Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-15 / 150. szám

legyvenhatodik évfolyam,

ISO. uánt

Kedd, 1925. december* IS.

Elófiaeté» ár «eehealovák értékben: Helyben és vidékre portai szétküldéssel: Bsén érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ki.

Egyes szám ára t 80 fülé £

POLITIKAI'LAP.

ALAPÍTOTTA; TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

Soerkesztóség éa kiadóhivatal; Nádor-o. 29., Megjelenik hetenkint háromszor:

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

kedden, csütörtökön és szombaton.

liioegiÉDi

Komárom, — dec. 14.

Svehla Antalra, aki a kormányzás kellékei közé uj elv gyanánt a ravaszkodások politikáját viszi be, rá kell ismernünk az ellenzékről tett nyilatkozatáról. Még nem volt alkalma a parlamentben programját kifejteni és mári3 megragadta az alkalmat, hogy nyilatkozzék arról, ami úgylátszik az ő elméjét is foglalkoztatja éjjel nappal, — az ellenzékről.

Svebla ravasz ember. Nem akarja az ellenzéket elvadítani, hanem körülcirógalja és egy kicsit bemaszlagolja azt, mikor kategóriákra osztja őket, azt állapítván meg, hogy van aktiv és negaiiv ellenzék.

Nem határozza meg közelebbről az ellenzéknek ezt a két tulajdonságát, de azt érezzük ki belőle, hogy az aktiv ellenzéken érti a reálpolitikusokat, akik a kormányzásra is megérettek. Ezt a kijelentést látszik kommentálni az is, amit a kormányalakításkor mondott a németekről, hogy azokat sem lehet a kormányzásból kizárni. A ravasz férfiú így két célt akar elérni: az aktív ellenzékkel felveszi az érintkezés fonalát, hogy azok a kitett csalétekre szépen rámenjenek, mint télen a madarak a kitett kalitkába, meg akarja fogni őket a maga terveinek, egy kicsit Iekenyerezni engedmény morzsákkal, hogy puhuljanak azokon. Második célja pedig az ellenzék megbontása. Ha az ellenzék felett csak 10—15 többsége van, ez igen kényelmetlen helyzet reá nézve. De ha egy nagyobb csoportot érez maga mellett, amely kritikus helyzetekben például semlegességet tanúsít vagy a szavazástól távol marad, máris nyert ügye van.

Az ellenzék célja a kormány megbuktatása. Az egész ellenzéknek arra kel! törekednie, hogy az ő programja valósuljon meg. A reálpolitikusoknak nagyon óvatosaknak kell lenniök azzal az emberrel szemben, aki hat évig a legélesebben helyezkedett velük szembe és most egyszerre megváltozik. A politikában is sok mindent árulnak egy tál lencséért és az alkura igen vigyázni kell olyanokkal szemben, akikről tudjuk, bogy mindig nyerni akarnak.

A kormány nagyon szorult helyzetben van. Az ellenzéknek nem a

tömegei, hanem támadó ereje félelmes. Nem a pártok száma, hanem súlya az, amelytől tartania kell, amit meghalványoz a mögöttük álló közvélemény ereje.

A közvélemény a reálpolilikusokra figyel, akiket nem azért ajándékozott meg bizalmával, hogy kormányborravalókért azt nehéz helyzetében támogassák, hanem azért, hogy az ellenzéki programot adott körülmények között diadalra juttassák. Ebben a harcban a kormány ellen egységes a közvélemény, amelynek érzékeny műszerei megmutatják azt, mikor tér el a reálpolilika az ellenzéki politika irányvonalától.

= Bent vagy-e a választók névjegyzékében?? Ez m> st a fontos kérdés. December 15-től kezdve közszemlére teszik ki a névjegyzékeket. Mindenki nézze meg.

= Leszerelési konferencia. A nép

szövetség leszerelő bizottsága nermo kára konferenciára gyűl egybe. A nép szövetségi tanács végleg határozott a bizottság összetételéről és munkaprogramjáról és a konferencia napját február

15-ére tűzte ki Genfben. A tanácsban képviselt 12 hatalmon kívül Képviselve lesz Németország, Oroszország az Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Finnország, Hollandia, Lengyelország R ■mánia és Jugoszlávia. Magyarországot Benes dr. csehszlovák külügyminiszter közbelépésére kihagyták és igy nem jelenhetik meg a konferencián, holott a leszerelés kérdésében nagyon is érdekelve van. Azok az államok, ame yek nincsenek benn a bizottságban, memorandumot nyújthatnak be azokról a pontokról, amelyekben különösen érdekelve vannak és azokat a tanács eiő t képviselhetik is.

— „Munkában“ a kisantant. Az a

sok konferenciázás, amelyet a kis antant úgyszólván iép!en-nyomon folytat, időnként olyan határozatokat juttat nyilvánosságra, amelyek a maga v< lóságában mutatják meg ennek az ér dekszövetségnek arculatai a világ élőn A kisantant külügyminiszterei szeretik hangoztatni kifelé, hogy ők a közép európai békének fentartására és biao sitására törekszenek, azonban ez csak látszat, mert fellépésükben sem meg értés, sem az igazi békére való tö rekvés nem található fel. A rossz lelki, ismeret félelme hozta össze az egyéb ként különböző érdekellentétek á<tal elválasztott államokat, azzal az egyetlen céllal, hogy a megnyomoritoti és területének két harmad részétől meg fosztott Magyarországot minden megmozdulásában ellenőrizzék és a nyu gáti nagyhatalmak előtt állandóan úgy tüntessék fel, mintha a béke akadályozója lenne. Most újra hirt ad magáról a kisantant, amelyet Belgrádból bocsátottak ki és ezszerint legközelebb Raguzában tart konferenciát, amelyet január hóra terveznek. Ugyanezen hírrel egyidőban azt Írják, hogy a kisantant allamai egy közös demarsot

szándékoznak intézni Magyarországhoz, amelyben tiltakozni kívánnak a Magyarországon az utóbbi időben újra felszínre került királykérdésnek a Habsburgok visszahelyezésére irányuló esetleges megoldása eben. Bár a magyar kormány miniszterelnöke ebben a kérdésben a nemzetgyűlésen minden kétséget kizáró módón nyilatkozott és kijelentette, hogy a királykérdés az ország írni visszonyai között egyáltalában nem aktuáós, mégis a kisantant alkalmasnak látja ismét az időt a demonstrációra Magyarország ellen. Fellépése azonban a komoly politikai kör*k mosolyát idézi elő, mert tisztában vannak annak súlyával és indilóokával.

= Dérar Iván dr. minisztersége A csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt szlovenszkói országos bizottsága Bechyne miniszter jelenlétében tartott ülésén úgy határozott, hogy Dérer Iván dr vegye ái a neki felajánlott unifikációs minisztériumot. Az uj miniszter január 1 én lépne hivatalába.

Ghyczy Dénes

1840—1925.

Komáromvármegyének nagy halottja van: egykori alispánját Ássa és Ablanckürthy Ghyczy Dmest temeti, aki 85. életévében kisigmándi birtokán vasárnap csendesen elhunyt. Ghyczy Dénes már élete derekán lépett szüiővármegyéje szolgálatába, amelyet azután kis híján negyedszázadon át szolgált és tisztében osztatlan tisztelet és népszerűség környezte.

Mint a vármegye egyik legelőkelőbb családjának a tagja é3 nagy tradíciók örököse, az alispáni tisztségben inkább a konzervatív felfogást képviselte, páratlan jó szive azonban minden ügyesbajos ember panaszát készségesen intézte el. Az a negyedszázad, amelyet ő az alispánt székben töltött el, nevezetes időszaka volt Magyarországnak: a liberalizmus nagy etőtörése és elbukása a világháború következtében. A politikai küzdelmektől azonban mindenkor gondosan izolálta magát és azokban aktiv részt nem vett. Mindig féltő gonddal őrködött állásának tekintélyén, melyet politikai pártok zsákmányává tenni nem akart. Előkelő rezervál tságából csak egy alkalommal lépett ki: a darabont főispánnal szemben, akinek kinevezését nem tartotta törvényesnek és nem volt hajlandó részére a főispáni lakosztályt átengedni, csak a karh italomnak engedett. Pedig ez a darabont főispán rokona is volt és vele az érintkezést mégis megszakította. Úri felfogása és tekintélye folytán az egész vármegyében általános tisztelet vette körül és féltő gonddal őrködött azon, hogy a tisztviselői tekintély sehol csorbát ne szenvedjen. Hivatalát nobile officiumnak tekintette, melynek betöltése első sorban jellemet kíván. Ilyen kiváló jellem volt Ghyczy Dénes, aki a közigazgatásban a léleknélküli bü okráciának ellensége volt és vármegyéjét jó szivével és nemes leikével kormányozta.

*

Ghyczy Dénes Tatán szül. 1840-ben, ahol édes atyja, Ghyczy Ignác az Esterházy grófoknak volt teljhatalmú

jószágigazgatója. Iskoláit Tatán és Pesten végezte, hol filozófiai doktorá'is szerzett a mellett, hogy a jog.i elvégezte. Ifjúsága az alkotmánytalan időszakra esett, mely alatt erős nemzeti érzése kifejlődött.

Már korán Komáromvármegye szolgálatába áll, mint annak szolgabirája, fiatalon, alig 30 éves korában tatai főszolgabíró. Ugyanitt képviselőül is megválasztják 1872 ben, amikor nagybátyja, GtiyC'y Kálmán, már országos tekintélyű politikus volt, egyik leghíresebb szónoka a balközépnek és nevét a nép is ajkára vette, mikor azt dalolta;

Tisza, Ghyczy, Böszörményi,

Tudja az alkotmányt védni.

A politikától azonban visszavonult 1875-ben még a fúzió előtt, amelyet Tisza Kálmán csinált meg.

Később a pápai Esterházy grófi családnak vállalta a jószágigazgatói tisztségét. A ppai és devecseri hatalmas uradalmak ekkor Esterházy Móric gróf tulajdona voltak, aki akkor Veszprémmegye főispánja és végtelen nagy grand signeur volt, rengeteget költött. Ghyczy Dénes, aki kitűnő gazda is volt, ennek a pazarló főurnak a gazdaságát hozta és tartotta rendben.

Ebben a tisztségében érte az akkori fiatal komáromi főispánnak,. Rudnay Bélának a felhívása, aki a vármegyében vaskézzel igyekezett reformálni és a vármegye ősz alispánja, Szombathelyi Győző u ódául őt szemelte ki 1893. évben. Ez év május havában választotta meg őt a vármegyei közgyűlés az alispáni tisztségre, ahol csakhamar nagy népszerűséget szerezjninden aggresszivitástól ment békülékeny magatartásával. Alispáni tiszte mellett Komáromhoz közellevő kisigmándi birtokán gazdálkodott is és éveken át látható volt hatalmas lovaktól vont könnyű kocsija, amelyen birtokáról a kora reggeli órákban jött hivatalába a tavaszi és nyári hónapokban. *8

Az 1897. évben Tata környékén lefolyt nagy hadgyakorlatok alkalmából, melyen Vilmos német császár is résztvett, a porosz vörös sasrend és a vaskorona renddel tüntették ki. Húsz éves alispáni működése után az udvari tanácsosi címet kapta, amelyet azonban sohasem használt, éppen úgy mint bölcselet doktori címét sem.

Népszerűségének élénk bizonyítéka az az ováció, amelyet tízéves működése alkalmával rendeztek a vármegyei tisztviselők és a vármegye közönsége részére. 1905 ben, amidőn Ferenc József alkotmányellenesen parlamenten kívüli kormányt nevezett ki hűséges generálisának, Fejérváry Gézának vezetése alatt és azalkoimányvédő megyék élére kormánybiztos főispánokat állított, Ghyczy Dénes is az alkotmányvédők közé sorakozott és Kubinyi Géza darabont főispánt nem ismerte el törvényes és alkotmányos főispánnak. A liberalizmus túltengése és parlamenti erőszaka ellen érzett meggyőződését nem titkolta, bár a radikalizmussal és később az utcával szövetkezett közjogi ellenzék eljárását is elítélte. Politikai pártatlanságát azonban ezekben az éles küzdelmekben is higgadtan megőrizte.

Társadalmi, kulturális és gazdasági mozgalmakban is résztvett; sok éven át emöke volt a komáromi kqfzinónak,

hó 18« 19. é» 2Ö“Ön (péntek, szombat, vasárnap).

661

Gyönyörű szőnyegek a legolcsóbb árban. — Látogassa meg minden vételkényszer nélkül. Aranyéremmel kitüntetve.- Belépti dij nincs. —