Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-07 / 3. szám

■•gyvenhetedik évfofyai

3 izána.

CafltfiptSky 1828, Január 7,

Bffifúetéai ár caehulorák értékben: ügyben ég vidékre postai szétküldéssel: Sgéfz évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 K£.

Egye, szám ára t 80 fillér.

POLITIKAI-LAP.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

LAPOK

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-,. 99, Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

A társadalmi béke ás annak megbontok

Komárom, — január 6.

A csehszlovákok — jól figyelmezzünk erre, — szükségesnek látták érdekeik védelmére itt lapot indítani; ehhez joguk van és ezzel szabadon él cseh, német, szlovák, magyar, élhet a csehszlovák is, amelyen mi nem etnikai, hanem politikai meghatározást értünk. A csehszlovákoktól sem lehet elvitatni azt, hogy ezt a meggyőződésüket ne vallhassák szabadon, így követeli azt a demokrácia, amely egyenlő jogokon, egyenlő szabadságon épül fel. Hogy a csehszlovákok a jogok nagyobb felét és az állampolgári szabadság nagyobb területét sajátítják ki maguknak, az ellen küzdenek a nemzeti kisebbségek, fajuk, létük és emberi jogaik érdekében,

A csehszlovákok itt Komáromban lapot indítottak, amely társadalmi, politikamentes lapnak vallja magát, de céljainak kitűzéséből tisztában lehetünk ezzel a politikamentességgel, mely a magyar „támadásokkal“ és ,,irredentával“ szemben akarja megvédeni a szegény üldözött csehszlovákokat. Nézzünk egy kicsit a szemébe ennek a csalfa programnak.

Az államfordulat után ennek a szinmagyar városnak lakosságából igen sokan, akik nem akartak a Csehszlovák köztársaság polgárai lenni, elköltöztek. Helyüket csehek és szlovákok foglalták el, akik akkor még csak törpe kisebbséget alkottak itten. Azután jött a csehszlovák demokrácia és a magyar tisztviselőket menesztette az állami és a megyei hivatalokból, oda cseheket és szlovákokat telepített. Majd jött a demokrácia körzője és az ezeréve magyaroktól lakott földeket kimérte a csehek és szlovákok részére. Végül jött a demokrácia ollója és a magyarok állampolgárságát kezdte nyirbálni és ezrekét elnyirta.

Esek a magyar támadások ? Talán ezek a támadások ellenük szólnak ?

A tisztviselő létszámapasztő törvény leapasztotta a magyarok létszámát minden állami hivatalban és ott csak hírmondókat hagyott meg. Postán, adóhivatalban már csak hírmondók vannak magyarok ebben a szinmagyar városban. Az ideözönlő szláv munkásság kiütötte a magyar munkások szájából a kenyeret. A kikötőben ukránok dolgoztak, amikor száz és száz magyar munkás várakozott a munkára. Ha építésről volt szó, akkor a helyi ipart mellőzték és Lana meg Szukup dolgoztak.

Úgy támadnak a magyarok, hogy ez ellen felszólalni merészkednek és nem lapítanak a csehszlovák

helyi hatalmasságok előtt. A magyar munkások ki merik nyitni a szájukat, hogy a nem ide való munkásnak itt nincs keresnivalója, ez támadás. Ellenben ha a magyar munkást visszaküldik [Pozsonyból és Érsekújvárból, mert nem birja az államnyelvet, ez nem támadás, ez demokrácia.

A magyarság ezen jogtalanságokat és kihívásokat tűrte és beérte elvi tiltakozásokkal.

Azután következtek az állampolgári üldözések. Harminc-negyven éve itt élő és adózó polgárokat minősítettek idegeneknek és külföldieknek. Egy-két hónapja idekerült munkások és tisztviselők a magyarság százait töröltetni kívánják a választók közül, mert azok „idegen állampolgárok.“ Hát ez támadás, de a legjogtalanabb támadás ellenünk. A mi türelmünknek is vannak határai.

Az uj lapocska magyar irredentáról dadog. Ezzel az agyoncsépelt és képtelen mesével bátorítják egymást a magyarok ellen a csehszlovákok. Mi úgy tudjuk, hogy egyetlen pör sem folyt a bíróság előtt Komáromban, ahol bírói Ítélet mondta volna ki, hogy itt államellenes üzelmek folytak. Hogy itt a magyar himnuszt énekelték a templomi istenitiszteleten, annak félszázados múltja van. Minden nemzetnek van himnusza. Hogy itt csak a csehek himnuszát szabad énekelni, ez a demokratikus szabadságnak egyik igen frappáns bizonyítéka. Amerikában énekelheti minden népfaj és nemzet az ő himnuszát. Az itteni magyarság éppen olyan államalkotó, mint ők. Több adót fizet, mint ők és a hadügyminiszternek állítása szerint a legkülömb katonát adja.

Most csak ennyit válaszul a magyar „támadásokra“ és az „irredentára.“ A felénk dobott kesztyűt felvesszük. A társadalmi békét mi eddig meg nem zavartuk. De semmi provokáció elől gyáván megbújni nem fogunk, hanem azokkal nyíltan szembenézünk.

= Mikor hivják issza a parlamentet ? A prágai parlament összehívásának napja még mindig bizonytalan. Eredetileg úgy tervezték, hogy a parlamenti szünet január 19 ig fog tartani s a napokban a prágai esti lapok azt írták, hogy január 14 éré hivják egybe a parlamentet. jól informált politikai körökben úgy tudják, hogy ennek az utóbbi hírnek kevés alapja van, mert a parlament összeülésének napja egészen bizonytalan. Svehla miniszterelnök szeretné ugyan minél előbb összehívni a parlamentet, hogy több fontos javaslatot elintézhessen, azonban ennek több az akadálya. A javaslatok között van a tisztviselők fizetésrendezése is, ennél az ügynél azonban Englis pénzügyminiszterrel találja magát szemben a miniszterelnök. Englis ugyanis csak akkor tartja lehetségesnek a tisztviselőjavaslat tárgyalását, ha a fizetésrendezésekhez szükséges fedezetet megtalálta. Másrészt a cseh néppárt is nagy akadályokat »

gördít a parlament összehívása elé, mert szilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy a szenátus elnöke cseh néppárti legyen. Természetes, hogy ezt a szociáldemokraták a leghevesebben ellenzik, amiből a koalíciós pártok között újabb kavarodás támadt, úgy hogy Svehla most kompromisszum megkötésére törekszik, noha erre is igen kevés kilátás mutatkozik.

= A vád alá helyezési indítvány. Ismeretes, hogy az ellenzék a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Svehla miniszterelnök és Franke volt miniszter ciien vád alá helyezési indítványt terjesztett be. Az indítványt Juriga Nándor dr. szlovák néppárti képviselő nyújtotta be és bár az elnök az indítvány sorsát a szómegvonással megpecsételte, a koalíció köreiben mégis nagy konsternációt keltett. A koalíció nagy ijedtségében most azon tanácskozik, hogy a köztársasági elnök és a kormány tagjainak bűnvádi felelősségre vonásáról szóló törvény revideálását vigye keresztül, mert szerinte nem lehet kitenni az állam legfőbb funkcionáriusait annak, hogy őket ellenzéki oldalról a legutóobi esethez hasonló érje. Evégből megbízták Meissner volt igazságügyminisztert, a koalíció jogászát, hogy a vonatkozó törvény bizonyos homályos részeit megfelelően dolgozza át.

= Dérer Iván unifikációs miniszter.

A köztársaság elnöke kinevezte Dérer Iván dr.-t unifikációs miniszterré. Ez a kinevezés már a választások után befejezett dolog volt és az elnöki kézirat csak törvényes formaságot adott a kinevezésnek. Dérer Iván dr. kinevezésével azonban előtérbe kerül az állampolgárság kérdése, amelynek méltányosabb megoldására Dérer az 1924 évi illetőségi nagy kampány idejében egy javaslatot készített és azt az akkori kormánynak előterjesztette. A javaslat demokratikus szelleme reményeket ébresztett azokban a magyar őslakosokban is, akiknek a legfelsőbb közigazgatási biróság ismeretes döntése megsemmisítette állampolgárságát, azonban abban az időben Dérer nem volt miniszter és így a kormányban nem érvényesíthette felfogását. Most, hogy unifikációs miniszter lett, érthető várakozással tekin tenek működése elé mindazok, akik az illetőség és állampolgárság kérdésében megértőbb és igazságosabb döntést remélnek. Hisszük: rövidesen el fog dőlni, hogy amit a képviselő Dérer akart, a miniszter Dérer érvényesítheti-e.

= Az építkezés állami támogatása. A kormány németnyelvű félhivatalosának értesülése szerint a népjóléti minisztérium befejezte az építkezés támogatásáról szóló uj törvény munkálatait és a javaslatot az érdekelt körök elé terjesztette véleményadás végett. A szakvéleményeket január 15 ig kell benyújtani és az igy beérkezett vélemények alapján a minisztertanács újra foglalkozni fog a javaslattal. A javaslat a minisztertanácsból a koalíciós pártok klubjához kerül, amely szintén megvitatja s ha a klub elfogadta, csak akkor kerül a parlament elé. így nem való színű, hogy az építkezés állami támogatásáról szóló törvényjavaslat a janu árban összehívandó nemzetgyűlésen elintézhető lenne

A szlovák kérdés.

Komárom, — jan. 6.

A csehszlovák köztársaság már megalakulásakor megteremtette a szlovák kérdést, amelyet mindezideig megoldatlanul hagyott Az állam létrehozásánál közreműködött cseh és szlovák államférfiak figyelmen kívül hagyták az ame- *

rikai szlovákokkal megkötött piltsburgl szerződést és a később létrehozott tu» rócszentmártoni egyezmény alapjára helyezkedtek. A szlovák néppárt hivatalos lapjában és népgyülésein számtalanszor rámutatott arra a kijátszásra, amelyben a köztársaság államalkotó másik néprétegét a cseh soviniszta centralizmus hívei részeltették és Hlinfca és társai nyilatkozataiból, de a köréjük csoporiosuló szlovákok óriási tömegeinek állásfoglalásából elég világosan megállapítható, hogy a szlovák nemzet az .száján:'*- ' -al megalkotott uj államban teljesen Ki lett szolgáltatva cseh testvéreinek.

Mindazok a kívánságok, amelyek a szlovák nemzet lelkében égnek s amelyeknek megvalósítására a csehek magukat kötelezték, írott malaszt maradtak és a szlovák nép visszasírja a régi érát, amikor az ezer év óta vele együtt élő magyarral sokkal jobban boldogult, mint most »felszabadítása“ után. Leghőbb óhaját, amelyet szerződésekben leszögeztek: Szlovenszkó autonómiáját, dacára a hét évi küzdelemnek, nem sikerült megvalósítania és alig van valami biztató jel arra, hogy ebbeli törekvését siker koronázza.

A lezajlott választások bebizonyították, hogy Szlovenszkó autonómiája iránt olyan olthatatlan vágy ég a lelkekben, amelyet minden huzódozás dacára, ki kell elégítenie a kormánynak, amely épen c probléma megnem oldása miatt jutott ahhoz a látszólagos győzelemhez, ami, tekintve a minimumra leolvadt többséget, akár vereségnek is mondható. És a szlovák kérdés e sarkpontja a lehető élesebben kerül ma a belpoIU tika homlokterébe, mert a kormánynak be kell látnia, hogy az amúgy is nehezen összetartható koalíció a kormányzat menetét állandóan felbomlással fenyegetvén, mai összetételében nem képes alkotó munkára s igy uj párt bevonásával kell megerősíteni pozícióját. Azonban uj párt csak akkor lép a koalícióba, hogyha kívánságát teljesítik. A szlovák néppárttal eddig folytatott tárgyalások eredménytelenek voltak, mert a kormány hallani sem akar az autonómiáról, már pedig enélkül nem vállalhatnak tárcát Hlinkáék. Svehla és Sramek igyekezete tehát eredménytelen lett.

A kormánynak nehéz helyzetében Kramár dr. akar segítségére lenni. A cseh nemzeti demokrata párt vezére a szlovák kérdés megoldását oly terv megvalósításával akarja elősegíteni, amely egyben a cseh fensőbbséget is biztosítaná. Szerinte a nagymegye rendszert megkell szüntetni és egész Csehszlovákiát négy kerületre, vagy ha úgy tetszik, négy megyére kell felosztani, amelyeket külön megyei bizottságok kormányoznának. Ilyen megyékké alakítanák át egész Csehországot Morvaországot, Szlovenszkót és Ruszinszkóí és ezek a szervek az egyes megyék kulturális és gazdasági autonómiát kapnának, politikával azonban nem foglalkoznának. Kramár dr. szerint a szlovák kérdés elsősorban kulturális és gazdasági függetlenségen sarkallik, ezt pedig el lehetne érni az egyetlen Szlovenszkómegyének életbeléptetésével, amelynek 24 tagból álló bizottsága intézné az ügyeit.

Hogy a kormány hajlandó volna-e ennek a javaslatnak elfogadására, egyelőre nem bizonyos. Arról sem hallottunk eddig sem Fiiinkától, sem más szlovák vezértől, hogy ezen az alapon a szlovák néppárt kész volna-e tárgyalni, azt azonban bizonyosra kell vennünk, hogy a szlovák néppárt legelsősorban is politikai értelemben vett autonómiát kíván és programjának e