vezérei is megjelennek, hogy a politikai helyzetről, valamint a párt eddigi mun­kásságáról beszámoljanak. A népgyülés a következő sorrendben lesz megtartva. 1. Bencsik Sándor r. k. esperesplebános elnöki megnyitója. 2 Szent Ivdny József nemzetgy. képviselő beszámoló beszéde. 3. Törköly József dr. szenátor országos pártelnök beszéde a párt céljairól és működéséről. 4 Fässy Kálmán nemzetgy. képviselő beszél a gazdaközönséghez. 5. Richter János szenátor beszéde a magyar egységről. 6 Ifj Koczor Gyula nemzetgy. képviselő előadása az iparos kérdésekről 7. Blandr Béla dr. körzeti elnök üdvözlő beszéde. 8. Várnay Ernő körzeti főtitkár javaslatai a különböző szakosztályok megalakítására nézve. 9. Elnöki zárószó. = Nem lesz áprilisban képviselőházi ülés. A hivatalnok kormány tárgyalásai aligha járnak valami nagyobb ered­ménnyel, mert az eredetileg április 20 ra kitűzött képviselőházi ülést nem hívják egybe. A prágai cseh lapok, a kamara elnökségének csütörtökön tar­tott ülésévei kapcsolatosan azt írták, hogy az összefüggésben van a parla­ment összehívásának kérdésével, azon­ban ez nem felelt meg a valóságnak, meri az elnökség tisztán közigazgatási ügyekkel foglalkozott. Politikai körök­ben e körülményből arra következtet­nek, hogy áprilisban aligha fog össze­ülni a nemzetgy fi és. Énnek legfőbb akadályát a hivaialnokkormánynak azon hosszúra nyúlt tárgyalásai képezik, amelyek a tisztviselők fizetésrendezé­sére vonatkozó javaslat és a gabona­vámokról szóló javaslat ügyében mind­­ezideig eredménytelenek maradtak. = A köztársasági elnök utóda. Hogy a csehszlovák belpolitikában mennyire zavaros a helyzet, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a cseh lapokban időnként fölvetik a kérdést a jövő évben esedékessé váló köztársasági elnökvá­lasztással kapcsolatban Masaryk elnök utódjára nézve. A belpolitikai válságot semmiképen sem képes a hivatalnok­kormány likvidálni és azt súlyosbítják az elnöki szék betöltéséről szóló külön­böző híresztelések, amelyek a pártoknak álláspontjáról szólnak. Máris élénken tárgyalnak a cseh nemzeti pártok arról, hogy kit akarnak Masaryk elnök utó­dává megválasztani, úgy hogy valóság­gal pártoskodás folyik Svehla és Benes személye körül, akik a legkomolyabb jelöltek. A klerikális „Cech“ c orgánum egyik cikkében helyteleníti, hogy ezzel a kérdéssel már most, amikor még Masaryk elnök él, oly sokat foglalko­zunk, da határozottan rosszalja, hogyha ezt a köztársasági elnök kérdését part politikai szempontból akarják elintézni. A lap szerint a köztársaság elnökének nem szükséges valamely párt tagjának lenni, mert szerinte az olyan személy is alkalmas lehet, aki egyik oldal felé sincsen pártpolitikailag exponálva. = Tárgyalások Prágában. Mint Prágából jelentik, ott április havában csehszlovák és magyar tárgyalások fog­nak lefolyni. A csehszlovák kormány képviselői a magyar állam képviselői­vel a határmenti jogviszonyok rende­zésére nézve folytatnak tárgyalásokat. A tárgyaláson döntik el mindama kér­déseket, amelyek a közös közutak fen­­tartását, a vízjogi, a vizigátak felállítása körüli eljárást, a határmenti vadászatot és halászatot érintik.________________ — „Teddy“ a legmegbízhatóbb szer lábizzadás ellen. Kapható: Központi Drogéria Kammerhofer és Tsa Pozsony, Ventur-u. 20 Csomagonként 5.50 Ke. Megrendelhető posta utján is. Dohányzás és egészség. Irta: Kétly László dr. egyetemi ny. r. tanár. Ma, midőn a dohányzás az emberi­ség nagyrészének majdnem életszük­ségletévé vált és amidőn vele nemcsak felnőtt férfiak, de a gyengébb szerve­zetű női nem, sőt a serdülő fiatalság is egyre jobban visszaél, nem látszik időszerűtlennek rövid áttekintést nyúj­tani a dohány — helyesebben főhaló­anyaga : a nikotin — hatásáról az em­beri szervezetre. A dohány, illetőleg nikotin káros ha­tása az emberiségre majdnem az alko­hol és a vérbajéval vetekszik. Európá­ban 1492-ben jutott el hire Kolumbus utján, aki Guanahani bennszülötteknél látott összegyöngyölt dohánylevelet ku­koricalevélbe összecsavarva szívni. Ni­­cot János, II. Ferenc francia király követe 1560 ban Floridából kapott ajándékba dohány-növényt és kertjé­ben termelve, vele a királyt megaján­dékozta. Ekkor kezdlek vele tubákolni. Erdélybe Bornemissza Pál püspök 1568 ban hozza be, majd 1586 ban spa­nyol matrózoktól kezdik a dohányzást eltanulni. A dohányzás gyorsai terjed, bár a legtöbb állam hatósága elhara­­pódzását drasztikus eszközökkel igye­kezett megakadályozni, így Oroszor­szágban 1634-ben orresonkitás bünte­tését szabták a dohányzóra; üldözték az angol és holland törvények is, igy pl. I. Jaitab Angolországban hagy adók­kal sujtji a dohány minden fontját. Erdélyben 1670 tői 1697-ig egyre­­másra hozták a legszigorúbb törvé­nyeket és súlyos büntetést róttak a dohányzókra. Ma már azonban alig van ország, ahol dohányt ;ne termelnének, sőt a legtöbb állam a termelésre biztat és ebből nagy jövedelmet húz. Napjaink­ban tehát a dohányzás terjedése elleni küzdelem majdnem céltalan és csak az lehet törekvésünk, hogy rávilágítsunk a nikotin okozta veszélyekre és ezzel igyekezzünk a dohányzókat a túlzás­tól óvni. Az emberiség által évenként fogyasztott doháuytömeget mutatja, hogy pl. Németország évi fogyasztása 100 millió métermázsa. Mi is az a nikotin ? Maga a tiszta nikotin a levegőn gyorsan megbámuló színtelen folyadék és egyike a legerősebb mérgeknek és a dohányt nikotin tartalma teszi az egész­ségre károssá A nikotin az emberbe jutva a nyeltből, a szemből és a vég­bélből másodpercek alatt felszívódik. Kiválasztása a tüdőkön és veséken át történiK. Az egyes dohányáruk nikotin tartalma rendkívül változó és 0.6— 7.7% ig található fel a dohánylevelek­ben. Síerencsének mondható, hogy az egyes dohányfajok aromája s ezzel keres­kedelmi értéke nem arányos nikotin tar­talmukkal, mert ha a dohány annál finomabb lenne, minél nagyobb meny­­nyiségben tartalmaz nikotint, akkor a kereskedelemben oda törekednének, hogy fokozzák a gyártmány nikotin­­tartalmát, fokozva ezzel az egészségre való káros hatását is. igy tudnunk kell, hogy a nehéz, importált, finom szivarok egyáltalán nem kell, hogy több nikotint tartalmazzanak, mint akármelyik „kurta-szivar“. A magyar dohány Ossz-nikotin tar­talma körülbelül 2.26«/o, a havanna do­hányé körülbelül 2 65o/o. A szivar gyárt-Önnek nincs saüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­__________________________________________— tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ismert Igmándi keserü­viz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos Xg-mAndi keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagyüvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserüviz forrásvállalat Komárom. 201 Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom