Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-18 / 21. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 19^6 február 18 Meghűlésnél csodálatos hatása van a valódi „DIANA“ SÓSBORSZESZ használatának, mint fájdalomcsillapító, erősítő szernek. Alkalmas fájó testrészek bedörzsölésére, toroköblítésre, vagy oukorra csippentve, belső használatra egy-959/b aránt. ! mindenütt kapható! Végrehajtják az adókat Komárom, — február 17. Január hóban az adófizető polgároknak adóintéseket kézbesítettek, amelyekből nem kis meglepetésként értesültek az adózók, hogy dacára a múlt és az azelőtti években pontosan teijesiíeii adófizetésüknek, nagy hátralékkal tartoznak altatni adók fejében. Az első meglepetésből fölocsudva siettek az adóhivatalba, hogy meggyőződést szerezzenek afelől, miként lehetséges a horribilis hátralék, azonban ott semmi megnyugtató útbaigazítást nem kaptak, legfdjebb annyit, hogy esetieg kérhetik a letek egy öt koronás bélyeggel ellátott kérvényben a hátralék havi törlesztését. A szegény adóalany mit tehetett egyebet, megírta vagy megiratta a kérvényt, valami részletet be is fizetett a hátralékra és azután, mint aki dolgát elintézte, napirendre tért az ügy fölött, A februári adónegyedben ismét fizetett és azt hitte, hogy kötelességének eleget tett. Elmúlt azonban az adónegyed befizetési határideje és most újabb meglepetés érte. Az állami adóvégrehajtó megjelent nála és foglalni akart, sőt foglalt is a még hátralékban levő adó fejében. A kérvényét, amelyet beadott a pénzügyigazgatósági kirendeltséghez, persze még nem intézték el és igy a zálogolást foganatosították az adózónál, egyikmásiknál azonban a végrehajtó az eljárást felfüggesztette azzal, hogy majd utána néz a beadványnak. Ahol azonban külön kérvényben nem folyamodtak a részletekben való törlesztésért, könyörtelenül fölvették a zálogolási jegyzőkönyvet és ha nyolc nap alatt nem fizet, megperdül az árverési dob és elkótyavetyélik az adózó holmiját. Megírta annak idején lapunk, a Komáromi Lapok azt a borzalmas apagyilkosságot, amely múlt év november hó 4-én történt Komárom közelében, Martos községben. A két Kalocsányi testvér, Kalocsányi János és István megölték apjukat, az Öreg Kalocsányi Jánost. Az öreg az istállóban aludt és alvás közben gyilkolta meg a két fia. Egy hosszunyeiü kézi baltával három halálos csapást mértek az alvó édes apjukra, aki pár perc múlva kiszenvedett 1 A két Kalocsányi testvér, a 24 éves János és a 20 éves István e rettenetes nagy bűnükért állottak kedden a komáromi esküdtszék előtt. A vádlottak padjára került, mini harmadrendű vádlott a meggyilkolt felesége, özv. Kalocsányi Jánosné, szül. György Juliánná is, akiről a gyilkos fiuk a vizsgálóbíró előtt azt vallották, hogy ő is tudott a gyilkosság előkészületeiről. Később azonban ezt a vallomást visszavonta a két gyilkos. A komáromi esküdtszék dr. Soös Imre táblabiró elnöklete alatt tárgyalta e bűnügyet. Bírás voltak: dr. Talcsik Károly és Doma István, a vádat dr. Molnár Jenő államügyész képviselte, a vádlot-Amióta a köztársaságben élünk, az adók ugyancsak megszaporodtak; az adozópo'gár rendszeresen fizeti is adóját, azonban arra nézve, hogy tuladonképen mennyivel is tartozik az államnak, sehol nem tud kielégítő választ kapni. A múlt év őszéig pontosan befizették az adót, a legtöbb adófizetőt meg is nyugtatták, hogy rendben van az adózása és mégis —januárban az adóintések olyan pergőtüze érte a polgárokat, amelyre egy általában nem számítottak. Nagymenyi- 8égü adóhátralék terheli a lakosságot. Az, hogy ezek közül sokan már 1924 ben megfelebbezték a kivetett adót, mit sem számit, a felebbezést ugyan nem intézték el még, azonban az adósoknak fizetniök kell. Fizetni kell olyan adót, amelynek megállapítása sérelmes és téves, és a törvény értelmében okvetlenül leszállítandó. A fél ki van szolgáltatva annak a visszás helyzetnek, hogy az állam sok, szakképzettséggel nem bíró hivatalnokot alkalmaz, akik nem képesek az adókra nézve megfelelő tájékoztatást nyújtani, másrészt pedig az osztrákoktól átve*í bürokratizmus alkotta rendszer folytán felszaporodott kérvények elintézésére kevés az a munkaerő, amennyit egy ilyen nagy kirendeltség megkíván. Az adókérvények, felebbezések évekig hevernek a referenseknél, akik a felhalmozódott anyag miatt csak nehezen tudják az aktákat elintézni és mindennek a levét a boldogtalan adózó issza meg, akit kötelességének leg-I pontosabb teljesítése mellett is adóintésekkel és végrehajtással zaklatnak. Az adóanornáíiák országszerte kínosén érezhetők s Englis pénzügyminiszter is belátta, hogy baj van a financiák körül és az évek óta felszaporodott restanciák elvégzésére 400 uj tisztviselő felvételét sürgeti. Belátja a miniszter, hogy még sem helyes dolog a polgárok adókérelmeit évekig elintézetlenül heverietni és közben pedig könyörtelen szigorúsággal behajtani rajtuk azt az adót, amelyből már régesrégen leírásokat kellett volna eszközölni. Azonban a pénzügyminiszter is kénytelen egyenlőre deferálni a kormánynak, amelynek kell a pénz, mert a 4 milliárd adóhátralék nagy tételt jelent. A rendszer eredeti hibái már évek óta kiütköztek és mig ezeket a hibákat gyökeresen meg nem javítják, addig az adőzópo'igárságnak csak szaporodni fognak a megpróbáltatások napjai, amelyek mindaddig meg nem fognak szűnni, amig be nem látják, hogy egy olyan fontos állami intézménynél, mint az adózás, csakis szakképzett és megfelelő számú hivatalnoki Kar működhetik. Hogy ez még többe kerül az államnak? Nam egészen áí! úgy a dolog, mert amily mértékben a szakképzett hivatalnokok számát a belső munkánál emelni fogják, a végrehajtó személyzetet olyan mértékben csökkenthetik. Komárom, 1926. febr. 16 fakat dr. Barta Lajos komáromi tígy; véd védte. A jegyzőkönyvet Kolmann Béla bírósági tisztviselő vezette. Az esküdtszék megalakulása után megkezdődtek a kihallgatások. Érdekes megemlíteni, hogy az esküdtek között két nő is helyet foglalt, akiket sem a védelem, sem az ügyész nem kifogásolt és igy mint esküdtek gyakorolták jogaikat, illetve kötelességeiket. Az elsőrendű vádlott, Kalocsányi János elmondja, hogy az ő apjuk állandóan rossz viszonyban élt családjával, ütötte, verte őket, édes anyjukat is anynyira megverte, hogy az belésüketüit Nem egyszer el kellett menekülniök apjuk elől a házból, mert agyon akarta őket verni! Egyenesen a vagyoni romlásukra tört, a keresetüket elitta, egyik lovukat agyonhajszoita, az nem sokára meg is döglött, a másik lovukat eladta és az árát elitta, egyik tehenüket vasvillával szúrta agyon, állandóan részegeskedett es akkor nem voll senkinek se maradása a háznál. Az elsőrendű vádlott nős és a fiatal asszonynak is i sokszor szüleihez kellett menekülni a j feldühödött ipa elől. A végzetes napon is, amikor ők este hazamentek a napszámból, az apa megint jeleneteket csinált, megöléssel fenyegette őket és a vacso át se ehették meg. ki kellett menekülniök a házból. Előzőleg az öreg eladta az összes vetőmagot és annak az árát is elitta. Az elke-ieredett két testvér elments szövetkezeti korcsmába és ott maradtak pár óráig. Haza felé mondogatták magukban, hogy ez nem mehet igy tovább, valamit tenni kell. Ház* mentek, akkorra már az apjuk aludt az istállóban. A kisebbik Kalocsányi meggyuj-otta a mécsest, a nagyobbik pedig a fal mellől felvette a kis baltát és a hanyatt fekvő édes apja fejére sújtott, hogy hányszor, arra mar nem emlékszik. Aztán megmosta a véres fejszét, bementek az akkor már alvó édes anyjukhoz és elmondták, hogy megölték az apjukat, mire az öregaszszony sírva fasadt, hogy minek bántottátok az apátokat. Erre a fiuk azt mondták, hogy legalább nem veri kendet se többe?. A gyilkosság elkövetése után elmentek Cseh Ferenc községi bíróhoz és ott is elmondottak, hogy eltették láb alól az apjukat, rnert már nem bírták ki a folytonos kínzásait. A biró azt mondta nekik, hogy jelentkezzenek a csendőrségen, amit a két fm meg is tett. A csendőrök aztán bekísérték őket Komáromba. Az elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy a csendőröknél és a vizsgáló bírónál azt vallotta, hogy a gyilkosságra előre készültek és hogy arról az anyjuk is tudóit és a gyilkosság előtt beszóltak az anyjukhoz, hogy most mennek végezni az apjukkal! Azt is vallotta akkor a vádlott, hogy ő ké - szer, az öccse pedig egyszer vágott fejszével az apjuk fejéhez ! Az öccse azonban bevallotta, hogy őt a bátyja biztatta fel, hogy azt vallja, hogy az apjukra ő is ütött, azt mondta, hogy akkor neki, a bátyjának kisebb lesz a büntetése és az öccse, mint fiatal, nem kap semmi büntetést. Az elnök e figyelmeztetésére a vádlott most azt állítja, hogy ő nem mondta ezt öccsének. Hogy hányszor ütött az apjára és az öccse ütött e szintén, arra ö már nem emlékszik és erősen állítja, hogy az édes anyjuk nem tudott előre a gyilkosságról ! A másodrendű vádlott, Kalocsányi István szemébe mondja bátyjának, hogy ő biztatta, hogy vállalja el, hogy ő is i ütött az apja fejére a fejszével és a j csendőröknél és a vizsgáióbiróná! tényj leg úgy is vallott, de éz nem igaz, mert ; ő nem bántotta apját! A szembesités| nél az idősebbik Kalocsányi csak azt í hajtogatja, hogy ő'már nem tudja, hogy ! hányszor vágta fejbe az áldozatot es t hogy az öccse ütötí-e rá, vagy sem ? Majd a meggyilkolt feleségét hall j gatták ki. Öreg, nagyothalló, törődött ; asszony. A gyilkosságról előre nem * tudott, csak utána, amikor fiai fektéből felkeltették, hogy megölték az apjukat. Ő sírva fakadt es jajgatott, hogy mért bántottátok az apatokat? Az ura őt ] folyton ütötte verte, a süketségét is annak köszönheti 1» Dr. Nagy Sándor ógyallai orvos felolvassa az orvosi véleményt és megállapítja, hogy a meggyilkolt fejéri három fejszécsapás volt észlelhető és mind a három sérülés feltétlenül halálos volt. A halál közvetlen oka agyrázkódás volt. Kellner Móric kocsmároa vallja, hogy a tetteseket mint szolid fiukat ismerte és nem tud arról, hogy a meggyilkolt állandóan részegeskedett volna. Az első rendű vádlott az nap este csak fél deci pálinkát ivott. Cseh Ferenc községi biró a vádlottakat szintén csendes fiuknak ismzrte, akik napszámba is jártak és a keresetüket az apjuknak adták, aki eladósodóit ember hírében állt és ha ivott, veszedelmes ember volt. A községi jegyző úgy hallotta, hogy az idősebbik Kalocsányi fiú anyósa lenne a felbujtó, de erre nincs semmi adata, csak hallomásból mondja. A csendőrök azt vallják, hogy ő előttük a tettesek beismerték, hogy a gyilkosságot már hetekkel előbb megbeszélték és arról tudott anyjuk is. Ä két vádlott a csendőröknek szemébe mondjak, hogy ezt ők nem vallották és a csendőrök, akik nem tudnak jól magyarul. ezt rosszul éltették. Varga Mihály tanúja volt, amikor a meggyilkolt a vetőmagot eladta, pedig a menye sirdogálva jajgatott, hogy a gyermekei szájából veszi ki a kenyeret! A következő tanuk, mini szomszédok vallják, hogy az áldozat felesége is sokat szenvedeti, de ha holtra verte is, sose rnert panaszkodni, m^rt félt, hogy akkor még jobban megveri az ura, akinek a verései miatt egészen félkegyelmű eszü lett. A tanuk vallomása szerint az áldozat, amikor józan volt, dolgos és szorgalmas volt, de részeg állapotban nem volt beszámítható és tőrt, zúzott és vagdalt mindent, ami a kezeügyébe került. Az ételt rendesen a földhöz, vagy valamelyik családtaghoz vágta. Különösen gyűlölte a nagyobbik fiát, mint mondani szokta, a gyomromból utálom. Ha valami kelteit a gyerekeknek, nem adott rá pénzt, hanem azt mondta nekik, hogy menjetek lopni! Ha a családban valaki beteg volt, nem engedett orvost hivatni, hogy előbb „megtíögöijenek“ a betegek. A tanukihal’gatások befejezése után dr. Molnár Jenő ügyész megrázó szavakkal mutatott rá a fiuk szörnyű tettére, az apagyilkosságra. A két apagyilkost előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságban kéri kimondani bűnösöknek, az édes anyjukat pedig bűnsegédnek. Dr. Barta Lajos meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy itt csak erős felindulásban elkövetett emberölés foroghat fenn, hiszen az áldozat valósággal elkeserítette a vádlottak életét. Az anyát pedig kéri felmenteni. Az esküdtbirók verdiktje után a bíróság az idősebbik Kalocsányit 6 évi, a fiatalabbikat 3 évi fegyházra ítélte, az édes anyjukat pedig felmentette és nyomban szabadlábra helyezte. Dr. Molnár Jenő súlyosbításért, dr. Baria védő pedig enyhítésért megfellebbezte az Ítéletet. I Mi ÜÉ jiUZBÍiP húshagyó kedden zajlott le a Dózsaféle Buoí utcai Vigadó összes termeiben a legfényesebb erkölcsi és anyagi sikerrel. A dub álarcos jelmezestélye olyan fényesen sikerül?, hogy az előző évek hasonló estélyeit messze felül múlta és a komáromi farsang méltóképen záródott íe ezzel a nagysikerű esttel. Már hetekkel előbb lázas készülődés folyt Komáromban és a távoli vidékeken is, hogy ki-ki minél szebb, eredeübb jelmezben jelenhessék meg. A készülődés nemcsak lázas, hanem titkos is voit, mert hiszen mindenki meglepetést akar! csinálni a bálon és a legmeghittebb barátnak és barátnőnek, sőt a férjnek se árulták el, hogy ki ki milyen jelmezben lesz. így történhetett meg aztán a keddi álarcos jelmezbálon, hogy valaki a saját feleségének tette a szépet és viszont. Amit fentebb mondtunk az álarcosbálra, nemcsak Komáromban, hanem messzebb eső vidéken is igen nagy volt a készülődés, hiszen sokan jöttek be a bálra Csallóközből, sőt Pozsonyból is és sokan résztvettek a jelmezestélyen Komáromujvárosbói is. Este 9 óra előtt sürü rajokban ér-5 Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Dunapart 11. sz. alatti Bárt (h.*lé*e.) beszüntette! mulató thely iséget J Ezáltal azon helyzetbe jutottam, hogy éttermemet és szállodámat megnagyobbíthattam. Elsőrendű ízletes ételek. — Abonoma. — Valódi jó magyar fajborok, bárminemű hűsítő italok. — Pilsen! ősforrás! Szállodai szobák mindenkor kaphatók. — Szives támogatást kér 126 HORVÁTH ISTVÁN Danarakpart 11. II mii anital i Unná in. Fejszével csapták agyon alvó apjukat. — Az öreg állandóan üldözte fiait. Ellentétes vallomások. — „Az anyánk nem tudott a dologról!“
