Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-01 / 92. szám

1925. augusztus 1. Komáromi Lapok 3. oldal. Intézeti fehérnemű ÍJKBE Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. flíÍQ válílQytpb' flór és Paműt> pat. harisnya. Esőernyő, UUb VmabálCh. utibör8ndökf kogár KIot és iüster­kötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír koppeny, törülköző, kötött kabát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tól a legfinomabbig. 430 Abbeli reményünk, hogy a műemlék bizottság is segíteni fog az építkezés­ben, meghiúsult. Kilátásba helyezte ugyan, hogy az épités egyharmadát fedezni fogja. A. tárgyalás folyt tovább egy esztendőnél, de teljesen eredmény­telenül ... Csak magunkra támaszkod­hatunk. Az uj templom alapkőletétel! ünnepélye augusztus 2-án lesz d. u. 2 órakor. Az ünnepély után az ifjúság Zsitvatő és Radvány közti erdőben a templom épités javára majálist rendez. Ez alkalomra min­denkit, kik templomunk felépítését elősegítették vagy segíteni óhajt­ják, szeretettel meghívunk. A hajó indul Komáromból fél egykor d. u. s vissza megy este 8 órakor. Csekes Béla. — Dollár és szakai megtakarított készpénzét magyar mezőgazdáknál, a magyar gyáriparban és magyar áru­kereskedelemben heti 3/4o/0 kamattal gyümölcsözteti Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Rá th Bank Váltó-Osztálya Budapesten, VI. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Rlapitási éo: 1906. Üzleti forgótőkéié: 1 millió arany korona. Éj állami polgári leányiskola építését kívánják Komáromtól. Komárom, — Julius 30. A városi tanács szerdán tartóit ülé­sén a legnagyobb megrökönyödést kel­tette a városbirőnak az a bejelentése, hogy a zsupáni hivatal az iskolai kor­­mányreferátus megkeresésére arra uía­­mit iTWBfiFTrrTnriWTi'Tf san fogadta, kávéval, meg süteménnyel kedveskedett neki. Az öreg Caríssonné sírva panaszkodta el, mily sok baj van a könnyelmű gyer­mekkel. És kiöntötte a szivét, elmond­ván, mennyire örül, hogy Lydia igazi úriemberre akadt s hogy ily roppant kedvesek a szülei. Aztán hozzátette, hogy huszonötezer korona rengeteg pénz és nagyon köszöni is, de ne vegye rossz néven a konzulné asszony, ha még arra kéri, hogy ha már ilyen jószivü, legyen olyan kegyes, adjon még egy kis összeget ráadásul az ik­reknek is. — Micsoda ikreknek? — Hát a Lydia ikreinek, meg a csúnya Dániának, ott Badevikban, ahol Lidia két éve ... A konzulné arca egyszerre föira­­gyogott, mint a nap és olvadozva mondta: — Ezt már a fiammal intézze el Caríssonné asszony. Ő nyilván kész­séggel megadja, ha értesül róla, mint történt a dolog. És ha mégsem vál­lalná el, megfizetem én roppant szí­vesen. Caríssonné ebbe belenyugodott. A konzulné aztán útra kelt hazafelé. Az ifjú Widerbom pedig másnap vissza­térvén, az alábbi telegrammot adta fel az édes anyja címére: Widerbom konzulnénak Knapestad. Hálás köszönet, háromezer korona egyszer s mindenkorra elég. Csütörtö­kön otthon lesz a mama szófogadó fia. Az öreg Caríssonné most menedék­helyen van, ügyefogyottak menedék­helyén. 5 a Widerbomék családi szerencsé­jének csillaga újra felragyogott. sít ja a város képviselőtestületét, hogy uj állami polgári leányiskolát épít­sen és ennek költségeit már az 1925. évi költségvetésben vány ózza elő. Egyúttal azt is kijelenti a leirat, hogy a város ne számítson államsegélyre, mert ilyen és ilyen felhívásának az is­kola épités tervei és költségvetése te­kintetében nem felelt meg. Az elnöklő városbiró nyomban eloszlatta ezt a té­vedést és megnyugtatta a tanácsot, hogy itt semmi mulasztás nem történt és a város megfelelt minden ez ügyben hozzá érkezett felhívásnak. Mégis szükségesnek látjuk, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzunk és a téves előzmények alapján fogal­mazott rendelkezést megvilágítsuk. A polgári leányiskolát a város 1893. évben építette az állam részére és annak fenntartását vállalta, továbbá kötelezte magát, hogy az esetleg szükséges ki­bővítésről is gondoskodik idők folya­mán. Az államfordulatig a városnak 24000 lakosa volt, ma ez nyolcezerrel kevesebb és 16000-re csökkent. Ebből ismét levonandó a cseh és szlovák la­kosság száma, úgy hogy a magyar la­kosság csökkenése tízezerre tehető. Ha a háborúig elég volt a polgári leány­iskola helyisége, akkor ma bizonyára elég, amikor a lakosság és így a tan­kötelesek száma is csökkent. Azonban ez még nem minden, amit az építkezés ellen felhozhatunk. A pol­gári iskolákat a kormány megrefor­málta, négy osztályú helyett három osz­tályúvá és oda ezentúl csak az elemi iskola ötödik osztályából lehet feljutni. Tehát az 1925/26. iskolai évre a két első párhuzamos osztály meg is szűnik s igy a tanulók száma is legalább 100-al csökkenik. Egészen érthetetlen volna igy a kor­mány iskola kirendeltségének e zord parancsa, amely célra a város képvi­selőtestülete ingyen telket ajánlott fel és áten­gedte a Kossuth-tér 7. számú béi­­házát (Foghtiiy ház), melyet erre a céha vásárolt. Erre a vonatkozó tervek is elkészül­tek. Megfontolás tárgyát képezheti az a körülmény, hogy a fennebb vázoltak alapján is szükség van e még az uj iskola felépítésére és milyen célból? Az iskola építését kezdetben a komá romi állami tanfelügyelő sürgette, utóbb pedig a polgári leányiskola mai igazgató­ja BanaiTóth Pál, aki a városhoz intézett átiratában ama követelést állította fel, hogy az iskolában köteles a város az igaz­gatónak é3 az iskolaszolgának termé­szetben való lakást biztosítani. Ez a dolgot jobban megvilágítja. Szóval az épités azért lett sürgős oly hirtelen, hogy a szükséges természetben való lakásokat biztosítsa a város. 1893—1923. évek közt erre a termé­szetben való lakásra nem reflektált senki. Igaz, hogy a lakások dolgában akkor nem voltak olyan nehézségek mint mostan, de ezt ma sem lehetetlen megoldani. Az iskola első férfi igaz­gatója — mert a magyar kormányok az állami po gári leányiskola élére min­denkor nőigazgatót állítottak — a vá­rostól engedélyt kért és kapott, hogy az iskolában szükséglakást kaphasson; elismerésére kell felemlítenünk, hogy az ottlakás csakugyan az intézet hasznára volt, mert ez az igazgató a város ja­vára csakugyan takarékoskodott és a rendet, tisztaságot fentartotta. Az iskola helyiségeinek kérdése meg van oldva. Esetleg a községi leányis­kola felé is terjeszkedhetik, ahol a VI., VII. és VIII. leányosztályok összevont, osztatlan tantermekben vannak elhe­lyezve. Tehát az uj iskola építését a lakáson kívül semmiféle pedagógiai ér­dek nem teszi megokolttá. Most már felvetjük a kérdést, tudja* e az iskolai referátus és a zsupáni hiva­tal, mit is jelentene a város közönsé­gére nézve, ha egy uj polgári iskolát építtetne és annak költségeit az 1925. évi költségvetésben előirányozná? Ha igen szerény számítással csak 1 és 1ji millióban vesszük fel az uj épités költ­ségeit, ez a váj os közönségének újabb 200°/9 pótadóval való megterhelését jelen­tené, amennyiben alig van kilátás ana, hogy kölcsönt lehetne sze­rezni az építésre. Nem ludjuk, hogy a zsupáni hiva­talnak van-e hivatalos tudomása arról, hogy egy Komárom nevű határvárost a trianoni békeszerződés megfosztott ér­tékes felétől, forgalmát lezárta és meg­bénította, a várost a csehszlovák kor­mány csaknem minden hivatalától meg­fosztotta, szóval a létfentartás szüksé­ges feltételeitől izolálta. Ha tudja, akkor nem követelhet uj iskolát Komáromban, amely iskoláiért többet áldozott, mint Szlovenszkó bármelyik városa. se, <35>W A világegyetem végtelensége vagy végessége. Irta: Kuppis József. Az éjjeli égboltozat ragyogó milliárd­nyi csillagaival és titokzatos csillagtalan sötét foltjaival, hol az ember a nagy mindenség végtelenségébe vél pillant hatni, az emberi gondolkodó elmét min denkor élénken foglalkoztatta és mind nyájunk képzelete már sokszor kalan dozott uttalan-utakon, keresve a fele letet, arra a kérdésre, vájjon a milliárdnyi csillagok mögött, melyet a mi főifegy­verzett szemünk lát, vannak e más újabb és újabb csillagok, azaz óriási testek, melyek örökké fennállott törvények sze­rint lebegnek a világűrben? Ha pedig van határa a mindenségnek, mi lehet azontúl? Oly kérdések ezek, melyekre a tudományos világ még mindig nem adott kielégítő feleletet. Miután e kérdés közérdekű, kíséreljük meg arra választ adni, olyan választ, mely a tudomány mai állása szerint megállhatja helyét. A világegyetem végessége mellett a legújabb időben a tudományos világ két okot hoz föl és úgy véli, hogy e két ok elegendő arra, hogy a világ - egyetem végtelenségébe vetett hitet tel­jesen megdöntse. Az első ok a fény elméletén alapszik és azt mondja, hogy a csillagok léte­zéséről csakis azért van tudomásunk, mert fényük képes hatást gyakorolni a szem retinájára és a fényérzékeny le­mezre. A fény, mely belőlük hozzánk árad, túlnyomóan fehér vagyis összetett, keveréke a szivárvány összes színeinek és e színek mindegyikének más a hul­lámhossza. Közönséges anyagok, pl. üveg vagy viz a rajtuk áthaladó külöm­­böző színeket különbözőképpen gátolják vagy nyelik el. Ha a csillagok fénye elnyelő közegen haladna át, akkor ez a közeg egyik szint erősebben nyelné el, mint a másikat és a csillagokból jövő fény nem volna fehér, hanem szí­nes. Miután azonban a legtöbb csillag fénye fehér, ebből következik, hogy ä fény nem nyelődik el, vagyis nem csök­ken, miközben áthalad a világtéren. Tehát, ha a fény nem nyelődik el és ha a csillagok száma végtelen volna, akkor az égbolt éjjel-nappal tündöklő volna és a napot csak mint meglehe­tősen sárga korongot észlelhetnők. Ámde az égbolt nem ilyen tündöklő, miből az következik, hogy a csillagok meg­­számlálhatók. Herschel Vilmos egy el­lenző segélyével osztályozta a csillago­kat, utóbb finomabb módszerekkel, Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg működjenek, úgy kell kezelni, mint -------bármilyen szerkezetet.------­köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezett­séget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt -------------- ma már --------------5k orona 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzato­kat utasítson vissza, minthogy önnek fizetni kell, tehát a legjobbat kérje. Ez a jól ismert Menthol sósborszesz. RRindenhol kapható. 488 Ára 5.50 Ke. i (főleg Salvatorvizeset.) NETTED“ egyesült szeszárugyár r. t. Juliit KOMÁRNO. 587 || Hermite francia csillagász pedig észre­vette, hogy a csillagok száma ebben az osztályozásban rendről-rendre állan­dó arányban növekszik és e törvény­szerűség képesítette őt arra, hogy kiszá­míthassa, mily számú fénylő nap képes oly fényességet adni derült éjjeleinknek, mint amilyent szemeinkkel látunk. Va­lószínű, hogy a csillagok száma 60 millió és 60000 millió között van. Ezt mondja eddig a tudomány. Elemezzük az itt felsoroltakat. Ha a csillagok fekvését a világegye­temben oly módon képzeljük, hogy azok egymástól körülbelül egyenlő távolban vannak, akkor abból az következnék, hogy a földről, vagy a világegyetem bármely pontjáról nézve a csillagokat, azok annál nagyobb számban tűnnének föl, minél messzebben fekvő rétegét szemlélnők a világűrnek. És ez tény­leg igy is van. A csillagok összeszám­­lálása és osztályozása ugyanis azt mu­tatta, hogy a második osztályba soro­zott csillagok száma körülbelül három­szor akkora, mint az első osztályba sorozottaké, a harmadik osztályba soro­zottaké pedig ismét háromszor akkora, mint a másodosztályba sorozottaké és igy tovább, vagyis az egyes osztályok­ban a csillagok száma körülbelül a következő: I II III IV V VI VII 17, 51, 153, 460, 1380, 4140, 12420, Vili IX X XI 37000, 111000, 330000, 990000, XII XIII XIV XV 300000, 9000000, 27000000, 81000000, XVI XVII .. 240000000, 720000000 8tD’ Ha tehát az elsőrendű csillagok egy olyan gömbben fekisznek, melynek su­gara r, akkor a másodrendű csillagok oly gömbrétegben feküsznek, melynek középsugara rt = 175 r, a harmadren­dűké pedig r2 = 1-75 rt és igy tovább, mert csakis igy lehet az, hogy a maga­­sabbrendü csillagok száma mindig há­romszor annyi, mint a közvetlen alatta levő alacsonyabb rendűek száma. Tudjuk azonban, hogy a fény elméletileg a tá­volság négyzetével aránylag fogy, tehát minden egyes másodrendű csillagnak fénye az elsőrendüek fényének csak egyharmada lehet, mert l‘75a=3, mert pedig összesen háromszor olyan nagy számban vannak, tehát összes fényük épp annyi volna, mint az elsőrendüek összes fénye, éppen ezt kellene tapasz­talnunk a harmadrendüeknél is, tehát ezek összes fényéneképpen akkorának kellene lenni, mint az elsőrendüek ösz­­szes fényének és igy minden újabb csillagréteggel az elsőrendüek fénye megsokszorozodnék, úgy hogy végtelen arányokat öltene az égboltozat fényes­sége, ha minden fény az elmélet sze­rint minden veszteség nélkül érne sze­münkbe, vagy a fényképező lemezre és ha a világegyelem végtelen volna és benne a csillagok száma végtelen. Hisz erre van alapítva az a nézet, hogy a világegyetemnek végesnek kell lenni. Következtetésünkben azonban egy hiba van, ott ugyanis, amidőn azt mon­dottuk, hogy a fényt nem nyeli el semmi, mert hisz akkor nem fehér fény jönne

Next

/
Oldalképek
Tartalom