Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-03 / 40. szám

.

Művészet.

v.- • 1 • -*»

Egy földink sikere.

{Rauscher György képeitől) :

Vasárnap nyílt meg Budapesten az Ernst mzeumban a K. U. T. című, ma egyik legelső művészeti' egyesületnek nagy kiálitása.

A K. U T. ma Budapesten a Szinynyei Társaság mellett a legkiválóbb magyar mestereket mondhatja tagjának.

A pesti nagy lapok szerint a „Képzőművészek uj társaságáénak ez a kiállítása az egész idei évadnak egyik legjelentősebb eseménye.

Á társaság tendentiája kissé progresszív, de vezető mesterei-szigorúan/ örködnek, hogy csak az kerüljön a publikum elé, ami egészen komoly, mély művészi törekvés.

A vezető Vaszary János, aki annak dacára, hogy 60 felé közeleg, gigászi erővel rengeteg temperamentummal, dobja vászonra mondani valóját, legyen nagyméretű vagy akár kisebb vázlat. Mintegy 40 képpel szereppel, melyeknek legnagyobb részét az elmúlt esztendőben Párizsban készítette. •

A másik nagy mesternek, Rippl-Rónainak néhány muzeális értékű portraitja szerepei.

Csók István csak néhány vászonnal vesz részt, melyek nem egészen reprezentálják az ő nagy tudását.

Az ismert mesterek közül részt vesznek még Per lőtt-Csaba Vilmos, Marffy Ödön, Bornemissza, Kmetty, Cigány Dezső, Egry és Sbheiber Hugó.

Az itt említettek a K. U. T. tagjai, akik ez alkalommal meghívták a fiatalokat, hogy velük együtt állítsanak ki. Nagy örömmel köldték be a fiatalok munkálkodásuk legjavát, hogy a szigorú kritikán átesve a nagyközönség elé kerüljenek. A zsűrizés a vártnál is szigorúbb volt, mert a beérkezett 600 kép közül összesen 120 darabot vettek be. Ezek közül vagy 20 olajfestmény, a többi, mint grafika vezet.

Rauscher Györgynek két nagyobb kompozícióját vette be a zsűri, az akasztás alkalmával azonban helyszűke miatt, még ebből is egy lemaradt. A megny itás előtti nepon amikor tudtára jutott ez a megrövidülés, egész kedvetlenül és bosszussan, protekció hiányának tulajdonította ezt a háttérbe helyezést. Mikor azonban már az előző szombati esti lapok és a vasárnapi nagy napilapok majdnem kivétel nélkül kiemelték őt a 60 kiállító fiatal közül, ezzel mintegy vissza adva önbizalmát, rehabilitáltnak érezte magát.

Alant közlünk néhány budapesti lapnak a kritikáját. (Világ) :.. egész külön utakon jár Rauscher, majdnem grafikus hatású „Skielők“ cimmü kompozícióján. /{„Az újság“) ... x y.-és Rauscher Györgyöt nevezzük meg a fiatalok közül, mint a legtehetségebbeket“... („Magyarország“) (A 60 kiállító fiatal közül 12-őt említ meg) ... ötletes kompozíció Rauscher György „Skielők“ cimü képe . .. {„Esti kurír“) (öt fiatalt említ meg) ... Rauscher György expresziv dekorativitású „Sielők“-je kíván megemlítést.... A („Pested Lloyd“) is szépen emlékezik meg fiatal földinkről. A kiálitáson még két komáromi szerepel: Feszty Masa, néhány tájképpel és Rafael Győző két rajzzal. Rafael Vaszary tanítványa volt, igen komolyan elmerülve dolgozik, mestere szereti őt.

Alkalmunk volt Rauscher Györggyel aki már megérkezett Pestről, a kiálü- j tásról beszélni, biztosra veszi, hogy a ' mostani erkölcsi siker után, sikerülni fog neki az őszi saison-ban az Ernstmuzeumban egy kollektiv kiállítás keretében bemutatkoznia. Külömben a f „Skielőket“ nem a legjobb képének tartja.

A kiállítás megnyitásával egyidöben adott ki a fent említett társaság egy „Kút“ cimü művészeti folyóiratot, mely j ma talán az egyetlen ilyennemű Buda pesten. A komáromiak figyelmét is felhívjuk erre a lapra, melyre egész évi előfizetés 90 ezer magyar korona.

Fiatal tehetségeinknek, továbbra is komoly és nagy sikert kívánunk.

— „Wanzolin“ a legjobb poloskairtószer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — KOzponti Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20 Naponta postai szállítás.

1926. április 3.

. Komáromi Lapok

Színház.

A ránk ‘ köszöntő Húsvéti ünnepéit alatt bö szórakozást fog nyújtani a kö zönségnek a. színház, ahol a társulat fokozottabb tevékenységet fejt ki, hogy a közönség minél több szórakozást találjon és hogy az előző rossz szezon szomorú következményei vég'eg elmúljanak.

Ma szombaton este Az ezüst sirály, Bottykay Ákos e gyönyörű zenéjü operettjét mutatja be a társulat Komárom közönségének. Holnap husvét vasárnap ján úja túlfeszített szellemi produktu mot mutatnak be színészeink, három előadás lesz a kultúrpalotában és pedig d. u. 3 órakor Goldstein Számi, ez a kacagtató burleszk-operett kerül spinre Faludr Kálmánnal és Fenyő Irmával. D. ír. 6 órakor a legjobb bohózatok egyike, a Csirkefogó kerül színre. A főszerepeket Krammer Mici, Benedek Lenke, Sándor Aranka, Fa udi Kálmán, Czeglédy Béla, Miár János adják. Este 8 órai kezdettel a legnépszerűbb operettek egyikét, A postás Katicát mutatja be a társulat. A közönség pompásan fog mulatni.

Másnap, husvét hétfőn két előadás lesz. Félnégykor a népszerű Dolly— Bocikám cimü pompás zenéjük operettet elevenítik fel Pálffy Blankával a címszerepben. Ebben a darabban fogja elénekelni Faludi azt a nagyhatású Jöjj vissza csókos ifjú nyár kezdetű végtelen bájos románcot, amelynek szépségeivel sohse lehét betelni s amelyet 5 szőr, 6-szor meg szokott ismételtetni az együtt éneklő közönség tomboló tapsvihara.

Hétfőn este a budapesti Városi síinház nagysikerű müsord arabjat a Juhász legény, szegény juhász legény cimü népszerű operettet a iegjobo szereposzlásban mutatja be a társulat. E Közkedvelt operett iránt igen szép érdeklődés nyilvánul meg.

Kedden este Szenes Bélának kacigtató vigjátéka, az Olasz asszony kerül színre. A budapesti Magyar Színház e nagysikerű müsordarabja bizonyára Komáromban is nagy közönséget fog vonzani.

Csütörtökön Herczeg Ferenc megrázó drámája, az Árva László király szomorú játéka ragadta el a közönséget. Az előadás méltó volt Herczeg Ferenc nagy irói nevéhez. A közönség minden felvonás végén, még az uiolsónál is percekig tapsolt a szereplők igazán elsőrangú alakításainak. Czeglédy László királya, Ben.dek Lenke dara Máriája, Földessy Hunyadi Lászlója, Faludi udvari bolondja, Szeghalmy Erzsi Kanizsai Erzsije, Sándor Aranka Hunyadinéja, Pálffy Blanka Máiyója, Bodor Jenő, Szilágyija, Harmath Garája és a többi alakítások is olyan kiválóan jók voltak, hogy maradandó emlékeket hagytak a hallgatóság lelkében. A darab és a kiváló előadás bizonyára még vonzana egy-két telt házat.

Színházi műsor.

Szomb. 3 án E tűst sirály (op. újdonság) Vasárnap4 én Három előadás.

d. u. 3 órakor Goldstein Számi (Operett)

6 órakor Csirkefogó (bohózat)

este 8 órakor Póstás Katica (operett újdonság) Hétfőn 5 én délután fél 4 órakor Dolly-Bocikám (operett) este Juhász legény, szegény juhász legény (op.) Kedden 6 án Olasz asszony (Szenes Béla vigjátéka)

Szerdán 7-én Éva (operett)

Az előadásokat a 12. gy. ezred zenekara kiséri.

Színházi alakok.

A primadonnákról, a hősszerelmesekről, a komikusokról, a szendékről, hősnőkről már többször irtunk. Talán írjunk most már valamit a közönségről is, illetve a színházba járók tipikus alakjairól. Vegyük őket sorba:

A későn jövők, a ki- és bejárók és a korán menők.

Ezek azok a színházlátogatók, akik az előadások elejét és a végét tönkreteszik. Régente az volt a felfogás, hogy

a későn jövéssel az illetők az előkelőségüket akarják kimutatni., Amióta azonban a nagy színházak kérlelhetetlen szigorral végrehajtják, hogy ha szétlebben, vagy felgördül a függöny^ akkor lélek az ajtón se be, se ki, már senki se flancolja az előkelőséget a későn jövéssel. Rendesen a szakácsnő, vagy maga a háziasszony késett kicsit a vacsorával, a nők sokáig öltözködtek, a hajsütő vas nem akart megtüze sedni, vagy épen akkor vágódott be vendég a házhoz, aki a legnyíltabb pél dázgatás dicira se veszi észre, hogy a háziak már a lükön ülnek, mert szín házba akarnak menni, vagy a család apró szemefényei, a Médik és a Pubik pont akkor nem akarnak elaludni és bömbölnek, hogy őket is vigyék el a színházba. Az apai és az anyai szigor csődöt mond, a gyereksirás nem akar megszűnni Közben a szülők is összevesznek, mert a férj megmeri kockáztatni azt a megjegyzést a feleségére^

— A te nevelésed! HU most pukkadj meg!

Elő kell venni az Ígérgetések eldorádóját, hogy megkapják, amit csak a szemük, szájuk kíván, csak maradjanak csendesen. ;

Természetesen a színházba készülődés ideges kapkodásában pontiakkor szakad le egy gomb, kapocs, csat a ruháról és a férj uram inggombja pont akkor gurul a szekrény alá, ahonnét aztán nincs többé visszatérés.

Ilyen és ehhez hasonló esetek szülik rendesen a későn jövőket, akik legtöbbször szintén mar bosszúsan érkeznek és kevés gondjuk van arra, hogy a hallgatóság boszankodik-e vagy sem a későn jövők miatt.

A korábban távozók a ruhatári tumultust akarják elkerülni és a darab vége alatt nem egyszer a legszebb jeleneteknél székeket tologatva elhagyják a néző:eret. A darabok végső jelenetét rendesen egészen tönkreteszik.

Van még egy harmadik típusa is ennek a szektának: a ki- és bejárók. Ezek olyanok, mint a tojós fyuk, sehol se találják meg a helyüket. Ez a típus rendesen az akkor este nem játszó csillagok sorából és azok udvarlásból, rajongóikból all. Ha ki-, vagy bemegy a drága Du cinea, akkor az udvartartása is vele megy. E szektába tartozók azonban a legkevésbbé veszedelmesek, mert ritkák és a nézőtérnek csak az ajtók felőli részein szerelnek tartózkodni.

A visszhangozók.

Veszedelmes lények. Rendesen a szomszédjuknak megismétlik jó hangosan, hogy az egész széksor hallja, ha a színpadon valami jót mond a komikus.

— Hallottad, mit mondott? Azt mondta, hogy jaj mamám.

Ez a típus veszedelmes, mert ezek miatt az e őadás teljesen elveszett azok számára, akik az ilyen ismétlő szajkók és papagályok közelében ülnek és ha ilyenkor egy pofon elcsattanna, még a bíróság is respektálná a súlyos enyhítő körülményt.

A tévedések iskolája.

Legnehezebb a helyzetük a mozihoz szokott színházlátogatóknak, ha párosán mennek a színházba. Ezek állandóan összesimulnak és a kezüket szorongatják Természetesen szentül hiszik, hogy az ördög se veszi észre ezt a bizalmas moziskodásukat, pedig a hátuk mögötti széksor az ö naivitásukon mulat.

Az összehasonlitók

szintén kellemetlen vendégek és jaj nekünk, ha ilyen kerül a szomszédunkba. Előadás közben folyton azzal boszant bennünket, hogy ezt a darabot már látta Bécsben, Pesten vagy Berlinben és olyan naiv, hogy összehasonlításokat tesz egy világvárosi színház és egy vidéki theatrum előadása között és jaj szegény vidéki színészeknek, mert ezek aztán leszólják őket a sárga földig.

A rajongók.

Ezek már rokonszenvesek. Ezek imádják a színészetet és már régen elnémult bennük a kritikus. Vannak, akik az egész társulatot imádják s akik csak az egyes szereplőket. A csinosabb színészek rendesen megdobogtatnak pár női szivet. A Balsac-féle harminc éves asszonyok közül páran kezdenek túl megfiatalodni. A bakfisok, a csitrik, a csöppségek pedig nagy lánynak kép9. oldal.

zelik magákat, ha az imádott színész rájuk tekint. Ezek a csöppségek, csitrik és egyéb földi angyalpalánták névtelen levelekkel halmozzák el nemcsak a sainészt, hanem a színházi kritikust is, hogy . a drága lovagról . minél szebb kritikát írjon és nem egyszer meg is róják, ha keveset ir a hősről. >

Pár fiatal lány primadonnadicsőségről sző álmot. Többen szeretnének színésznők lenni és irigylik, akiknek ex a vágyuk sikerül.

Az érem másik oldala a színésznők rajongói. A rossz gazdasági viszonyok ezeknek a sorait is ugyancsak megrítkitotta. A most folyó egész szezon alatt egyetlen egy sovány csokrot se nyújtottak fel a jegyszedők a színpadra, amiből azt a szomorú tényt szögezzük le, hogy a helyi rajongók gazdasági viszonyai kétségbeejtök, hogy még virágra se telik. Ezek a tele szivü, de üres szebü rajongók azzal szépítik a szomorú helyzetet, hogy önmagukban azt hajtogatják, hogy hiszen a legtöbb« nek úgyis van gazdag udvarlója, aki nem a virágra bízza a vallomástételt, hanem a toalett- és az ékszerszámlák kiegyenlítésében találja meg azt a varázsvesszőt, amelyre a drága csillag szive megnyílik.

Szóval ha nincs is virág, nem kell kétségbeesni, azért vannak állandó rajóngók, akik mellett a helyi rajongók úgy elhalványulnak, mint a szentjánosbogárka a 40 voltos villanykörte mellett. Szóval a helyi rajongók sorsa kesernyés, mert az imádott diva szivében vagy nincs üresedés, vagy lelki kámzsába jár, mint egy Dolorósa nővér.

Ezek a kocsiról lemaradt titkos imádók szintén agyonmolesztálnak bennünket leveleikkel, amelyekben ugyancsak megrónak bennünket, ha a drágáról kevesebbet irtunk, mint a riválisról.

Az ínyencek.

Ezek ritka vendégei a színháznak, inkább vendéglőkben, kávéházakban töltik az idejüket és költik a pénzüket. Nekik a kultúra, a színészet nem fontos, inkább a gondüző borocska mellett szólják le a világot. Különben mint nagy ínyencek, a jó bor és az ízletes falat után képesek messzire is elgyalogolni. Ezek csak akkor mennek színházba, amikor valami ínyencségre számítanak. Például a Dr. Szabó Juci vígjátékot ezek az ínyencek mind megnézték és az volt a lesújtó ítéletük, hogy a darab nagyon is fehér, ők több csiklandós dolgot vártak. Ez ínyencek táborában a múltkor közszájon volt, hogy a Masa pénzt keres cimü vígjáték tele lesz igen zamatos falatokttel. Megmozdult az egész tábor, otthagyta a megszokott vendéglőt, korcsmát, Kávéhazat, megnéztek a darabot, de mód felett csalódtak, mert a darab a fehér darabok közé tartozik. De nem is volna tanácsos ezekkel éjszaka egyedül menni az utcán, annyira haragusznak ram, mert erre a darabra azt mondtam, hogy frivol, igen, mert csak ilyen csalásokkal lehet a megszokott odúkból kicsalni őket a színházba.

A többi színházi alakról majd legközelebb.

Tehát a viszontlátásra!

Faun.

Közgaz dcuság;.

Kiállítás Késmárkon.

Ipari és kereskedelmi kiállítással kapcsolatos német mező- és erdőgazdasági kiállítás.

A szepesi németek- felismerve a kiállítások propagativ, de nem kevésbbé tanulságos hatását is teljes erővel fogtak hozzá a mező- és erdőgazdasági kiállítás rendezéséhez. Amellett, nogy a csehszlovákiai német mező- és erdőgazdasági központ rendelkezésünkre bocsátotta az eddigi német vándorkiállítások kipróbáit igazgatóját, Palige Emil nyug. őrnagyot, a szepesi gazdasági élet minden számottevő tényezője is nagy lelkesedéssel működik közre a kiállítás sikerének biztosítására. A kiállítás tiszteletbeli elnökségében következőket választották be, akik már is megígérték hogy a kiállítást mindenképpen támogatni fogják. Blahó Pál dr. a szlovenszkói gazdasági tanács elnöke, Maxon Milán a kassai ipari és kereskedelmi kamara elnöke, Mayer József nemzetgyűlési képviselő, Nitsch Andor föld-