Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-02 / 26. szám

J^fog’yvoiihet^dlk’ évfolyam. 86. í>zám Kedd, 1086 március 8. EMfizetéai ár caehiilovák érték hen: Helyben ée vidékre postai ssétküldésse): Bgéss évre 80 E., félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 K6.‘ Egyes szésn era « 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Sserkeistóség és kiadóhivatal; Nádor-u. 19., , Megjelenik hetenkint háromuer: kedden, csütörtökön és szombaton. ■ i' A komáromi üzletek fosztogatóit elfogták. (Lüsd 2. oldalon) 1 Ült tiniül Komárom, — márc. 1. Már a temesvári ki3antant érte­kezleten lehetett konstatálni, hogy az egyetértés nem olyan teljes, mint azt feltüntetni szeretik. Ez alkalommal el is maradt az a sztereotip megállapítás, hogy a kisantaut kormányai a legszolidá­­risabban működnek együtt minden kérdésben. Temesvárt pattant ki egész meg­lepetésszerűen, hogy Csehszlovákia kormánya még sem ismeri el az orosz szovjetköztársaságot és eb­ben bizonyára része van a kis­­antant ,..ásik két tagjának is, ahol a szovjet nem örvend túlságosan erős szimpátiának. A lapok hetek óta azt a hirt harangozták be, bogy a kormány elismeri a szov­jetet, de ez az elismerés váratlanul elmaradt. A másik jelenség a készülőfél­ben levő jugoszláv-olasz szövetség terve, amely a francia diplomácia ajabb veresége és így a cseh­szlovák diplomáciának is erős sakkhuzás, amely mindenkor a francia diplomácia nyomain jár és annak függvénye. Olaszországban tudvalevőleg nem valami meleg a szimpátia a csehszlovák köztársa­sággal szemben, amire jellemző Mussolininak a cseh nyelvrendelet­ről tett és nagy feltűnést keltett nyilatkozata, amelyben reámutat a német elnyomásra Csehszlovákiá­ban. Csodálatos, hogy mig Benes a frank-ügyről órák hosszáig tud csevegni a parlamentben a gyors­írókhoz, addig nincsen egy szava sem Mu solini felé és vele szem­ben hangját teljesen elvesztette. A legközelebbi konferencia má­jusban lesz a karintiai Veldesben, ahol megint összeülnek a kisan­­tant külügyminiszterei és a kül­politika további irányvonalát szab­ják meg különösen Migyarország­­gal szemben. Sok erős rendsza­bályban egyeztek meg ezek a miniszterek már Magyarország felől, de ezeknek megvalósítására eddig nem került a sor, mert a nagyantant nem engedett semmi komplikációt előidézni Középeurő­­pában. Most is ez az álláspont és ezért volt a temesvári konferencia szava oly halk Magyarországgal szemben. A kisantantnak azonban magától reá kell jönnie arra, hogy itt nem rendszabályokra, hanem gazdasági együttműködésre van szükség, Magyarországnak gazdasági támo­gatására, mely egyedül küszöböl­heti ki az ott meglevő és a kis­­antanttal szemben nem is épen jogosulatlan érzéseket. A szom­­szédállamoknak érdike a jó szom­szédságnak a megalapozása, amelyet gáncsoskodásokkai nem lehet el­érni, hanem jóakarattal. A kis­­antant ott hibázta el politikáját Magyarországgal szemben, hogy azt éveken keresztül legyőzött ál­lamként kezelte, holott ennek az államnak a szuverenitása is csak olyan, mint a többié és igy bel­­ügyeibe beavatkozni egy állam sem jogosult. A kisantantnak létjogát sok hely­ről kétségbevonták a nagyhatalmak közül; létét csak azzal igazolhatná, ha önzetlenül és utógondolat nél­kül a béke fentartását szolgálná. = Pario< fúziója. A politikai világ­ban az a hir bukkant föl, hogy a cseh nemzeti demokraták fuzionálni készül­nek a szlovák nemzeti párttal. Kramar dr. pártjáról és Ivánka párjáról van szó, amelyek úgy látszik, hogy a lefolyt képviselői választások alkalmával ért vereségüket úgy gondolják helyrehozni, hogy egymással egyesülnek. A cseh nemzed demokraták a választáson jól megfogyatkoztak, hasonló sors érte az autonomist a szlovák nemzeti párot is amely jelentéktelen számával egyma­gában igazán keveset számit. A tárgya­lások folyamatban vannak és mint az „R N “ hiteles forrásból vett értesülése mondja, az ö szeolvadást a legköze­lebbi időben hivatalosan is nyilvános ságra hozzák. A pártok hivatalos lapjai is egybeolvadnak és e hir szerint a Národny Dennik a közel jövőben meg szűnik, de szerkesztőségének egy része belép a Národnie Noviny szerkesztő­ségébe, amely újság Pozsonyban fog megjelenni. A köztársaság két legsovi nisztább pártja fog eggyéolvadni, ha az a fúzió megtörténik. = Az építkezés előmozdítása lakbér­­felemel48»ei. Meg ebben az ülésszakban beterjesztik az építkezés előmozdító sáról szólö törvényjavaslatot a parla­mentnek. Ezidőszerint egy olyan nagy­szabású terven dolgoznak, amellyel végérvényesen megoidhitónak tartják az építő mozgalmat. Ennek a tervnek az az alapgondola'a, hogy az évi lak bért fölemelnék 14 százalékkal, amely­nek a háztulajdonosok csak egy negyed részét kapnák meg, mig háromnegyed részét az épitőalapra fordítanák Az alap kikészitesére azu'án minden évben kö csönöket vennének föl. így juttatnák a háztulajdonosok és lakástulajdonosok lakásokhoz azokat, akik lakásnelküiiek. A felemelt lakbérnek az építkezési alapba befolyó háromnegyed részét a betevők 19 év múlva kamatostul vissza­kapnák. Az alap négy év múlva elemé a 4 milliárdot, amely összeghez még 50 százalékos állami szubvenció járulna és igy a nagy arányú alap lehetővé tenné mintegy 100 000 lakás épi eset. = A Byeivrandíiet tárgyalása. Meg irtuk, hogy a nemzetgyűlés nemet, magyar és kommunista ellenzéke biza matlansági indítványt terjesztett a kép­viselőház elé azért, mert az 1920. évi nyelvtörvény végrehajtására szogáió rendelktet anélkül adta ki, hogy igére téhez képest az ellenzéket előzetesen meghallgatta volna. E/t az indítványt a kezdeményező bizottság elutasította és a kcpviseiőház legközelebbi ülésén a bizottságnak a jelentését be fogják ter­jeszteni Az ellenzéki indítvány vissza utasításának okairól Írásbeli jelentést dolgoznak ki, amely felett azután vita indul meg. A vita már a csütörtöki ülésen megkezdődik és a koalíció elha tározta, hogy a vitában részivesznek a többség vezető politikusai is. = Katonai szolgalat — toropro­­mi'8'limmal. A koalíciós kormányzás egyik legtöbb ismertetője a komp o misszum, ami nélkül a rlág egyet r> koalíciós kormánya sem tudni b > do gulni. A csenszlovák koatició azonban ebben a tekintetben túl tesz valómén >i társán, mert alig van ügy, amelyet hosszas alkudozások és engedmények után ne kompromisszummal intéznének el Íme a kormány egyik legfogosabb kérdését, a tényleges katonai szolgá lati idő megállapítását is ezen a regi ú on remélik nyélbe ütni. A koalíciós pártok végrehajtó bizottsága a késő éjjeli órákig tanácskozott a katonai szolgálati idő kérdésével és végre is olyan értelemben alakult ki a megál­lapodás, hogy a 18 hónapos szo'gálati idő fenntartására általában nem fog sor kerülni, hanem a szolgálatot majd fegyvernemek szerint rendezik és pedig úgy, hogy a szolgálati idő nagy álta­lánosságban 14 hónapos lesz, de az olyan fegyvernemeknél, amelyeknél a teljes kiképzés 14 hó alatt kivihetetlen, azoknál 18 hónapi szolgálati idő ma­radna. lyen fegyvernemek többek kö­zött a tüzérség es a repülőcsapat, mig a gyalogság a 14 hónapos szolgálati idő u>án leszerelhet. Hogy a kompro­misszum végleg meg lesz, az az eddigi tapasztalatok szét int több, mint bizo­nyos. IIffnvtti Liga Sie. Miről fognak tárgyalni a delegátusok ? A Népszövetségi Ligák Uniója e hó első napjaiban, m »retus 5—8 között tartja fonlos üléseit Oenfben, amelyen a nemzeti kisebbségeket érdek ő több nagyhorderejű kérdésben fognak ta­nácskozni. A Ligának kisebbségi, hon­talansági és nemzetközi munkaügyi bizottságai U ésén szóba fog kerülni sok olyan kérdés, amely megoldásra vár. De ugyanekkor napirendre kerül löbbek között a magyarországi frank h misitás ügye is és pedig annak a megkeresésnek köv> tkeztéban, amelyet a franciaországi népszövetségi liga in­tézett az Unió elnöki hivatalához, hogy az elnöki hivatal kcrje fel a Népszö­vetséget arra, hogy a legközelebbi kongresszusán tűzze napirendre az ügyet. Igaz ugyan, hogy a Népszövetségi Ligák U »tója elnöki hivatalának ilyen intézkedésre nii csen joga, mert ezt csakis a tanácsülés határozhatja el, igy aztán biziosra vehető, hogy a magyar­­országi delegáius ez ellen nemcsak alaki kifogást fog emelni, de érdemben a kellő világításba fogja helyezni a kérdést A kisebbségi bizottságban a Nép­­-zövetségi Ligák titkára jelentést fog »enni a magyarországi numerus clausus ügyéről és a Népszövetség előtt ősz szel ebben a kérdésben lefo yt tanács­kozásodról. A jelentés kapcsán a bi­zottság állást fog ebben a kérdésben foglalni. A hontalansági bizottságban az állam­­polgárság ügye fog napirendre kerülni es ennél az ügynél foglalkozni fognak az úgynevezett utódállamoknak, vagyis. Csehszlovákjának, Romániának és Jugo-f Szávának ismert eljárásával, amellyel svk ezer embert tettek hontalanná esi; az illetőségének el nem ismerése foly-i tán törvényes nyugdijuktól elütöttek őket, dacára a trianoni békeszerződés natározmanyainak. Ebben a tekintetben Rómában 1922 ben tartottak egy konfe­­renciat, amelyen a volt monarchiából eletreh.vott valamennyi állam részivett es azon egy konvenciót fogadlak elv nmely szerint a vitás kérdésekben vá­lasztott bíróság dönt. Ezt az egyezséget, négy év alatt nem ratifikálták és ebből szármázott a tengettg baj cs a mostani lehetetlen állapot. Ha az egyezséget az utódállamok latifikaiják, akkor a helyzet jdvuiasa biztosra vehető és mint érte­sülünk, magyar részről ebben a kérdés-1 ben a mielőbbi ratifikálást sürgetni is: fogják. A tárgyalás egyik nagy horderejű kérdése annak eldöntése lesz, hogy a nemzetiségi sérelmek ki által és mi módon juttaihaióK el a Népszövetség fóruma elé. Ezt a kérdést mar előze­tesen Brüsszelben, Varsóban és Genfoen is tárgyalták és remény van arra, hogy végre dűlőre tudjak juttatni a fogas kérdést. A Népszövetségi Ligák Uniójának genfi ülésén a csehszlovákiai magyar Kisebbséget Szálló Géza dr, a kér. szoc. párt elnöke, a nemet nemzeti kisebb­séget pedig Medinger szenátor fogja képviselni. I loMioni Isii Egjlízi Eotkkai tagmraye. — 192Ö február 28. — A Kultúrpalota nagytermét szinültig megtöltötte vasárnap, f. hó 28-án vá­rosunk intelligens közönsége, sőt a ha­talmas nagyterem szűknek bizonyult és az előcsarnokban álltak fel, hogy en­nek a fiatal egyesületnek a magyar dal­nak magyaros ízzel szentelt estélyét meghallgassák. A hangverseny, amely műsorába foglalta a legszebb magyar nép- és müdalokaí, a hallgatóság leg­nagyobb tetszését váltotta t»i és a fenn­állásának még csak második évében levő egyesületnek a tavalyinál sokkal forróbb és őszintébb sikert hozott. A műsorról csak jót írhatunk és örömmel állapítjuk meg, hogy városunk régi és sikerekben gazddg dalegyesületei mellé méltán sorakozik a Zsidó Egyházi Ének­kar is Az estélyen a dalos egyesületek is képviselve voltak tagjaiktral. A siker oroszlánrésze kétségtdvül Krausz Mór karnagyot illeti meg, aki fáradságot nem ismerve dolgozott és igazán eredmé­nyes munkát végzett, meit a kar bá­mulatos precizi ássál és fegyelmezett­séggel adta elő a legnehezebb énekeket is. Az estélyi Guttmann Béla bevezető szavai nyitották meg, aki üdvözölte a közönséget és az egyesület további pártolására szólította fel őket. A hang­verseny első száma Zöldi: Bordal c. karéneke volt. A hangulatokban gazdag és vidám témájú karéneknek nagy ha­tása volt. Fokozta a hatást Dürner: „Vihar“ ja. A fenséges és gondolatok­ban mély darab a kar kitűnő előadá­sában érvényesült igazán és a közön­ség szűnni nem axaró tapsban adott kifejezést tetszésének. Kiss J.: „Rab asszonykát szavalta ezután melodrámai átdolgozásban a ki­tűnő Scheiner Bandi. Zuck Jenő hangu­latos dalokat énekelt. Kellemes és szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom