Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-31 / 157. szám

Banwweaha—difc éwffolya 107 lián. Csütörtök, 1925« december 31. POLITIKAI LAP. EMHzetéti ár CBehseJorák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: SKésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő. ixém Ara i 80 fillér. Egye* ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. (j'zenet újévkor. Irta : Szent-Ivány József nemzelgyülési képviselő. Az esztendő első napja mindig jelentős nap földi életűinkben. így volt régen és igy van ez ma a politikai, különösképen a magyar politikai világban. Gyakran jelentett az újév for­dulópontot az irány és a célkitű­zésekben, sokszor volt a békés munka kezdete, a belső viszály halála, de sokszor volt a harc fel­idézője is. Láttunk ezen a napon komoly elindulásokat hatalmas al­kotások felé és láttuk, később di­adalt ért, vagy elbukott, nagy esz­mék felemelkedését, megszületését az újév reggelén. A magyar ujesztendő már hosszú évek óta ködös hideg reg­gelre ébred. A magyar ujeszten­­dőnek horizontja azóta leginkább a múltból táplálkozik. A múltból, a nemzet történelméből, mely ke­resztülvezeti a legnagyobb meg­próbáltatásokon . hogy azokból is­mét és újra megizmosodva emel­kedjen ki. Természete az ember­nek, hogy meglevő értékeit — le­gyenek azok szellemiek vagy anyagiak, lelkiek vagy testiek, soha­sem becsüli annyira, mig azok birtoklásában semmi meg nem zavarja. És ezért van, hogy a nemzet történelmének fekete nap­jai a nemzeti géniusz kultuszát minden vonalon megnövelték. A nemzeti szerencsétlenségek kora váltotta ki mindig a nemzeti kul­túra hatalmas lendületeit, a nem­zeti elnyomás kora emelte fel a magyar lélekben a nemzeti érzést és keményítette meg a ragaszko­dást nyelvünk és általában min­den fajiságunkhoz tartozó meg­nyilvánuláshoz. Ezért nem félek a magyar jö­vendőtől, ezért nézek bizakodással előre, hiszen ma minden síép és nemes, a mi emberben él és élhet, a müveit magyar ember szellemi világa és az őstermészet szabályai is igazolják, világossá és ter­mészetessé teszik a magyar életért kiáltó és mindenen keresz­tültörő vágyat. A magyar kultúra munkásainak hivatása a magyar sors szomorú­ságából csókos kedvre hangolt Múzsa gitárját pengetni — a ma­gyar politikusnak a feladata, a magyar kultúra minden kohóját megrakni tüzelőanyaggal. Mert a nemzet életereje minden tagjának szellemi és lelki emelkedéséből táplálkozik. A mai kor jellemét két nagy vonallal lehetne megrajzolni. Az egyik az anyagiságbán való elsü- Jyedés, a kenyérért való elkesere­dett küzdelem vonala. A másik a nomzeli és az ezzel szorosan ösz- S'zéFtiggő keresztény irányé. Az egyik az embert1 felemelő lelki értékeket teljesen számításon kívül hagyja, a másik a nemzet szellemi életének korlátái és nyo­morából él. És a mikor a magyarság poli­tikai életéről van szó, amikor az ellenségeink által megácsolt út­vesztőből ki akarjuk vezetni a magyar nemzetet, akkor nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk azokat a körülményeket, melyek egyrészt ehhez a munkához szük­séges tömegek erejét biztosítják, — másrészt oda kell törekednünk, hogy népünket alkalmassá tegyük a nemzeti gondolat érdekében való önzetlen munkára. Egyszerűen igy fejezném ki: alkalmazkodnia kell a magyar programmokoak a ma­gyar néppsychéhez — és meg kell alapozni viharállő épületét népünk gazdasági létének. A magyar nép lelkében a ma­gyar önludat csak fejlődőben van, Ez a fejlődés, a művelődés ter­jesztésével függ szorosan össze, de ma, mikor a gazdasági nyomor állandó és a pusztán anyagi életért való küzdésre pazarolja el ener­giánk jó részéi, nem találjuk meg a kultúra befogadására alkalmas földet és nem találjuk meg a mű­veltség terjesztéséhez okvetlen szükséges anyagi eszközöket, — ál­dozatkészséget Mint ahogy a felületesen meg­munkált talajba vetett buzaszem­­től nem várhatunk kielégítő ter­mést, úgy a gazdasági nyomorral küzdő népünk sem alkalmas a nemzeti kultúra termékeny befo­gadására. Már pedig a nemzeti ön­ludat megerősödéséhez csak egyet­len utón juthatunk: ez népünknek szellemi emelkedése ! Szántsuk meg földünket, emel­jük ki a magyar népet a gazda­sági nyomorból, könnyitsünk anyagi életén és megtaláljuk benne az őserőben élő gazdag termő talajt, melyből a magyar kultúra ten­gernyi kalásza ontja a magyar termést. És ha gazdasági nyomo­rát enyhítjük, megtaláljuk a poli­tikai egységét is, mert megszűnnek magyar és magyar között az ádáz kenyérharcok és világnézeti ellen­tétek. Ezért hívtam életre a magyar nemzeti pártot, mert semmiféle osztályérdekből folyó oktalan és mesterkélt kenyérharcot magyarok között nem akarok és ezért állí­tottam politikámat a realitásokra, amikor a pártszervezet gerincéül a gazdasági szerveket lettem és ami­dkor azt mondom, hogy közjogi el­lenzéki álláspontunk a konstruktiv munkában való részvételtől el nem zárkózhat, ha annak teltételei adva vannak. Mi nekünk világosan ‘és \ félre nem érthető módon kifeje- * zésre kell juttatnunk, hogy ha a Csehszlovákiában élő magyarság életlehetőségei a megfelelő sanctiók kíséretében (nemzeti önkormány­zat s egyéb intézmények) adva lesznek, vezetni fogunk az építés munkájában még akkor is, ha el­lenséges népek, nekünk idegen nemzetek is hasznát látják, hiszen nem lehet célunk más népek ro­vására emelkedni, hiszen biztosan be fogja bizonyítani a jövő, hogy a nemzeti véna előretörése korá­ban, csak nemzeti életet élő sza­bad népek élhetnek békés együttes­ben és csak a politikai rövidlátás, a fegyverek labilis hatalmában való túlzott bizakodás ragaszkodhat ál­lamoknak ahhoz a berendezéséhez, melyben uralkodó és uralt nem­zetek foglalnak helyet ! Ezt üzenem ma magyar véreim­nek és ezt üzenem, komoly fi­gyelmeztetés gyanánt a hatalmuk­ban tobzódó cseh vezéreknek ! = A parlament összehívása. A par­lamentet tudvalévőén karácsony előtt két nappal éjjel rekeszíehék be, azzal, hogy az elnök az ünnepekre szóló jókí­vánságai kapcsán bejelerjte'te, hogy a házat táviratilag fogják összehívni. A koalíciós lapok erről a kérdésről irva, egybehmgzó jelentésképen közlik, hogy 3 parlamenti szünet január 19 ig tart, amely napra a parlamentet összefogják hívni. Ezen az ülésen ejtik meg mind­két kamarában az elnökök végleges megválasztását. = Kramár dr. tartományi autonó­miája. Hogy a megtanult választások Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a koalícióra szerencsétlenül ütöttek be, annak elsősorban az az oka, hogy a koalíció nem méltatta eddig figyelemre az őslakosságnak azt az óhajtását, amelyet szerződésben is biztosítottak a szlovákoknak, hogy vezessék be Szlo­­venszkón az rutonómiat. A koalíció egyes vezérei azonban már kezdik be­látni, hogy Szlovenszkó autonómiájá­nak kérdésével komolyan kell foglal­kozni, mert ezt olyan számottevő nép­tömegek követelik, amelyeket okvetlen meg kell hallgatni e kérdésben, hacsak azt nem akarják, hogy Szlovenszkóban ez elkeseredés politikai zavarokat idéz­zen elő. Kramár dr a cseh nemzeti demokrata párt vezére foglalkozva a helyzettel, a koalíció huszonnégyes bi­zottságának egy javaslatot terjesztett elő, az alkotmányiévá! megváltőztatá­­sára. Ebben a javaslatban tartományi autonómiát kiván megvalósítani és kéri, hogy a megyetörvényt valtóztassák meg olyképen, hogy a köztársaságban négy nagymegye legyen és pedig: egy cseh­országi Prága székhellyel, egy morva­sziléziai Brünn székhellyel, egy szlo­­venszkói Pozsony székhellyel és egy ruszinszkói Ungvár székhellyel. Ez a régi tartományi rendszerfölujitása volna, azonban lávol áll attól az autonómiá­tól, amit Hlinka és a szlovenszkói ős­lakosság követel. =±= A klerikális sajté és a németek. A locarnói egyezmény után a csehszlo­vák köztársaság kormánya is kezdi be­látni, hogy Németországgal nem foly­tathatja eddigi politikáját és hamarosan fordítván egyet eddig viselt köpenye­dén, a szomszédos jóviszony megerő­sítésére szolgáló lépések megtételére határozta él magát. A köztársaság ber­lini követe vaa hivatva első sorban, Szerkesztőség él kiadóhivatal: Nádor-a. 19., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. hogy Németországgal a jóviszonyt meg­szilárdítsa. Krofta dr. követ tőle telhe­tőén igyekezik is kormánya megbízásá­nak eleget tenni és munkájának eddigi eredményéről nyilatkozva, ismertette a Németország és csehszlovák köztársa­ság közötti szomszédi jóviszonyt. A cseh sajtó legnagyobb részt rokonszen­vesen komemálta a nyilatkozatot, azon­ban a klerikális „Ctch“ feltűnő módon olyan hangon ir erről a barátságról, amely gondolkozóba ejtheti mindazokat, akik a csehszlovák köztársaság kormá­nyának őszinteségét ismerik. A lap csak szóbeszédnek mondja a nyilatkozatot, ameiy semmiképen sem felel meg a tényleges viszonyoknak. Majd igy foly­tatja: „A locarnói szerződés aláírása után is politikai harcot fognak ellenünk folytatni a németek. Nemzeti himnuszuk a „Deutschland, Deutschland über Alles.“ A német kisebbség sohasem fogja teljesíteni azt a hivatását, hogy köztünk és a német birodalom között hidat létesítsen. Szándékuk most is az és az is marad, hogy minket a német birodalom igája alá juttassanak.* Ezek után alig lehet megállapítani, hogy a klerikális orgánumnál mi nagyobb, a félelem, vagy az őszinteség ?... = Magyarország áttér a kétkamrás rendszerre. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök egyik budapesti esti lap munkatársának akként nyilatkozott, hogy a felsőházi törvényjavaslat letárgyalása után a nemzetgyűlés azonnal átalakul országgyűléssé. A törvényhatóság újjá­szervezését nem várják be. A magyar nemzetgyűlés több kisebb javaslat le­tárgyalása után áttér a Franciaországgal kötött szerződésre, ennek elvégzése után pedig a felsőház reformja követ­kezik. Hangsúlyozta Bethlen, hogy az adóterheken könnyíteni kell, a takaré­kossági bizotlság továbbra is meg fog maradni. = Elismerik Szovjetoroszországot. Már korábban volt sző arról, hogy Csehszlovákia kormánya döntsön a szovjetkormány elismeréséről, A cseh politikusok között többen vannak az el­ismerés elve mellett, viszont egyes pár­tok mint a cseh nemzeti demokrata párt, ellenzik az elismerést. Maga a külügy­miniszter, Benes dr. hajlandó is a mai Oroszország elismerésére és ennek a hozzá közei álló „£eské Slovo“ cimü lap legutóbbi számában akként ad han­got, hogy egy*ikkében kijelenti, hogy az orosz kormánynak Csehszlovákia által való elismerése befejezett dolog. Ezzel szemben a „N. L.“ vezércikké­ben nyomatékosan rámutat arra, hogy Jugoszlávia kijelentette, miszerint soha sem fogja elismerni a szovjetkormányt. Benes fent említett lapja ezzel szemben arra utal, hogy a kisantant államaiban nem lesz semmi akadálya az orosz szovjetkormány elismerésének. leBmealiíiliataaa tazm;I Mstilorti, Mcae ti déli iumnin mm Korai Aladár csemegekereskedése Komárom. Kishíd-utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­­olajok, pisztráng, caviár,lok hál, lazac rák s az össtes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyittai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon <különlegességek a legfinomabb kivitelig. < V 824 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom