Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-25 / 36. szám

Gsfltftrtök, 1036. március 95 Neffyvenhetedlk évfolyam. 30. szám. POLITIKAI LAP Elfitizetéai ár csehüdorák értékben: Helyben ée vidékre poitmi »étküldéieel: Kféu évre 80 K, félévié 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ké Egyei Mán ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkeixtfiég él kiadóhivatal; Nádor-u, t9. Hegjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. HÉ iwll. Komárom, — márc. 24. Míg & cseh nemzeti koalíció fennállott, a benne levő hat párt között állandóan dalt az egyenet­lenség. A szocialisták nem fértek össze a cseh nemzeti- ésnéppárltal, viszont ezek nem voltak hajlandók engedni azokban a kérdésekben, amelyek szoros kapcsolatban ál­lottak a pártprogrammal. Tény az, hogy a koalíciós pártokat az ér­vényesülési és hatalmi érdekek irányították és a nagy versengés­ben a kormány képtelen volt ér­demleges munkát végezni. A nem­zeti koalíció te jesen felmondta a szolgálatot és ezért bukott meg a Svehla kormány. Most, hogy a köztársasági elnök hivatalnok kormányt nevezett ki, kezdenek a koalíciós pártok is észbekapni és hogy a régi pozíció­jukat visszanyerjék, azzal a gon­dolattal foglalkoznak, hogy a régi koalíciót fel kellene támasztani. Ez ugyan a kiéleződött nagy elvi el­lentétek között egyelőre tisztára lehetetlen, de a hatalom birtoka mégis csak nagy varázserővel bir a nemzeti önzetlenségre és ki tudja, hogy nem fog-e előbb bekövetkezni a koalíció ijabb összetákolja, mint azt sokan gondolják. A regi koa­líciós pártok ugyanis attól tartanak, hogy valamelyes új ősszel ételben alakulni fog egy másik oalició, amelyben esetleg a ném tek is helyet foglalnának, már pedig ezt ttrni, szerintök, nem lehet. A félelem legjobban erőt vett a •seh nemzeti demokratákon, akik­nek vezére, a harcias Kia nár dr. a párt lapjában riadót fúj, bogy figyelmeztesse a koalíció- pártokat arra a veszedelemre, amely akkor fog bekövetkezni, hogyha a koalíció véglegesen felbomlik. A emzeti demokraták előtt a politika jövő perspektívájának távlatában meg­jelenik a cseh-német kormány le­hetősége, amely olyan veszedelmet jelent a köztársaságra, amit ki­bírni nem lehet. A legnagyobb csapásnak tartják ezt a cseh nem­zetiek és előre is rettegnek attól, hogy ez bekövetkezzék. Hogy szó van-e valóban egy cseh-német kormányról, amely a hivatalnokkormány t követné, egy­előre nem fontos, de a nagy ijedt­ség arra eDged következtetni, hogy elkerülhetetlen az, hogy a munka­­képtelenné vált koalíció helyébe új többséget állítsanak, amely a kor­mány programját megvalósítsa. Már most az a kérdés, hogy kik­kel lehetne ezt megcsinálni. A szlovák néppárt olyan súlyos föl­tételeket szabott, amelyeket Sveh­­láék nem voltak hajlandók telje­síteni s úgy látszik, hogy azoknak teljesítését a jövőre nézve is lehe­tetlennek tartják. Azért orientá­lódnak bizonyos körök a német pártok felé, mert remélik, hogy talán ezekkel könnyebben meg­egyezhetnek. Hogy ebben a tekintetben mek­kora csalódás, érheti a hivatkozott bizonyos köröket, azt egyelőre még nem is igen sejthetik, de az bizonyos, hogy a német pártok bármelyikéről van is szó, arra el kell készülniök, hogy a kormány­­támogatás súlyos feltételek elfoga­dása esetén lehetséges csak ! Ami azonban az egész dolgot legjobban jellemzi, az Kramárék állásfogla­lása, amely a legnagyobb vehe­menciával utasítja vissza azt a gondolatot, hogy létrejöhetne egy olyan koalíció is, amelyben a néme­tek is helyet foglalnának. Rájok nézve elképzelhetetlen, hogy a nemzeti kisebbségekkel együtt kor­mányozzák a csehszlovák köztársa­ságot, mert szerintük ezzel az állam elveszítené nemzeti jellegét. A cseh nemzeti demokrata párt ugyanis a legsovinisztább érzésektől fűtve, kérlelhetetlen ellensége minden más nemzetiségnek, akiknek érvé­nyesülését minden erővel megakarja akadályozni. Pedig nagyon csaló­dik ez a párt, ha azt hiszi, hogy nem keit számolni a nemzetisé­gekkel. Egy olyan par excellence nemzetiségi állam, amelyben a hegemóniát gyakorló nemzetiség a lakosságnak még csak felét sem teszi, nem folytathat örökké strucc­politikát és bizony be kell látnia, hogy a nemzeti kisebbségeknek előbb vagy utóbb, de részt kell adni a kormányzásban is, ha csak azt nem akarja, hogy a köztársa­ság soha se érje el a konszolidációt. Az eddigi hibás nacionalista poli­tika vitte annyira az államot, hogy hivatalnokkormánnyal kénytelen kormányozni, de eljön az idő ha­marosan, hogy ezt a politikát ala­posan revideálni kell s akár tet­szik, akár nem Kramáréknak, az állam kormányzásába be kell vonni a más nemzetiségüket is. Mert ezt a demokrácia követeli. = A Magyar Nemzeti Párt és a szil­vák varosok memoranduma. A szio­­venszkói és speciálisan a szlovák vá­rosok helyzetére nézve fölötte jellemző memorandumot iutézett Zólyom városa a kormányhoz, a képviselőház- éa sze­nátushoz, amely már két hét óta fék szik a cseh és szlovák törvényhozók klubjának asztalán, azonban eddig egyet­len párt sem méltatta arra, hogy lap­jaiban megemlékezzék róla. Ez a me­morandum a valamikor virágzó város oly nyomorúságáról tesz tanubizonysá got, amelynek hallatára önként vetődik fel az a kérdés, mit várhatnak magyar városaink a csehszlovák kormányzattól, ha egy szlovák város oly kevés meg­értésre és támogatásra talál a kormány­nál. A memorandum kifejti, hogy 1922- ben a Rimamurány-Salgótarján vasmű­részvénytársaságok Union nevezetű bá­doggyár vállalata nem br’a tovább a G azdasági válságot és bezárta üzemét. nnek következtében 800 munkás, a családtagokkal együtt 3000 lélek ma­radt kenyér nélkül. Az Union gyár le­szerelt telepe iránt a likéri vegyiipari betéti társaság érdeklődik, mely ott cellulózegyárat kíván felépíteni. Ez a cég 50 millió K tőkét lenne hajlandó befektetni az üzembe és 1200 munkást foglalkoztatni. A vállalat azonban üze­mét csak akkor kezdheti meg, ha a cellulózegyártáshoz szükséges faanyag rendelkezésére áll és ezért fakitermelési engedélyeket kért az illetékes hatósá­goktól és az állami erdők fájából akart nagyobb mennyiséget vásárolni. Hiába vonult fel a 3000 munkanélküli szlovák munkás küldöttsége a kormányténye­zőkhöz, hiába interveniált a zsupán, a város, a minisztériumban két év alatt még csak azt sem tudták elérni, hogy a kormánytényezők megígérték volna az erkölcsi támogatást és azt, hogy a fakitermelési engedély megadásának nem lesznek nehézségei. A memoran­dum szerint Zsolna és Rózsahegy ha­sonló konkurrens iparvállalatai léptek közbe a kormánytényezőknél és ezek akadályozzák meg a zólyomi cellulóze­­gyár létesítését és ezzel azt, hogy 3000 szlovák munkás kenyérhez jusson. Mi­vel a Magyar Nemzeti Párt törvény­hozói látják azi, hogy a parlamentben helyet foglaló szlovák pártok lelkiisme­retét egyáltalában nem bántja a zólyomi munkás kétségbeejtő helyzete, látja azt, hogy a kommunista párt sem érzi kö­telességének, hogy a munkástőmegek nyomorának megszüntetése érdekében íelemélje szavát, a legutóbbi klubülésén elhatározta, hogy a zólyomi memoran­dum alapján interpellációt intéz a kor­mányhoz. Ezt kötelességének tartja, mert a zólyomi őslakosság sérelme an­nak a gazdasági politikának a követ­kezménye, amelyet pusztulva és nyo­morogva éreznek a szlovenszkói magyar városok is. = Benesnek választania kell. Benes Ede dr. külügyminiszter tudvalévőén a hivatalnokkormányt, n is megtartotta a miniszteri tárcát, amiért parthivd elégedetlenkednek. A nemzeti szoci­alista párt, amelynek képviseletében van a kormányban, most felszólította, hogy vagy hagyja ott a külügyminiszteri szé­ket, vagy pedig a képviselőségről mond­jon le. Benes tehát válaszúton van. Azonban nem azért diplomata, hogy deferáljon a pártja felszólításának. Benes sem a külügyminiszterségről, sem a képviselőségtől nem akar lemondani. Azzal érvel, hogy ő az első Cserny-féle hivatalnokkormányban is bent volt és megtartotta mandátumát és tavaly a Marm iggi afférral kapcsolatban, amikor Stribny és Franke miniszterek lemond­ta <t a párt határozott kívánságára ma­­r dt a Kormányban. A képviselőség fen arcával ugyanis biztosítani akarja maga számára azt, hogy a következő parlamenti kot mányban is résztvehessen, ami nem volna lehetséges, hogyha most lemondana. Politikai körökben azon véleményen vannak, hogy Stribny intri­kál B nes ellen s igy akar tőle, mint pártbeli legnagyobb riválisától szaba­dult. Egyik verzió szerint lehetséges, hogy Benes lemond a miniszteri tárcá­ról es helyét Gtrsa meghatalmazott miniszternek fogja átadni. = Káilay miniszter te'jhatalma. A hivatalos lap március 20 iki száma a kormánynak ama rendelkezését köJi, amely Kallay József szlovenszkói mi­nt v- ért az 1918 év december 10 én keit 64. számú törvény 14 §-a alapján te!)hitalmilag felhatalmazza arra, hogy Sl ovenszkó számára rendeieteket ad­hasson ki és minden intézkedést meg­tehessen a rendelet feniartása, a viszo­nyok konszolidálása és Szlovenszkóban a rendezett állami élet érdekében. Ez polgári nyelven annyit jelent, hogy Káilay szlovenszkói miniszter megkapta a kormánytól a teljhatalmat. Ha ezt a teljhatalmat közelebbről megvizsgáljuk, akkor rájövünk arra, hogy a kormány­nak idézett rendelkezése a forradalmi nemzetgyűlés által hozott oly törvényen alakul, amely csak átmeneti intézkedé­seket tett. Ez volt az a törvény, amely feloszlatta a városi és községi képvi­selőtestületeket, amely ideiglenesen meg­hagyta a tisztviselőket a hivatalokban, amely az ingatlanok eladását, bérbe­adását, és megterhelését hatósági en­gedélyhez kötötte s jogot adott a kor­mány meghatalmazottjának, hogy Szlo­­venszkóban hiviteli tilalmat léptessen éleibe. E törvény meghozatala után megalkotta 1920 ban a nemzetgyűlés a Csehszlovák Köztársaság alkotmányiör­vényét. Ez az alkotmánytörvény már első paragrafusában kimondja, hogy mindin oly törvény, mely az alkot­mánytörvénnyel ellenkezik, érvénytelen. Kétségtelen, hogy az alkotmánytörvény­nek ez a rendelkezése vonatkozik az 1918 december 10 én meghozott és át­meneti intézkedéseket tartalmazó tör­vényre is. Az alkotmánytörvény 84. §-a világosan kimondja, hogy a kormány­rendeleteket a kormányelnök, a végre­hajtással megbízott miniszter és leg­alább a miniszterek felének alá kell Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonheren­­dezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarni­túrák-, sckeslonok-, matracokban. Az előkelő közönségnek művészies kivitelt! bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. — Vidékre díjtalan csomagolási — Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza; Jókai-utca 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom