Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-27 / 37. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1826 március 27 yy Meglepő olcsó tavaszi áraki Elbert“ divatáruházában Komárom. N*dor-uftca 19. hűti 1 Selyem mellű zefir Ing 2 gallérral Zefir ing 2 gallérral Beliaflór női harisnya Selyem harisnya hátul varrott Selyem mousseline hátul varrott KW. zokni jXf* Selyem magánkötö nyakkendő Selyem jambo sapka minden szín Vulkán bőrönd 60 cm. Divat kötött mellény Kő58— (Reklám ár) » 86"—, 46'—, 60'—,78'— » 22 - 25— ,3i» 1350 (Reklám ár) » 10 — » 2 50, 3 -, 6 — » 3 25,5 -8-— » 3-50, 5-— 10 — „ 3'60 (Reklám ár) , 76-» 65 -, 75‘— Gyermekkocsikban gyári raktár 1 — 1188 Bőrvászontetős sportkocsi Ke 290-Szigligeti Ede testvére, Szathmáry honvédkapitány szerezte ezt a menlevelet, amelyet kitöltetlenül kapott kézhez Jókai. Ezzel meg volt szerezve a vi tágba való szabad visszatérés is. Az a különös szemű szép asszony, az az energikus, démoni erejű nő megmentette az ura életét és megmentett vele egy nemzetnek sok-sok kötet mesét, ami igazában csak ezután a bujdosás után kezdett megindulni a nagy mesélő tolláról. A tardonai patak azóta mélyebbre ásta az agyát, az Oltárkőről egy pár meglazult szikladarab legördült a melységbe, a dűlő utón sűrűbb lett a kocsinyom, a Sajó felől vonatfüttyöket lenget a szél, — más talán nem is változott azóta, csak vagv háromnegyed száz év pergett le az idő homokóráján. —ő. II Mllalvi lévita laluiai. Ahol Jókai 49 ben bujdosott. — Hogyan szökött meg Aradról a Blikkbe. — Az „Oltárkőu-n. Ahol a borsodmegyei Sajóvölgye szélesedni kezd, Sajókazinc táján egy keskeny kis völgy indul neki a délen kéklö Bükk rengetegeinek. Kocsinyom, kocsinyom mellett, inkább ez mutatja, hogy erre is laknak emberek, mert emberrel itt ugyan ritkán találkozunk ... Mikor már kizöldelnek a Bükk oldalai, mikor már alájuk ér az ember, egy kis falura bukkan, amit egy patak szel keresztül. Úgy nyúlik el a kis falu, mint egy meglapult nyúl. Tardona. .. kicsi völgy katlan, nincsen kilátás semerre, csak a patak irányában a felmagasló hegyeket látni. Itt rejtőzött a szabadságharc után Jókai, a patakparti legutolsó házikóban, a falunak a hegyek felé eső végén, Csányi Benjaminné otthonában. A házikó most zsindelyes, amit beült a zöld moha. Kis ablakai a dűlő útra néznek, a háta beereszkedik egy kis kertbe, amit a patak mos. Nagy iombu fa borul a rozoga tetőre. A mostani lakók nem sokat tudnak róla, a református tiszteletestöl hallották csak, hogy Jókai ebben a házban töltötte el élete legszomorubb hónapjait. Ide menekült, mikor Világos után halálra keresték. De ennek históriája van. * Hogyan jutott Jókai arra a gondolatra, hogy ebbe a kis istenhátamögötti faluba jöjjön ? Vissza kell mennünk a szabadságharc utolsó szomorú óráiba. Átad Kossuth egy hintón menekült a Duna felé. Görgei kezében ott volt a diktátori kinevezés: „ha a nap lenyugszik.“ Kossuth félt tőle, nem merte átadni a teljhatalmat anélkül, hogy menekülését ne biztosítsa. Komor, gondterhes emberek vártak csodára, de a csoda nem jött. Igyekeztek hát, ki kocsin, ki gyalog, az ég négy tája felé. Jókai az aradi utcán járkált lehorgasztott fejjel. Egy ingujjas kocsis kiált rá egy hintóból: — Te vagy az Jókai? Gyere, ülj fel! Nézi, nézi a kocsist, de nem ismeri meg. — Csak a hangjáról, Kossuth titkára, — nagy politikai ellenfele Jókainak —, Rákóczy János volt álöttözetben. — Elviszlek Gyulára, a feleségedhez. így került el Gyulára, a feleségéhez. A gondos asszony ura elrejtésén töprengett. Teleki György, egy komikus színész ajánlotta nekik, hogy a Bükk északi oldalán, egy elrejtett kis zugban, a felesége nővérénél meghúzhatja magát. Csányi Benjaminnénál ugyan nem fogják keresni a márciusi vezért. Miskolcon át, föl a Sajó-völgyén így baktatott be egy szép napon Tardonnára egy furcsa hintó. Szép szál legény, libériában hajtotta a lovakat. Mellette egy kis szőke inas ült, a kocsiban pedig sok sok skatulya és doboz között egy gyönyörű szép asszony. Rákóczy, Jókai és Laborfalvi Róza, a felesége. Csányi Benjáminná szívesen fogadta őket. Az úrnő és a kocsi pár nap múlva elhajtattak, a kis ember ott maradt. A Rákóczy további sorsa igen érdekes volt. Innen Futnokra ment, ahol hogy fel ne tűnjön, egész nap az istállóban volt s a kocsisokkal szalonnázott. Majd a Gömör-megyei Runyán tartózkodott. Később egy szepességi uraságnál volt kocsis. Egy kocsikázás alkalmával arról beszéltek a hintóbán, hogy ki is volt az a hires miniszter XIV. Lajos idejében, aki az ipart föllenditeite. A név nem 1 jutott eszükbe hirtelen. A kocsis hátra fordul: — Colbert. Ez volt a veszte. Az óvatos uraság gyanút fogott s elbocsátotta a müveit kocsist. El is fogták, több évig ült várfogságban, később Pestmegye főjegyzője lett. * Jókai ott maradt Tardonán. Ide jutott el hozzá Világos hire, az aradi rémnapok. A falubeliek megszokták, nem vétett a légynek sem, reggel felé kibandukolt j a Bükk felé, még nevették is, hogy j azzal passziózik, hogy kis görbe botját j messze elhajítja, aztán ulánna szalad • és fölveszi. Vagy malmot farag fából és j órákig eljátszik vele a patakon. El is j nevezték őt „gyermek“ nek. Az egész talu környékét leirta „A ] barátfalvi lévitá“-ban. Elzárt, esemény- I télén, komor napok voltak ezek. A ház- ? hoz csak a Csányiné sógora járt, Rácz j Endre tiszteletes ur, aki Jókaival sak- f kozott. Örömnap volt, mikor Miskolcról meg- f érkezett titokban a csodaszép asszony s egy pár napot nála töltött. Egyébként szomorú és levert volt a bujdosó iró Nem dolgozott. Ha unszolták, azt felelte: — Minek Írjak ? Hiszen azt sem* tudora, van-e még nemzet, amely oWas és van e haza odakünn ?! * A Bükk rengetegeiben jól ismerte az utakat. Vadregényes, csodaszép erdőkön kapaszkodhat fel itt az ember a magasabb csúcsokra. Tardona fölött emelkedik a sziklás Odvagkő, az Oltárkő, nem messze tőle a Szentlélek, — befelé, a gerincnek, amerre a Hámormiskolci ut vezet, ott volt a Pálos barátok romban álló kolostora. Gyakran járt el ide. A „Tengerszetnü hölgy“ találkozási jelenete itt játszódik le a Bükkben. A magas csúcsról festői kilátás nyílik a vidékre. Alul Tardona. Malyinka házai, balról a dédesi vár látszanak ide, jobb felől Radostyán, Parasznya és Bábony föiött ellátni a kanyargó Sujó-völgyre, föl az abauji és a gömöri dombokig. Ha idejött, gyakran rakott tüzet és szalonnát pirított. Jó pár éve már, mikor erről a helyről szétnéztem a vidékre, de a csodá- j latos, hallgatag kép szépsége, az a vég- ] télén magány, ami ott ül a természet ’ fölött, megértette velem, hogy Jókai lelkének elmélyedéséhez mennyire kellett ez a táj és ez a névtelen, bujdosó rejtőzködés, a Bükk jól-őrző erdőségeiben. * A kis házikó előtt egy kidöntött fatörzsön pihentünk meg visszafelé jövet, aztán bementünk a paróchiára. Azt beszélték, hogy egyszer zsandárok jöttek a faluba, a Sajó-völgyi útról. Az ideges, félénk Jókainak se kellett több, mikor neszét vette, hogy idegen jött a faluba, kiugrott a hátsó ablakon át a kertbe s a patak mély árkában sietett fel folyás ellenében, amig el nem érte az erdőt. Ilyenkor csak éjszaka jött vissza vagy érte kellett menni. De hogy őt keresték volna ezek a zsandárok, arról nincsen sehol hiteles főijegyzés. Egy csúnya, hideg, téli napon megint megérkezett, nagy kendőkbe bugyolálva Laborfalvi Róza asszony. Már négy hónapja volt bezárva Tardonára a Móric. Ezúttal még nagyobb volt az öröm. Az asszony egy papirost vett elő, egy komáromi menlevelet, úgy hivták, hogy Geleitschein. Nagy értékű papiros volt mn is mii mimilu Win IC órai A ladar csemegekereskedése Komárom. Kishíd utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonseivek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott deli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 A tüdőbeteg leüti bigiénéje. Testünk minden sejtje központi idegrendszerűnk befolyása alatt van és ezt a lélek kormányozza, irányítva a szervek célszerű együttműködését. A lélek hatalmát a test fölött bizonyítva a többi ’ »között az a kisér et is, amikor orvosok hipnózisba ejtett betegnek fadarabot szorítottak a karjához és azt mondották néki, hogy az tüzes vas. A szug' geszciónak meg is lett az eredménye, ! nagy égési seb nlakjában. Ezt bizonyítja I az is, amikor az extatikus állapotban lévő valóban elszenvedi a képzelt bajt. Lásd azoknak az esetét, akik át akarták érezni Jézus szenvedését Ha ilyen nagy a hatalma a léleknek a testünk fölött, akkor miért oly kishitüek az emberek 1! Sok bajt okoz a tüdőbetegnek j is a kishitűség, amely gyakran meghiúsítja az orvosi kezelés eredményességét. A tüdőbetegeknek ugyanis jellemző lelki állapotuk van. Ennek Iétrejövetelében része van a bacilus által termelt méreganyagoknak is, de része van a betegséggel való hosszas küzdelemnek j iz amely csökkenti a test és a lélek j energiáját. Nem utolsó sorban játszik | azonban szerepet a környezetnek rosz< szül palástolt aggódása, és ezek a külső I hatások annyival végzetessebbek, mert ] a tüdőbetegnek a kedélye változó, be- folyásolható, a kétségbeesés és a reménykedés közt ingadozik. A nagyakaratu emberek nem kapnak gümőkórt és ha utol is éri őket. abból könnyen kigyógyulnak. Ezt igazolja: Beethoven, Napoleon, Goethe, Vagner, . Deák Ferenc és Darvin esete. ■ A tüdőbeteg lelki higinéje két részj bői áll, Egyik a környezetnek, a másik j pedig magának a betegnek a feladata, j A környezetnek kiapadhatatlan türel: műnek, elnézőnek kell lennie. Minden l szeszélyének kitűnő és leleményes vil; lámháritója legyen az, aki a beteggel foglalkozik és engedje, hogy rajta viharozzék át a betegnek minden keserűsége. A legsúlyosabb állapotban lévő betegnek is acélosan kell a szemébe nézni és nem szabad mutatni aggódást, mert a beteg, ha nem néznek bele nyíltan a pupillája közepébe, mindjárt gyanakszik és azzal vége a bizalomnak és jön még nagyobb elkeseredés. A beteg maga terelje el a figyelmét a betegségéről és annak tüneteiről. Hogy ezt el lehet érni, annak jó bizonyítéka az, hogy külföldi szanatóriumokban délelőtt és délután meghatározott órában szabad csak köhögni, máskor tilos és ezt a rendszabályt meg is tartják a betegek, ha megszokták a maguk fegyelmezését. Ha pedig megtanulják fegyelmezni ma-1 az akkor I gukat, ismét visszatérhet a bizalmuk és ezzel megvan a gyógyulás egyik legfontosabb feltétele. Valóban igaz az az a mondás, hogy a tüdőbetegek jellemük szerint gyógyulnak meg vagy pusztulnak el. Dr Kókay Kovács József.- A TESTNEK ^ szüksége van állandó ápolásnál legalább hetenként egyszeri bedörzsölésre. Erre legalkalmasab a világhírű I ALPA MENTHOL-SÓSBORSZESZ Óvakodjék mindennemű utánzatoktól és azt erélyesen utasítsa vissza, mert mindenkinek joga van pénzéért a legjobbat követelni és ez a valódi. -ALPA SÓSBORSZESZ. Mindenütt kapható. Ára 5 50 Ke 488 8 f Tengeren. Irta: U, Szabó János. (Folytatás.) Lenn a hajóban vad, szibériai nyári hőség. Puszta sodrony ágy a fekhelyünk. Jó, hogy felöltöztünk alaposan, üerékaljnak vetkőztünk le minden rajtunk-I valónkat. Négy ilyen sodronyágy függ egymás fölött éppen csak annyi hézaggal, hogy belémászhatik az ember. Ha a felső szomszéd egy jó izüet fordul almiban, boszorkány nyomást érez az alattvalója. Dicsérik is egymást, mig el nem helyezkednek s a hajóringástól el nem alszik az egész társaság. Másnap délelőtt szedtük fel a horgonyt. Eget verő orditás hangzott a 2600 ember ajkáról, mikor a hajó megindult Isten kezeben levő útjára. | Az eső zuhogott. Vladivosztokban ez nem újság. Míg a kikötőbe úsztunk, 1 mig a partot láttuk s a rajta elterülő í csodaszép várost, senkinek eszébe se ; jutott, hogy alattunk 300 méteres mély 5 viz folyik, s hajónk ezen imboiyog. í Hanem mikor úgy 2 óra tájban teljesen letűnt a látóhatárról Viadivosztok, kiértünk a nyílt tengerre, mikor már a szem \ semmiféle támpontot nem látott az égen j és a hajón kívül, amelyet a zajongó, nyugtalan hullámok hintáztak, dobáltak: a gyengébb kebeiüek arca mindjárt halványra válott és igen elkezdtek valamibe kapaszkodni: szétdült velük az egész világ. Nők is utaztak velünk mintegy 200-an és kis gyermekek is, a szibériai házasságok gyümölcsei. Az apró, ázsiai nép vígan, gondtalanul futkározott a dülöngélő hajón, lehemperegve a korlátig, megint csak talpra állva, mig aggódó szüleiket már valami igen szokatlan érzés sáppasztotta meg és nagyon keresték, hogy merre van a korlát és a tenger ? Azt mondják, hogy akit szédülés fog el, tengeri betegség ezen előjele, legokosabban teszi, ha egy fixpontot választ és arra néz. Körülöttem sápadt arcok, szédelgő alakok, kik próbálnak mereven nézni egy pontra, hátha bennük marad az ebéd ? Én a magam arcát nem láttam, de semmiféle ebédkikészülést nem éreztem, nyugodtan szivtam cigarettámat. Ennek köszönhetem, hogy a különben életvidor pünkösdi rózsaarcu muszka kisasszonyok az én lesoványodott, de biztató ábrázatomat választák fixpontul. Ha már ekként a hölgyek szives figyelme rámtereiödőtt, álltam szép szemeik réveteg tekintetét, hátha megmenthetem ebédjüket?
