Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-20 / 34. szám
1126. március 20. Komáromi Lapok 8. oldal. y> Meglepő oleeó tavaséi árak I Elbert“ divatáruházában Kom Áront, Ms dór-utca 19. Selyem mellű zefír ing 2 gallérral Kő58 — Zefir ina 2 gallérral Bellaflér nói harianya Selyem harisnya hátul varrott Selyem mousseline hátul varrott ««»« Selyem mag&nkötö nyakkendő Selyem jambo sapka minden sein Vulkán bőrönd 60 cm. Divat kötött mellény l‘— (Reklám át) 8b — ,46 -, 60 — ,78 - » 22 — ,ü5 — ,3f— > 13 50 (Reklám ár) > 10 > 2 50, 8 -, 6 -> 3 25,5 — 8*— > 3E0, 6 — 10 — „ 3 60 (Reklám ár) . 7b*> 65 —, 76 — Gyermekkocsikban gyári raktár I 1188 — Börvászontetős sportkocsi Ke 290* ▼olt, gavallér volt, társaság maga választotta meg, a magyar at kerülte, talán félt, hogy azok m.„ ' <nost is, annyi dicsőség után — a cigányt fogják benne látni. A zeneigazgató ur három esztendővel ezelőtt operettet irt, néhány fülbemászó számmal és boldogan köszönte meg a színpadról a tap-okat. Azzal vége is szakadt pályafutásának. Most úgy beszélnek életéről mint valami legendáról. A magyar cigány, aki meghódította egész Berlint az udvarral együtt 1 Igaz volt, de nem ismétlődhetik meg Csak egy Vörös Misa volt a világon. Nem volt a legjobb cigányprímás, de a kiválasztottak közé tartozott... A iéééIóI Műig. gyalta a veszedelmes főbérlő ügyét és azt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletének vétségében találta bűnösnek és a számos enyhítő körülmény alapján 10 millió korona pénzbüntetésre Ítélte. Természetesen a sértett Perczel nem ayugodott meg az enyhe Ítéletben, hanem felebbszett. Felebbezett a közvádat képviselő királyi ügyész is. De — és ez érdekes — felebbezett a vádíotl Riedl is, aki súlyosnak találja az ítéletet és felmentését kéri, mert Perczel olyan lakó volt, hogy magaviseleté joggal ragadta el a bűncselekmény elkövetésére. Magyar cigányprímás halála Berliuben. Érdekes halottja volt Berlinnek a múlt héten. Vörös Miska, a cigányprímás, Berlin legnépszerűbb cigánya, akinek muzsikájára táncolt egykor a német udvar is és aki dicsekedhetett azzal, hogy II. Vilmos sokszor és sokat tapsolt neki. Nem is csoda, hogy a cigányprímásból — zeneigazgató lett és a Grünewald egyik előkelő villájában fejezte be földi életét. Vörös Miska csak a fajának erényeit és nem hibáit örökölte, nem szerette a vándor életet. Berlinbe került és ott is maradt, nagyszerű zenész voit, de azért egyre tanult, sőt egy operettet is irt, csak kottából játszott, zenekarának nemcsak prímása, hanem egyúttal ura is volt, rendet és pontosságot követelt, szóval a cigányait lassan úriemberekké lormáita át. Munkásságának eredménye vagyok. Közelünkben folyt a malmot hajtó bő vizű, felzsilipezett patak. Hátha nem is olyan nagyon jó ember Lelocska Dániel bácsi és féltékenységből emgem beledob ?. ■ . De mielőtt eliramodtam volna, Lelocska Dániel bácsi nagyobb csalódásba ejtett engem, mintha a malomárokba dobott volna. —- Vér Gizi, — monda rejtelmesen és ravaszul — az én nagyrabecsült druszámat Csücsky Dani urai szereti. Tudja kérem, azt a csinos fiatal joghallgatót, aki velünk együtt játszott a műkedvelő előadáson. Nem tehetek róla, hogy azt szereti, mert Dani valóban szebb és mulatságosabb ifjú, mint én. Előkelő földesúri család sarja. Vér Gizi pedig nem tudja, hogy az a különben igen tiszteletreméltó család teljesen el van adósodva, s hogy Dani ha még oly kellemes ifjú is, aligha az a férfiú, aki egy nőt egész életére biztosithat. Ezt idővel Vér Gizi is be fogja látni, — én remélem. Igen, fiatal barátom, én még nem esem egészen kétségbe. Én hü maradok. Hátha még egyszer, ha nem is közvetlenül a leg közelebbi jövőben. Vér Gizi mégis az én imádott nőm lesz 1 Zsenge korom ellenére annyira elhültem ekkora jóságosságon és hűségességen, hogy most már teljesen igazat adtam Vér Gizinek. Csücsky Danit meggyülöltem, de Lelocska Dániel bácsit megszántam. Szinte rösteltem már. hogy valaha is hozzá akartam adni az én hűtlen szerelmemet. Aztán én elkerültem abból a kis városkából. Más városok, más iskolák, más szerelmek következtek rám. Közben nem sok idő múlva, olvastam a hírlapban, hogy Csücsky Dani elvette Vér Gizit. Még utóbb, évek vagy tán « egy évtized múltán azt is, hogy Csücsky I Dani agyonlőtte magát, s hogy özvegye persze az volt, hogy sokat veszített eredeti voltából, nem csinált igazi cigány muzsikát, sok bécsi dolgot játszott, de talán épfn azért lett olyan népszerű. A Centrál Hotel előkelő éttermében esztendőkön keresztül Vörös Miska volta korlátlan ur a szép hölgyek a világ minden tájáról miatta jártak oda étkezni a fekete körszakállas, tüzes szemű prímás kiváló vonzóerőnek bizonyult, meg is becsülték érte, már akkor is fejedelmi fizetése volt. De a Central Hotel csak pénzt hozott, a dicsőséget megszerezte neki S/őgvény- Marich László, a berlini magyar követ. Az udvar sokszor volt vendége a kettős monarchia képviselőjének, Szögyény- Marich úgyszólván barátja volt II Vilmosnak és a császár kedvelte, ha a fényes estéken valami újdonsággal lepték meg őt így került be Vörös Mjska az udvari környezetbe, először szinte rejtett helyen, függönyökből takarva játszott és még a tapsra sem volt szabad mutatkoznia. Uióbb azokban bemutatták a császárnak és attól a piilanaio! kezdve vége voit a Central Hotel gyönyörű óráinak. Ber'in élőké ő társasága lefoglalta Vörös Miskát^a maga számára, minden este máshol játszott, nincsen palota a német metropolisban, ahol Vörös Miska ne érezhette magát — othon, annyi pénzt kerei-hetett, amennyit akart, senki sem kérdez e, mit kér a játékáért, számláit szó nélkül kifizették. Vagyont gyöjlött, mert cigányait bár tisztességesen, de nem bőkezűen fizette és tudott takaréko an élni. Ezért nem vitte az útja ohasem lefelé, amikor vége volt Berlin fénykorának, nyugalomba vonult, leletre a primásságot és í zeneigazgatónak nevezte magát. Ur siratja. Már négy öt évtized is elmúlt azóta s Vér Gizi már-már nagyon is homályos mélyébe sülyedt emlékezetemnek, mikor a sors valami ügy elintézése végett egy nagyobb városba vetett, messze attól a kis várostól, ahol első gimnazista koromban igen szerelmes voltam, többek közt Vér Gizibe is. Abban a nagyobb városban egy nagy házba szálltam valamely barátomhoz. A nagy házban sokan laktak Szemben a barátom lakásával egy öreg házaspár lakása nyílt. Elég volt oda egy pillán tást vetnem, hogy feltűnjék nekem annak a lakásnak szinte kisugárzó pedáns rendje és tisztasága. A vendégszobának melyben háltam, ablakai az udvaron át éppen arra a lakásra néztek. Valami különös érdeklődés már jókor reggel oda vonzotta szememet. Láttam, hogy a feltűnően tiszta lakás cselédszobájának ablaka már tárva van. Azonbelül kirajzolódott egy szelíd arcú öreg ur, aki csöndesen pipázik, felöltözötten ülve a cselédágy széién. Egy igén fürge mozgású, roppant erélyes arcú öreg asszonyság rontott be mihamar az öreg úrhoz, türelmetlen szigorúan parancsoló gesztusokkal. Az öreg ur ijedten állt fel, pipáját háta mögé rejtette s haptákban, teljes önmegadással hallgatta az öreg asszonynak nyilván korholó parancsait. Egy perc múlva az öreg asszonyság már megint kiperdült a cselédszobából, hogy aztán hihetetlenül gyorsan künn teremjen nagy nyaláb szőnyeggel és porolópálcával a nyitott folyosón s ott ágyudörgésszerü riadót verjen s talpra ugrassze vele az egész háznépet. Amint a különböző lakásokból ijedten kibújtak a még álmos arcú cselédek, az őrg asszonyság, mintha valamennyinek parancsnoka volna, hol egyikhez, hol a másikhoz A francia idegen légió szökevénye. — A TiffKabilok között. — Vissza Egyiptomba! — Minden rossz, ha rossz a vége! — A komáromi rendőrség jó fogása. Komárom, 1926. március 19. Alig múlik el hét, hogy a komáromi helyi sajtónak ne lenne valami idegenből jött, vagy messze idegenbe igyekvő vendége, aki az igazolványok, a láttamozások egész garmadáját tudják felmutatni és elmondják addigi é ményeiket, vagy a jövő tervezgeteseit! Komá romot azért éri ez a gyakori szerencse, mert ezek a világkóborlók nagyon szeretik a Dunamentét és nem egyszer érkeznek felülről csónakon ilyen világ utazók, akik az uijuk egy részét úgy akarják megtenni, hogy a Dunán teere zkednek a csónakjukon, amelyet legtöbbször önmaguk tákoinak össze, így tudniilik nemcsak érdekesebb, hanem olcsóbb is! Ezek a világkóborlók rendesen egy állítólagos sport dij elnyerésére hivatkoznak, ameiy dijat egy angol sport egyesület tett le és az nyeri el, aki pár év alatt körül gyalogolja ezt a sártekét. Gya'og és hajón szabad csak nekik menni, de egyéb jármüvet nem szabad nekik igénybe venni. Ez az állítólagos dij igen hatalmas összeg, amelyért igazán érdemes pár esztendeig gyalogolni. Hogy van-e tényleg ilyen nagy sportdij kitűzve, azt nem tudjuk, de annyi tény, hogy ilyen világbolyongásra szánt világkóborló több van, mint gondolnék. A háború utáni gazdasági pangás szülte ezt az uj típust is és ma már ez is egyike a háború utáni idők szülte életfoglalkozásnak. Ha nincs is meg a valóságban az a intézett serkentő szavakat s elvárta s meg is kapta jelentéseiket a különböző lakásokban tegnap óta előfordult eseményekről. Mögötte ezalatt az ő lakásának cselédszobája ablakába a szelíd öreg ur már szép rendben kirakosgatta szellőzni az ágyneműjét s lopva, hogy az öreg asszonyság észre ne vegye, egyet-egyet szippantott pipájából Mikor abból a füst már teljesen kifogyott, valahonnan bevásárló szatyrot kerített a karjára. Így felszerelve, kilépett a folyosóra s haptákba állt az erélyes öreg asszonyság elé. Ez kiadta neki a bevásárlásra vonatkozó kemény parancsait s elküldte a szelíd öreg urat a piacra. Mikor az öreg ur a szatyorral már lement a lépcsőn, az öreg asszony élesen utána kiáltott: — Lelocska 1. . . Hé, Lelocska! . . . Megállj! El na feledj vereshagymát is hozni. Higyjek-e füleimnek ? .. . Lelocska I — ez a név ötven esztendő óta elszunnyadt emlékeket riasztott fel bennem Csak nem az én hajdani Lelocska Dánielem, ez a nagyon is jó öreg ur ? Szives házigazdám felvilágosításaiból meggyőződtem róla, hogy igenis az. Mi több, még arról is, hogy a felesége, az erélyes fürge öreg asszonyság nem lehet más, mint az egykori Vér Gizi. Mert házigazdám a következőket tudta az öreg párocskáról. A szelíd öreg urat, aki állami nyugdíjas és méltóságos ur, az erélyes öreg asszonyság csak azért szólítja mindig csak vezetéknevén, mert az öreg ur neki már a második férje s az első férjének is ugyanaz volt a keresztneve, mint ennek a másodiknak. Az a közös keresztnév pedig Dániel, amely azonban az öreg asszonyságnak csak rövidített Dani alakjában kedves. Ebben A meghűlés ahn vük, habár ezt nem kell bejárnia, hanem egy jó szer használatával elősegítheti. Teste megedződik és minden meghűlésnek ellenfél! a kitűnő ALPA Menthol sósborszeez nspi használata által, őrizkedjék más védjegy vásárlásától, mert nem kaphat ilyen hatásos gyártmányt. Pénzéért j<~ga var. az eredeti teljes értékű ALPÁT vennr. 408 -6 ín 5 ío h. nagy angol sportdij, de azért a hiszékeny agyaknak mégis csak ád munkát az ábrándozásra és ha nincs is meg ez a dij, de legalább van indoicolni, hogy miért is indult el egy csomó fiatalember a kész veszedelemnek. Azt a legtöbb resteli bevallani, hogy a nyomor a nélkülözés, az állandó nélkülözés vitte erre a kereset forráshoz, mert az emberek jó szive nagyon hamarosan megunja a sablonokat, neki változatosság keil, amelyre kinyílik az a bűvös szekrény, ahol a könyörületes szivek a prózai pénzt tartják. A könyörületes szívnek uj dolgok, izgalmas kalandok elmondása kell, hogy kinyíljék az erszény. Ilyen inger, éterinjekció rejlik ezeknek a világköruiat tevő utazók kérésében mert hiszen ők nem alamizsnát kérnék’ hanem az eladott levelezőlapok árából akarják magukat eltartani, közben még érdekes kalandok elmondásá'/al is kedveskednek a közönségnek, amely mindig szimpátiával viseltetik a bátorság a vakmerőség iránt. A világkóborlás, már valósággal életpálya lelt, amely jó pár évig, amig a kóborlás fart, bár keservesen megkereaz alakban ez a név az első férjjel korai sirba szállt s így a második féri már csak a vezetéknevével különböztető meg az elsőtől. Kétségtelen, hogy az öreg asszonyság második férje kimondásának mindig olyan hangsúlyt ad, mintha figyelmeztetni óhajtaná a szelíd öreg urat arra a külömbségre, ami egy fiatal első és egy öreg második férj közt természetes. — És ez nem fáj az öreg urnák ? — kérdeztem én. Úgy látszik, — feleié házigazdám — az öreg egészen helyesnek találja, hgyaltalan, ő mindent helyesnek talál. amit a felesége tesz vagy mond. Imádja azt a zsarnoki öreg asszonyságot. Nem tartja magát méltónak hozzá. Bámulja, hogy milyen tiszta és rendes nő az. Meg cselédet sem fogad, mert nem bízik benne, hogy az olyan fényesre csiszolná a kilincseket a lakásban,mint ő maga. Az öreg ur azt is helyesli, hogy ő, mint pipás ember, a cselédszobában lakjék. Azokat a csoda tisztaságú, levendulla illatú belső szobákat véteknek tartaná befüslölni és bagószaggal megfertőzted. Minthogy pedig a feleségét egész nap elfoglalja a takarítás, meg a főzés, az öreg ur természetesnek találja, hogy viszont ő maga jár bevásárolni a szatyorral. , ~; Szóval, az öreg Lelocska Dániel bácsi boldog. Azt hiszed? — En azt hiszem, hogy igen. Nagyon is jó ember ahhoz, hogy boldogtalan lehessen. Ebben megnyugodtam Ha Lelocska Dániel bácsi boldog, akkor rtem bánom, hogy olyan nagyon is jó ember. Nem én 1 .. Sőt inkább örülök, hogy én a ángy korkülömbség miatt sem először, sem másodszor el nem vehettem volna Vér Gizit.
