Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-01 / 92. szám
1925. augusztus 1. Komáromi Lapok 3. oldal. Intézeti fehérnemű ÍJKBE Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. flíÍQ válílQytpb' flór és Paműt> pat. harisnya. Esőernyő, UUb VmabálCh. utibör8ndökf kogár KIot és iüsterkötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír koppeny, törülköző, kötött kabát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tól a legfinomabbig. 430 Abbeli reményünk, hogy a műemlék bizottság is segíteni fog az építkezésben, meghiúsult. Kilátásba helyezte ugyan, hogy az épités egyharmadát fedezni fogja. A. tárgyalás folyt tovább egy esztendőnél, de teljesen eredménytelenül ... Csak magunkra támaszkodhatunk. Az uj templom alapkőletétel! ünnepélye augusztus 2-án lesz d. u. 2 órakor. Az ünnepély után az ifjúság Zsitvatő és Radvány közti erdőben a templom épités javára majálist rendez. Ez alkalomra mindenkit, kik templomunk felépítését elősegítették vagy segíteni óhajtják, szeretettel meghívunk. A hajó indul Komáromból fél egykor d. u. s vissza megy este 8 órakor. Csekes Béla. — Dollár és szakai megtakarított készpénzét magyar mezőgazdáknál, a magyar gyáriparban és magyar árukereskedelemben heti 3/4o/0 kamattal gyümölcsözteti Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Rá th Bank Váltó-Osztálya Budapesten, VI. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Rlapitási éo: 1906. Üzleti forgótőkéié: 1 millió arany korona. Éj állami polgári leányiskola építését kívánják Komáromtól. Komárom, — Julius 30. A városi tanács szerdán tartóit ülésén a legnagyobb megrökönyödést keltette a városbirőnak az a bejelentése, hogy a zsupáni hivatal az iskolai kormányreferátus megkeresésére arra uíamit iTWBfiFTrrTnriWTi'Tf san fogadta, kávéval, meg süteménnyel kedveskedett neki. Az öreg Caríssonné sírva panaszkodta el, mily sok baj van a könnyelmű gyermekkel. És kiöntötte a szivét, elmondván, mennyire örül, hogy Lydia igazi úriemberre akadt s hogy ily roppant kedvesek a szülei. Aztán hozzátette, hogy huszonötezer korona rengeteg pénz és nagyon köszöni is, de ne vegye rossz néven a konzulné asszony, ha még arra kéri, hogy ha már ilyen jószivü, legyen olyan kegyes, adjon még egy kis összeget ráadásul az ikreknek is. — Micsoda ikreknek? — Hát a Lydia ikreinek, meg a csúnya Dániának, ott Badevikban, ahol Lidia két éve ... A konzulné arca egyszerre föiragyogott, mint a nap és olvadozva mondta: — Ezt már a fiammal intézze el Caríssonné asszony. Ő nyilván készséggel megadja, ha értesül róla, mint történt a dolog. És ha mégsem vállalná el, megfizetem én roppant szívesen. Caríssonné ebbe belenyugodott. A konzulné aztán útra kelt hazafelé. Az ifjú Widerbom pedig másnap visszatérvén, az alábbi telegrammot adta fel az édes anyja címére: Widerbom konzulnénak Knapestad. Hálás köszönet, háromezer korona egyszer s mindenkorra elég. Csütörtökön otthon lesz a mama szófogadó fia. Az öreg Caríssonné most menedékhelyen van, ügyefogyottak menedékhelyén. 5 a Widerbomék családi szerencséjének csillaga újra felragyogott. sít ja a város képviselőtestületét, hogy uj állami polgári leányiskolát építsen és ennek költségeit már az 1925. évi költségvetésben vány ózza elő. Egyúttal azt is kijelenti a leirat, hogy a város ne számítson államsegélyre, mert ilyen és ilyen felhívásának az iskola épités tervei és költségvetése tekintetében nem felelt meg. Az elnöklő városbiró nyomban eloszlatta ezt a tévedést és megnyugtatta a tanácsot, hogy itt semmi mulasztás nem történt és a város megfelelt minden ez ügyben hozzá érkezett felhívásnak. Mégis szükségesnek látjuk, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzunk és a téves előzmények alapján fogalmazott rendelkezést megvilágítsuk. A polgári leányiskolát a város 1893. évben építette az állam részére és annak fenntartását vállalta, továbbá kötelezte magát, hogy az esetleg szükséges kibővítésről is gondoskodik idők folyamán. Az államfordulatig a városnak 24000 lakosa volt, ma ez nyolcezerrel kevesebb és 16000-re csökkent. Ebből ismét levonandó a cseh és szlovák lakosság száma, úgy hogy a magyar lakosság csökkenése tízezerre tehető. Ha a háborúig elég volt a polgári leányiskola helyisége, akkor ma bizonyára elég, amikor a lakosság és így a tankötelesek száma is csökkent. Azonban ez még nem minden, amit az építkezés ellen felhozhatunk. A polgári iskolákat a kormány megreformálta, négy osztályú helyett három osztályúvá és oda ezentúl csak az elemi iskola ötödik osztályából lehet feljutni. Tehát az 1925/26. iskolai évre a két első párhuzamos osztály meg is szűnik s igy a tanulók száma is legalább 100-al csökkenik. Egészen érthetetlen volna igy a kormány iskola kirendeltségének e zord parancsa, amely célra a város képviselőtestülete ingyen telket ajánlott fel és átengedte a Kossuth-tér 7. számú béiházát (Foghtiiy ház), melyet erre a céha vásárolt. Erre a vonatkozó tervek is elkészültek. Megfontolás tárgyát képezheti az a körülmény, hogy a fennebb vázoltak alapján is szükség van e még az uj iskola felépítésére és milyen célból? Az iskola építését kezdetben a komá romi állami tanfelügyelő sürgette, utóbb pedig a polgári leányiskola mai igazgatója BanaiTóth Pál, aki a városhoz intézett átiratában ama követelést állította fel, hogy az iskolában köteles a város az igazgatónak é3 az iskolaszolgának természetben való lakást biztosítani. Ez a dolgot jobban megvilágítja. Szóval az épités azért lett sürgős oly hirtelen, hogy a szükséges természetben való lakásokat biztosítsa a város. 1893—1923. évek közt erre a természetben való lakásra nem reflektált senki. Igaz, hogy a lakások dolgában akkor nem voltak olyan nehézségek mint mostan, de ezt ma sem lehetetlen megoldani. Az iskola első férfi igazgatója — mert a magyar kormányok az állami po gári leányiskola élére mindenkor nőigazgatót állítottak — a várostól engedélyt kért és kapott, hogy az iskolában szükséglakást kaphasson; elismerésére kell felemlítenünk, hogy az ottlakás csakugyan az intézet hasznára volt, mert ez az igazgató a város javára csakugyan takarékoskodott és a rendet, tisztaságot fentartotta. Az iskola helyiségeinek kérdése meg van oldva. Esetleg a községi leányiskola felé is terjeszkedhetik, ahol a VI., VII. és VIII. leányosztályok összevont, osztatlan tantermekben vannak elhelyezve. Tehát az uj iskola építését a lakáson kívül semmiféle pedagógiai érdek nem teszi megokolttá. Most már felvetjük a kérdést, tudja* e az iskolai referátus és a zsupáni hivatal, mit is jelentene a város közönségére nézve, ha egy uj polgári iskolát építtetne és annak költségeit az 1925. évi költségvetésben előirányozná? Ha igen szerény számítással csak 1 és 1ji millióban vesszük fel az uj épités költségeit, ez a váj os közönségének újabb 200°/9 pótadóval való megterhelését jelentené, amennyiben alig van kilátás ana, hogy kölcsönt lehetne szerezni az építésre. Nem ludjuk, hogy a zsupáni hivatalnak van-e hivatalos tudomása arról, hogy egy Komárom nevű határvárost a trianoni békeszerződés megfosztott értékes felétől, forgalmát lezárta és megbénította, a várost a csehszlovák kormány csaknem minden hivatalától megfosztotta, szóval a létfentartás szükséges feltételeitől izolálta. Ha tudja, akkor nem követelhet uj iskolát Komáromban, amely iskoláiért többet áldozott, mint Szlovenszkó bármelyik városa. se, <35>W A világegyetem végtelensége vagy végessége. Irta: Kuppis József. Az éjjeli égboltozat ragyogó milliárdnyi csillagaival és titokzatos csillagtalan sötét foltjaival, hol az ember a nagy mindenség végtelenségébe vél pillant hatni, az emberi gondolkodó elmét min denkor élénken foglalkoztatta és mind nyájunk képzelete már sokszor kalan dozott uttalan-utakon, keresve a fele letet, arra a kérdésre, vájjon a milliárdnyi csillagok mögött, melyet a mi főifegyverzett szemünk lát, vannak e más újabb és újabb csillagok, azaz óriási testek, melyek örökké fennállott törvények szerint lebegnek a világűrben? Ha pedig van határa a mindenségnek, mi lehet azontúl? Oly kérdések ezek, melyekre a tudományos világ még mindig nem adott kielégítő feleletet. Miután e kérdés közérdekű, kíséreljük meg arra választ adni, olyan választ, mely a tudomány mai állása szerint megállhatja helyét. A világegyetem végessége mellett a legújabb időben a tudományos világ két okot hoz föl és úgy véli, hogy e két ok elegendő arra, hogy a világ - egyetem végtelenségébe vetett hitet teljesen megdöntse. Az első ok a fény elméletén alapszik és azt mondja, hogy a csillagok létezéséről csakis azért van tudomásunk, mert fényük képes hatást gyakorolni a szem retinájára és a fényérzékeny lemezre. A fény, mely belőlük hozzánk árad, túlnyomóan fehér vagyis összetett, keveréke a szivárvány összes színeinek és e színek mindegyikének más a hullámhossza. Közönséges anyagok, pl. üveg vagy viz a rajtuk áthaladó külömböző színeket különbözőképpen gátolják vagy nyelik el. Ha a csillagok fénye elnyelő közegen haladna át, akkor ez a közeg egyik szint erősebben nyelné el, mint a másikat és a csillagokból jövő fény nem volna fehér, hanem színes. Miután azonban a legtöbb csillag fénye fehér, ebből következik, hogy ä fény nem nyelődik el, vagyis nem csökken, miközben áthalad a világtéren. Tehát, ha a fény nem nyelődik el és ha a csillagok száma végtelen volna, akkor az égbolt éjjel-nappal tündöklő volna és a napot csak mint meglehetősen sárga korongot észlelhetnők. Ámde az égbolt nem ilyen tündöklő, miből az következik, hogy a csillagok megszámlálhatók. Herschel Vilmos egy ellenző segélyével osztályozta a csillagokat, utóbb finomabb módszerekkel, Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg működjenek, úgy kell kezelni, mint -------bármilyen szerkezetet.------köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezettséget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt -------------- ma már --------------5k orona 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzatokat utasítson vissza, minthogy önnek fizetni kell, tehát a legjobbat kérje. Ez a jól ismert Menthol sósborszesz. RRindenhol kapható. 488 Ára 5.50 Ke. i (főleg Salvatorvizeset.) NETTED“ egyesült szeszárugyár r. t. Juliit KOMÁRNO. 587 || Hermite francia csillagász pedig észrevette, hogy a csillagok száma ebben az osztályozásban rendről-rendre állandó arányban növekszik és e törvényszerűség képesítette őt arra, hogy kiszámíthassa, mily számú fénylő nap képes oly fényességet adni derült éjjeleinknek, mint amilyent szemeinkkel látunk. Valószínű, hogy a csillagok száma 60 millió és 60000 millió között van. Ezt mondja eddig a tudomány. Elemezzük az itt felsoroltakat. Ha a csillagok fekvését a világegyetemben oly módon képzeljük, hogy azok egymástól körülbelül egyenlő távolban vannak, akkor abból az következnék, hogy a földről, vagy a világegyetem bármely pontjáról nézve a csillagokat, azok annál nagyobb számban tűnnének föl, minél messzebben fekvő rétegét szemlélnők a világűrnek. És ez tényleg igy is van. A csillagok összeszámlálása és osztályozása ugyanis azt mutatta, hogy a második osztályba sorozott csillagok száma körülbelül háromszor akkora, mint az első osztályba sorozottaké, a harmadik osztályba sorozottaké pedig ismét háromszor akkora, mint a másodosztályba sorozottaké és igy tovább, vagyis az egyes osztályokban a csillagok száma körülbelül a következő: I II III IV V VI VII 17, 51, 153, 460, 1380, 4140, 12420, Vili IX X XI 37000, 111000, 330000, 990000, XII XIII XIV XV 300000, 9000000, 27000000, 81000000, XVI XVII .. 240000000, 720000000 8tD’ Ha tehát az elsőrendű csillagok egy olyan gömbben fekisznek, melynek sugara r, akkor a másodrendű csillagok oly gömbrétegben feküsznek, melynek középsugara rt = 175 r, a harmadrendűké pedig r2 = 1-75 rt és igy tovább, mert csakis igy lehet az, hogy a magasabbrendü csillagok száma mindig háromszor annyi, mint a közvetlen alatta levő alacsonyabb rendűek száma. Tudjuk azonban, hogy a fény elméletileg a távolság négyzetével aránylag fogy, tehát minden egyes másodrendű csillagnak fénye az elsőrendüek fényének csak egyharmada lehet, mert l‘75a=3, mert pedig összesen háromszor olyan nagy számban vannak, tehát összes fényük épp annyi volna, mint az elsőrendüek összes fénye, éppen ezt kellene tapasztalnunk a harmadrendüeknél is, tehát ezek összes fényéneképpen akkorának kellene lenni, mint az elsőrendüek öszszes fényének és igy minden újabb csillagréteggel az elsőrendüek fénye megsokszorozodnék, úgy hogy végtelen arányokat öltene az égboltozat fényessége, ha minden fény az elmélet szerint minden veszteség nélkül érne szemünkbe, vagy a fényképező lemezre és ha a világegyelem végtelen volna és benne a csillagok száma végtelen. Hisz erre van alapítva az a nézet, hogy a világegyetemnek végesnek kell lenni. Következtetésünkben azonban egy hiba van, ott ugyanis, amidőn azt mondottuk, hogy a fényt nem nyeli el semmi, mert hisz akkor nem fehér fény jönne
