Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-20 / 34. szám

1926 március 20.

Komáromi Lapok

7 oldal.

Az elftadások kezdete i Szombaton >/,7 és ‘/,9 érakor. — Vasár- és Innepnap

| VÁROSI MOZI MŰSORA |

Az előadások kezdető i Szombaton */«T éa '1,9 órakor. — Vasár- és Ünnepnap ;

d. a. 4, '1,7 és ' ,9 órakor. Premier fitmI Szenzációi

Ezt látni kell!

r

Ezt látni kell! *

u. tfo fai ss i/|V ortior*

Művészies kiállitáau film!

$

" Szombaton és vasárnapi március 20-án és 21-én

A PARI!

51 APACSLANY

Szenzációs történet a párisi és titwyorki Katakombán. 6 felvonásban. Főszerepben: Betty Compson.

— Az északi sark hősei. Salamon Aüguszt André sarl> utazó 1897 ben két társával, F änkellel és Sirindberggel együtt az „OerHen“ (sas) nevű ballonban elhagyta a spitz .>ergak szigeteit és elindult az északi sarkra. Andrének az volt a terve, hogy az északi póluson keresztül Kanadába repül. A világ ré szint p03tagalambok, részint tengerbe dobott bóják utján kapott tájékoztatást az expedíció utazásáról. A léghajóró azonban csak három napig jött értesités, azóta André és társai nem adtak életjelt magukról. A merész expedíció sorsáról csak annyit lehetett kétségtelenül megállapítani, hogy Andre és társai késégtelenül elpusztultak. Most végre Kern Rasmussen, a világhírű dán sarkutazó felvilágosításokkal szolgál az André expedíció sorsáról. Ugyanis Rasmussen a Hudson-öböltő! nyugatra fekvő Chesterfield Julet nevű nagy fjordnál álló másozott, megismerkedett Turquetil pa Serre), az -ottani katholisus misszió vezetőjével. Ez a lelkész közölte Ras mussennel, hogy 1900 ban messze északra előrehatolt, ahol olyan eszki mókát talált, akik fehér emberrel még sohasem találkoztak. Ez a kicsiny eszkimótörzs nyíllal és dárdával vadász gat ott iramszt,rvd80kra. A páter néhány napig ott tartózkodott a törzsnél, hogy közelebbről megismerje ezeket az eszkimókat. Egy esíe a törzs vezetői előadták, hogy fontos kérdezni valójuk van bizonyos dolgokról, amelyek önét különösen érdeklik. Mindenekelőtt azt kérdezték, hogy a fehér emberek szoktak-e országukból olyan sátorlapokat magukkal hozni, amelyek a főidről felemelkednek és mint a madarak repülni tudnak ? Amint erre a páter igenlő választ adott, az eszkimók komoly tekintettel mérték végig egymást, mintha valami rejtett titkuk ienne. Ezután más kérdéseket intéztek a páterhez. így egyikük azt kérdezte, hogy ezeket a sátrakat olyan csudálatos vékony bőrből készítiK-e, amelyek nem állattól származnak ? Erre is igenlően felelt a páter, mire az egyik eszkimó még további kérdéseket intézett a lelkészhez, hogy vájjon az ilyen levegősátrak olyan fehér vas fajtával vannak-e felszerelve, amelyek nagyon könnyűek? A páter meg ertette, hogy az eszkimók az alumini umra céloznak és ismét igenlően felelt. Pár évvel később a páter ismét meglátogatta ugyanezt a törzset, amelynek tagjai most már nagyobb bizalommal fogadták és elmondották, hogy pár év elölt három fehér ember jött repülősütorban az ő iakóhelyükre. A fehér embereket később egy másik eszkimótörzs tagjai megölték. A fehér emberek ugyanis egy rénszarvast valamilyen csodalatos eszközzel ejleltek el. A másik törzshöz tartozók erre elhatározták, hogy megölik a fehér embereket, akiket varázslóknak tartottak. A páter később másoktól is olyan közléseket kapott, amelyek megerősítették az eszkimók előadását, úgy hogy Rasmussen szerint ezek a titokzatos elbeszélések csakis az André-expedícióra vonatkozhatnak. Később a páter ugyanis oiyan eszkimókkal találkozott, akik szánkáikon ballonszövetet használtak, amely valószínűleg a szerencsétlen André-éxpediciő léghajójáról származott.

“ A Bafa cég ujságközleméayeí, (Folyt.) A kommunista lapok azt áliiiják, hogy adónkból leírtak. Cégünk a múlt évben adó és illetékek címén több, mint 10,000.000 K-át fizetett. Adóelengedést soh3em kértünk. Ha az illetékes hatóságot a törvényellenes tévedésekre figyelmeztettük, ez nem tekinthető adóleszállitásnak. Az adó fizetését mindenkor első kötelességünknek tartjuk.

Jöjj vissza csókos ifjú nyár kottája kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében.

— Legújabb vallási statisztika. A

legújabb vallás-statisztikai adatok szerint az egész földkerekség lakosai közül 566,201.000 a keresztyén. A földkerekség lakóinak több mint a fele még

mindig távol áll a keresztyénségtől. A keresztyének közül a római kathoiikusok száma 273.500000, görögkeleti 121 801.000, protestáns az anglikán felekezei beszámításával 170,900.000 A nem keresztyén felekezetek közül 15 289 000 a zsidó, 301,155 000 a kunliciánus és taorista pogány, 219030 000 a mohamedán 210,400000 a hindu, 136,325.000 animista, 135,161.000 buddsista.

Menyasszonyi kelőn* gy^h, asztalneműéit, Egyneműek és váezonaru szükségletével bizalommal forduljon közismert Ehrenfreund Jenő fehérneműkészitő céghez Bratislava, SzArnzvest ?■ sz. (Ifolt Frigyes főherceg utca )

— Orgiák a főid alatt. A besszarábiai Oihei-meg-ye prefektusáhos többször érkeztek jelentések arról, hogy Parjoken községben, a föld alól időnként különös éneklő moraj hallatszik, A falu egyik parasztja a napokban hazafelé igyekezett, amikor a moraj ismét hallatszott. Megfigyelését azonnal közölte a hatóságokkal, mire a prefektus rendeletére alapos gyanú alapján a falu valamennyi házát felkutatták. A kutatások során a csendőrök az egyik ház padlóján csapóajtőra akadtak, amely földalatti üregbe vezetett. A bizottság, roiu'án felszerelte magát fáklyákkal, leereszkedett a földalati barlangba és szörnyű látványnak volt tanúja A bar lang tele volt félmeztelen emberekkel, kik lehettek vagy ötvenen, vegyesen nők és férfiak. Kiderült, hogy több esztendő óta itt éltek bezárva sötétségben. A prefektus és a csendőrök rögtön megkezdték a kihallgatásokat, ame lyek szenzációs eredménnyel végződtek. Ez az ötven ember valami titokzatos szektának volt tagja, amely még a régi cári időkben keletkezett és híveit a szekta alapítójáról innocentistáknak nevezik. A szektát egy orosz pópa alapította, aki azt tanította, az elfogott innoceniisták vallomása szerint, hogy az emberi test isten legcsodálotosabb alkotása. Az ember Istennek tetsző .dolgot cselekszik, ha vágyainak, érzéseinek és ösztöneinek szabad folyást engíd. Rasputin páter az utolsó cárnő gyóntatója, szintén e szektához tartozott. Ö is tartott ilyen misztikus orgiákat, amelyeken orosz előkelőségek is részt vettek. Az orheimegyei prefektusa a parjolteni innocentista templomot ieromboltatta, a szekta híveit pedig letartóztatta.

— RiszaySÓgmárŐ készülék. Amerikában — ahol több az automobil, mint nálunk a szekér, — sok elgázolás, szerencsétlenség fordult elő az utóbbi időben. A veszettül hajtó soff örök (autóvezetők) ellen nem egyszer merült fel az a gyanú, hogy többé-kevésbé ittas fővel hajtanak olyan bolondul. Egy kaliforniai orvos is szemtanúja volt egy ilyen esetnek. Minthogy pedig Amerikában szesztilalom van s a ré szegség nemhogy enyhítő, hanem még súlyosbító körülmény, az illető Soffőrök sohasem akarták beismerni, hogy nem tiszta fejjel eresztették olyan őrülten a gépet. Az említett orvos addig gondolkozott, foglalkozott, a kérdéssel, mig végre feltalált egy csalhatatlan és könyörtelen készüléket, amelyet nem lehet félrevezetni. Ez a jágóméternek nevezett készülék pontosan megmondja, hogy az illető mennyi szeszt vett be. Egy álarcot tesznek a tagadó bűnös fejére, amelyből egy cső a belélegzett levegőt átviszi a készülékbe. A nagyon érzékeny készülék a kilélegzett levegőt vegyileg felbontja s akárcsak egy óra, s ámszerüleg jelzi a bekebelezett alkohol fokát és faját (bor pálinka stb.), amiből aztán egy-kettőre kiszámíthatni a mennyiséget is. — Még szerencse, hogy ez a készülék egyenlőre igen drága, mert külömben igen sok feleség azonnal beszereznél

— A háborúk statisztikája. Flammarion, a világhírű francia csillagász és statisztikus, kiszámította, hogy a polgár-, vallás- és egyéb nemzetek közötti háborúknak a Fáraók kora óta százévenként átlag 40 millió ember esett áldó zatul, tehát percenként körülbelül egy ember halt meg háború okozta halállal. Ha az elhaltak csontjait egymás mellé állítanánk, akkor egy 500 703 km hosszú távolságot kapnánk, amely távolság hétszer akkora, mint a Föld távolsága a Holdtól.

— Hogyan gyilkolták mag a cári csaladot? 1918 júliusának végén, néhány nappal a cári család meggyilkolása után Kolcsak tengernagy hadserege tudvalévőén megszállotta Jaketerinenburgot és a Kolcsak kormány igazságügyim nisztere, Telberg vizsgálatot indított a gyilkosság körülményeinek kiderítésére. A vizsgálat során kihallgatták tanúként Kobyiinsky ezredest, vádlottként pedig bárom vörösgárdistát, név szerint Medvedjet, Broskurjakov és Jakimov fö!dmiveseket. Medvejev vallomása szerint Jurovszkij, a különítmény parancsnoka éjféli 12 órakor köitötte fel a cári családot és egy óra múlva a cár, a cárné, a négy nagyh rreegnő és a kíséretükben volt személyzet elhagyta szobát. A cár kiron vitte a trónörököst. Levezelték őket a földszint egyik sarokszobájába. Nyilván sejtették, milyen sors vár reájuk, de egyikük sem szólt egy szót sem. Csakhamar belépett Jurovszkij a politikai titkos rendőrség feje 7 lett gárdista kíséretében. Jurovszkij kiküldte Medvedjet és mikor ez néhány perc múlva visszatért, az egész család, a trónörököst kivéve, már holtan feküdt padlón. A cári családdal kivégezték az orvost és a szolgaszeinélyzelet is Mikor Midvedjev a szobába lépett, a írón örökös még élt és hangosan nyögött. Jurovszkij még háromszor rálőtt és a trónörökös elnemu t. A holttesteket felrakták egy teherau óra, leteritették katonaköpenyegekHel ás az autó elrobogott. A szobában felmosták a vért, rendet csináltak és hajnali háromra véget ért a tragédia. Jakimov vádlott előadása szerint Jurovszkij közvetlenül a kivégzés előtt ezzel fordul a cárhoz: „Ntsolaj Alexadrovics, önt rokonai ki akarják szabadítani, kénytelenek vagyunk önt kivégezni.“ A következő pillanatban már eldördültek a revolverlövések.

— A dab ujmód’ szarepa. A dob igen hasznos jószág. Eredetileg harci indulókra pergették, majd táncra ropogós nótákat élénkítettek vele. Rrsszfizető adósokat licitáltak vele. Legutóbb büntető eszköznek is fényesen bevált. A vásárhelyi országos vásáron ugyanis pénztárcát akart elemelni a cigány, de fíilöncsipték. Dobot akasztottak a nyakába és sorra kellett járni az utcákat ezeket kiáltozván: „így jár, aki lopni akar.“

— Tutankhamen! ezután bákén hagyják. Murán a tudósok kíváncsiságukat kielégítették és a múmiát átvizsgálták, az egyiptomi kormány elhatározta, hogy visszahelyezi a mu niát a sírboltba, amelyet elzárnak és hivatalosan lepecsételnek. A sírbolton egy feliratot helyez el a kormány, amelyben tudtára adják az archeológusoknak és sirrablóknak, hogy ebben a sirban csak egy egyszerű múmia fekszik, amely szeretne ezután békében nyugodni.

— Mibe kerülnek a vasúti kocsik ? Kevesen tudják, hogy milyen értéket képvisel egy vonat. Az alábbi számok igen érdekes képet nyújtanak arról, hogy mennyibe is kerül egy vasúti kocsi, vagy a többi szerelékek. így például egy lukszus első- vagy másodosztályú kocsi 492 000 K-ba kerül, egv egyszerű harmadosztályú kocsi 56 000 K-ba kerül. Gyorsvonat, vagy személyvonat lokomotivja körülbelül 2 millióba kerül. Nem csekély milliók futnak tehát a vasúti síneken.

— Emólat és gyakorlat. Az orosz bolysevisták a maguk szempontjából szépen kispekuláltak mindent, de az

élet mindent máskép csinál meg, mint ahogyan elgondolták. A szovjetköztársaság néhány kormányzóságában utóbbi időben gyakran megtörtént, hogy a lakosság a régi földbirtokos pártjára áll és minden eszközzel azon van, hogy megakadályozza az eltávolítását. Maguk a szovjetlapok valják be, hogy a volt birtokosoknak a birtokaikról való hivatalosan elrendelt elűzése, enyhén szóivá, nem találkozik mindig a falusi nép rokonérzésével. Ez arra vezethető viszsza, hogy a nagyobb birtokosok az ő vidékükön a gazdasági és agrárélet lelkei voltak és igy bizonyos népszerűségre tettek szert. Ennélfogva akárhányszor megtörténik, hogy a parasztok nem engedik meg a kiutasító parancs végrehajtását. A Rul jelentése szerint ez nemrégen a kulugai kormányzóságban történt meg, ahol a földbirtokosok tervezett eltávolítása következtében komoly összeütközés történt a rendőrség és a falusi lakosság közt. Katonaságot kellett kirendelni a rend helyreállítására. Más az elmélet és más a gyakorlat.

— Meghalt az utolsó 48-as főhadnagy. Szepsiszentgyörgyről jelentik: Itt elhunyt Sadgyas Bálint, Szepsiszentgyörgy Bálint bácsija 105 éves korában. Az agg férfi, aki a 48-as szabadságharc heroikus korszakát mint honvédtiszt küzdötte végig, számos hősi teltével a história lapjára irta fel nevét. Ö volt az, aki Budavár bevétele alkalmával lelőtte Hentzi tábornokot, a vár védőjét. A piski hídnál Bem vezér Sadgyas Bálint főhadnagynak odakiáltotta: „Elveszítettünk tizenkét ágyút.“ „Nem baj — felelte megnyugtatóan a délceg főhadnagy — majd visszavesszük!“ A Sellenberg—Nagysink közti csatában olyan vitézül harcolt, hogy az ellenségtől valóban visszaszerezte mind a tizenkét ágyút. A jó öreg Bálint bácsi temetése óriási részvét mellett ment végbe,

— Az uj nyári menetrend. A május 15-én életbelépő uj menetrend szerint a Prágából Brünnőn át Pozsonyba és Szobra közlekedő gyorsvonatok indulási és érkezési ideje a következő: Indulás Prágából (Wilson-pályaudvar) reggel 8 órakor, megérkezés Pozsonyba délután 3 óra 28 perc, Szobra délután 6 óra 18 perc. Indulás Prágából (Masarykpályaudvar) délután 3 óra 50 perckor, megérkezés Pozsonyba éjjel 11 ónkor. Indulás Prágából (Masaryk pályaudvar) este 9 óra 10 perckor, érkezés Pozsonyba hajnali 4 óra 26 perckor, Érsekújvárra 5 óra 55 perckor. Indulás Prága (Masaryk-pályaudvar) este 10 óra 50 perckor, érkezés Pozsonyba reggel 6 óra 25 perckor. — A Szobról, illetve Pozsonyból Prágába induló gyorsvonatok a következők: Indulás Pozsonyból éjjel 11 óra 25 perckor, érkezis Prága (Masaryk pályaudvar) reggel 7 óra 48 perckor. Indulás É sekujvárró! éjjíl 11 óra 43 perckor, érkezik Pozsonyba 1 óra 5 perckor, Prágába (Masaryk-pályaudvar) reggel 8 óra 27 perckor. Indulás Pozsonyból reggel 7 óra 30 pkor, érkezik Prágába (Masaryk pályaudvar) délután 2 óra 26 perckor. Indulás Szobról délelőtt 10 óra 55 perckor, érkezik Pozsonyba délután 1 óra 30 perckor, é kezik Prágába (Wilson-pályaudvar) este 9 óra 28 perckor.

— A prágai tudományos akadémia visszaküldi a sárospataki főiskolának négy Comen us-kötetet. A sárospataki főiskolához szerdán átirat érkezett a prágai tndományos akadémiától, amely közli, hogy megtalálták azt a négy Comenius-kötetet, amelyet a sárospataki főiskola néhány évvel eze őtt adóit kölcsön a prágai tndományos akadémiának és amely elveszett. A nagyértékü kötetek ügyében dr. Korláth Endre már többször interpellált a cseh parlamentben, megkérdezve a közoktatásügyi minisztert, hogy hajlandó-e az akadémiát a kötetek visszaküdésére kényszeríteni és ezzel a nemzetközi kulturbotránynak véget vetni? Korláth megjelölte azt a helyet is, ahol az álljtólag elveszett kö-