Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-13 / 19. szám
4. oldal. Kom á reran i Lapok 192« február IS Az előadások kezdete i Szombaton '1,1 és */,9 órakor. — Vasár- és ftnnepnap d. u. 4, '1,1 és '1,9 órakor. | VÁROSI mozi MtJSOBAI Az előadások kezdete: Szombaton '1,1 és '1,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, '/,! és i/,9 órakor. Sz nnbaton és vasárnap, február hó 13-án és 14-én Kiváló detektív és társadalmi dráma 6 felvonásban. A főszerepben : • Max Landa, Reinhold Schünzel és Hilde Wörner. Azonkívül: Harold Lloyd vigjáték. Előzetes jelentés ! Jön! Jókai Mór regénye s A LÉLEKIDOMÁR. Magyar szereplőkkel. Mögöttünk maradt a Nílus zöldelö völgye, a kulturált jelen, — ötezer év fátylába burkoltan előttünk fekszik a szürke múlt. Kösirok, — amerre a szem lát. Kisebb- nagyobb pyramisok, magányos masztabák, hófúvásokra emlékeztető, alig dagadó homokhalmok, amelyek talán még föl nem fedett sírok, tem plomok, városok, perzsa római temetők kincseit rejtik: itt a nagy, végtelen buriai ground“. Mariette basa háza felől hatalmas arabs ménen elénk lovagol a Síkkari terület sejkje. Kölcsönös ceremóniás üdvözlések után először is a prózai részt (személyenként 5 piaszter) bonyolítják le. A felajánlott vezetést azonban udvariasan elutasítják, Iskander bégnél szakavatottabb vezetőt keresve sem találhatnánk. Elsőnek, úgy illik, a Krisztus előtt 30C0 évvei elhalálozott Zoser király sírboltja, a Step-Pyramid, a lépcsős j pyramis előtt tisztelgünk A sírbolt az 5 összes egyiptomi pyramisok dédapja, I Egyiptom legrégibb építménye. Nyolctól tizenegy méterig terjedő magasságban hat hatalmas lépcsőfok vezet a csúcsára. A sejk kötelességszerüen figyelmeztet a megmászásával járó veszedelemre. Újabban könnyen morzsolódnak kövei, legkisebb ballépés halálos veszedelemmel járhit- All right! — jegyzi meg Mr. Morrison. Ebben a hőségben szívesen mondok le erről a különleges turista kirándulásról. Magas homokhullámok között vezet a nyom az V-ik dinasztiából származó Neferkere és Neoserre királyok építőmesterének, Tí-nek, mélyen a sivataghomokba beásott sírboltjához. A sirbolt a régi birodalom művészetének legvirágzóbb idejéből származik. Az évezredes szobrokat s a falak mentén végighúzódó csodaszép színes reliefeket meglepő frissen tartotta fenn, óvta meg a homokréteg védőtakarója alatt az j elpusztulástól a sivatag száraz levegője, j A mindennapi étetből merített érdekes j jelenetek s a holtak kultuszához tartozó ! képek és eszközök tarkítják a falakat. j S úgy látszik, hiú ember lehetett Ti ur, , mert lépten-nyomon ott látjuk képét a falakon és nevét a hieroglifákban. Mintegy 300 lépésnyire Ti mester j sírboltjától, alvilági bejáratokhoz ha- j sonló sötét kőkapu, az apis bikák sírja, az úgynevezett Serapheumhoz vezető ut tátong elénk. 350 méter hosszú folyosó vezet a sivatag mélyébe Két oldalt mély kamrák, melyek sötétjében közel másfélezer mázsa súlyú gránitsziklából faragott koporsóban feküdtek a bikák bebalzsamozott múmiái. Az óriás kiterjedésű földalatti kamrákban melyett Mariette francia tudós 1851-bén fedezett fel, a 24 koporsó közül 22 már ki volt rabolva, csak kettő maradt érintetlen, ezekben Mariette megtalálta a bikák múmiáit s arany ékszereit. A kamrák legfőbb értékét azonban a hieroglifákkal teleirott fali táblák képezték, melyek megfejtett szövege rendkívül fontos történelmi adatokat, főleg dátumokat tartalmazott. A francia származású Marietie persze saját nemzetének szánta, a Louwre ba szállíttatta a kiásott kincseket. A magunkkal hozott gyertyák, majd pedig az itt-ott felgyújtott magnézium szalagok kísérteties fénye mellett több mint egy óra hosszat mászkáltunk a hűvös sirkamrák kőknporsói között s nagy áhítattal hallgattuk Iskander tanár tanulságos hieroglifa magyarázatát. Még két fontos helvet a Ptahotep és Mereruka masztabáit — sírboltjait jártuk végig s aztán holtfáradtan a sok mászkálástól egyelőre a sivataghomokra dőlve pihentük ki délelőtti fáradalmainkat. Forrón tűz le ránk a nap az acéltiszta kék égből. S a finom homoktakaró szomjasan nyeli magába a meleget, hogy aztán még forróbban lehelje vissza a természetbe.» Egyetlen teve lépked lassú, lomha léptekkel a nagy csendességben. Nye légzsákjaiból kétoldalt féiiucat rajkó göndör fejecskéi feketéilenek. Fejük fölött magányos saskeselyü kering szabályos ivekben. Máskülönben temetői nyugalom a tájon. Sehol egy pont, melyen megnyughatna a szem, a hullámos homokvonalak egyenletes síkját még csak egy fűszál sem töri meg. Vad gyűlölettel löveli felénk éles sugarait a nap s bár tikkasztó erejének hatása alatt bágyadt fáradtan elalél a test, a lélek kétszeres éberséggel dolgozik, a nagyszerű környezet mozgásba hozza a fantáziát; lázas víziókban vibrál bennünk öt évezred józan ésszel fel sem fogha ó gazdag múltja. A sivatag végtelen némasága a legbeszédesebb utitárs. Megmagyarázza mily törpe az ember, mily kevéssé számit évezredek ésszel fel nem mérhető távlatában egy a mienkhez hasonló ostobán gőgös század. Mert minden semmi, ha Allah nem akarja s minden dicsőség késő évezredek számára is fenmarad — „Insallah!“ — ha Allah úgy akarja. Mert „Allahu Akban“ — I«ten hatalma végleten. II vitiios mim Mim A levitriolozolt feleség és kis gyermek a birósáq előtt, — Mindkettőnek összeroncsolta az arcát a maró folyadék. — Újabb vallomások — A bíróság a vitriolos gyógyszerészt egy évi börtönre Ítélte. M giría annak idején lapunk, a Komáromi Lapok azt a megrázó és vakmerő merényletet, amelyet Kiszling László volt kuriakeszi-i gyógyszerész, majd lévai lakos követett el felesége ellen Léván 1925 október 11-én, amikor is egy heves családi jelenet után levitriolozta. A maró folyadék a feitfjnő szépségű szőke asszony arcának jobb felet, vattát, karját és mellét borzalmasan összeégette. A vitriolos merénylet annál súlyosabb volt, mert a maró folyadék nemcsak a szép asszonyt ékteleiiiletteel, hanem a karján ülő egy éves kis gyermekük arcát is jó részt összeroncsolta és a kis gyermek egyik szemének látóképessége e miatt egészen megszűnt és csak operáció utján kaphatja vissza csekély mértékben látoképességét az egyik szemére. Kiszling László az ősszel megtartott törvényszéki tárgyaláson azt vallotta, hogy végső elkeseredésében úgyszólván elvesztette önuralmát és igy követte el a merényletet. Vallomása szerint felesége válni akart tőle és az ő többszöri felszólítására sem akarta felesége a nagyobbik gyermeküket neki átadni. E miatt állandóan civakodtak és a me- I rényletst megelőzőleg is nagy családi I jelenet volt köztük, amely azután abba az önkívületi állapotba sodorta, hogy í elkövette ezt a végzetes tettet. Családi életüket szerinte az anyós tette pokollá, aki állandóan ö ellene ingerelte a leányát, aki szerinte jó és hűséges feleség letl volna, ha az anyós nem artja bele magát a dolgaikba. Elkeseredését az is növelte, hogy állandóan névtelen leveleket kapott, melyek arról szóltak, hogy egyik legjobb barátja visszaél az ő bizalmával. A gyógyszerésznek hosszú és minden részletre kiterjedő vallomása I és a tanuk állítása az első tárgyalás közönségének rokonszenvét Kiszling gyógyszerész javára szerezte meg és akkor az a vélemény alakult ki, hogy ha Kiszling gyógyszerész nem vitriollal öntötte volna le feleségét, hanem revolverrel támadott volna rá és az ügy az esküdtszék elé került voina, az esküdt biróság bizonyosan felmentette volna. A sértett fél ugyanis nem jelent meg a tárgyaláson s a hallgatóság nem sejtette, hogy mennyire roncsolta össze a feleség és a kis gyermek arcát a maró folyadék. Csütörtökön a komáromi törvényszék előtt megtartott folytatólagos tárgyaláson azonban már megjelent a gyógyszerészné és a nagy számú hallgatóság megrendülve látta, hogy a feltűnő szép szőke asszonyt mennyire elcsúfította a vitriol. És nagy sajnálkozással nézték az egy éves kis gyermeket is, akinek egyik szemét és különösen orrát torzította el a roncsoló oldat. A mai tárgyaláson természesen a közönség hangulata megváltozott és teljes részvéttel nézték a két á dozatot, amelyek közül az egyik, az egy éves kis Barnabás semmi okot nem szolgáltatott arra, hogy, mint az orvosi vélemény mondja, egész életére elcsúfítsák az arcát. A komáromi törvényszék dr. Soós Imre elnök, dr. Talcsik Károly és dr. Suhy Boldizsár birákből álló hármas ítélő tanacsa előtt folyt le a lévai vitrioios dráma folytatólagos tárgyalása. Az államügyészséget dr. Molnár Jenő államügyész képviselte. K sziing László vádlottat dr. Barta Lajos komáromi ügyvéd védte. A sértett Kiszling Lászlónál dr. Yilcsek Ferenc lévai es dr. Ghyczy lános komáromi ügyvéd képviselte. A vádlóit, aki 40000 K biztosíték ellenében jelenleg szabadlábon van, vallomásában megismételte az első tárgyalás során elmondott vallomását: az állandó veszekedéseket, amelyeket az anyósa okozott, a névtelen leveleket és egyéb megtalált leveleket, többször meghiúsult bekülési kísérleteket és a végzetes tett elkövetése előtti lelkiállapotát mind feltárta a biróság előtt. Majd a sértettet, Kiszling Lászlónét hallgatta ki a biróság, aki erősen bekötött fejjel jelent meg, mert sebesülései nagyrészt még most is genyesek és állandóan orvosi gyógykezelést igényelnek. A bekötözés dacára is látszik jobb szemén és a szem fölött a homlokán a gyilkos folyadék borzalmas roncsolása A jobb karján és kezén kalbászszerű daganatok vannak, melyek szintén a vitrioltól származnak. Az általános kérdésekre elmondja, hogy budapesti születésű, 23 éves. A biróság figyelmezteti, hogy nem köteles vallani Ő azonban vallani akar. Szerinte a vitriol merényletnek az lehetett az oka, hogy a válópert beadta a férje ellen, akitől már régen meg akart szabadulni, mert durva embernek ismerte s állandóan félt tőle Állandó volt közöttük a civakodás. Tényleg, férje a nagyobbik gyermeket kérte folyton, ő azt meg is igérie, hogy oda adja, de csak a válóper után, előbb nem. Nem igaz férjének az az állítása, hogy a vitriolt villanylámpa elemek feltörésére használta, mert ezzel sohasem foglalkozott. Két hónappal előbb már megfenyegette őt azzal, hogy elcsúfítja, hogy ne nézzen rá senki jó szemmel. Az tény, hogy az ő anyja és férje között nagyon kiélesedett volt a viszony. Szerinte férje férfiúi önhittségből követte el a merényletet, mert kérkedve szokta hangoztatni, hogy eddig még minden nőt ő hagyott el és végtelenül bántotta, hogy egyszer mégis egy nő akar tőle szabadulni. Nem igaz férjének az az állítása, hogy a közöttük gyakori veszekedéseknek az volt az oka, hogy a férjét névtelen levelekkel felheccelték, hogy az asszonynak valaki udvarol, mert hiszen már házasságuk legelején megindult közöttük a veszekedés és a névtelen levelekben említett férfit csak későbben ismerték meg. Különben is ez ismeretséget a férje sem szüntette meg. Vallomására a biróság megesküdtetie. Következett az anyós kihallgatása, aki r szletesen elmondja a merényletet, amelynek okát abban látja, hogy a lánya válni akart Kisziingtől és a nagyobbik gyermeket állandó sürgetésére sem adták oda Kiszlingnek. Az anyós vallomása után megkérdezi az elnök a vádlottat, hogy van-e valami megjegyzése, mire Kiszling azt mondja, hogy a felesége jó asszony volt, de az anyósa bidegitette el tőle. Következett dr. Weisz Samu tövényszéki orvos véleménye a sérültek állapotára. Az orvosi vélemény szerint Kiszling Lászlóné fejének jobb oldalán 1 homlokán és jobb szeme táján, vállán, mellén, karján és lábán súlyos sérüléseket szenvedett. A sérülések miatt a nyak mozgása korlátozva van. A nyak régi mozgását csak operáció utján nyerheti vissza. Az egy éves kis Kiszling Barnabást a maró tolyadék arcán érte s különösen egyik szemét és orrát torzította el, amelyek nagy összehúzódást szenvedtek. Á kis gyermek szeme még most is genyes Egészen sohase kapja vissza látók épesség át, esetleg műtéttel kissé javulni fog a szeme, de ez is csak minimumra tehető. A kis gyermekre a merénylet ann’ál súlyosabb, mert hátrányos lesz egész jövőjére és annak idején pályaválasztására is. Az orvosi vélemény után Herecsek Pál lévai lakos lényegtelen vallomása után felolvassák az előző tárgyalás vallomásait, igy többek között dr Deutsch Hugó kuríakeszi-i körorvos vallomását, amely szerint Kiszling László a jó, hűséges, udvarias és előzékeny férjnek valóságos mintaképe volt. Felolvassák a cselédleány vallomását is, amelyben szintén hasonlóak foglaltatnak. A tanúvallomások felolvasása után dr. Molnár Jenő államügyész mondotta el hatásos vádbeszédát. Szerinte súlyosbítja a tettes bűnét, hogy egy rőt és egy ártatlan kis gyermeket támadott meg. Su'yosbitja, hogy a tettes intelligens entleer és gyógyszerész, akinek tudnia kell, hogy a vitriolnak milyen borzalmas hatasa van és annak következményei a megtámadottaknak egész életére kihat. Hogy egy intelligens úri ember ilyen közönséges eszközt, vitriolt használt, annak elbírálásával nem is foglalkozik bővebben. Nem védhető a tettes azzal, hogy öntudatlan, vagy részeg állapotban volt, mert erre a merényletre már régebben készült. A névtelen levelekben felsorolt gynnusitások sem lehettek inditó okai e merényletnek, mert miért nem indított válópert felesége ellen ? A gonoszság és a bűnözési szándék bizonyos jeleit is lehet látni e bűnténynél. Kéri a bíróságot, hogy mondja ki bűnösségét és annak megfelelően ítélje el Kiszling Lászlót. Dr. Barta Lajos, Kiszling védője meggyőző beszédben védte a vádlottat és annak szomorú csa ádi éleién végig haladva kimutatta, hogy hiába volt intelligens ember és gyógyszerész Kiszling László, részint az anyósa, részint a névtelen levelek gyanúsításai valósággal pokollá tették éleiét és dacára annak, hngy százszor megbocsájtott, százszor nyújtod békejobbot és hiába áldozott egész vagyont, hogy a boldog családi életet és a feleségét biztosítsa maga számára. A felesége mind jobban elhidegült tőle és még azt az egyetlen vágyát, hogy kis gyermekét magához vehesse, még azt sem teljesítette az elvakitott asszonyi szenvedély. E nagy hatású védőbeszéd után a biróság Ítélethozatalra vonult vissza, amely idő alatt a hallgatóság találgatta, hogy hány évet kaphat a vádlott. Vegre bevonult a biróság és kihirdette az Ítéletet, amely szerint a bíróság Kiszling Lajos gyógyszerészt egy évi börtönre ítélte és a vizsgálati fogságot beszámította. A biróság csak az asszony ellen elkövetett merényletben látta a szándékoltságot és nem tételezte fel, hogy az ártatlan, egy éves kis gyermeket is le akarta volna vitriolozni. Az Ítélet indokolása foglalkozik a védelem azon kérelmével, hogy vagy mentsék fel a vádlottat, vagy ha el is ítélik, függeszszék fel az ítéletet, mert a vádlott édesapjának egy nagy forgalmú, személyjogu gyógyszertára van, amely fiára, Kiszling Lászlóra szállna, ha azonban Kiszling László büntetett előéletű lesz, akkor a gyógyszertár nem szállhat rá és igy nem csak ő, a vádlott, hanem ártatlan gyermekei is súlyos és úgyszólván pótolhatatlan anyagi kárt szenvednek és biztos megélhetést nyújtó kereset forrástól esnek el. A biróság ezt nem vehette tekintetbe, mert a bűntett olyan súlyos, hogy teljes lel-