Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-25 / 89. szám

1925. julius 25. Komáromi Lapok 5. oldal. Intézeti fehérnemű Elbert divatáruházában Komárom» Nádor-utca 19» Koronabankkal szemben. Oús választék: p,at', ......-..........—utiborondok» kosár. Klót és luster­kötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír köppeny, törülköző, kötött kabát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tól a legfinomabbig 480 egy óra pihenő, majd ismét munka, játék 5 óráig, Ekkor van az ozsonna (vajas- lekváros kenyér vagy sajt). Ozsonna után séta, játék, vagy munka vacsoráig. 8 órakor vacsora, teázás és tábortűz. Az egész napnak a legpoe tikusabb, legszebb órája következik. Ilyenkor csupa vidámság a tábor, tréfa, nóta járja. Kötülálljuk a magasra lo­bogó tüzet, megbeszéljük a nap ese­ményeit és nótázunk boldogan, vidám szívvel. Van jazz-band is, Mohácsy szervezte, fülgyilkosoknak nevezik ma­gukat. Meg is érdemlik ezt a nevet. A tábortüzet mindennap más raj rakja és bizonyos célra szenteli. így mindjárt az elsőt az édesmamák tiszteletére égettük. Ezután a parancsnokság értekezletet tart, majd imádkozik és elpihen a tá­bor. Lefuvás után már nem szabad be­szélni Vargha Sanyi eltárogatóz egy bús kuruc nótát és utána csend borul a táborra. Imádság előtt olvassák fel a jó és rossz pontokat (az idén még egy rossz pont sem volt) és osztják ki a változó hivatalokat. Ki lesz tábor­ügyeletes, napos, küldönc, kukta és éjjeli őr. Négy őrváltás van 10—12-ig, 12— 2-ig 2—4-ig és 4—6ig. Az őrök arra is ügyelnek, hogy kine takarózza­nak a fiuk. A kukták a Macanéninek segítenek a konyhán. A küldöncök a postát hozzák és bevásárolnak. Lehat, hogy egyeseknek szürke, sem­mitmondó ez a napirend. De nekünk, akik mindennap átéljük, csupa szin, szépség, melegség és leiki erősödés. Mindennap testileg edzettebbek, lelki­leg nemesebbek leszünk általa. Megható az a nagy szeretet, mellyel a fiuk Biró parancsnokot állandóan körülveszik. Ha megjelenik markáns alakja, mindjárt megszűnik minden ne­hézség és akadály. Szerencsés mérsék­lettel és tapintattal tud intézkedni min­den dologban. Mindig fárad és mindig jókedvű. A Vlasies tanár ur szép fényképei azt hiszem, már láthatók a Riszdorfer drogéria kirakatában. (Igen már látható. Szerk.) Júl. 18. Gyönyötű szép nap. A ki­csinyek kirándulnak a Csorba tóra. Remek kilátásuk volt. A nap hőse a kis Bardócz Lacika volt, aki gyalog ment le a tóhoz és még este a tábor­ba is kijött. júl. 19. A második vasárnap. Az idő nagyon kedvező. Délután vendégünk volt a falubeli intelligencia. Riszdorfer Károlyné úrhölgy, a mi kedves mű­vésznőnk szebnél-szebb dalokat éne­kelt, dr. Borka Géza tanár úr és Mihola Gyuszi kisérték hegedűn. A kórus meg az egész lelkes tábor volt. Holnap megyünk Tátralomnicra. Mindenki egészséges, jókedvű. — Dollár és szobai megtakarított készpénzét magyar mezőgazdáknál, a magyar gyáriparban és magyar áru­kereskedelemben heti 3/4#/0 kamattal gyümölcsözted Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tó'kelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Váltó-Osztálya Budapesten, VI. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Rlapitdsi éo: 1006. Üzleti forgótőkéié: 1 millió arany korona. II Midi PiiitSlMÉI körében még mindig nagy riadalom tárgya a hatóság azon intézkedése, amely azt célozta, hogy az itteni fo­gyasztó közönség érdekeit megvédje és az illetéktelen kereskedők között szétüssön. A legutóbbi cikkünk óta is felke­restek bennünket a gyümölcsterme­lők és más oldalról is igyekeztek meg­világítani az ügyet. A komáromi és környékbeli gyü­mölcstermelés már olyan nagy arányo­kat öltött, hogy nagyon is túllépte a helyi szűk kereteket és már régóta ki­vitelre termelt, mert a termésnek csak nagyon kis százalékát tudja elfogyasz­tani Komárom. A komáromi gyümölcstermelésre egye­nesen katasztrofális lenne, ha csak a helyi piacon tudná a termelt gyümöl­csét értékesíteni. Akkor a szépen vi­rágzó komáromi gyümölcstermelés 1—2 év alatt megszűnne és ezzel adóalanyok semmisülnének meg és a komáromi gyümölcs piac is megérezné, mert akkor a helyi piacra igazán nem ke­rülne semmi. Féltő aggodalommal nézték tehát a komáromi gyümölcstermelők az ismert intézkedéseket, mert attól tartottak, hogy azok elriasztják innét a nagyban vásárló gyümölcskereskedőket és a sok gyümölcs, amelynek elfogynsztására Ko­márom túlkicsiny, a nyakukon marad, illetve a fákon rothad. Az aggodalom azonban felesleges volt. A hatóság akciója belekerült a helyi sajtó révén a nagy napilapokba és a gyümölcs után szaladgáló nagy­­kereskedők onnan értesültek, hogy Ko­máromban még van gyümölcs és még nagyobb csoportokban lepték el a ko­máromi gyümölcsöskerteket és vették meg az árut. így a hatóság intézke­déséből egészen jól jártak a gyümölcs­­termelők, mert valósággal ingyen rek­lámhoz jutottak és a sajtó utján a leg­távolabbi kereskedők is megtudták, hogy Komáromban még mindig sok a gyümölcs. * Szóval a riadalomból megelégedett, gömbölyű arcok váltak ki és mint a közmondás mondja: Minden jó, ha a vége jó. A két szélsőség kozott azonban meg van a középút, amelyen tapintatosan haladva el lehet érni azt, hogy a zöld­ségtermelés köréből vegyük a hason­latunkat, hogy: A kecske is jól lakjék és a káposzta is megmaradjon. Diákkfrándulás a tátrába és a Hernűduölgyébe. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — július 24. A csütörtökön esie 6 órakor befutó vonat Érsekújvár felől boldog gyermek­sereget hozott haza, akik tizensgynapos kiránduláson vettek rds2t Gödör Kap. János tanáruk vezetése alatt. A kirán dulás érdekes részleteiről tudósitónknak a következőket sikerült megtudnia. A Tátrában. Július 13-án, borongós esős, hétfői reggelen vett búcsút a 31 tanulóból álló diáksereg, a jó szülőktől és Komárom­tól a reggeli vonaton, mely Érsekújvár, Surány, Léva, Zólyom, Ruttkán át Csorba állomásra vitte őket. Az út ezen első szakasza igen jó hangulatban telt el. Liptószentmiklós állomáson megpil­lantották a Jókai cserkeszcsapat postás küldönceit és üzentek velük a Szent­­ivánon táborozó fiúknak. Csorba állomásról fogaskerekű vasút vitte fel őket az eléjük táruló páratlan szépségű Tátra fensikjára. Az úti fára­dalmakat a Móry telepen a Móry szál­lóban pihente ki a csapat, mely másnap bejárta a páratlan szépségű Csorba tó és környékét, sőt öt órás gyalogolás után a fölséges Poprádi tóhoz is kirán­dultak és gyönyörködtek annak leírha­tatlan szépségeiben. A következő napon a tátrai villamos­vasút Ótátrafüredre röpítette őket, on­nan Tarajkára, majd a Kohlbachi három vízeséshez rándultak ki, elhaladva a Zerge szálló mellett, a Tarpatak cső dálatos vízesését nézték meg. A kirán­dulók azonban nem riadva vissza a fáradságtól az Öt tóig f20ll m.) hatoltak fel és a Lomnici csúcs tövéhez értek négy órai menetelés után, ahol a Téry mene­dékház előtt pompás hógolyó bombá­zással szórakoztak julius 16 án; onnan ismét Csorbára tértek vissza. A Szepességben. Julius 16-án a Kiscsorbató és kör­nyéke szépségeiben gyönyörködtek és délután a vonattal Iglóra rándultak, mely ezután a következő kirándulások­nak lett bázisa. Iglón a Vigadóban szálltak meg. Nagy segítségükre volt a következő kirándulásoknál Hajts Béla, a Karpathenverein iglői osztályának elnöke, aki a Hernádvölgy szépségeit ismertette meg velük. Iglóról először Kotterbach-ra rán­dultak át a vas- és higany bányák meg­tekintésére és ez volt az ut egyetlen mozzanata, ahol a program teljesen nem volt — a kirándulók hibáján kí­vül — betartható, Másnap, szombaton fényes kirándu­lást végeztek Lőcsére, ahol a gyönyörű városházát, a hires Ssent Jakab tem­plomot tekintették meg országos hirü régiségeikkel és művészi alkotásaikkal, majd a Jókai Lőcsei fehér aszonyá-ban szereplő hires Thurzó-házat, ezt a gyö­nyörű kis reneszánsz palotát, a Ketter­­häuschent és a főgimnázium pompás palotáját. A rákövetkező vasárnap pihenőszámba ment. Igló nevezetességeit, régi gótstilü templomát tekintették meg, hol zenés misét hallgattak. Ekkor ismerkedtek meg Iglóra szakadt földinkkel Holz­­mann Artúrral és az iglói rabbival, aki ácsi származású, akik igen kedvesen és szeretetreméltóan fogadták a komá­romi földjeiket. Délután a közeli Iglő­­füredre sétáltak át. Pompásan telt el a hétfői nap Kas­sán a hires dóm és a muzeum műkin­cseinek megtekintésével és Keletszlo­­venszkó nagy városának bejárásával. A Hernád völgye. A kirándulás két utolsó napját a vadregényes Hernádvölgy természeti szépségeinek szentelték. Leírhatatlan pompájú részletekben gyönyörködtek az Ihrich hegyen, ahol a Hernád áttöri az alacsony Tátra sziklakapuját. Itt csodálatos szépségű barlang katlanba vitte le őket Hajts Béla, a Tátra alapos is merője, aki húszszor mászta meg a Gerlachfalvi csúcsot. Délután a Malom és a Tamásfalvi kilátó szépségeiben gyönyörködtek diákjaink, ahol a Her­­nádban meg is fürödíek. Szerdán a nagyszerű szepesi várba rándultak ki és megtekintették Szepes­­helyet, annak pompás gót templomát, melynek orgonáján Lohner Józsi játszott régi egyházi dalokat, majd Szepesvár­­alján át visszatértek Iglóra, ahol a fá­radalmakat kipihenve, Szerdán a Tátra alatt Zsolnáig, onnan pedig a vadre gényes Vág völgyén végig Lipótváron át Érsekújvárba és este 6 órakor haza érkeztek nagyszerű tapasztalatokkal gazdagon. Az utón semmiféle incidens, beteg­ség, rosszullét nem fordult elő, pedig a 31 tanuló közt leányok is voltak, de azok versenyt állták a fiukkal a gya loglás minden fáradalmát és élvezték túristaság gyönyörű, nemes élvezeteit. Gödör K. János tanárt illeti a leg­nagyobb köszönet és hála a szülők részéről, aki ezt a szép kirándulást személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít au t őriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmit. Jratislava, Stefin Rt-u. 1. »«■ Telefon 26 —SC. megszervezte, amelyhez foghatót egyet­len diák sem tudna szüleivel megcsi­nálni. A keresztényszocialista párt akciója. A pénzügyminisztérium az 1924. évi 235. sz. törvény alapján elrendelte, hogy azoknak a munkásoknak, akik azt kérik, hogy a hátralékos és már kivetett jövedelemadójukat engedje el, az a következő esetekben teljesíthető : 1. nőtlen munkásnak, ha jövedelme az évi 6000 K-t, gyermektelen munkás­nak, ha jövedelme a 7000 K-t, 1 gyer­mekes munkásnak, ha évi jövedelme a 8000 K-t, 3 gyermekes munkásnak, ha évi jövedelme 8500 K-t, 4 gyermekes munkásnak, ha évi jövedelme 9500 K-t és a 6 gyermekes munkásnak, ha évi jövedelme a 10000 K-t túl nem lépi, 2. abban az esetben is, ha valamely munkásnak családi viszonyait figyelembe véve, az évi jövedelem a fentebb fel­sorolt jövedelmeket meghaladja, a mun­kás kérheti, hogy hetibérébőí a hátra­lékos jövedelem adóra a munkaadó 5°/0-ot levonjon egy éven át és az igy maradt összegnek teljes elengedését kérheti, 3. ha a munkás családjában oly ese­mények fordultak elő, amelyek meg­­okolttá teszik, hogy 5%-nál kevesebb adót vonjanak le egy éven át, ezt is kérelmezheti. A kérvényekre 5 K bélyeg ragasz­tandó. A keresztényszocialista párt a hozzá­forduló kér. munkásoknak szívesen áll rendelkezésére és a kérvényeket díjta­lanul elkészíti irodájában (Klapkatér 9.) A komáromi ácsok. Komárom, július 24. Nem is kellene róluk mondani semmit többet, mint: tessék megnézni a Szent András templom állványait, amelyek felkúsznak a járda kövétől a toronyig. Ez a hatalmas állványerdő mindennél ékesebben beszél a komáromi ácsok ügyességéről és szakértelméről. Mert ebben a munkában, amely a Szent András templom körül folyik a fő do­log az ácsmunka: feláliványozni a torony oromfaláig. Ezek az állványok bámulatos haj­lékonysággal tapadnak hozzá a templom hatalmas testéhez. Az ács­munkások úgy járkálnak egy szál pallón, mint mi a Nádor utca flaszterjén. Van is nézőjük elég. Ma Komárom legnagyobb látványossága a Szent András templom és legnépszerűbb emberei az ácsok. A torony felső ab­lakából gerenda nyúlik ki, a végén csiga, ezen húzzák fel a faragott fenyő szálakat. Azután a csigát le kellett venni. Egy ács szépen kilovagol a fenyőn és a levegőben lógva leszereli a csigát a gerenda végéről. A nézők háta végig borsódzik. Most következik a legnehezebb munka: a keresztek és gömbök levétele a toronyból, melyeket meg fognak ara­nyozni. Ebből a célból a torony hátsó ablakából egy fenyőt dugtak ki, KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 13 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. munkások jövedelemadójának elengedése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom