Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-01 / 92. szám
■egyvenhatodik évfolyam. Szombati I9B5. augusztus I. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Eö. Egyes szám ára j 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felefős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B AH ANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Srobáar Komárom, — Julius 31. Srobár zólyomi kortesbeszéde egészen világos és érthető volt és egy fontos lépést jelent Szlovenszkó részére, mely éppen Srobár és társainak politikai magatartása alapján jutott a mai helyzetébe. Erről a helyzetről egymás után konstatálják a kormány pártjai, — talán a szociáldemokratákat kivéve, — hogy itt valahogy nincs rendben a dolog és Szlovenszkó elégületlenségének komoly okai vannak. Srobár beszéde megállapítja a csehszlovák ideológiának szlovenszkőí csődjét és elismeri, hogy a centralista kormány ellen a szlovák nép elégületlensége és haragja fordul, csakhogy Srobár ennek következtetéseit nem úgy vonja le, ahogyan azt a logika parancsolná: bírálja a kormány ténykedéseit és a végén oda lyukad ki, hogy az agrárius pártot támogassa a szlovákság és forduljon el Hiinka izgatásaitól. A logika cserbenhagyta az öreg Srobárt, aki olyan, mint a vén cigány, mindennap egy nótát felejt. Ha mi a közállapotokkal e'égületlenek vagyunk és úgy találjuk, hogy annak Prága az oka, amely Szlovenszkót gyarmatnak tekinti és gyarmatként kezeli, akkor nem fejezhetjük be beszédünket úgy, mint Srobár, hanem azt kell mondanunk, hogy a szlovák nemzetnek jogait tiszteletben keit tartani és azokat visszaállítani, vagyis egy szóval kifejezve: az autonómiát megadni. Idáig Srobár logikája már nem hatott és az, úgy Játszik, kihagyásokkal működik. Ö elégületlen, de nyíltan nem ál! az autonómia mellé. Ezen ne is lepődjünk meg nagyon, ha tudjuk, hogy a csehszlovákizmus politikai tanának a szlovákok közt Srobár volt a leg főbb hive. És most mégis ő teszi a kötőjelet e fogalomba, amikor azt konstatálja, hogy a szlovák kérdés politikai kérdés. Srobár politikájáról mi évek során keresztül megmondtuk véleményünket, akkor is, mikor a hatalmon volt, nem haboztunk kijelenteni, hogy a gyarmatosítás jóra nem vezet. Szlovenszkó adminisztrációjában ő követte el a legvégzetesebb, szinte helyrehozhatatlan hibákat. Ö volt az a miniszter, aki nyilvánosan is kijelentette, úgy mint Kramár is, hogy gyűlöli a magyarokat. Ilyen kijelentéseket a foghijas, öreg politikusok részéről nem fogunk fel túlságos tragikusan, mert ők nem annyira diplomaták, hogy gondolataikat el tudaák leplezni. De leszögeztük, mint a csehszlovák politikának a magyar kisebbség elleni rugóját. A csehek elleni elkeseredésről és gyűlöletről is beszélt az öreg rózsahegyi orvosdoktor és a végzetes politikai elszólásából azt látjuk, hogy feladta a csehszlovák gondolatot, legalább is magában. Ennek az elkeseredésnek jó részben, sőt oroszlánrészben Srobár volt az oka. Ő tolta félre erőszakosan a szlovák elemet a közigazgatásban, iskolai téren, ő találta ki a mérsékelt és túlzásokba menni nem hajlandó szlovákokra a magyarón kifejezést, ő csinálta meg a propagácana kancelláriát a magyarság ellen, ő hurcoitatta a magyarság ezreit ártatlanul és ok nélkül börtönbe, tízezreit ő üfdözle a határokon is túl. A magyar ellenzéki álláspontnak fényes elégtétele a zólyomi szózat. Vártuk ezt már régen. A beismerést a tévedésekről, hibákról és bűnökről. A szlovák nép már tisztában van Srobárékkal és méltó társával Hodzsával és a rolnickárargalás társasággal, Szlovenszkó „drága“ gyermekeivel. A zólyomi kanosszajárás sem segít már SrobároD, sőt nem segítene az sem, ha ellenzékbe menne, amire hiányzik belőle az erkölcsi bátorság, Pedig Prága elejtette régen és végleg a skartba helyezte, mert az ő példája iskolapélda volt arra, hogyan nem szabad politikát csinálni és kormányozni, mert kreatúráinak legnagyobb része nem jószántából hagyta el hivatalát. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy Srobár állította ki a bizonyítványt a esetiekhez való viszonyról és a szlovák Demzet nagy sérelmeiről, a csehszlovák Srobár. = Választások — meglepetésre. A csehszlovák koalíció pártjait erősen foglalkoztatja a választások eshetősége, amelynek bekövetkezése idejét senki sem tudja, de minden koalíciós képviselő rettegve gondol rá. Minden nap uj, meg uj terminust dobnak a lapok a közvéleménybe s nagy idegességükben maguk sem tudják, hogy mit írjanak. Az tény, hogy a választások kü szöbön vannak, a koalíció pártjai között kimély ült ellentéteket nem lehet többé elsimítani s hogy ha pár napra be is áll a csend, megint csak újra kitör a válság. Hogy mikor lesz a választás, ta:án maga Svehla sem tudja, de a koalíciós lapok raosí azt írják, hogy a választásokat csak a jövő év folyamán fogják megtartani. Tehát már nem is tavasszal, hanem a jövő év folyamán. Tudomásul vennők ezt is, de mert a koalíciós pártok készülődéseiből arra kell következtetni, hogy a lapok hírei csak kortesfogások, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy az avatatlanok felüljenek azoknak, a legnagyobb óvatossággal kell fogadnunk minden olyan hirf, amely a nemzetgyűlési képviselők választásának elhalasztását hangoztatja. Mostanában az ellenzék köreiben az a nézet kezd elterjedni, hogy a kormány hallgatása és a kormány lapjainak rendszeresen váltakozó hírei csak az ellenzék félrevezetését szolgálja. Ma már az a nézet alakult ki, hogy a kormány meglepetésszerűen fogja kiírni a választásokat. Ezt igazolja az a korteshadjárat, amelyet a koalíciós pártok kifejtenek az egész köztársaságban. A kormány pártjai egyre másra tartják a gyűléseket, amelyek végén adakozásra hívják fel a megjelenteket, igy akarván összegyűjteni a választási költségeket. Akárhogy nézzük is, az idő nagyon megérett a választásokra és biztosra vehetjük, hogy azok mihamarabb meg is fognak történni. Résen kell tehát lenni a magyar ellenzéki páríoknak is, hogy meglepetés ne érje őket. = Csalogatják a németeket, eh hiába! Benes külügyminiszter memoárjának egy részét nemrégiben közreadta egy cseh lap a köztársaság keletkezésének idejéről, amelyben arról van szó, hogy eredetileg úgy tervezték, hogy a kormányban résztvettek volna a németek is, akiket Landsmann miniszter képviselt volna. Jellemző a koalíciós pártra, hogy ezek egyike, a cseh szociáldemokrata párt örömmel ragadja meg az alkalmat a régi tervnek megvalósítására és a német szocialistákat nagy előzékenységgel invitálja a kormányba. Elhisszük, hogy a cseh szociáldemokraták szívesen látnák a koalícióban a német szociáldemokratákat, mert ezzel a cseh haladó-pártok jelentékeny erősítést nyernének, amit különösen az egyház és állam szétválasztásánál fel tudnának használni. Azonban a német szociáldemokraták is átlátnak a számításon és nem hajlandók arra, hogy őket cseh elvtársaik kihasználják a Landsmann-miniszter szépen hangzó titulusával, mert jól tudják, hogy ez a miniszter nem lehetne más, mint egyik olyan tagja a kormánynak, aki a petka parancsait és utasításait ép úgy volna kénytelen teljesíteni, mint a kormány többi tagja. A németek nem nyernének semmit, mert a Landsmann-miniszter se volna képes a kormány elnyomó nemzeti politikáját megváltoztatni. Egyik lapjuk rosszul sikerült tréfának tartja az egész kezdeményezési, a másik meg csalogató cukorkának, aminek azonban a németek nem ülhetnek föl. A németek igen helyesen azt tartják, hogy őket az a hatalom illeti meg az államban, amely politikai, kulturális és gazdasági erejüknél fogva kijár nekik. És ebben tökéletesen igazuk is van a németeknek. = Mennyi segélyt kap a csehszlovák egyház ? A kormány egyházpolitikájáról az utolsó hetekben ugyancsak megalkothatta mindenki a maga véleményét. A pápai nuncius ügye teljesen nyilvánvalóvá tette az El Rómától! jelszó alatt megindítandó politikát, amely az egyház és állam szétválasztását tűzte ki céljául. Ámde ha ez a cél lebeg a kormány előtt, akkor ugyancsak nagy következetlenséget árul el más oldalon az a ténykedése, amely az u. n. csehszlovák egyház iránt nyilvánult meg. A cseh nemzeti szocialisták és a cseh szociáldemokraták heves vitákat rendeznek mostanában és ebben a szóharcban olyan leleplezés jutott nyilvánosságra. mely a mai kormánynak egyházellenes politikáját furcsa színben tünleti fel. Ugyanis Bechyné kultuszminiszter bevallotta, hogy az egyházak segélyezésére szánt 9 millió nyolcszázezer koronából a csehszlovák egyháznak egy év alatt 6 600 000 koronát adott 1 Tehát mig a régi keresztény egyházakat egyáltalában segítség nélkül hagyja, addig az alig egymillió lélekkel biró cseh nemzeti egyházra súlyos milliókat költ a köztársaság összes adózóinak terhére. Ez a súlyos sérelem akkor történik, amikor a más felekezetek ingatlanait az állam lefoglalja és busás áron osztja ki a legionisták között s amikor a más egyházaktól elvonják a segélyt, a legnagyobb válságot idézve elő az egyházak életében. Hát igaz, hogy ez is politika, de hogy meg fogja magát boszulni, az is bizonyos I = Megszakadt tárgyalások. A jó ég tudja, hogy hányadszor szakadnak meg a tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között, melyek képviselői a kereskedelmi szerződés megkötése céljából már a műit év őszén összeültek. Csehszlovákia a világ minden államával kötött már kereskedelmi szerződést, egyedül a közvetlen szomszédos Magyarországgal nem képes megkötni. A rövid híradás szerint a felek szétválásának az az oka, hogy a lett ajánlatok és engedmények egyik fél kívánságát sem elégítették ki. Bizonyos, hogy ennél a megegyezésnél olyan kérdések lehelnek a háttérben, amelyekben nem tudnak megegyezni, de lehetetlennek tartjuk azt, hogy egy kis jóakarattal ne sikerülne a régóta várt egyezményt megkötni. A csehszlovák kereskedelmi érdekeltség régóta sürgeti a szerződést, Magyarország részéről is minden jóindulat megvan, akkor valóban a csehszlovák képviselők túlságos elzárkozottsága az oka annak, hogy a két egymásra utalt ország nem tudja megkötni a szerződést. — Csépiési mázsakönyv kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29. Szenzációs lesz az 583. számú Stand a pozsonyi Duna vásár on Hofbauer Andor butorlciállitá.sa. Komáromi áruházamban állandóan 50 különböző zzobaberendezés raktáron. óriási választék hálószobák» ebédlők» szalon és uriszobákban. Ebédlők különböző stylben u. m. Lipendel, Renesance, Hollandi Bárok. — Telehálószobák: habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom stb. stb. Saját készítményü bőrgarnitúrák» seslon, divány és matracok. 'Vidékre díjtalan csomagolás.
