Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-09 / 4. szám

1926. január 9. Komáromi Lapok 7. oldat. — Mar Ica grófnő Vlll.-szor Az ope­rettek legkiválóbbjának a Marica gróf­nőnek nyolcadik előadása is zsúfolt házat vonzott a Legényegyletben. Az előadás még talán a többinél is jobb a szereplők lelkesebbek, a zene tüzesebb a közönség mámorosabb és háiásabb volt Tapsokból dicséretekből mársok is. Hamarosan fogunk még gyönyörködhetni a legkiválóbb, együttes utolérhetetlen játékában. — Hátgerncelferdfl’ések, iábelgőrbű­­fésBk, a sántaság különböző okai: mint izületi megbetegedések, bénulások utáni zsugorodások, veleszületett csipőfica­­modás, lúdtalp stb. eredményes keze lésben részesülnek Weil Miklós dr. testegyenészeii Intézetében, Bratislava, Védcölöp ut 51. Telefon 25—96. — Táncetóly Újvárosban. A komá­­romujvárosi Fiedler féle lenkikészitő-, lenfonó , szövő-, fehérítő gyáraknak tisztviselő kara Fiedler Jánosné védnök­sége alatt a Polgári es Vasu'as kör összes helyiségeiben 1926. évi január hó 16-án este 8 órai kezdettel szigo­rúan zártkörű táncestélyt rendez. Be­lépőjegy személyenkint 20.000 magyar ko ona. Családjegy (3 személyre) 50000 korona. Hideg és meleg ételekről gen­­doskodva van A zenét Flacker Pista ismert győri cigányprímás zenekara szolgáltatja. Tánc ki.ilágos kivirradatig. Meghívó kívánatra felmutatandó. Menyasszonyi Stelen* gyh, asztalneműéi, ágy­neműéin és vószonáru szSkséglefévei bizalom­­mai forduljon közismoH Ehrenfreund Jenő féltés*- ] nemiikészitő céghez Bra­tislava, Szárazván« ?• «z. j (Volt Frigyes főherceg utca ) — „Teddy“ a legmegbízhatóbb szer lábizzadás ellen. Kapható: Központi Drogéria Kammerhofer és Tsa Pozsony, Ventur-u. 20 Csomagonként 5 50 Ke, 1 Megrendelhető posta u'ján is. — Hajhullás és idült bőrbetegségek esetén kitűnő eredménnyel alkalmazzák a kvarclámpa ultraviolett fénybesugár­zását. — Fizikai Gyógyintézet, Brati­slava-Pozsony, S’ur-utca 6b. — Tud}m Ön már ? hogy téli szőrme Loden- és bőrsapkák, va- ; lamint Príma minőségit Miteket, Velúr és Loden kalapok a legelő­nyösebb árban kaphatók Csibor kalaposnál Komárom, Jókai-u. 2. és Párkány, Rákóczi-ut 44. sx. Kialapok festése és alakítása a legújabb divat szerint. 578 — Öngyilkos szüretiméi fiatalember. Csapák- János 19 éves napszámos hét­főn délelőtt 11 órakor Érsekújváron a Komensky-utca 23, sz. alatti lakásán (uj Kolónia) 9 milliméteres Flaubert­­pisztolyávai öngyilkossági szándékkal főbe lőtte magát. Su yos sérülésével az érsekujvári közkórházba szállították. Tettének oka szerelmi banat. 1 szovjet M lórájÉ A szovjet házassági törvényei tönkre­tették a családi életet és a no helyzetét hihetetlen mértékben lerontották. — A népbiztosok kénytelenek voltak javas­latukat visszavonni. Rigai jelentés szerint a szovjet tör­vényalkotóit épp oly váratlan, mint kel­lemetlen meglepetés élte a központi végrehajtóbizottság, vagy másként „a vörös parlament" egyik legutóbbi ülé­sén, amennyiben azt az uj törvényter­vezetet,' melyet Szovjet Oroszország böl­csei a családi életnek újabb szabályo­zása tárgyában elfogadás végett beter­jesztettek, váratlan ellenállás miatt visz­­sza kellett vonniok. A családi jogokról szóló törvény a kommunista világné­zetnek megfelelőig kívánja szabályozni az orosz család legbensőbb ügyeit. A módosító javaslat a legnagyobb gon­dossággal készült. Intézkedéseit a leg­apróbb részletekig megvitatták a kom­munistapárt központi bizottságában, az igazságügyi népbiztosságon, a népbiz­tosok tanácsában és a kormány egyéb érdekelt minisztériumaiban.MUor mindez megvolt a javaslat törvénnyé válásához már csak az hiányzott a szovjetalkot­mány szigorú szabályai szerint, hogy a vörös parlament .egyhangú helyeslé­sét" megkapja. Itt azonban olyasvalami történt, amire nem számítottak a szovjet bölcsei A vörös parlament tagjai kőit helyet foglaló orosz parasztasszonyos egy tekintélyes csoportja felboritotta az eddigi (jóformán allandósu!) gyakor­latot és harciasán szembehelyezkedett a javaslattal Az asszonyok elszánt és nyílt ellenzéki állásfoglalása annyival inkább meglepte és megzavarta a kom­munista fővezéreket, mert ez olyan javaslattal szemben történt, amelyet ők épp n a nők érdekeinek védelme és megóvása céljából késziiettek és nyuj tottak be. A nevezetes esemény a következőképp folyt le: Amikor a bolseviki főállam ügyész Krylenko fölszólalásában össze foglalta az uj törvényjavaslat célját és intézkedéseit, a nőképvisdök hangos tiltakozással ugrott fel helyéről s pél­dáját követte egy csomó társa, akik „viharos tármában öntötték ki elkt se­reden haragjukat és megvető ítéletüket a bolsevi« házassági törvényhozás eilen“ Alig fejezte be beszédet az előadó, a nőszőnokok egész sora támadt a javas­lat ellen. Egyszerű, csiszolatlan, minden frázis nélküli beszédekben — melyek őszinteségével szemben semmi kétség nem lehetett - mutattak rá, hogy a laza házassági szabályok, a házasság kötések és az elválásnak a hihetetlen könnyelmű szabályozása együttvéve azt eredményezték, hogy „a nő helyzete a kommunista társadalomban elképzelhe­tetlen alacsony fokra szállott alá", a családanya védelme és megbecsülése i pedig teljességgel megszűnt, i Ezek a törvények szétszaggatják a I családi kötelékeket, az országot meg- i töltötték kóborló, kióobntt gyermekekkel I és valóságos tömegét teremtették meg ' az elhagyott vagy elvált asszonyoknak, akik országszerte keresik volt férjüket és gyermekeik atyját kik a szovjetiör- i vény értelmében is támogatni tartoznak őket. Ezeket a férfiakat azoban a leg­több esetben nem lehet megtalálni. És még ha meg is találják őket, képtele­nen velük szemben a törvényt végre­hajtani. Nem egy olyan férfi van ugyanis aki egy év leforgása alatt tízszer háza­sodott és tízszer váit el, mindannyiszor pontosan megfelelve a szovjettörvény rendelkezésének és kötelességszerüen anyakönyveltetve minden házasságot és minden elválást. Ezeket a képtelen állapotokat az uj törvényjavaslat még csak suíyosbbitani akarja, amennyiben az együttéllés min­den formáját a törvényes házasság rangjára kívánta emelni, tekintet nélkül arra, hogy a nyaköny velték-e azt, vagy sem, holott az eddig érvényben lévő szabályok legalább az anyakönyvelést megkövetelték. Bár a végtelenül laza formalitások mellett ez alig jelentett so­­, kar. mégis nyújtott valami halvány biz­tosítékot a törvényes életközösségben I lévő nőknek. Ha még ezt is megtkar- i ják semmisíteni, a nők helyzete Szovjet­­; Oroszországban egyszerűen elviselhe­­| tétlenné válik A felháborodott nők szemére vetet- I ték a kommunista párt vezéreinek, hogy í a kommuista doktrinák alapján vaktá­­j ban dolgoznak ki törvényeket és jog­­; szabályokat, a férfi és nő közötti vi­­: szony rendezésére nézve anélkül, hogy tekimetbe vennék az élet kiáltó tényeit. Ennek az eredménye az, hogy a bíró­ságok úgyszólván túl vannak halmozva Szerencseden asszonyoknak férjük el­len beadott kereseteivel, ki teljes mér­tékben kihasználta volt a szovjetország családi törvényei által nyújtott tág ré­sei et és kibúvókat és mit sem törődik többé kötelességeinek teljesítésével. A tapasztáléit pedig azt mutatja, hogy a tönkretett és megkárusitott nőknek még egy százaléka sem jutott hozzá a fenn­álló törvények mellett ahhoz, hogy az őt ért súlyos jogsérelmedre orvoslást és megfelelő védelmet nyerjen. A váratlanul kitört parlamenti vihar valósággal Rons ernálta a szovjet vezéreit s egy kettőre világossá lett előttük, hogy ezzel az ellenzékkel szemben le­hetetlenség lesz keresztülvinni az uj házassági törvény megszavazását. Kali­nin elnök tehát hirtelenében visszavonta a javaslatot és bejelentette, hogy mind­addig nem fogják azt ismét előterjesz­teni amíg azt a községek, városok és kerületek nőtanácsai le nem tárgyalták, valamint a sajtóban elegendőképp meg nem vitatták. A nagy vihar ezzel egye­lőre elcsendesült. Ez az érdekes és nagyon jellemző híradás tág bepillantást enged bolysevik társadalom belső életébe és érthetően mutatja, hogy micsoda „paradicsomi" állapotok vannak a bolysevikok, valamint nyílt és titkos barátaik által annyira magasztalt „szovjetparadicsomban". A modern civilizáció és kultúra ismérve szokott lenni valamely népnél, a nők tisztelete és általános társadalmi helyzete. Az az ország, ahol a nők tisztelete megszűnt, ahol egy elaljasodott és korcs törvényhozás a családanyát és a fele­ségét a becstelen visszaélések könnyű prédájának dobja oda, ahol a házasság intézménye a nők kárára egy minden kötelesség teljesítéstől és komoly tarta­lomtól ment üres forma itássá sülyed, az az ország és az a társadalom az erkölcsi rothadást hordja magában s nemhogy mintaképe lehetne egy jövendő eszményi társadalomnak, de egyenesen elrettentő példája annak, hová sülyeszt­­heti a XX század kultúráját és civili­zációját a kommunista gondolat. Színház. — (Főídessyék Dunaszerdahelyen.) A Délszlovenszkói Magyar Színtársulat Érsekújvárról dec 28-án érkezett Duna­­szerdaheiyre. A társulat teljesen megvál­tozott. A régi tagok közül már aiig ma­radt egy-egy, mert Földessy Sándor a társulat érdemes direktora friss erőkkel gazdagította társulatát. A régiek közül ott találjuk az igazgatón kívül Krarnmer Máriát ('Mici) (énekes naiva) Sándor Arankát (komika) Maár Jánost (buffó komikus), és egy-két segédszinészt és színésznőt. A többiek mind újak; s mondják, a régieknél is jobbak A tár­sulat primadonnája Fenyő Neili. szub retijePálffy Bianka, szendéje Szeghalmy Erzsi, hősnője Benedek Lenke, énekes bonvivámja Kelen Árpád, tánekomikusa Major István, operaénekese Bodor Jenő, hősszerelmese Földessy Sándor, lirai szerelmese Czeglédy Béla. Van ezenki vül a társulatnak vagy 20 segédsze­mélyzete. A megnyitó estén (kedden) Farkas Imre csodás szépségű operettje a „Nótáskapitány volt műsoron.“ Törvénykezés, Az örökös ellenfelek. Bányász Endre kontra Kalmár Gyula. Kalmárt elitélték. Talán nincs a világon még több olyan falu, mint Egeg, ahol a plébános és a kántortanitó ö-ökös harcban állanak egymással, amely veszekedések persze nem állanak meg a puszta ellenséges­kedésnél, hanem állandóan foglalkoz­tatja a bíróságot a két haragos. Bányász Endre egegi plébános ellenzéki po iiikai meggyőződésű, Kalmár Gyula egegi kántor pedig Hodzsa apánk szekeret tolja és igy már ériheiők is az egegi állapotok, mert hisz lehetetlen, hogy annyi pert akasztana magatói az ellen­fele nyakába valaki* akármilyen hara gosa is a másiknak, ha a pártjától nem kapua biztatást vagy utasítást. Kalmár Gyula annyit jár pereinek tárgyalására, hogy bizonyára gyakran kell szabad­ságot kérnie Más tanítót már csak ezért is nyugdíjaznák, mint akinek a tanítóság csak mellékfoglalkozás és a főfoglalkozása a perlekedés és a tár­gyalásra járás. A mig Kalmár Gyula felettes hatósága semmi kifogásolni valót nem talál az örökös tárgyalásra járásban, addig már a bíróságai kezdik unni Kalmár urat és a közelmúltban a pozsonyi táblán mondta meg a bíróság Kalmárnak, hogy már elég lehetne a folytonos perlekedésből. A komáromi törvényszéken szeptem­ber hóban is volt Bányász Endre és Kalmár Gyula közötti perek közül egy monstre pör tárgyalása, amelyet a Ko­máromi Lapok részletesen megirt és amelyre be volt idézve majd a fél falu. Kalmár tanító a saját plébánosát a bűncselekmények egész halmazával vá doha. A tanúvallomásokból az tűnt ki, hogy aki az előző perekben a plébános mellett mert vallani, annak a legköze­lebbi éjjelen kivágták csaknem az ősz* szes termő szőlő tőkéjét.- így akarta valaki elérni azt, hogy senki se merjen a plébános mellett vallani. Úgy látszik azonban, Egegen nagyon bátor embe­rek laknak, mert a tetemes nagy kár­tételek se ijesztették meg őket és a legközelebbi alkalommal még több tanú vonult fel a plébános mellett. A fém­jelzett szeptemberi tárgyaláson ezek a szőlő kiirtások is szóba kerültek, de természetesen nem lehetett kinyomozni, hogy ki követte el ezeket a nagy ká­rokat ? A bi óság ugyanis sejtések és valószinüségekre nem alapíthatja Ítéle­tét, ha nincsenek tanuk. Annyi bizonyos, hogy csakis a plébános egyik halálos ellensége tehette azt, de hát ha nincs tanú, akkor nincs is bizonyitva a dolog 1 Egy egész napot igénybe vett, amig az összes tanukat kihallgatták, mert hiszen a tanító nagyon sok dologgal vádolta a plébánosát. Végre a tanuki­­hallga ás befejeződött és a bíróság visz­­szavonult, hogy meghozza az ítéletet, amely teljesen felmentette a plébánost az összes vádak alól. Amig azonban a biróíág bent meghozta az ítéletét, ad­dig a két peres fél a tárgyaló teremben összeszólalkozott, amelynek az lett a vége hogy a plébános emberei figyel­meztették a lelkészt, aki a vita heveben nem is vette észre, hogy a tanító azt mondta a plébánosnak, hogy a szőlő­tőkéket ő maga a plébános vágatta ki, hogy hangulatot keltsen maga mellett. Természetesen ezt nem hagyhatta ma­gán száradni a plébános és beperelte a tanítót btcsü etsériésért és rágalmazásért. A komáromi elsőfokú bíróság a tanítót 14 napi elzárásra ítélte. Fellebbezés foly­tán a komáromi törvényszékre került az ügy. Bányász Endre plébános kértére még kihallgatta a bíróság dr. Baranyay J )zsefet, a Komáromi Lapok szerkesz­tőjét, aki mint »jságiró végig hallgatta a szeptemberi tárgyalást, ahol a sertés elhangzott. Dr. Baranyay József kihall­gatása után a törvényszék helyben hagyta az elsőfokú bíróság Ítéletét, amely 14 napi elzárásra ítélte a kántor-. taníiót aki bizonyára nagy zavarban^ van, hogy fellebbezzen- e a pozsonyi' táblához, hiszen nem rég mondták ott néki, hogy elég már az örökös perle­kedésből ! Hzerk. üzenetek. K—n A—r. A szemrehányás nem minket illet, hanem a rendezőséget, amely talán tul­­szerénységből nem adta le a neveket. A szer­kesztőség a legnagyobb készséggel -leközölte voh a azt. mint a nagy megyeriekét, de a szer­kesztőségnek igazán nagy jóakarattal sines arra ideje, hogy egy gyermekelőadásnál maga Írja össze a szere, lő gyermekek neveit Est mérlegeljék azok a szülők akiknek gyermekei neve kimaradt s akik valószínűleg önt inspi­rálták a levél megírására, mért a mai farga­­tagos világban nem igen érünk rá a szerkesz­tőkkel levelezni, ha valami kapcsolat nincs az ügy és köztünk. (—) Szóval sok mindenről informálhatnánk, amelyek önt bizonyára érdeklik. h.—m.t A tudósításainkat milyen címre küldjük? Bercsényi utca. örülünk, hogy a meg­­rovási kalandnak volt foganatja és az Augiász istállója már nem illeti meg az utcájukat. *3. Azt írja, hogy egészen elhanyagoljuk és sohse üzenünk. Talán panaszra nekünk volna okunk, mert már régen irt híreket. A most küldötteket köszönjük és máskor is kérünk. A jelzett szinpártolást tessék eltenni arra az időrs, amikor a színtársulat mégis csak eljOn. Kurtakeezi. A szives tudósítást nagyon köszönjük és máikor se tessék megfeledkezn. gólunk. 1 A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. . Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. IVyiltter. ÉRTESÍTÉS. Miután az állami bankhiva­tal a pénzpiac javulásával kap­csolatosan a hivatalos kamatlá­bat leszállította, alulírott pénz­­\ intézetek is indíttatva érzik ma­gukat, hogy a náluk elhelyezett takarékbetétek, valamint folyó­számla betétek kamatlábát 1926 január hó 1-től kezdődőleg V« %-kai mérsékeljék. Komáromi Első Hitelin­tézet, Komárom Vidéki Hitelbank r. t., Komáromi Korona Bank r. t. 2«

Next

/
Oldalképek
Tartalom