Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-16 / 32. szám
Negyvenhetedik évfolyam. 32. szám. Kedd, 1026. március 16 POLITIKAI-LAP. Etófixetési ár eaehftzlOT&k értékben: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: Kgéss évTe 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 KC. Egyes szám ára | 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 89., Megjelenik helenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — márc. 15. A nemzetek szövetségében belső válság tört ki A válságot a szövetségi tanács tagjainak szaporítására irányuló terv robbantotta ki, amelynek éle nyilvánvalóan Németország ellen irányul. Németországnak a népszövetségbe való fölvétele a világpolitika aktuális kérdése, de ezzel kapcsolatosan el kell dönteni azt is, hogy a népszövetségi tanácsba Németországot minden különösebb feltétel nélkül fölvegyék, már pedig Franciaország és a köréje csoportosuló államok azt kívánják, hogy abban az esetben, ha Németországot a tanácsba fölveszik, akkor a tanács tagjainak számát más államokkal is kell szaporítani. Ilyen tagságra aspirál Spanyolország, Brazília és Lengyelország is, amelyek makacsul ragaszkodnak abhoz, hogy a népek e legfelsőbb tanácsában helyet foglaljanak. Hogy milyen nehézségeket okoz a tanácsi tagságok rnegszaporitása, azt legjobban bizonyítja az, hogy a genfi tárgyalások mindez ideig nem végeztek semmi eredményeset és bár a ki bérletek egész sorát megpróbálták már, egyelőre minden hiábavalónak bizonyult. A Népszövetség egyes tagjainak hatalmi féltékenysége okozta a krízist, amelyet a francia közvélemény készített szinte mesterségesen elő, amelynek álláspontja szerint Németországot még a Népszövetség keretein belül sem lehet egyenlő jogú félnek és európai hatalmi faktornak elismerni. Hogy ez mennyiben egyezik a legutóbb kötött locarnói egyezmény szellemével, azt nagyon könnyű eldönteni, aminthogy Franciaországnak eme lépéséből is látszik, hogy még mindig bizalmatlan nagy szomszédjával szemben. A genfi válság folytán most fogas kérdés, hogy mi fog történni. Ha a hatalmi féltékenység győz, akkor a tanácsba bekerül olyan állam is, amely után joggal fognak más hasonló kaliberű államok is arra törekedni, hogy a népszövetségben minél nagyobb befolyást biztosítsanak maguk számára. Az azonban teljesen lehetetlen, hogy három uj hellyel bővítsék ki a tanácsot, mert ehhez az eddigi tanács egyhangú határozata volna szükséges, már pedig ezt elérni nem lehet. Újabban már csak arról volna szó, hogy nem állandó tanácsi tagságot létesítsenek és az ellentétek ama kérdés körül fejlődtek ki, hogy melyik államnak , juttassák ezt a nem állandó tagsági helyet. Persze ennél a kérdésnél is a különböző hatalmi érdekcsoportok mindent elkövetnek, bogy a maguk érdekelt államának biztosítsák a helyet. A legutolsó kísérlet pedig most már az, hogy valamelyik nem állandó tanácstag mondjon le és helyette válasszák meg Lengyelországot, ami ellen Németországnak sem lenne kifogása. Hogy ez a megoldás simán menjen, el sem képzelhető, mert hiszen a lemondástól minden érdekelt állam idegenkedik. így áll Genfben a helyzet, amelyet a keddi népszövetségi ülésen kell tisztázni és megoldani. Ezen az ülésen foglalkoznak Németország fölvételének kérdésével és egyúttal a válsággal és most már minden attól függ, hogy Briand és Chamberlain bölcsessége mennyire és milyen irányban lesz képes meggyőzni az érdekelteket. Annyi bizonyos, hogy Németországnak fölvétele elsőrendű politikai kérdés, amelyet meg kell oldani, mert egy olyan nagy államnak kivülhagyása semmiképen sem járulhat hozzá az általános európai konszolidációhoz. Németország nemcsak saját hatalmi nagyságának megerősítését látná a fölvételben, de az általános békének olyan erős oszlopául szolgálhatna., amelyre reálisan számítani lehetne. És az is tagadhatatlan, hogy fölvételét a különböző nemzeti kisebbségek nagy megelégedéssel fogadnák, mert benne olyan támasztékot nyernének, a melyben bizhatnának. A holnapi nap tehát Genfben nagy események napja lesz, amelyek következményeikben nagy kihatással lesznek Európára. = Újabb nehézségek s koalícióban. A koalíció ismét válságos helyzetbe jutott. A válság kiélesedését az állami tisztviselőkről szóló törvény kérdése okozta, amely körül már hosszú hónapokon át olyan nagy vita folyik. A koalíció most elhatározta, hogy még egyszer fölkéri a kormányt a minisztériumbeli hatos bizottság jelenlétében való tárgyalásra, amelyen a benyújtott módosító indítványokat vennék ismét elő. A A koalíciós pártok ezenkívül azt követelték, hogy a hivatalnok bizottság a javaslatot mégegyizer terjessze a bizottság elé. Ami a kormányt illeti, reméli, hogy a javaslatot a tavaszi ülésszak első ülésén, tehát még március hóban beterjesztheti. Ha azonban a koalíciós pártok ragaszkodnának követeléseikhez, akkor a kormány elhalasztja a törvényjavaslat tervbe vett visszaható erejét, vagy azt egyáltalában elejti. Legalább ezt irja a Lidove Listy, amely szerint a helyzet igen válságos. = A Magyar Nemzeti Párt egyházpolitikai szakosztályának megalakulása. A Magyar Nemzeti Párt országos intéző bizottsági ülését megelőző napon márc. 12- én beható tanácskozás és eszmecsere után megalkották a Magyar Nemzeti Párt keretén belől az egyházpolitikai szakosztályt mely azonnal megalakította a róm. kath, a ref. és az ág. ev. alosztályokat. Az izraelita alosztály később, Kassán fog megalakulni. Az egyházpolitikai szakosztály és annak már megalakult alosztályai megalkották ideiglenes szervezeteiket. A róm. kath. alosztály elnöke Güter János dr., a ref. alosztály elnöke Péter Mihály esperes, az ág. ev alosztály elnöke Bándy Endre főesperes lelt. Az egész egyházpolitikai szanosz tály ideiglenes elnöke Güter János dr Az egyházpolitikai szakosztály Richter János szenátor és Giller Jinos dr. elnök megállapítása nyomán kimondotta, hogy a Magyar Nemzeti Párt e szakosztály megalapításával az egyházpolitikai kérdésekkel való intenzív foglalkozást és védelmet tűzi ki célul és réméi, hogy ezen akciójában a Kér. S'oc. Párt ré széről tetjes megértéssel fog találkozni és támogatásban részesülni. = 9 hónapi katonai szol tálat A katonai szolgálat kérdésében úgyszólván, napról-napra merülnek föl újabb javaslatok. A valamikor nagy antimilitarista érzelmeiről volt ismeretes S ribrny nem zetvédelmi miniszternek a 18 havi szolgálatra vonatkozó javaslatával szemben 12, majd 14 hónapos tervezetekre nyuj tottak be törvényjavaslatot. Mást a miniszter pártjának egyik tagja, Sto'c szenátor bejelentette, hogy pártja a 9 hónapi katonai szolgálati idő bevezetését kéri. Vájjon mit szól ehhez nemzetvédelmi miniszter? =■ A szlovák néppárt kormányt) üépés előtt. Hiába cáfol a hivatalos kommünikékben a szlovák néppárt hiába leplezi Hlinka nyilatkozataiban pártja valódi szándékát, ma már nyilvánvaló, hogy a szlovák néppárt komolyan tárgyai Svehlával arra nézve, hogy mely föltételek azok, amelyek mellett a kormányba léphet. Mint jelentettük, a szlovák néppárt Hodza utján eljuttatta memorandumát a miniszterektől-höz és ezzel kapcsolatban a párt titkára, Machacsek kijelentette, hogy az abban foglalt feltételek elfogadásától teszik függővé a néppártnak a kormányba való belépését. Svehla miniszterelnök viszont tudomására adta a néppártnak, hogy a memorandumban részletezett követeléseket a néppárt nem állíthatja be minimális programnak, hanem azok maximális követeléseknek tekintendők és ezen az alapon föl lehet venni a hivatalos tárgyalásokat. Hogy ezek a tárgyalások, ha megindulnak, mikor fejeződnek be eredménnyel, azt előre megjósolni nem lehet, mert magában a szlovák néppártban is vannak ellentétes vélemények, amelyeknek kiegyenlítése a párt belső ügyét képezi. Az is bizonyos, hogy Hlinkáék belépését a cseh néppártnak az a magatartasa is gátolja, hogy a párt Szlovenszkóban mindent megtesz a legszélesebb körű terjeszkedésre, amit Hlinkáék nagy ellenszenvvel fogadnak és hogy a szociáldemokraták ellenzik a szlovák néppárt fölvételét a kormányba, azt meg a világnézeti nagy ellentéttel lehet megindokolni. A koalíciós politikában várható nagy esemény időpontja, a helyzet mai állása szerint meg nem állapítható. Március 15. Komárom, — márc. 15. Ami hetvenyolc év előtt Pesten történt egy gyarmati szerepre kárhoztatott nemzet kis fővároskájában, annak az időnek soha nem halványuló emléke marad, de nagy tanulságokat foglal magában a jövő számára is. A kis ország, melyet a dinasztia rosszakarata és a szomszédos állam kapzsisága elzárt nemcsak a gazdasági érvényesülés elől, de politikai gyámsága alatt tartva, megfosztotta évszázados alkotmányának minden sarkalatos biztosítékától is, ebben a szép márciusban lépett a haladásnak útjára, melynek végső állomása a nemzeti függetlenség talizmánját őrizte számára. Ámde útjába véres akadályok gördültek és a nemzetet arra ké nyszeritettek, hogy ezeket saját erejéből távolítsa el onnan és a szabadságáért élő nép véres áldozatokat hozzon érte. A siker elmaradt és a hatalom bitófákat ácsoltatott azok számára, akik ennek a j igos küzdelemnek élére állottak. A bitófa, börtön, szurony iskolája azonban nem tanította a nemzetet más meggyőződésre és legkevésbé fölemlítette meg. A magyar nemzet kijárta a szenvedések újabb iskoláját is és nagy tanulságait a jövő számára tartogatta. És ez a jövő, ha megkésve is, de mégis elérkezett Nemzeti önállóságunkat teljesen ki nem vívhattuk, de bölcs elmék az államszövetség kiépítésekor biztosították abban a magyar nemzet továbbfejlődésének nagy lehetőségeit. A küzdelem azonban korántsem érkezett el nyugvópontjára, mert közjogi harcokban porladt el a nemzeti energiák nagy része. De nem vitathatja el senki a negyvennyolc és hatvanhét félszázados küzdelmében sem azt, hogy ezalatt az idő alatt léptünk az euiópai kulturközösség sorába. A német és szláv imperializmus közt kirobbant világháború azután pontot tett mindennek a végére. Nemzeti önállóságot kapott a magyar nemzet, melynek területét egyharmadára hasogatták le és ötmillió magyart idegen államok kereteibe kényszeritettek megkérdezésük és meghallgatásuk nélkül, felrúgva az önrendelkezési elv szép teóriáját. A nemzetiségi kérdés, mely sok vitának volt szülőoka, más alakban támadt életre: a nemzeti kisebbségi kérdés alakjában. A magyar nemzeti kisebbségek négy állam fenhatósága alá jutottak, amelyek a nemzetközi szerződésekkel biztosított garanciákat lennének nyújtani kötelesek számukra. Tudjuk, érezzük, hogy ezek a garanciák számunkra nem biztosítják ezeknek a jogoknak az élvezetét és újabb küzdelembe vagyunk kényszerítve, amelyet fajunknak fenmaradásáért és nemzeti kultúránk megtartásáért kell vívnunk. Minden magyar embernek ezt kell elgondolnia március idusán, mely akkor számunkra a demokratikus szabadság teljességét jelentette. A harc nem szűnt meg, de ezt alkotmányos fegyverekkel vívja meg a magyar nemzeti kisebbség, bízva a nemzetek támogatásában. Ebben a kisebbségi küzdelemben vegyen részt mindenki, akiben nemzetének nagy hagyományai élnek. il Magyar Kuli Párt fc — Együttműködés a kér szoc. párttal. — A párt programmja és szervezetének megállaptásai. — Szakosztályok megalakítása. — Rimaszombat, — márc. 15. A Magyar Nemzeti Párt ideiglenes intézőbizottsága e hó 13-án ülést tartott Rimaszombatban és fontos munkát végzett a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikája és nemzeti ügye érdekében. Az ülésen az intézőbizottságnak úgy a hivatalos, mint a választott tagjai jóformán teljes számban megjelentek. Törköly József dr. szenátor, országos elnök, szives szavakkal üdvözölte az intézőbizottság tagjait. Higyjünk az Istenben — ezzel köszöntötte a magyar nemzeti politikának munkásait, mert ebben a köszöntésben benne érzi minden hitünket, imádságunkat és sóhajtásunkat. A napirend első pontja az Országos Keresztény Szocialista Párttal történő együtt-működés kérdése volt. Szent - Ivány József pártvezér beszámolt azokról T
