Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-04 / 93. szám
Senyveiihatodik évfolyam« 93. szám« Kedd« 1925. augusztus 4 üÖ6tiíeté*i át csehszlovák értékben: Helyben és Tldékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K. negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő. Egyes szám ára; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. í M ilílif. Komárom, — aug. 3. Mióta a városokat községekké fokozták le, ami azért történt, hogy a kormány hivatalai rendelkezhessenek velük, cifra dolgokat olvasunk a városok ellen viselt hadjáratokról. Ungvár városnak az autonómiáját felfüggesztették, ez Ruszinszkónak a fővárosa. Oda egy erdőmestert nevezett ki a zsupán kormánybiztosnak és a kormánybiztos ur, mint Írják a lapok, megdöbbentő módon gazdálkodik és a várost adósságokkal terheli meg, Léva város képviselőtestületét feloszlatták és mivei a magyar pártok ezt az erőszakot szentesíteni nem akarták, a szükebb körű kinevezett városi közigazgatási bizottságban sem kértek helyet. Most egy tisztán csehszlovákokból álló városi bizottság intézi a szinrnagyar város ügyeit. Szőgyén falut egyesítették ez eddigi két faluból, képviselőtestületét a zsupán kinevezte véletlenségből Csánki-pártiakból. Folytatni lehetne a közszabadságnak a demokrácia jegyében való kezelését, de tulajdonképen a tárgyunkra akarunk rátérni. A városra a zsupán ráparancsolt, mint a lapok megírták, hogy építsen uj polgári leányiskolát. A város azóta bizonyára kellően felháborodott ezen a kívánságon, hogy ilyen ukázra másfélmilliót vagy több koronát kiadjon és azon gondolkozik, mire való is a városi autonómia. A csehszlovák városi politika abban merül ki, hogy a mindenható centrális kormányhatalmat érvényesítse, a városokat pedig csak eszközöknek tekinti, amelyek csak parancsok végrehajtására jók. Hogy a városoknak magasabbrendű hivatásaik vannak, az a kormány előtt teljesen közömbös. Az is mindegy, hogy a városok boldogulnak-e és fejlődhetnek-e, megvannak-e erre nézve az adott föltételek. Régen a magyar városi politika másképpen gondolkodott erről a kérdésről. Mindenekelőtt kikapcsolta belőle a politikát és a városokat agy tekintette, hogy azok az ország fejlődésének reprezentánsai. És ekképpen is bánt velük. Itt Pozsonyt, a fővárost kiszolgáltalják a zsupánnak, kinek hivatala nyakrafőre semmisítgeti meg a városi határozatokat, amelyeket a miniszter jóváhagy. Sokszor pedig maga a zsupáni hivatal kénytelen álláspontját megváltóztatni. De hát ekkora tudatlanságnak mégsem volna szabad hivatali körökben felburjánzani. A többi väroät pedig a nácselnikok felügyelete és rendelkezése atá helyezte a törvény. Tisztelet, becsület ezeknek a. hivatalnokoknak, akik közül nem egynek megvan a kellő készültsége állásához, talán a szükséges műveltsége sem hiányzik, azonban tudunk eseteket, hogy a városokat úgy tekintik, mint kisérleti nyulakat és mindenféle meg nem emésztett rendelkezéssel boldogítják és fojtogatják azokat. A városok kü'ömb sorsot érdemelnének, főképen pedig autonómiájuk visszaállítását. Ez a tökéletlen közigazgatási reform, melynek békóiban sínylődünk, a csődnek teljes bizonyitékait szolgáltatja. Ez a reform a közigazgatásban teljesen járatlan embereknek a szörnyszülöttje, amelyben egy gondolat csúcsosodik ki: a kormányhatalomnak az inkarnációja. Ha a városok belepusztulnak is, de az elv megmarad. * 195 = Kevés adót fizetünk. No igen! A cseh kormánylapok nincsenek megelégedve Szlovenszkó adójával. Keveslik. Azt mondják, hogy aránylag csekély az az az adójövedelem, amit itt a szegény adózóból kipréselnek és Csehországnak meg Morvaországnak kell áldozni azért, hogy Szlovenszkó fejlődhessék. Az egyik lap szebbszóval úgy fejezi ki ezt. hogy Csehország és Morvaország Szlovenszkó , szükségleteit pénzügyileg kénytelen ki- j egészíteni, mert csak így boldogulhat szegény Szlovenszkó. Hogy valaki el is higyje ezt az állítást, számokkal is szolgálnak. Ezszerint a köztársaság összes egyenes adójából Szlovenszkóra csekély 195 millió 540000 K esik, a forgalmi és luxusadőbő! 126,101000 K. a vámbevételekből 90 millió 158000 K a fogyasztási adóból 174860000 K, míg az illetékekből 183 millió 218800 K juí. Szóval kereken 770 millió korona adó nem elég Slovenszkőnak! De hogy az olvasó ne csodálkozzék azon, hogy mi okból rántották most elő Szlovenszkó adóját, megadja a magyarázatát egyik cseh lap, amely azt irja, hogy a teljes autonómia megvalósítása esetén Sziovenszkőban nagy ínség kezdődnék és ez igen magas adókat jelentene. Vagyis más szóval, az autonómia csak nsgy megterhelíetést jelentene Szlovenszkóra és azért semmi célja annak, hogy önkormányzatra törekedjék. Mindenesetre nem rósz fogás igy választások előtt, Jcsak az a baj, hogy Szlovenszkó őslakossága is tisztában van azzal, hogy a kormány lapjaiban megjelenő ilyen és hasonló cikkeknek igen hamar észrevehető kortesizük van. = Mibe kerül a létszámcsökkentés. Egyik prágai lap, a Lid. Noviay számadatokkal mutatja ki, hogy az állami alkalmazottak létszámcsökkentése menynyibe kerül a köztársaságnak. A létszámcsökkentés eddigi állása szerint a nyugdijak összege 1925-ben körülbelül 70 millió koronát fog kitenni, végkielégítésül eddig 8 milliót fizettek ki 1103 elbocsátott alkalmazottnak. Az országos pénzü^yigazgatőság nyugdijosztálva arra számit, hogy még további 900 eíbocsátandónak 7 millió végkielégítést kell kifizetni. A vasútnál előforduló létszámcsökkentést a vasuíigazgafás síját költségvetése keretében hajtja végre. Az eddigi előirányzat szerint 80—90 milliót kell majd kifizetnie. A tanítók és tanítónők létszámcsökkentése mintegy 10 millió koronába fog kerülni. Ezek szerint az állami tisztviselők és alkalmazottak létszámcsökkentése összesen 180 millió koro nát emészt föl. Viharok mindenfelé. 1 (Megváltozott az idők járása.) Körülbelül 10—20 év óta állandóan azt lehet hallani öregebb emberektől, hogy megváltozott az idők járása felettünk. Mintha az évszakok bizonyos eltolódást mutatnának. A laikus szemlélő előtt se rejtély már, hogy az évszakok kezdete és vége egyáltalaban nem egyezik meg a naptárban jelzett kezdettel és véggel. Az is bizonyos, hogy pár évtizeddel ezelőtt téiente, amint az télen ilíik, vastag hőréteg esett, pompás hótakarót kapott a vetés és a téli elfagyástól nem kellett tartani. A téli legkedvesebb szórakozás, a szánkózás minden télen ránkköszöntött. Az újabb időben ellenben j nem egy tél elmúlik, hogy a hónak í j, a színét se látjuk. Semmi csapadék és ; emellett erős fagyok úgy, hogy a száraz fagy a takaró nélküli vetést majdnem miuden télen agyonsanyargatja és ieg.öbbször teljesen ki is öli. Tavaszszal aztán nincs mit mást tenni, mint felszántani a kipusztult vetést. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a négy évszakból kettő: a tavasz és az ősz lassanként eltűnik. A télbői a nyárba, a nyárból a télbe legtöbb esztendőben nincs már meg az a megszokott átmenet, amely azelőtt a tavaszban és az őszben nyilvánult meg. Vo tak olyan esztendőink, amikor a téli hidegre hamarosan a nyár tikkasztó hősége következett, az enyhe tavaszi idő, a kellemes május eltűnt és így történt az őszi évszakkal is. Amikor e sorokat írjuk, Komárom utcáin orkánszerü szél tombol végig, a javítás alatt levő Szent-András templom állványairól egy darabot leszakított. A háztetőkről fedőcserepeket szaggat le, ablakokat zúz be, cégtáblákat sodor le az utcára. A Kossuth-táren és a Dunaparíon pedig combvastagságu fákat törött el derékban. Előző napokon hatalmas záporok SzerkcB-ztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. verdesték a főidet, de azért a legnagyobb zápor után se éreztük lehűlni a levegőt, az a napokig tartó felhőszakadás után is tikkasztó és nyomott volt. Képzeljük el, mennyit kelleti volna szenvednünk a pokoli hőségben, ha a sürü esőzések nem igyekeztek volna némileg lehűteni a levegőt. Ha a sok esőzés dacára is tikkasztó volt a lég. milyen pokoli hőséget kellett volna elszenvednünk, ha nincsenek a gyakori esők. A fenti tünet is azt bizonyítja, hogy a rendes, megszokott időjárástói nagyon is eltértünk. A tikkasztó hőséget gyakran megzavaró, helyesebben felfrissítő gyakori zivatarok legtöbbször valóságos égi há borúk, amelyek jégesővel járnak és elpusztítják azt is, amit a tikkasztó hőség még meghagyott. Alig van a környékünkön falu, amelynek határában ne tett volna kisebb-nagyobb kárt a jégeső. Ezelőtt lencse, vagy borsó nagyságú jégdarabok szoktas hullania vih2r felhőkből, most a mogyoró és dió nagyságúak a megszokottak, de galamb és tyúk-íojás nagyságuakkal is eiég gyakran találkozunk. Hogy az ilyen jégeső milyen pusztításokat végez, azt mondanunk se kell. De necsak a környékünkön tekintsünk szét, hanem nézzünk körül az egész világon, s akkor megdöbbenve látjuk, hogy valami nagy változáson megy át a mi jó öreg földünk és talán az egész világegyetem. Soha nagyobb, borzalmasabb és gyakoribb földrengésről nem olvastunk, mint a közelmúltban. Mintha a jó öreg föld le akarná rázni magáréi ezt a megszokott és megunt kérget és emiatt sokszor megrázkodik és földrengést okoz. Nekünk, komáromiaknak különösen van okunk félnünk a földrengéstől, hiszen Komárom valósággal földrengés fészek, ahoitmindig él még az 1763 dik borzalmas földrengés szomorú emléke Jó órában legyen mondva, szin!e csodálatos, hogy Komárom mostanába^ nem érzett kisebb földrengést akko amikor olyan gyakoriak ezek máshor’ Ismeretes, hogy 1763-tól a nag1- komáromi földrengéstől kezdve száy éven át minden nap megrándult Komáz rom városa alatt a föld és ezt a komá-romkk úgy megszokták, mint a szunyogcsipást Még sokáig lehetne azt a témát folytatnunk, hogy a régi megszokoti idő_ járás és az ezzel járó kapcsolatok égé” szén megváltoztak. Mindaz csak eímé” leti fontossággal bírna, ha nem járná* nak egyes zivatarok katasztrófális hatás" * sál. A jégverés megszámlálhatatlan káro kát okozott az idén is a mezőgazdaságnak és ezzel az emberiségnek. A jégveréseken kívül gyakori villámcsapások is sok emberéletet oltottak ki. Pár évtizeddel előbb mindez mesébe illő túlzások számába ment volna, ma pedig a gyakori jégesések, a sürti villámcsapások napirenden vannak. A földön valami nagy változások mennek keresztül, amelyek — száz memento mórit — kiáltanak az emberiségnek. Szenzációs lesz az 583. számú Stand a pozsonyi Dunavásáron Hofbauer Andor butorkiállit&sa. Komáromi áruházamban állandóan 50 különböző szobaberendezés raktáron. Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon és uriszobákban. Ebédlők különböző stylben u. m. Upendel, Renesance, Hollandi Bárok. — Telehálószobák: habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom stb. stb. Saját készítmény fi bőrgarnitúrák, seslon, dívány és matracok. Vidékre díjtalan csomagolás. u
