Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-20 / 22. szám
10. oldal. Komáromi Lapok 1926. február 20. kötelessége legyen a maradiságot tudományosabb alapon legyőzni. Ezek után a vizsga vette kezdetét. Szabó István tanár valamennyi hallgatóhoz intézett kérdéseket a födisméről, az állattanból, az állattenyésztésről, Nánássy igazgató pedig a növény tanból, trágyázásról és egyéb gazdasági teendőkről kérdezett. Reményeinkben nem csalatkozva örömmel állapíthatjuk meg, hogy a nyert feleletek nem szajkózva peregtek le, hanem a tárgyak teljes megértését igazolták. Nyugodtan mondhatjuk ezek után, hogy az elsajátítottak nemes magva meddő talajra nem fog esni. Bartal Iván is örömmel látja a meglepő eredményt, amelynek csiráját az előadók élesztették könnyed, népszerű és rajzokkal is kisért előadásaikkal s amelynek a várt gyümölcsét meg fogják teremni annak dacára, hogy a súlyos körülmények között a hallgatók vállaira hármas feladat nehezedik: 1. Maradiságnak az öregek káros úzusából való kifejtése. 2. saját maguk távábbképzése és 3 a nálukná! fiatalabb telkekbe csepegtetésének kötelezettsége. Ismételten hálával köszöni meg az előadók fáradságát és serény munkára, kitartásra inti a tanfolyam hallgatóit. Sorra kerül erre az „igazolvány“-ok kiosztása, a minek megtörténte után Méhes titkár szólt buzditóan az ifjúsághoz a szakadatlan tanulásról, kísérletezésről és a szervezkedésről. Szidon Géza és ifj. Kása Ferenc keresetlen egyszerű szavakkal búcsúz tak el ezután társaik nevében oktatóiktól. Majd lefényképeztették magukat, A VI. N8m?etliözi Dunavásár Pozsonyban Az 1926. február 16 -án a Slovák Földmüvelesügyi Tanács termeiben meg'ártott tanácskozáson megbeszélték az idei Nemzetközi Dunavásár keretei között megtartandó földművelési kiállításokat, és pedig: fa kiállítást, kertészeti, — cukor-répa kiállítást, és főkent kiállítási vásárt tenyész és vágómarhákra. Azonkívül ezen kiállítás kereteiben, folyó évi aug. 22. töl szept 2.- ig, dr. Kazimo tanár szives közreműködésével a VI Nemzetközi Dunavásáron már egy részét a földművelési múzeumnak is ki fogják állítani. Tisztítsuk meg télen a kártevőktől földjeinket és kertjeinket! Rambousek prágai professzor egy újonnan megindult cseh szaklapban a következőket ajánlja: Ásassunk 1—2 m. távolságra a határmesgyétől földjeinkben 30-50 cm. mély árkokat, egymástól 5—10 m. távolságban. Tegyük az árkokba az aratási hulladékokat, répalevelet, rothadó burgonyát stb. Ha a káros rovarokat mésznitrogén vagy kainit segítségével kikergetiük a mesgyékről, az árkokban óriási tömegekben gyűlnek össze. Különösen sokat találunk a drótféreg, levéltetvekből, Agrotis segetum hernyói, a Siíptia, Atomária stö példányaiból. Tavasszal az ár*ok tartalma zsákokba gyűjtve baromfieledel gyanánt hasznosítható. Néhány nappal a begyűjtés után a visszamaracó részt oltatlan mésszei keverjük össze, mely eljárás a rovarkártevők tojásait elpusztítja. Hasonlóképen kell eljárni a gyümölcsösökben és zöldséges kertekben is. Apróságok a hadtörténelemből. Komárom 1527. évi ostromáról egy akkori szemtanú, Urrinus Veliica csodálkozással jegyezte fel, hogy az őst romló német tüzérség „hallatlan gyorsasággal“ 5 óra alatt 30, sőt 35 lövést is tett. Mit irt volna szegény Urrinus például a piavei pergőtűzről? ♦ A világháborúban újításként üdvözölt rohamszázadok intézménye épen nem uj dolog, mint sok más újnak hitt katonai reform sem az. Már megvolt a XVI. százíd seregeiben is, ahol a rohamosokat találóan „elveszett csapatnak nevezték. * Hogy a harmincéves háborúban milyen szigorú büntetéseket alkal maztak, megvilágítja az az eset, hogy 1634 ben Regensburg ostrománál egy tüzér azért, mert egy tornyot 24 lövés közül egyszer sem bírt eltalálni, akasztófára került. * A harmincéves háború hihetetlenül elvadult katonái között csodálatosképen nagy vallásosságot lehetett tapasztalni. A durva zsoldos, ha halálosan megsebesült és nem volt közelben pap, egyszerűen a szomszédjának gyónt meg, az pedig egy szál füvet vagy zöld levelet dugott az oltári szentség helyett a haldokló fogai közé. Innen a mondás „fűbe harapni“. * A harmincéves háború alatt az ellenség megtévesztésére szolgáló cseleknek egész sora alakult ki Az ágyulövést pl. úgy utánozták, hogy üres hordóba puskával belelő tek; hamis nyomok céljából olyan cipőt húztak, amelyen a talp megfordi va volt Jvarrva; marhacsorda lábaira cipőt kötöttek, hogy az elenség a nyomokból azt higyje, hogy nagy tömeg gyalogság járt arra; a lovak patáira megfordítva szegezték a patkót stb. ♦ A harmincéves háború alatt felbecsüihetetilen értékek mentek tönkre. Nem takarékoskodott senki. Midőn a háború végén a gazdag marhaállomány Bajorországban is hadszíntéré lett óriási zsákmanyololások voltak és egy fejőstehenet egy pipa dohányér lehetett venni. De ha nem volt zsákmány és a sereg kiélt vidékre ért, hallatlan lett, a drágaság. így midőn a svédek 1640 ben Goihában voltak, egy karéj kenyér egy aranyba került. * A gyalogos muskétás puskával való gyakorlatokhoz a XVIÍ. század első felében 143 vezényszó szolgált, melyek közül 99 mozdulat egyedül a puska elsütéséhez és újból való megtöltéséhez volt szükséges. * A császári hadseregnek a harmincéves háború alatti eldurvult tisztikarára élénk fényt vett Lipot Vilmos főhercegnek a bécsi főhadiszálláson az 1640 es években kiadótt parancsa, melyben a tisztikarral tidatja, hogy egyes tiszteket asztalához fog meghívni. Erre az esetre a főherceg a következő két rendelte el: 1. Tiszta fehérneműben, kifogástalan kabátban és tiszta csizmában kell megjelenni. 2. Az asztalnál nem szabad a széken hintázni és^a lábakat messze kinyújtani. 3. Nem kell minden falat után inni, mert hamar megtelik az ember; a serleget mindenkor csak félig kell kiüríteni, megelőzőleg azonban a bajuszt és a szájat meg kell törülni. 4 A tálba nem szabid kézzel nyúlni, a lerágott csontokat nem szabad hátra, vagy az asztal alá dobni. 5. Az ujjasat nem szabad lenyalni, nem szabad a tányérba köpni, vagy orrot az abroszba fújni. 6. Nem szabad az italt marhamodra vedelni, hogy az ember a székről leforduljon, vagy ne bírjon egyenen járni. * A huszárcsákó zsinorzata onnan ered, hogy a régi magyarok mint minden keleii lóvasnép, a takarmányzsinórt vagy zsákmányköieíet a fővegre kötve hordták, hogy jobban kéznél legyen. Ez a zsinór később a csákónak a válhoz való erősítésére szolgált, mig végül kizárólag mint díszítés maradt meg * II. József császár 1788-ban elrendelte, hogy a többi alattvalókhoz hasonlóan a zsidók is tartoznak kaionai szolgálatot is teljesíteni és altiszti, valamint tiszti rangot is elérhetnek. Néhány évig azonban a zsidók csak a szekerészeihez voltak beosztva. * Az 1848—49 iki szabadságharc öszszes költségé magyar részen 84 millió forint volt. Milyen [elenyésző csekélységnek látszik ez a világháború sok száz milliárdos költségei mellett. * Az 1869 ben felállított m. kir. honvédségnek tudvalévőén vörös sapkája és vörös nadrágja volt. Ennek oka álitólag abban rejlett, hogy a szerencsétlen véget ért Miksa mexikói császár hadserege számára igen nagy készlet vörösposztó volt felhalmozva, melyet a mexinói császárság összeomlása után fel kellett használni. A iierkesxtésért a főtzerkesztő a felelői. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Hirdetések. Apró hirdetések. Bfzto. sikerre rezet hirdetése, ha a »Ko ttárnsoi Lapok»-ban hirdet. Csomagoláshoz alkalmas makulatur papír^otcsóáronkiárusittat^ Egy találm *ny szabadalmazásához tökével rendelkező társ kerestetik. Cím: Öllé Miklós Ógyalla. '06 ladó gyümölcsfák. Kb. 360 darab nemes őszi barackfa az Erzsébet-szigeten (Vasi Imrénél) eladó 13 Od mesta Románia. Hirdetmény. A komárnói állami elektromos mű kérelmére, mely mű a közmunkaügyi minisztérium 1925 nov. 2-iki 18—981/1/70 173 ai 1925 sz. rendeletével közhasznúnak leit nyilvánítva, mivel a műnek az 1919. évi 438 sz. törvény 7—12 §§ban körülirt kisajátítási, szolgalmi és használati jogok lettek engedélyezve az 1919, évi 438. sz. törvény 16 §-a és 612/1920. sz. kormányrendelet 6. §-a alapján a Komárno városi elektromos elosztó hálózat tervének tárgyalására műszaki, közigazgatási és kisajátítási bizottsági tárgyalást tűzök ki, mely tárgyalás 1926 március 3-án d e. ICM/o órakor kezdődik Komárno város községházán. Az elvezető hálózat célja elektromos erővel ellátni úgy a Komáromban levő állami üzemeket, mint a közvilágítást és kielégíteni egyéb magán és ipari szükségléténél. Komárno város jegyzői hivatalának küidöm a terv és a tervezet vezeték által érdekükben érintett birtokosok jegyzékének egy példányát azzal, hogy a tervet s a jegyzéket a városházán a szokásos hivatalos órákban tegye közszemlére. Az érdekelteket figyelmeztetem, hogy mindenki, aki ez ügyben érdekelve van, kívánságait és kifogásait a tárgyalás előtt Írásban nyújthatja be a városházán, legkésőbb azonban szóval is a bizottsági tárgyalás m-pján. Későbbi kifogások nem vétetnek figyelembe s a minisztérium hivatalból adja meg a végleges építési engedélyt, hacsak nem rnerü'nek fel az illető törvényekből és rendietekből folyó akadályok. A miniszter helyett: Aiáirás s. k, „A tervek és vezetékekkel érintett tulajdonosok összeírása a starostai hivatalban vannak közszemlére kitéve.“ Komárom, 1926 február 18. Jávor, hl. notár._________134______Csizmazia, starosta. ________________Község tanácsa Aranos n./O. ______ £j.: 2894/1925. szám. Árverési hirdetmény a köztartozások fejében lefoglalt ingóságoknak az 1909. évi XI t.-c. 69 67. §-ai értelmében eszközlendő nyilvános elárvereléséről. Az első árverés Aranos községben 126 március hó 3-án délelőtt 10 Órakor a második árverés Aranyson 1926 március hó 10-én lesz megtartva. A következő ingóságok lettek lefoglalva: 1 drb. komplett gőzcséplő 7762 számú Robey-féie 8000-— Ke becsértékben. Árverési feltételek: 1. Az első árverésen azok az egyes ingóságok, amelyeknek értéke 100 koronát meg nem halad, becsértéken alul is mindjárt feltétlenül elfognak adatni; 100 koronát meghaladó értékű egyes ingóságok pedig csak akkor, ha becsértéknek legalább háromnegyed része megigértotik. 2. A második árverésen azonban az ingóságok különbség nélkül, a becsérték háromnegyedén alul is, a legtöbbet Ígérőnek mindenesetre eladatnak. 3. A vételár készpénzben azonnal fizetendő. Kelt Csallóközaranyoson, 1926 február hó 16-án. 128 Községi tanács. sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére. =s= Mérsékelt árak! = Mérsékelt árak! Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, IDeák Ferenc- u. 3. sz. Telefon 68. 790 Telefon 68. cllii-Garantált, tiszta gyapjúból férfi és női szöveteket a tavaszi és nyári idényre olcsó gyári áron szállít az előnyösen ismert posztógyári lerakat: Siegel-Imhof, Brünn Palacky-tér 12. Minta gratis és franko. Magánosoknak is. W Komáromi állami földmives iskola kertészete elad : 700 drb törpe almafat 100 „ törpe körtefát 200 „ félmagas törzsű cseresznyefát, Arak a k választott gyümölcsfák minősége szerint lesznek megállapítva, w Színházi Élet (már szerdán) kapható és megrendelhető (telefon ^ utján is) a n SMTZEI-Ffll R0HITEUBLT1U minőn, líra n. 9111. iemiíh: ts B Ili BÚTOR jő állapotban ELADÓ. Cim a kiadóban.
