Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-13 / 31. szám

1996. Mántas It. Komáromi Lapok 5. oldal, T í Nem ksü a fővárosba manói!! mikor POLLÁK JULISKA ntódáná! Komáromban, Nádor-utca 17. sz, olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Tavaszi bőr- és cérnakeziyük nagy raktára I Keztyük tisztítása és javításai Selyem és flór haris­nyák nagy választékban! 52 ' — ~~ minisztráció egyébb ve/etői?Nem jár­tak azok sohasem azokban az iskolák­ban? Méltó párja ez a botrány anna* a tavalyi esetnek, amikor kiderült, hogy írni-olvasni nem tudó fogtechnikusok sikeres fogorvosi vizsgálatot (ettek — pénzért. A Romania-nak ez a hire ráterelte megint a figyelmet az iskolakérdésre, amely Erdély kulturált magyar és né­met lakosságának legégetőbb problé­mája. —■ Hiszen intelligens ifjúságunk az idén már kénytelen volt tömegesen Ausztria é3 Magyarország egyetemeire távozni, minthogy itthon az állami vizsgáló bizottságok háromnegyedré­szüket a vizsgán el buktatták. Erről az érettségi vizsgáról érdekes beszámolót közölt J. Simionescu egyetemi tanár, a jassy-i tankerület érettségi vizsgáló­bizottságának elnöke a Viata Romi­­neasca M, folyóirat 1925. évi X. köte­tében. Elmondja, hogy az állami iskolában az éretségiző növendékek olyan rette­netes tudatlanságot árultak el minden tárgyból, hogy a bizottság önkéntelenül azt a kérdést tette fel magában: ilyen eredmények ulán nem felesleges-e az egész középiskolai tanítás? Rámán iro­dalomból majdnem egyetlen növendék sem tudta bebizonyítani, hogy egyetlen hazai iró müvéből is olvasott volna. Még az írók neveit sem ismerik. A nö­vendékek otthon sem látnak egyebet, mint elegáns francia könyveket és fo­lyóiratokat és igy abban a hitben nőnek fel, hogy román nyelven nincs semmi olvasni érdemes Románia földrajzából a vizsgázók kilenctized része csak a legha ározatlanabb zűrzavaros fogal­makkal rendelkezik. Erdélyt annyira sem ismerik, mint a hottentották földjét. A szászokat következetesen összeté­vesztik a székelyekkel. A világ földraj­zából a legtöbb vizsgázó sohasem hallott még a Golf áramról A hazai és világtörténelemről fogalmuk sincsen, az alkotmánytanból azt sem tudják, mik a királyi jogok és mirevaló a parlament. A francia nyelvet nyolc éven át tanulják, de azért egyszavas felelet­nél többet az irodalomból nem lehetett tőlük kapni és a legegyszerűbb mon­datokat sem tádják fordi’ani Ugyan gy megy az a realtárgyakkal is. A kémiából a levegő összetételét sem ismerik, a természetrajzban azt hiszik, hogy a cet és a delf n hal és a krokodilok a Dunában laknak, halnak tartják a vízilovat is A növénytanból a burgonya gumóját magnak gondol­ják stb. Simonesku mindezeket részletesen ismertetve végül megállapítja, hogy nem annyira a növendékek a hibásak, mint inkább az állam. A középiskolai oktatás hivatalos miniszteri évkönyvéből kimutatja, hogy az országban 363 középiskola működik s ezeknek több mint felét 1919 óta állították föl. Ta­nári karuk azonban nincsen a sok iskolához. Annyi a vakáció, hogy egy évben pontosan 24 hétig tart csak a tanítás. A hivatalos évkönyv szerint egyes női középiskolákban bábaasszo nyok tanítják a természetrajzot, vasú tasokból lettek igazgatók. So< intézetnél csak egyetlen képesített tanár van, az igazgató. Cahulban és Baia de Áramá­ban még ezeknek sincs képesítésük. A többiek mind csak középiskolát végzett férfiak és nők. Egyik moldvai főgim náziumban egy abszolvált jogász tanítja a fdsőbb «zámtant s egy tenisónőkép zőben is. Egyáltalában többszáz szám tani tanárkathedra üresen áll, de azért az egyetemeken alig megy valaki erre a szakra. A fentemlitett Baia de Arama i középiskola tanári kara ált egy tanár jelöltből, három jogászból, egy orvos­ból és egy álla orvosból Strehaia-ban minden tanár elemi iskolai tanító. A bukaresti egyetemen külön kurzust állítottak fel, melyen egy év alatt ké peznek ki tanítókból, vagy középiskolát végzett egyénekből tanárokat. Az ilyen tanárok együtt isznak, mulatnak növen­dékeikkel a korcsmákban. főkép a takarékosságot ajánlja figyel­münkbe : — Mii denfci tud dollárt keresni, de csak kévés ember tudja megőrizni. Pilsburg, a serénységel, ernyedetlen­­séget dicséri: A fiatalembernek, ki meg akar gaz­dagodni, azt tanácsolnám, hogy fizeté­sét ne egyszeresen, hanem sokszorosan érdemelje meg Carnegie kitér az egyenes felelet elől, beéri azzal, hogy egykori szegénységére céloz: — Aki meg akar gazdagodni, annak azzal kell kezdenie, hogy előbb szegény legven. Talán a legtalálóbb választ adta Mac Dollar (a neve is milyen jellegzetes), aki egyszerűen ezt jelentette ki: — Meggazdagodni nem nehezebb, mint meghízni, de mind a kettőtiöz bi­zonyos hajlam szükséges. A komáromi adóhivatal figyelmeztetése. {Mindenki olvassa el!) A komáromi adóhivatal a közönség érdekében az alábbiakat közli a közön­séggel : I. „A komáromi Csehszlovák állami adóhivatal 1926. március 10 tői számi (ott hat heti időtartam alatt a Vezérpénz­­ügyigazgatóság rendelete alapján a kö­zönségnek felvilágosításokat kizárólag a csütörtöki napokon a délelőtti órákban adhat. Befizetéseket természetesen bár­mely törvényes munkanapon a délelőtti órákban elfogad. Kivételt képeznek a kizárólag sürgős esetekben benyújtott útlevél kérvények, amelyekhez a szük­séges adóbizonyi vány bármely hétköz­napon a délelőtti órákban az adóhiva­talnál elnyerhető.“ II. Felhívjuk a közönség figyelmét az 1924. évi 268. törvény 43 § ra. mely szerint azon adózók, kik forgalmi és fényű rési adótartozásukat a törvényes negyedévi részletekben be nem fizették, azon kívül, hogy tartozásuk 7 % kése delmi kamattal s végrehajtási költséggel együtt végrehajtás útján be lesz szedve, a pénzügyi hatóság által külön birsággal sulytandók. Köztartozások fizetése kizárólag az azok átvételére hivatottak kezéhez esz­­közlendák. Pénzbeszedésre hivatottak: az állami adóhivatal pénztárnoka, kinek aláírása a pénztárnál kitett hirdetményen látható, Komáromot kivéve, a többi köz­ségekben a kincstári tartozások 1000 Kő összegig a Községi elöljáróságok köz­vetítésével is fizethetők, továbbá az adó­hivatal által díjtalanul kiszolgáltatott postatakarékpénzrári lapokkal a Cseh szlovák köztársaság bármely postahiva­talánál eszközöiheiők. Utóbbi fizetési módot ajánljuk, de főleg az inteligens közönségnek. Elkerülik vele az adóhi vataii pénztárnál elkerülhetetlen hosszas tolongást, csuptn kéijüK a befizető lap háti pián a pénz rendeltetését, s az el­számolási adatokat, mint az adóköny­vecske számát, a kirótt illeték tételét stbi gondosan feltüntetni." Vargha Sándor emlékezetére. A kollégiumban Vargha Sándor sírem­lékére rendezett estély alkalmára, Irta: Tóth István Valami szellem jár közöttünk, És testet ölt itt hirtelen. S kik egy műsort élvezni jöttünk, Szelíd mosollyal megjelen. Egyőnk előtt palást van rajta, Másónk előtt polgár-ruha. És mintha kérne, hogy feledjünk, S mi mondanék: oh! nem, soha ! Nem is lehet őt elfeledni: A hű pásztort s kedves tanárt, Ki ifjúság boldog szivében Egykor vidám otthont talált. De hogyha őt máskép is nézzük, Semünkben forró könny rezeg. Fakasz'ja azt az özvegy, árva, S a hű baráti érezet. Legyen hát itt, ki sok derűvel Töltötte egykor kebleink, És ne sirjui’k mi e fiiak közt, Ha az ő áldott lelke int. A szép Múzsák gyászos ruhában E helyit már soh se lengjenek? Kik künnn az élet terhét hordják, Itt örömkönnyet ejtsenek. S hol a hitnek szelíd leánya Szent olnjágat nyújt nekünk, Hadd épüljön ős vallásában S szép nyelvében mindegyikünk. S ha «'gy sírnál gránitkő állhat, Az érdem se mú jék soha. Akkor sem, ha tépettek lennék, És sorsunk lenne mostoha. Valami szellem jár közöttünk, S úgy látjuk, Vargha Sándor, ő Súg, zeng s kiált, s mi halljuk e szót: Az ifjú ágban a jövő. Szeresbe hát mtgvar reményét S ápolja harcos és vezér. S a mit teszünk, az Ég jutalmaz Örök létellel mindazér. M Intimi süapol. Meggazdagodni nem nehezebb, mint meghízni. Egy francia folyóirat körkérdést intéz a híres gazdag emberekhez, hogy mikép szerezték vagyonukat s a bevezető cikk­ben közzéteszi néhány amerikai milliár­dos nyilatkozatát. John Rockefeller titkát ezekben a sza­vakban fejezte föl; — Egész életemben mindig korán kel­tem. (Tehát aranyat lelt.) Astor, a ntwyorki nagybirtokos igy válaszolt: — Ne éljetek rummal, se dohánnyal és ne kőitek ezzeler. Becses tanácsok, de ha csak ez lenne a meggazdagodás fortélya, akkor bizo­nyára nagyon sok szegény ember gaz drg lenne. Rusel Sage, a legfukarabb milliárdos Adatok a komáromi színészet tör­ténetéhez. Domnánovics] mos komáromi Nádor­utcai gyümölcskereskedő ur szívessé géből löbb régi, közel félszázéves ko­máromi szinlaphoz jutottunk, amelyek megérdemlik, h gy bővebben foglalkoz zunk velük. A Domnanov cs-féle gyü­mölcskereskedésbe a régi szin'apok a csomagoláshoz szükséges makulatúra prpirosokNal etryüh kerültek, ahol ezen­túl az üz’ettulajdonos ur felkérésemre minden régi csomagoló papirost átnéz, hogy nincs e közöltük régi komáromi yumdaiermék, amelyet készséggel át fog adni A többi ü/lettuiajdonosokaí ezúton kérjük, hogy ha Csomagoláshoz régi papirosokat használnak, nézzék át, nincs-e azok között valami régi nyomda­­termék, vagy régi irás. Ha igen, azo­kat eljutatni szíveskedjenek szerkesz­tőségünkhöz, hogy lapunkban megem­lékezhessünk azokról. A DomnánoviC8-fé!e gyümötcsüzlet­­ben talált komáromi szinlapok 1879. év augusztus havából valók. A szinlapok homlokzatán ez olvasható: KOMÁROMI SZÍNKÖR. A győri szinpdrtoló egylet társulata által, Beödy Gábor igazgatósága alatt. A szinlap végén ez áll: „A t. ez. bérlők kéretnek helyeik iránt délelőtt 11 óráig rendelkezni, hogy azoniú! mások igényének is szolgál­hassunk.“ A mai szinlapok nyelve szerint: Kér­jük a szelvényeket 11 óráig beváltani, A szinlapok Ziegier Károly nyomdá­jában készültek és a bélyegilletéket a pozsonyi pénzügy igazgatóságnál fizet­ték !e. Helyárak: Páholy 3 frt. 50 kr., fámlás­­szék 80 kr., zártszék 60 kr., földszint 40 kr , kaíonajegy ő; mestertől lefelé föld­szintre 20 kr., karzatra 10 kr., karzati zártszék I. sorban 40 kr., H.-ban 30 kr., karzat 20 kr. Szóval olcsó világ járta az akkori komáromi színkörben amely akkor a mostani katonai lovarda helyén állott. Később az országúton fúl, a vadgesz­tenyésben épült fel a nyári színház és a lovarda helyén álló arénát lebontották. A most előkerült 1879-iki szinlapo­­kon a következő színészek és színész­nők neveit olvassuk: Kissné Árpáasy Katica, Adami Piroska, Abai, Abainé, L. Alszeghy Ilona, Boross Lajos, Boross Pál. Beödy Gábor, Beödy Gáborné, Becskói, Berki, Berkiné, Dezséri, De­­zsériné, Érczy, Foüinusz, Follinuszné, Füredi, Fürediné, Győri, Győri Vilma, Gézafi, Gerő Lina, Hidy Sarolta, Hor­váth Mari, Kiss Ferkó, Kiss Soma, Kiss Ilona, Konti Fáni, Mikei Lsjos, Mikeiné, Moórl, Nikó Lina, Rácz, Somló Sán­dor, Szép Olga, 0. Takács Henriette, Takács Lina, Váray Mariska. E pár színia pból tehát 40 tag nevét tudtam összeszedni, de valószínűleg ennél nagyobb volt a társulat. A kar­nagy akkor Müller Oló volt. A fent felsorolt 40 színész és szí­nésznő közül néhányra az öregebbek közül még bizonyára emlékeznek. A közönség kedvencei, a társulat csillagai azonban már rég öreg nénik és bácsik, ha élnek, vagy porladoznak már vala­hol, ki tudja merre és ki tudja, hogy nem-e elhagyott sírokban nyugszanak azok, akikért valamikor Komárom ifjú­sága, asszonyai és leányai nyiltan, vagy titokban beszéltek, lángoltak és titok­ban sóhaj’oztak. Hej! ilyen az élet! Follinuszra és feleségére még sokan emlékeznek. Most lássuk a szinlapokon jelzett darabokat. 1879 aug. 14 én csütörtö­kön „Kissné—Árpássy Katica javára és buc3ufelléptéül adatik Marosa, az ezre­des leánya (Die Regimentstochter). Katonai énekes vígjáték 3 felvonásban, magyar szmre alkalmazta Szerdahelyi.“ A szinlap igy kéri a pártfogást: „A nagyérdemű közönség pártfogá­sát kéri a jutalmazandó.“ Másnap, 1879 aug. 15 én pénteken „e színpadon először Az arany ördög (Der Goidteufel), Uj vigszinmü dalok­kal 3 szakaszban. Magyar színre alkal­mazta D. I. szakasz: „Az aranyördög incselkedései.* II. szakasz: „Magyarok Amerikában “ III. szakasz: „A remény­ség országa.“ Történethely: a texaszi kikötő.“ A“szinlap jelzi, hogy holnap (aug. 16) bérlet 8 ik számában adatik Laube nagyhírű drámája: Essex gróf, Irhon alkirálya. E szinlap azonban sajnos még nem került elő épp úgy, mint a vasárnapi szinlap se. Ellenben meg van a hétfői (1879. aug. 18) szinlap, amely hom­lokzatán ezt jelzi : „Jótékonycélu hangverseny a felállí­tandó községi kisdedovoda alapjára: Hirschler Gyula hegedűmü 'ész es ta­nítványa Reitlinger Arnold hangver­senye.“ Az előadások kezdete: Szombaton >/,7 és */,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, ’/|7 és >/>9 órakor. jvÁROSI MOZI MŰSORA | It* v,"nwl1 ---- --------------------8^mb.«on é. »..érnap, §§0^» BÍB1 IlŰSillŐlléSe március 13-án és 14-en Az előadások kezdete: Szombaton */,7 és */»9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, */|7 és i/,9 órakor. vagy s Az álarcom bandita Azonkívül Móric mint táncmcster Vígjáték 1 felvonásban Érdekfeszitő cowboy dráma 6 felv. A főszerepben: Williams. Hart és tlovák Éwa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom