Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-23 / 35. szám

^.987Tenhetedlk évfolyam, 35. szám. Kedd, 1026, március 93. POLITIKAI-LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ki. Fwes »t4ib t 80 fü'ér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-a. M., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — mdrc. 22. A hivatalnoktörvényre vonat­kozó javaslat tengeri kígyóvá nőtte ki magát az utolsó évek alatt, a kormány Ígéreteinek beváltását várják tőle az érdekelt közalkal­mazottak, akiknek fizetését ez a törvény fogja véglegesen rendezni. A Svehla kormány, amely jóval a tavalyi választások előtt Ígéretet tett a törvény megalkotására s az uj nemzetgyűlés előtt is lekötötte magát a javaslatért, belebukott ebbe a nehéz problémába, úgy, hegy bukása után a koaüció rend­kívül ingatag alapjain többé meg sem kísérelte uj koalíciós kormány alakítását. Következett tehát a hi­vatalnok kormány, amely átvette az ügyek vezetését és most nagy­ban készül a kormánynyilatkozatra, amelybe mint programponlol, töb­bek között a tisztviselők fizetés­rendezéséről szó ó törvényjavasla­tot is fel fogja venni. Egyik koalíciós lap szerint a hivatalnokkormány legfőbb felada­tának a fizetésrendező javaslat el­intézését tartja é< igy várni lehet, hogy ezzei a kérdéssel a legko­molyabban fog!alkoztatni fogja leg­közelebb a kepviselőházat. Csak az a kérdés, hogy a minden parla­mentáris elv ellenére kormányzó hivatalnokkormány eme vállalko­zása fog-e kellő sikerrel járni. Ezt annyival is inkább jogosabban kér­dezhetjük, mert ha a koalíciós többséggel rendelkezett Svehla kormány nem volt képes a javas­latot tető alá hozni, akkor mint gondolja Cserny, hogy e nehéz kérdést megoldhatja? A hivatalno^kormánynak ott kellene újra fölvenni a tárgyalás fo­nalát, ahol elődje abban hagyta, azt pedig nagyon jól tudjuk, hogy a törvényjavaslatot eddigelé csak a népjóléti bizottság alválaszt­­mánya tárgyalta le és a javaslat­nak, további sorsát még nagyon is a bizonytalanság köde borítja be. A kormány javaslata ellen nagy kifogások merü'tek föl, maguk az érdekelt tisztviselők több Ízben tár­gyaltak ebben a kérdésben és mó­dosító javaslatokat nyújtottak be a kormányhoz. Az ellenzék szintén módosítani kívánja a javaslatot, amely rendelkezéseiben több elvi ellentmondást tartalmaz és a nyug­díjasok részére sem hozza meg azokat az előnyöket, amelyek a felületes áttekintéseknél azoknak látszanak. A régi, volt magyar köz­­alkalmazottak sorsa ma is elinté­zetlen és erre’ nézve nincsen a javaslatban megnyugtató intézke­dés. De legfogasabb kérdés a fizetés­rendezéshez szükséges fedezetnek előteremtése, amely a pénzügyi kormánynak ad súlyos gondot. A pénzügyminiszter javaslatba hozta néhány adónemnek felemelését, azonban a koalíció pártjai erre nézve sem tudtak megegyezésre jutni. A szociáldemokraták a leg­élesebb ellentéteket teremtették a fizetésrendezés kérdésében, amely­­jyel a mai javaslatból kiindulva, senki sincsen megelégedve. Elég nehéz feladata lesz tehát a hiva­talnok kormánynak, hogyha ezt megakarja oldani. A parlamentben természetesen nincsen többsége, csakis rendeletek alakjában intéz­kedhetik, már pedig egy ilyen nagy horderejű és az állam pénzügyi helyzetét közelről érintő kérdésben, mint "ä lisztviselők fizetésrendezése, egyszerű ukázokkal még sem jö­het elő. A súlyos probléma egy nagy parlamenti többséggel rendelkező kormánynak is elég gondot adott, annak megoldására túlon túl nagy merészség vállalkozni Csernynek és kormányának. Ha azonban mégis vállalkozik, akkor vagy nem ismeri kellőképen az eshetősége­ket, vagy pedig nem számol azzal, hogy ezt a kérdést elhamarkodni nem lehet, mert magának az ál­lamnak, de meg az érdekelteknek is evidens érdeke, hogy a fizetés­rendezés mindkét részre kielégítőn legyen megoldva. Tudja-e azt egy hivatalnok-kormány biztosítani? — erre csak az lehet a felelet, hogy nem. Azért tehát az a legszüksé­gesebb, hogy olyan kormány jöjjön minél előbb, amely többségre tá­­maszkodhatik s amely törvényesen meghozhatja döntését a régóta va­júdó kérdésben. = Interpelláció a határmenti közsé­gek kettős megadóztatása miatt Fiissy Kálmán és társai Magyar Nemzeti Párti képviselők interpellációt intéztek a főld­­mivelésügyi és pénzügyminiszterhez, az Ipoly és Garamvölgyi csehszlovák-ma gyár határmenti községek lakosainak kettős megadóztatása tárgyában Az Ipoly és Garammenti falvak — Nagycsalomja, Kővár, Leléd, Ipolykeszi, Ipo'yszalka stb. lakosainak háromezer kát. holdnál nagyobb kiterjedésű szántóföldje, rétje túl a határon, magyar területen fekszik. Ezen Magyarotszágon fekvő birtokrészek után a magyar és csehszlovákiai pénz­ügyi hatóságok is kivetik az adókat, mégpedig úgy az állami, valamint a megyei és községi pótadókat is. Ebben íz ügyben már két év előtt intézett Füssy interpellációt a pénzügyminisz­terhez s akkor azt a megnyugtató vá­laszt kapta, hogy a kettő megadóztatás a jövőben nem fog előadódni, miután annak elejét veszik megfelelő államközi szerződések. Ezt a választ annak idején megelégedéssel tudomásul vette, most azonban újból előfordultak esetek, ami­dőn már nemcsak keltős kivetésnek vannak alávetve az említett községek lakosai, hanem mindkét állam adóhi­vatalai végre is hajtják az adókat. = Hlinkáék memoranduma. Köztu­domású, hogy a szlovák néppárt a meg­bukott Svehla kormánnyal tárgyaláso­kat folytatott a pártnak a kormányba való belépéséről. A néppárt föltételeit egy memorandumba foglalta össze és azt Hodzsa Milán volt földmivelésügyi miniszter utján a kormányhoz juttatta. A kormány azonban pár nap múlva megbukott és most, hogy hivatalnok kormány került az állam élere, de egyébként is a cseh szocialisták és a szociáldemokraták is tiltakoztak Hiin­­káéknak a kormányba való fölvétele ellen, a párt hivatalos lapja, a Siovák elérkezettnek véli az időt arra, hogy nyilvánosságra hozza a párt föltételeit. A memorandumban két kérdést intéz­tek a kormányhoz: 1. Hajlandó e a kormány a pittsburgi egvezmenyt e!is merni s azt az alkotmánylevélbe fogl lm? 2. Amíg ez megtörténik, hajlandó-e a szlovenszkói miniszternek közigazgatási, egyházi, iskolaügyi, igazságszolgáltatási, közgazdasági és személyes ügyekben azonnal olyan hatalmat adni, amilyet eddig a kormány élvez, hogy igy élei be­léptethesse a szlovák nenuetnek a Hlinka-párí áita! a szlovák nemzethez intézett felhívásában kifejezett kívánsá­gait? Hogy Svehla a memorandummal szemben milyen álláspontot foglalt el, arról nem szól a hírlapi közlemény, pedig érdekes lenne tudni, hogy a volt kormány milyen véleménnyel volna Szlo­­venszkó autonómiájáról. = Vaján vidéke lelkesen csatlakozik a Magyar Nemzeti Parthoz. Az Országos Magyar Kisgazda, Fö dmives és Kisiparos Párt vajání osztályának községi szervezetei egyhangú lelkese­déssel csatlakoznak a Magyar Nemzeti Párthoz. Legutóbb Minaj községben volt ez ügyben pártgyüíés s ot Ha­­raszíhy György osztáiytitkár javas'atara kimondotta a szervezet a Magyar Nem­zeti Párthoz való kapcsolódás; s meg­alakították a mezőgazdasági szakosztályt. Hasonló ülés volt az elmúlt napokban Ketergény és Nagyráska községekben. Mindhárom községi pártszervezet üd­vözlő táviratot küldött Szent Jvány Jó­zsefhez, a Magyar Nemzeti Part vezé­réhez. = A franköqy és a magyar nemzet­gyűlés. A frankhamisitási ügyben kikül­dött parlamenti bizottság jelentése felett tudvalévőén vehemens vita folyik a ma­gyar nemzetgyűlésen. A szomba'i üté­sen a nemzetgyűlés többsége megsza­vazta a klotürt, amelynek értelmében az elnök kijelentette, hogy a fransvitát három nap alatt be kell fejezni, az eg.es szónokok legfeljebb csak egy óra nosz­­szat beszélhetnek. A határozatot a szo­ciáldemokraták nagy lármával fog diák, azonban az nem akadályozhasd m g a nemzetgyűlést abban, hogy a keddi vti­­lésen be ne fejezze a vitát. B h en István gróf miniszterelnök a vita végen fog felszólalni. = A komáromi bíróságok nem res­pektálják a kisebbségi nyelvi logo at. Koczor Gyula magyar nemzeti parii Kép­viselő interpellációOntézett az ig izság­­ügyminiszterhez a magyar nyelv jogai­nak a komáromi törvényszék és járás­­biróság részéről való semmibevevése tárgyában. A komáromi járásbi óság és törvényszék a közönség 85%-a szá­mára érthetetlen nyelvű iratokat Kü'd, amelyekből a címzett azt sem tudja, hogy az születési anyakönyvi kivonat e, vagy pedig Ítélet. Tekintettel arra, hogy Komáromban és vidékén a csehszlovák népszámlálás szerint is 85 % os több ségben vannak a magyar anyanyelvűek, úgy ezeknek igazán minimális kíván­ságuk lehet az, hogy a bíróságok sza­mukra érthető nyelvű idézéseket bo­csássanak ki. Ezt egyébként az alkot­mány törvény is biztosítja a magyar anyanyelvű polgárok számára. Uj választások? Komárom, — márc. 22. Bekövetkezett, amit előr£ láttunk és amiről annyit irtink: a koalíció ismét megbicsaklott és se tüled, se hozzád, elakadt. Svehlának programszerűen meg­romlott az egészsége és a cseh szoc­­demek kéjelegve a zavartól, amelyet ellená lásuk keltett, elégedetten dörzsö­lik kezeiket. Ilyenkor nem segít más semmi, mint egy jó szürke hivatalnok­­kormány, amelynek nincsen programja, hanem felszedi az elődjének batyuját és azzal próbál baktatni tovább. Nyilvánvaló, hogy a parlamentáris alkotmány a hivatalnokkormányt nem ismeri és alkotmányos tényezőnek el nem ismerhetjük Ha a kormány bajba kerül és a koalíció nem tud működni, egy kivezető ut van, amelyre alkotmá­nyosan lépni lehet és ez az uj válasz­tás. A koaüció ilyenkor alkoló elemeire bomoiva kifelé a választókhoz arról fuvolázgat, hogy a többi pártok voltak a bomlásnak okai. A koalíció legtöbb pártja a szoedem pártot teszi felelőssé a kormány távozásáért, amely elgán­csolta annak törekvéseit. Minket ez a marakodás, amelyet már megszoktunk, hidegen hagy, tudjuk, hogy ez a csehszlovák alkotmányos politikai élet­nek egyik velejárója. A magyar nemzeti kisebbségnek ál­láspontja nem lehet más a hivatalnok­kormánnyal szemben, mint az ellenzéki álláspont. Ezt feladni nem szükséges és nem is szabad, mert a csávába ju­tott kormányzó «pártok lássák, mit mü­veitek és amit főztek, azt egyék is meg. De tiltakoznunk kell az ellen, amit itten bevezetnek és az ellen az álalkotmá­nyosság ellen, amelyet a hivatalnok kormány folytat, amely a parlamenti felelősség terhét nem érzi, parancsra veszi át az ügyek vitelét és parancsra távozik helyéről. A demokrácia, melynek előfeltétele a parlamentáris felelősségű kormány, most szünetet tart, amely arra szükséges, hogy a koalíciós párlok megdolgozhas­sák választóikat és előkészíthessék az uj választások talaját. Mert egészen bi­zonyos az, hogy ezek az akadályok ké­sőbb is megfognak ismétlődni és fel­merülnek a megfejelt koalíció életében. Természetesen, nem nézheti ezeket az eseményeket tétlenül a magyarság sem és politikai pártjainak szintén fel kell használnia az alkalmat, hogy a népet felvilágosítsa, mi történt a politika kuli­­szái mögött és a kormány pártjai a cseh pártok, min is vesztek össze és mit hozhat a jövő. Akár válaszának ősszel, akár nem, a magyar politikai pártoknak már fel kell készülve lenni minden meglepetésre és biztosítani a hátukat minden bekerí­tés ellen. A koalíció életképtelensége uj harci erővel kell hogy eltöltse a mi pártjainkat, amelyeknek meg kell érte­niük hogy a kormány pártjainak egye­netlensége és fegyelmezetlensége ellen egy segítség van; az egyetértés és a szoros együttműködés, amely az erőket megacélozhatja. Ezen kell gondolkoznia ma minden magyar embernek. fl magyar nemzeti Párt a közalkalmazottakért. A Magyar Nemzeti Párt képviselőinek klubja szerdán ülést tartott Prágában, amelyen Szent-Ivdny József elnökölt. A klubértekezlet napirendjének első pontja­ként a közalkalmazottak fizetéséről szóló kormányjavaslat szerepelt. Holota János dr. képviselő ismertette a javas­latnak jelenlegi parlamenti helyzetét, s rámutatott arra, hogy a törvényterveze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom