Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-02 / 1. szám

•agyvenhetedili évfolya

I. szám.

m.

Szombat, 1926« janiiéi* 2,

E36fueté«i ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai síétkflldéssel: Sfésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki.

Egyes szán ára t 80 fillér.

POLITIKAI LAP

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u.

»s

Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

Minti szili

Komárom, — január 2.

A nemzetgyűlés elfogadta a kormányprogramot és pihenni ment. Itt vannak a politikai életnek sürgős és elodázhatlan kérdései a küszöbön és dörömbölnek a parlament ajtaján, de a parlament szünetel. A nép az adóreformot lesi és várja és e helyett kap ismét újabb és újabb adókat, pedig az adózók türelmetlensége a legfelső fokra hágott; de a parlamentet hazaküldték, hogy a törékeny cserép össze ne törjön időnap előtt. Erősitik, körüldrótozzák, hogy együtt maradjon.

Űj formulákat keresnek, új gondolatokat a koalíció részére, hogy együtt maradjon és együtt húzzon.

őszintén szólva, nem hisszük, hogy ez sikerülni fog. Ez a heterogén társaság, melyben olyan politikai programok egyesülnek, mint a konzervatív néppárté és a szélsőségesen radikális cseh szocialistáké, az agráriusoké és a szociáldemokratáké: sokáig nem maradhat együtt. Hamarosan kifognak ütközni a. gazdasági és politikai ellentétek közöttük.

A parlament munkájára most lenne szükség, amikor az előző nemzetgyűlésnek hátralékait kellene alaposan feldolgoznia. Persze minden petyka és kormánytöbbségi erőszak nélkül, az ellenzék szóhoz juttatásával. Volna elég korrigálni való is a parlamenti múlt működéséből, amikor a merev akaratú kormánytöbbség vindikálta magának a csalhatatlan gondviselés szerepét.

A nemzetgyűlés foglalkoztatása a kormány kötelessége. A kormány azonban a legnagyobb zavaiban van és teljesen tehetetlenül áll a hat párt mögött, nem tudva, melyik gáncsolja el törekvéseit. Ez a koalíciós kormányzásnak a nagy veszedelme. De mégi3 meg kellene állapodni egy parlamenti munkarendben és a teéndőket osztályozni sürgősségük szerint. A kormány, úgy látszik, ezzel is késik. A tisztviselők illetményrendezésével kezdi, hogy népszerűségét legalább ezekben a körökben el ne veszítse.

Nem várhatunk sok jót ettől a nemzetgyűléstől sem, amely nélkülözi az alkotó munkának előfeltételét, a nyugodt légkört és a tervszerű munkához szükséges lelki egységet.

Az év története.

ii.

Kutlurális élet.

Vezefö kulturális egyesületünk, a Jókai Egyesület működése oroszlánrészét Jókai centennáriumának szentelte. Szabadovtaiási előadásán dr. Alapy Gyula, Égier Dózsa, dr. Berta Orbán, dr. Hajdú Lukács, dr. Bognár Cecil, Bíró Lucián Jókai Írói működését méltatták. Dr. Aixinger László, dr. Mezey János és az őszi évszakban dr. Sziklai Ferenc, dr. Bognár Cecil, dr. Jankovics Mucell, dr alapy Gyula, dr. Hajdú Lukács társadalmi és tudományos kérdéseket világítottak meg, dr. Erdélyi Pál pedig Vörösmarty Zalán futása emlékének áldozott.

A Jókai Egyesület hangversenyein fe léptek Földes Andor a gyermek zongoraművész, Fe ári Alberiina hegedtímüvésznő, Wa dbtuer— Kerpely vonósnégyes és a pozsonyi Toldy Kör férfikara Császár Magda énekesnővel.

Egyébb hangversenyek voltak: a Dalegyesület és R. Kát. Énekkar dalestélye, melyet Jókai emlékének szentelt az év elején, a Munkásdalárda, a zsidó egyháii énekkar hangversenyei, továbbá Gyurtsy Margit hangversenyénekesnő és Papkovách Elvira zeneszerző hangversenye, kiemelendő a Wirnitzer György karnagy vezetése aiatt tartott két szimfonikus hangverseny a 12. gy. ezred zenekarának és a városi zenebarátok közreműködésével.

Egyéb előadások voltak: Ölvedi László hatalmas sikerű szerzői estéje jan. 18 án; dr. Bognár Cecil egyet magántanár Komáromban Einstein elméletről (ezenkívül Pozsonyban, Kassán és Budapesten) tartott előadást; Biró Lucián a cserkeszek tátrai táborozásáról tartott előadást szintén vetített képekkel.

A J kai Egyesület Szépművészeti Osztályában pezsgő élet uralkodott. A kuliurházban kapott műtermet a fiatal művészgárda: Berecz Gyula szobrászművész, Lenhardt György és Nagy Márton festőművészek. Külön műterme volt Basilides Sándornak.

Harmos Károly festőművész iskolája szeptemberben rendezte növendék kiállítását. A szépművészeti osztály noV.

1—14 közt tartotta őszi tárlatát igen szép müpáríolás mellett. A komáromi művészek közül többen résztvettek a pozsonyi téli kiállításon és ott nagy elismerést arattak.

Farkas Márta müvészföidink Budapesten és Kőszegen hangversenyezett fényes sikerrel. Simor Jenő Amerikában teremtelt magának igen szép sikereket. Megalakult a Jókai Egyesület zenei osztálya is.

Fontos esemény volt a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek megalakulása Komáromban a nyár folyamán, mely a falvak lu'.turéletét kívánja irányítani.

A Jókai Egyesület hatalmas könyvtára derek?.s működést fejlett ki. Az év végén megérkezett Szinnyei József nagy értékű könyvtára is. A muzeum gyűjteményeit meglátogatták a komáromi főgimnázium, polg. leányiskola, községi polgári és elemi iskolák egyes osztályai, ezeken kivül az alistáli, barsendrédi, dunamocsi, komáromfüssi és a somorjai iskolák növendékei.

Műkedvelő előadások.

Kulturális életűnkben vezető szerepet visznek a műkedvelő szinieiőadasok. Nincsen Szlovenszkónak, de Magyar országnak sem olyan városa, mely ezen a téren annyit produkált volna, mini Komárom.

Ezen a téren vezet a Katolikus Legényegylet, mely a Náni c népszínművet 6, a Nótás kapitány operettet 20, a Simonyi óbester tört. színművet 3,

A bor c. népszínművet 1 és a Marica grófnőt 7 alkalommal hozta színre, tehát 37 szinielőadást rendezett. Ebből kettő Dunaszerdahelyen, egy Somorján zajlóit ie páratlan sikerrel.

A Ref. Ifjúsági Egyesület az Árvácska operettet tízszer adta elő. Rendezett ezenkívül 6 műsoros estét. Az Iparoskör 5 stör hozta színre a Tatárjárást.

Egyes műkedvelő csoportok előadták dr. Szijj Ferenc Julis c. népszínművét négyszer, dr Borka Géza Gerde Tamás leánya c. népszínművet is négyszer; a Jókai Egyesület a centennárium alkalmából az Aranyembert, Jókai színművét adta elő háromszor, a főgimnázium pedig az Uj földesurat ugyancsak há romszor.

A komáromi műkedvelő előadások száma tehát 63.

Kabarékat rendeztek egyfelvonásos színdarabokkal: a Daiegyesület, Kát. Legényegylet, Ref. Ifjúsági Egyesület, I u,. Deborah leányegyesület, Jótékony Nőegylet, iparos&ör, Zsidó főiskolai hallgatók.

Vidéken: Alistál (Julis 4 szer), Anyala (Gyimesi vadvirág), Bogya (A bazaté rés), Bős (Kósza Jutka), Csallóközaranyos (Dalárdisiák), Dunamocs (Felhő Klári). Dunaradvány (Julis), Dunaszerd-hsiy (Nótás kapitány kétszer), Eke! (Árva Bandi), Gúta (Vesződjem a házba, Julis 2 szer, Aranyember), Kamocsa (Aranyember, előadták Gután és Érsekújvárod is), Kolozsnéma (A cigány), Kicsind (Vén bakancsos), Kőhidgyarmat (Betlehem angyala, Molnár és gyermeke), Kurtakesz (Gyimesi vadvirág), Nagykeszi (Betyár kendője, Gerde Tamás leánya), Nagymegyer (Nótás kapitány), Nána (Parasztkisasszony), Patkány (Debrecenbe kéne menni), Perbete (Piros bugyeíláris), Sárosa (Katóka őrmestemé), Somorja (Árvácska, Nótás kapitány), Vágfarkasd (Cigány), Várkony (Vén bakancsos).

Irodalom.

Komárom jelentős művelődési központja Szlovákiának irodalmi szempont, ból is. Ez évben a következő könyvek jelentek meg. Dr. Alapy Gyula: A szülőföld Jókai regényeiben, dr. Bognár Cecil: Jókai lelke, dr. Borka Géza: Szavaló könyv, Boross Kálmán: A világháború kamocsai áldozatainak emlékkönyve, Erdélyi Pál: Jókai Mór, Fülöp Zsigmond: Tuba János emlékezete, dr. Hajdú Lukács : Jókai és a magyar tőriénelem, Jókai Emlékkönyv (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond), Király József: A komáromi Katolikus Legényegylet 1895—1925., Pataki Maurus: Molnár F. Pál utcai fiuk (szlovák fordítás), ezenkívül számos iskolai könyv. Csallóközi Naptár és Barázda Naptár szerkesztette Dr. Baranyay József.

Másutt jelentek meg: dr. Bognár Cecil: Tanú inányok a gyermeki létekről, Boross Kálmán: Levelek a mennyországba és Egyházi évkör című könyvei is.

Földjeink közül Sikabonyi Antal átvette a Magyar Bibliofil Szemle szerkesztését és dr. Zsindely Ferenc tűnt fel költeményeivel a Magyarság c. lap hasábjain.

Jókai centennárium.

Szilveszter éjszakáján megkondultak a komáromi harangok, hirdetve, hogy elkezdődik Jókai esztendeje. Az egyesületek versengve hódoltak Jókaink nagyemlékének.

A nagy évforduló napján alkalmi istentisztelet volt a református templomban, melyen résztvettek az egyesületek, egyházak, iskolák kép viselői, a tar u ó ifjúság. Négy órakor megszólalt Komárom minden harangja és esie fényesen kivilágították Komárom házait.

A Jókai Egyesület felejthetetlen országos irodalmi ünnepet rendezett február 21—22-én, melyen díszelőadásul az Aranyember került színre; a Jókai Egyesület ünnepi közgyűlését a református templomban tartotta, amelyen több mint 2000 ember veti részt, köztük a kormány, a hatóságok képviselői, a magyar irodalmi egyesületek küldöttei. Utána megnyílt a Jókai kié" a Ku turpalotában, este pedig a Jókai Bal fejezte be a gyönyö népségét.

Az országos centennárium- b január 1. napján tartott ülésé Erdélyi Pál egyetemi tanár, ein gasan szárnyaló emlékezése veze az ünnep évét. Ugyanazon napon tott Jókai ünnepet a Ref. Ifjúsági Egy», sülét, mely előadta Szijj Ferencnek: .Melyiket a kilenc közül“ és „A kötél áztatva jó“ című Jókai színdarabjait. Az országos ünnep napján tartotta a Kaioükus Legényegylet Jókai ünnepét, melyen színre került Alapy Gyulának A hazajáró lélek c. Jókai szinműve.

Komáromuj város díszközgyűléssel ülte meg a nagy évfordulót, együtt a Petőfi Társaság diszkeseivel.

A komáromi főgimnázium március

7-én rendezett nagyon szép ünnepséget, melynek keretében dr. Bognár Cecil tartott emlékbeszédet Jókairól és az ifjúság előadta Az uj földesur c. színművet, A többi iskolák is ünnepekkel hódoltak Jókai nagy emlékének.

A ref. egyház a Kollégiumon Jókai emléktábla elhelyezését vette tervbe, ez azonban akadályok folytán nem volt ez évben megvalósítható.

A Jókai Egyesület hat előadást rendezett Jókairól, melyekben irodalmi működését, irói egyéniségét és szülőföldjével való kapcsolatát méltatták A Dalegyesüiet és a Róm. Kát. Egyházi Énekkar ünnepi hangverseny keretében hódolt emlékének.

A Kultúrpalotában Jókai szobát létesített a Jókú Egyesület relikviáiból, ehhez özv. Jókai Gézáné, özv. Feszty Árpádné és Feszty Béla járultak nagy becsű adományokkal. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban májusban Jókai emlékkiállítást rendeztek.

A centennáriumnak maradandó emléke a Jókai Emlékkönyv, mely gazdag irodalmi tartalmával a legértékesebb magyar könyvek egyike lett. Berecz Gyula szobrászművész megmintázta Jókai szobrát és plakettjét, Nagy Márton pedig rézkarc arcképét rajzolta meg.

A testvérváros megelőzi a szülővá-