Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-24 / 154-155. szám

6 oldal.

Komáromi Lapok

1925. december 24

HÍREK.

A betlehemi • nagy öröm.

... Végtelen csend, mindent megpihentető némaság borult a völgyre, amely ott húzódott meg a sziklás emelkedésen épült judeai kis városka: Betlehem lábainál. Az égboltozat csillaghimes kárpitja alatt az éjszaka ében szinü bársonyos lepellel terítette be a vadvirágos mezőt, amelyen minden mélységes álomba merült. A nyájak mellett vigyázó egyszerű lelkű pásztornép szemére Js rászállott a színes álmok aranypillangója, az Ur határtalan jóságának, mérhetetlen szeretetének csodás ereje adott enyhet embernek, fának, állatnak egyaránt.

De nagy hirtelenséggel káprázatos fényesség törte át a vak sötétet, ragyogása elhalványította az égi messzeségben tündöklő csillagok ezreit és az egész környéket fényözönbe vonta. Az édes álmok ölén szunnyadó jámbor pásztorok riadtan emelkedtek föl fekvőhelyeikről, tekintetük elveszett a ragyogás mindent lebiivölő sugaraiban, szivök reszketett, remegő lelkűkben megtompult minden akaraterő és mert soha sem láttak még oly megmagyarázhatatlan csodát bűnös porvoltuk tudatában könyörgő szóval esdekeltek az Drhoz.

— Halld meg, Urunk, hangunkatl Hívunk! Irgalmazz nekünk és hallgass meg minket! Ne rejtsd el orcádat elölünk, hisz Te voltál segítőnk, szabadilónk és megtartónk mindenha, Te, az üdvösségnek Istene!

Ekkor a nagy fényességből kibontakozol! az Ur fehérlelkü an gyala, bátorító szelíd mosolyával ajkán, elbűvöld, csodálatos melegséggel csengő hárfaszerü hangon, -amely már maga is égi balzsamot csepegtetett a megrémült szivekbe, — megszólalt és mondá:

— Ne féljetek, jámbor emberek! Az Ur kegyelme veletek vagyon, íme, hirdetek nektek nagy őrömet amely az egész világnak öröme lészen,

A föld egyszerű porgyermekeinek remegő szivébe a megnyugovás érzése szállott és nagy figyelemmel hallgatták tovább a mennyei szava kát, amelyeket az Isten üzeneteként tolmácsolt előttük az angyal, eképen folytatván szavait:

— Ma született nékfek a Megváltó, ki az Ur Jézus Krisztus, a Dávid városában . . .

Az égi jelentésre ámuló csodálkozás fogta el őket s megindult hangon kérdezte az egyik öreg pásztor:

— Hol láthatjuk meg a Megváltót?

— Ez néktek a jel, — feleié az angyal. — Bémenvén a városba, találtok egy istállóban egy kis gyermeket, aki bepólyázva fekszik olt a jászolban.

Az angyali szózat mélyen meghatotta szivöket és alig ocsúdtak föl csodálkozásukból, amikor még nagyobb fényességtől körülövezve megjelent az égből a menyei seregek angyalsokasága, akik ezüstzengésü hangokon énekeltek s a szívókból áradó mélységes imádat áhitatos szavával dicsérték az Urat:

— Dicsőség a magasságos mennyek ben az Nennek e földön békesség és az emberekhez jóakarati . . .

Hogy az égi hangok elnémultak és az angyal sereg vissza szállt a mennybe, a jámbor pásztoremberek elbűvölve a látottakon és hallottakon, tanakodni kezdtenek egymás közölt, biztatva, bátorítva egymást az isteni kinyilatkoztatás felöl

— Menjünk el — mondák — mindnyájan Betlehembe és lássuk meg a dolgot amelyet az Ur megjelen, tett nékünk.

Útnak indultak. Szivök szent vágyakozással telt meg, amint az országúton fölfelé haladtak, a csillagok útmutatása szerint, Dávidnak városa felé. Betlehemhez érve, a város végén rátaláltak az istállóra, amelyben a világ Megváltója született.

Elhagyatott, nyomorúságos istálló -. pedig a királyok királyának ringott abban Mária és Jó kegyelem gazdag ajándékén, álltak ott az egyik amelyben szénából

vetett ágyacskájában feküdt az Istennek egyszülött fia: Jézus Krisztus.

A jászol előtt, aranyos palástban, csillogó koronával fejükön ott térdepelt a három napkeleti király: Gáspár, Melichar és Boldizsár, hogy tisztességet tevén az égi király elölt, gazdag ajándékokkal árasszák el ót, aranyat, tömjént és mirhát adván neki

A pásztorok lelke meglelt mélységes hódolattal és remegő meghatottságukban a napkeleti királyokhoz hasonlatosképen térdre borultak Krisztus előtt, imájok az áhitat szárnyain szállt az ég fe'é, ahonnan a bűnös emberiség megváltására egy szülött fiát küldötte el az Ur.

Szivükben és lelkűkben mély megindultsággal borultak le és dicsőítették Őt . - .

Visszatérve pedig Betlehemből, mindenfelé elmondották a mit láttak és hallottak és mikorra a keleti égen fényes ragyogással fölkelt a nap, Judea népe és az egész világ tudta az örömhírt: a próféták által megjósolt, régen várva-várt Megváltó születését, amiért minden igaz szív hálatelten dicsőítette az Urat.

____ (f-zs).

Olvasóinknak, előfizetőinknek, munkatársainknak« tudósítóin knak kellemes karácsonyi ünnepeket kíván a szerkesztőség és kiadóhivatal.

— Karácsonyi istentisztelet a Szt. András főtemplomban. Karácsony ünnepén az istentiszteletek rendje a következő lesz a Szt. András főtemplomban:

D c. 24-én, karácsony előestélyén 12 órakor éjféli mise papi segédlettel. Dec. 25 én, karácsony első ünnepén reggel 6 órakor kdntormise, 9 órakor ponti fikális zenés mise az egyházi énekkar felléptével, utána szentbeszéd, melyet dr Majer Imre apátplébános tart. * 1/i\2 órakor csendes mise. Délután 3 órakor ünnepi vecsernye nagy papi segédlettel. Dec. 26 án, karácsony másodnapján reggel 6 órakor csendes mise, 9 órakor ünnepélyes nagymise, utána szentbeszéd. Vjl2 órakor csendes mise.

— Karácsonyi istentiszteletek aref. egyházban. A Megváltó születésének nagy ünnepén, karácsonykor, a református keresztyén egyház templomában a következő sorrendben tartják az istenitiszteleteket. December 25-én, első

S ünnepen és 26 án, második ünnepen i délelőtt 9 órakor ünnepi istentiszteletet i tart Galambos Zoltán lelkész, aki pré| dikáció után mindkét napon úrvacsorát is oszt híveinek. Mindkét ünnepnapon délután 3 órakor Nagy Sándor s. lelkész tartja az istenitiszteíetet. Decent; bér 27 én, vasárnap délelőtt 9 órakor i Nagy Sándor prédikál, délután 3 óra\ kor pedig Galambos Zoltán.

\ — Pápai kitüntetés. XI. Piás pápa \

Pauer Károly kőhidgyarmati esperej- j S plébánost, a párkányi esperesi kerület j j tanfelügyelőjét a leikipásztorkodás, a \ í kath. tanügy és a társadalmi életterén \ szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül i tiszteletbeli titkos káplánjává nevezte ki.

— Hidforgaiom az ünnepek alatt A komáromi közúti hid folyó hó 24 én csütörtökön a rendes ideig 187a óráig van nyitva 25 én és 26 án, karácsony napjain teljesen szünetel a közlekedés, 27-én a vasárnapi hidforgalom van érvényben, tehát a hid vasárnap 8 óra kor lesz megnyitva. Az újévi hidforgalom korlátozását egyik legközelebbi számunkban tudatjuk a közönséggel.

— Bubmcs püspök első ponMikaiH miséje Nagytapolcsány plébánosa, Bubnics Mihály felszentelt püspök, rozsnyói | apostoli adminisztrátor f. hó 13 án tar | tóttá első pontifíkális miséjét plébániá- * jának templomában. Az ünnepi püspöki misén a vidékről is sokan részt vettek.

— A nyiirai püspök Otven éves. Dr. Kmet’kó Károly nyitrai püpök f. hó 12-én töltötte be életének 50. évét.

A püspök ez alkalomal Mocsonokra ment, ahol csendes viszavonultságban, az általa mocsonoki püspöki kastélyban megtelepitett Missiós társulat körében töitöte az emlékezetes évfordulót.

— „Umlauf illatszer tár“, Pozsony, Lörinckapu-a. 15. Coty, Houbigant, Querlein, Khasana speciáltíások

— A választói jogosultságukat kifogásoltak figyelmébe. A választói névjegyzéknek dec. 15 ével kezdődő összeállítása alkalmával ismét tömegesen kifogásolták a választókat. Felhívjuk mindazokat, kiknek választói jogosultsága ellen kifogást adtak be, hogy ügyük elintézése végett forduljanak sürgősen bizalommal pártunk irodájához. Orsz. Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt — Magyar Nemzeti Párt.

— Szeretet ünnepély a Kailátsium ban. A ref. egyház december 26 án, szombaton este 6 órakor a Kollégium nagytermében karácsonyi szeretet ünne pélyt tart a szegény iskolás gyermekek számára, amelynek műsorát alkalmi énekek, szavalatok és alkalmi beszéd fogja képezni. Az egyház híveit és a nemesszivü emberbarátokat kéri a ref. egyház elnöksége, hogy a szegények karácsonyi ünnepélyére szánt szives adományaikat a ref. lelkészi hivatalba beszoigáltaíni kegyeskedjenek.

— L Erdélyi Maca temetése. Röviden már megírtuk azt a megrázó gyászesetet, amely az aranyosi Erdélyi családot érte, amikor Lux Zoltánné*, szül. Erdélyi Macát, ezt a bájos, viruló fiatal I asszonyt, életének tavaszán elragadta a | könyörtelen hálái. A haláleset hire a § legszélesebb körben váltotta ki az | őszinte részvétet, hiszen aki csak is- } merte, rokonszenvet érzett iránta mert maga volt a lelki jóság, a derű, jókedv és a napsugár, akiben egyesült a le ki és a testi szépség. Uj otthonában, Dombóváron ő volt a társaság lelke, verőfénye és a jótékonyság angyala, aki az ottani jótékony Nőegyletben áldásos munkát fejtett ki és sok-sok könnyet felszántott fáradhatatlan munkálkodásával a jótékonyság terén. A fiatal, a csupa kedv, élet asszonyt azon ban alattomos gyilkos kór támadta meg, amelyet csak akkor vettek észre, amikor már menthetetlen volt. A pécsi kórházba vitték, ahol a műtőasztalon az operáció kezdetén megállapította az orvosi tudomány, hogy menthetetlen. Az elaltatott beteget azonnal felébresztették, hogy otthon boruljon rá az örök álom. A legnagyobb titkolódzás dacára is megérezte, hogy napjai megvannak számlálva. Itt kei! hagyni az életet, fiatalon, az élet tavaszában. Négy évig lakott Dombóváron és hogy e rövid idő alatt mennyire meghódította a dombóváriakat, megmutatta a temetése, amikor egész Dombóvár apraja nagyja elkísérte utolsó útjára, ahonnét nincs többé visszatérés. A dermesztő tél dacára rengeteg virágot hordtak össze ravatalára. Három roskadozó kocsi vitte koporsója után a virágokat. A dombóvári zenészek is elbucsuziatlák a kedves halottat és koporsójánál elhúzták a kedvenc nótáját: „Elmegyek a falutokból nem sokára“! Ez olyan megható jelenet volt, hogy sirt ott mindenki. Hogy messze szakadt földiák L. Erdélyi Maca mennyire lelke volt az ottani jótékonysági és társadalmi életnek, legjobban bizonyítja, hogy a vidéki hírlapirodalomnak egyik népszerű lapja, a Dombóvári Hírlap politikai lap legutóbbi számának nagyrészét Lux Zoltánná, Erdélyi Maca emlékének szenteli és gyászkeretben foglalva „Lux Zoltánná, Erdélyi Maca emlékének* cimü rovatban többek között ezeket olvassuk:

Az angyalok várnak.

Mectek felül de szomorú hír jön Egy angyallal kevesebb a földön.

Adják a hirt szomorún egymásnak, Dombóvári temetőben egy hideg sirt ásnak.

Elnémult az erdő minden csalogánya, Tudtak, hogy elhallgatsz Te is majd utána,

Bánatos a szive egész Dombóvárnak Érted és te mégis elmégy,

Ott fönt várnak. V. A.

Temetésre szól az ének ...

Az utolsó búcsúszóra,

Hegedő sir, sir a nóta,

Könnyes szemmel Néked szánva:

>... Elmtgyek a falutokból nőm tokára«/

Kis őrömnek nagy az ára,

Dermesztő jég a rózsára,

Dalos szived hogy kiégett,

Búcsúztatunk: Isten Véled. — fai

De ennél még sokkal meghatóbba a Dombóvári Hiriap alábbi elparentáu sorai: „Ki nem gyászolta még meg a

letört virágot ? Kinek nem borult el a lelke, ha a kertben járván az őszi dér ütötte virágok beszédes jelei az elnémulás lombvesztett tájékai felé terelték gondolatait? Ilyen gondolatokkal gyászolta és gyászolja egész Dombóvár társadalma, kivétel nélkül Lux Zoltánnét, született Erdélyi Macát, aki ifjan, fiatalsága teljében hunyt el. Halála osztatlan részvétet keltett mindenkiben: nemcsak a közeli hozzátartozók, mindenki vésziéit benne valakit — a Nőegylet buzgó munkását, a szegények vigasztaló angyalát, a jó barátnők a ! kedves baráti szivet, a társaság a vig társat — mindenki siratja őt. Temetésén megnyilvánult ez a nagy részvét, amikor kivétel nélkül mindenki megjelent ott, hogy osztozzon a lesújtott hozzátartozók gyászában. Koporsóját virágerdő borította — hiszen úgy szaretie a virágot, Mi innen mondunk néki u oisó istenhozzádot azzM, hogy csak az mait el belőle, ami földi, ami mint lélek, szépség, szivjóaág beiőte kiáradt, az megmarad, mert az életének az isteni eiementuma volt, amely örökké való“...

Lesiniliatll iemzái farrái rnkiitlií orcát ti Ilii nlmilts laaítj iCorai A ladar

csemegekereshedésB Komárom. Kishíd otca 1. sz.

Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belfö di likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviúr, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott deli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824

— Az adózok figyeiméise. Az 1924 évre szóló III. o. kereseti adó javaslatok, amelyek f. hó 20-tól lejárólag f. hó 27-ig a városházán közszemlére kitétettek f. hó 28-án a pénzügyi kirendeltség épületében (nádor u 8 szám

I. emelet 6 ajtó) az alábbi sorrendben nyilvános tárgyalás alá kerülnek. A tárgyalás sorrendje a következő: December 28 án d. u. 4 órakor 1-től 200 tételig, december 29 én d. e. 8- órakor 201-t ől 550 tételig, december 30-án d. e. 8 órakor 551-től 900 tételig, december 3i-én d. e. 8 órákkor 901 tői végig. Figyelmeztetnek az érdekeltek, hogy azon adótételek ellen melyek az előző évvel szemben aránytalanul magasak, már előre is kifogásokat emelhetnek, nemkülömben a tárgyalás során észrevételeiket előadhatják Egyebekben a felek megnyugtatására közöljük, hogy nagyáltalánosságban a mostani pénzügyi javaslatok az előző éviekhez képest 30 — 60%‘«1 alacsonnyabbak Városi Tanács

— Gyászhir. A magyar közéletből ismét elszólitott a halai egy mélyen tisztelt nevet, meghalt egy derék magyar, dr. Ordódy Vilmos, fakóvezekényi földbirtokos, budapesti volt ügyvéd, a régi Bars vármegye közéletének egyik vezető harcosa nemes lelkét Teremtöjének viazszaadta. Régi magyar nemzetség tagja volt, igazi magyar nemes, ki tudta és érezte, hogy a címeres nemesség kötelességeket is ró vállaira. Nem tért ki soha a nobile officiumok alól, bárha ügyvédi hivatása Budapesthez kötötte fiatalabb éveiben, mindazáltal híven az Odódy-család hagyományaihoz a vármegye közéletében is tevekeny részt vett. Lelkes harcosa volt Láva városának, nínden erejét és befolyását latba vetette, íogy Léva városát Barsvármegye székhelyévé emeljék. Szivvel-lélekkel küzdött i vármegye jobb létéért, ízig vérig maíyar ember volt. Szive és háza mindig nyitva állott; boldogult feleségével :gyütt, kit csak pár év előtt vesztett el, nint élő példányképe állóit előttünk a nagyar családapának és anyának. Az Ur családi boldogságát sok gyermekkel

doita meg, de valamennyit igazi neesnek s magyarnak nevelte. Egyik fia, Vilmos, ki hősi-halált halt a világ hábouban, Barsvármegye szolgálatában állt s a nemzeti ellenállás idején a várnegye aljegyzője volt A darabontkor•nany fényes és előkelő karriérrel ke-